Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1981. április 15. KELET-MAOYARORSZÁG 7 Postabontás Megváltozik? A fiatalasszony levelé­hez mellékelte a szabály- sértések miatti büntetés­ről szóló papírokat, aztán nem is egy látleletet, a detoxikáló állomás szám­láját. Mindezek az 6 szo­morú sorsát idéző iratok, a férje kihágásainak, al­koholos állapotban elköve­tett cselekedeteinek áruló jelei. Egy négytagú család sorsát tárta elénk ez a néhány irat, a levelében pedig tanácsot kért az el­keseredett fiatalasszony. Nem tudja, folytassa-e to­vább így az életét? Tűrjön, szenvedjen tovább és bíz­zék abban, hogy férje egyszer megváltozik, és nyugodt, kiegyensúlyo­zott életük lesz? Nem titkolja Molnárné — a levél írója —, hogy sok-sok tanácsot kapott már eddig is szomszédok­tól, rokonoktól. Mindunta­lan a fülébe Cseng: „Én a te helyedben azonnal el­válnék”, „Én a te helyed­ben ezt tenném ..„A helyedben fognám a cók- mókomat és odébbáll- nék”. Ezek a tanácsok hol visszariasztják az értel­mes megoldástól a tapasz­talatlan, de gyermekei sor­sa iránt felelősséget érző anyát, hol pedig bátorít­ják a változtatásra. Kér­dezi tőlünk levelében: „Adhat-e ezekre a taná­csokra, hallgasson-e rá­juk, vagy sem?” Mit mondhatunk erre? Az őszinteséghez hozzá­tartozik, nem titkolhatjuk el: más helyében minden­ki bölcs, mindenki ponto­san tudja, hogyan kell adott esetben viselkedni. Persze, ugyanez az ember sokkal habozóbb, sokkal kevésbé biztos a saját ügyében, ha döntenie kell. Egy adott pillanatban az ember több lehetőség kö­zött választhat. Ugyan honnan tudhatná előre, hogy a legjobb mellett ál­lapodott-e meg? Az ered­mény csak sokkal később mutatkozik meg, amikor valaki számba veszi, mi történt volna, ha akkor nem így dönt, hanem más­ként. Más helyében dönteni különösen nagy felelős­ség. Mindenki a saját be­látása szerint éli életét. Ezért lehet, hogy ami jó az egyiknek, az rossz a másiknak. A döntés fele­lősségét mindenkinek ma­gának kell vállalnia. Nem mondjuk, hogy ne törődjünk a másik dolgá­val, hogy ne próbálkozzék senki sem az átgondolt bölcsességgel jó tanácsot adni másnak. De közben mérlegelni kell: milyen intenzíven tesszük ezt, vagy milyen távolságtar­tással, mértékkel adha­tunk tanácsot. Számolnunk kell azzal is, ha netán tanácsunk nem válik be — mert a család belső ügyeit kevés­bé tudtuk, ismertük — akkor nem segítettünk. Erre pedig különösen kell vigyáznunk, mert neme­sebb feladatokra vállal­koztunk. Soltész Agnes GYALOGÁTKELŐHELY — Talán egyszer mi is megél­jük, hogy itt is lesz zebra...!!? (Kiss Ernő rajza) Nagyon- hiányzik Nyíregy­házán, a Szarvas és a Vécsey utca közötti szakaszon a gya­logátkelőhelyet jelölő útbur­kolati jel. Elsősorban a gyer­mekek érdekében kellene, de nagyon sok idős ember vé­delmét is szolgálná ez a meg­jelölés, amely a gépjárműve­zetőket is óvatosságra, na­gyobb figyelemre, és a gyalo­gosok iránti tiszteletre képes inteni, a még amolyan önfe­ledten, a megengedettnél na­gyobb sebességgel száguldó járművezetőket is, akikkel sajnos elég gyakran találkoz­ni. Kovács Józsefné Nyíregyháza, Szarvas utca 54/b szám alatti lakos NYUGDÍJASOK kirándulása Több, mint nyolcvan nyug­díjasnak szervezett közös ki­rándulást Hajdúszoboszlóra, a Hazafias Népfront nyíregyhá­zi 4. kerületi bizottsága az elmúlt napokban. Ütjukra el­kísérte őket Vitéz Viktor, a kerületi bizottság tagja is. Az egész napos program kereté­ben ellátogattak a gyógyfür­dőbe, majd ebéd után — sza­bad foglalkozás során — megtekintették a város neve­zetességeit, látnivalóit is. A jó hangulatú, élményszerző ki­rándulás az esti órákban ért véget, s a nyolcvanöt nyugdí­jas kellemes érzésekkel tért haza Nyíregyházára. Az em­lékezetes kirándulásért ez­úton is köszönetünket fejez­zük ki. Kővári László nyugdíjas ÉLETVESZÉLYES Nem tudom pontosan, mi­kor vettem észre, hogy a Bethlen Gábor utca 14. szá­mú kerítés felett egy tábla lóg: „Vigyáz (egy z-vel) kor­hadás, életveszély”. Amikor először olvastam ezt a felhí­vást nagyon megdöbbentem. Ugorjak el hirtelen? De hi­szen, ha eddig nem volt baj, akkor talán még tovább is mehetek, vagy ha éppen most fog rámesni a fa, akkor meg már úgyis mindegy! Akkor ott az első esetben szerencsé­sen túljutottam az életveszé­lyes zónán. Háborogtam: nem volna egyszerűbb, kivágni a fát, amely naponta , ki tudja, hány embernek veszélyezteti az életét? Szólni kellene vala­kinek — ébredt fel bennem a felelősség. Aztán gondoltam, tegye meg más, hiszen annyi­an járnak erre, talán még olyan hivatalbeli ember is, aki intézkedni tudna. De most, már bánt a lelkiismeret. Fé­lek, mert az élet váratlan ese­ményeket, baleseteket produ­kál. Nem kellene ezt semmi- ' képpen sem megvárni: fű­részt a korhadt fa derekába, hogy mi gyalogosok, járhas­sunk felszabadultan a járdán. Kardos Sándorné Nyíregyháza SEGÍTSÉG AZ ISKOLÁNAK A Kisvárdai Kisegítő Iskola tanulóinak a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezet a közel­múltban egy televíziót aján­dékozott. Ez volt a második alkalom, hogy e kollektíva iskolánk nehezen tanu­ló gyermekeire gondolt. A gyerekek jól szórakoznak a képernyő előtt, és közben nyi­ladozik értelmük, érzékelhe­tő fejlődést tapasztalni e tö­megkommunikációs eszköz hatására is. . Köszönet érte, mert nekünk pedagógusoknak is nagy segítséget jelentett a készülék. Ügy, mint áz a ki­rándulás, amelyet a Kisvár­dai Építő és Szerelő Szövet­kezet támogatott. Autóbuszt kapott iskolánk és így tudtuk elvinni gyermekeinket az „Ismerd meg hazádat” njoz- galom keretében a számukra eddig ismeretlen helyekre. Nekünk ezek a segítségek fel­becsülhetetlenek, mert ezek által is megerősödik bennünk az a tudat, hogy az életbe ki­kerülve a mi gyermekeink is előbbre jutnak, megállják a helyüket. % Ignácz Józsefné a Kisvárdai Kisegítő Iskola nevelője ERDÖIRTÁS — MIÉRT? Sóstógyógyfürdőn az Erdő­alja és az Erdősorral párhu­zamos részen és tovább is — a víkkendtelkek mögött — jókora erdőt már kiirtottak, de a fejszék továbbra is dön­tik a sokak számára oly ked­ves és becses fákat. Vajon mi értelme van a már valóban nem fiatal, de még életképes fák irtásának? Ha az újrate­lepítés szándékával teszik, némiképpen csökkenti a döb­benetét, melyet az irtás vált ki az emberekből, de még így is fájó. Nem lehetett volna fokozatosan fiatalítani ezt az erdőrészt? Ugyan hány év­nek kell majd eltelnie ahhoz, hogy a fiatal csemeték újra árnyat adjanak, és egészséges környezetet jelentsenek? Z. J. sóstógyógyfürdői. lakos HOL A VETŐMAG? A kiskerttulajdonosok so­kat bosszankodnak amiatt, hogy sem Záhonyban, sem Kisvárdán, és a környező községekben sem kapható ve­tőmag. Például hiába keres­sük — olykor még Nyíregy­házán is — a zöldségmagot, saláta- és uborkamagot. Az el­adók mindenütt azt válaszol­ják: megrendelték, de nem érkezett meg. Elakadt talán a szállítmány? Mi másra gon­dolhatna az ember, mert a tv- reklám szerint minden igényt ki tudnak vetőmagból elégí­teni a vállalatok. Nálunk miért nem tudják? Szőgyényi Bertalan Záhony, Alkotmány út 37. sz. Szerkesztői üzenetek Czvetnics Józsefné nagy- cserkeszi, Szumutku Béla tornyospálcai, Mohácsy István budapesti, Veres József nyíregyházi, Hada- dy Menyhértné rohodi ol­vasóinknak levélben vá­laszoltunk. Enyedi Bertalan kéki, Bánszky János kálmánhá- zi, özv. Szántó Bertalanná mezőladányi, Molnár Mi­hály kishodosi, Szülék Jó­zsef tiszavidi, id. Török Pál nyíregyházi, Puhl Fe- rencné nyíregyházi, Tö­rök Ernőné kishodosi, Szőgyéni Bertalan záho­nyi, Veres Lajos győrtele- ki, Kovács Józsefné nyír­egyházi, Helyes Andrásné nyíregyházi, Fekete Lász­ióné berkeszi, Horánszky Mihály piricsei, id. Pápa József buji, Lénárt János­áé gávavencsellői, Dávid- né Varga Anna tunyog- matolcsi, E. Szűcs Berta­lanná tiszaszentmártoni és Szűcs Béláné tiszaszent­mártoni lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. István László nyíregy­házi, özv. Bajnai Áronná szamossályi, Varga Ele­mérné nyírmeggyesi. Ta­kács József szabolcsi és Szabó Gyuláné mátészal­kai olvasóink kedves kö­szönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Rózsa Benőné ilki olva­sónknak a nyugdíjfolyó­sító igazgatóság a rekla­mált családi pótlékot kifi­zette. Nagy Béla milotai olva­sónk panaszát — a Peda­gógusok Szakszervezete megyei bizottságának köz­reműködésével — orvosol­ták. Somogyi Béla kállósem- jéni lakos ügyében a Deb­receni Postaigazgatóság intézkedett. Danes Géza tiszaszent­mártoni levélírónkat a megyei tanács kereske­delmi felügyelősége érte- sitette, hogy mivel a rádi­óját a garancia lejárta előtt javításra az illetékes szerviznek átadta, ezért a módosított 4/1969. (III. 30.) BkM—KGM sz. együttes rendelet értelmében kér­heti a készülék cseréjét, vagyis a csereutalvány kiadását. Áz illetékes válaszol megjavítják „Járhatatlan utak” címmel szóvá tették Nyírszőlősön a Pannónia és a Szegély utca rossz állapotát. Ez a problé­ma ismert osztályunk előtt. A Műszaki és Fenntartási Iroda megrendelte a földesutak karbantartását, gréderezését, melyet a tanácsi építőipari vállalat a tavasz folyamán el fog végezni. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya AZ EGYSÉGCSOMAG Április 1-én a Fórum ro­vatban „Célszerűbb lenne” címmel megírták, hogy indo­koltnak tartanák, ha a posta- hivatalok továbbra is árusí­tanák „azt a bizonyos tasa- kot” amely a gépjárművek időszakos vizsgáztatásához szükséges okmányokat tartal­mazza. A közlekedés- és pos­taügyi miniszter rendelete alapján a közúti gépjármű­vek vizsgáztatásánál új vizs­garendet vezetett be. Az új rend bevezetésével kezdődő­en nagymértékben csökkent az egységcsomag iránti keres­let. Ezért a KPM Autó­felügyelete a továbbiakban nem is adott át egységcsoma­got postai árusításra, bár a postahivatalok a náluk lévő készletet még eladták. Mivel tehát a KPM Autófelügyelet megszüntette az egységcso­mag postai árusítását, a befi­zetési csekket sem lehet a postahivatalokban beszerezni. Debreceni Postaigazgatóság A tsz-tagok jogairól R. E. barabási és több levélírónk is érthetetlennek tart­ja, hogy azokról a tsz-tagokról, akik földdel léptek be a termelőszövetkezetbe, a kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tiszta jövedelmét levonják. Ezáltal a földjára­dék pénzben megállapított mértékét csökkentik. Levél­íróink szerint ezzel az intézkedéssel hátrányos helyzetbe kerülnek azokhoz képest, akik nem vittek földet a közös­be. mivel ők úgy kapják a háztájit, vagy annak megvál­tásaként a terményt, illetve a pénzt, hogy azt nem ter­helik meg. Vagyis arra kíváncsiak levélíróink, hogy a háztáji föld után miért nem kapnak földjáradékot, vagy miért nem terhelik meg azokat is, akik földdel nem ren­delkeznek? A tsz-törvény rendelkezései szerint „A bevitt föld után fizetendő földjáradék alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelemből le kell vonni a kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tiszta jövedelmét, és a maradvány után fizethető a földjáradék.” A rendeletnek az a célja, hogy a tsz csak az általa használt föld után fizessen földjára­dékot. A földjáradékra nem jogosult tsz-tagok megterhe­lése igazságtalan lenne, mert olyanokat is sújtana, akik földjüket kevés összegű megváltásért a tsz-nek tulajdoná­ba adták. A földjáradékra jogosultak száma a földfelaján­lások, az idős tsz-tagok természetes kiválása miatt évről évre csökken, ezért olyan jogszabályi módosítás, amely a földdel nem rendelkező tsz-tagok földjáradék miatt való megterhelését írná elő, célszerűtlen lenne. Illés László szakolyi olvasónk 1978. április 17-től 1980. november 14-ig dolgozott a szakolyi „Egyetértés” Mgtsz- ben. Az eredménytől függő részesedésre való jogosultság feltételeként megjelölt 2000 órát 1980. évben a tagsági vi­szony megszűnésének idejéig teljesítette. A tsz — az egyébként járó 10%-ot — az eredménytől függő részese­dést 5%-ra csökkentette, azzal az indokolással, hogy tag­sági viszonyát levélírónk év közben szüntette meg. Olva­sónk arra kér választ, hogy jogszerűnek tekinthető-e a tsz döntése? A tsz-törvény az eredménytől függő részesedés elosz­tásáról úgy rendelkezik, hogy azt az alapszabályban meg­határozott elvek alapján a közgyűlésnek van joga jóvá­hagyni. A felosztás tehát az önszabályozás keretében a tsz önkormányzati szerveinek útján valósul meg. A tsz-ek többsége az eredménytől függő részesedésre való jogosult­ság legfontosabb feltételeként a közös munkában való részvételt jelölte meg. A tsz pl. nem részesítheti ered­ménytől függő részesedésben azt, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll stb. A tagsági, vagy munkaviszony évköz- beni megszűnését kizáró okként vagy csökkentő tényező­ként csak úgy célszerű megjelölni, ha az fegyelmi bünte­tés következménye, vagy a megszüntetés jogellenesen tör­tént a dolgozó részéről. A tsz-törvénynek nincs olyan rendelkezése, mely a tag­sági viszony évközbeni megszűnését az eredménytől füg­gő részesedésből való kizárás okaként jelölné meg. Java­soljuk, hogy levélírónk panaszát a tsz döntőbizottságánál terjessze elő, és kérje a visszatartott eredménytől függő részesedés kifizetésének elrendelését. * B. L. kisvárdai lakos esetében a társadalombiztosítási igazgatóság — 1978. évben történt nyugdíjazáskor — 32 év munkában töltött időt állapított meg. Sérelmezi, hogy a tsz a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát nem ismeri el. A tsz-tagok jubileumi jutalomra való jogosultságát első ízben 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet szabályozta, mely 1977. május 1-én lépett hatályba. A rendelet szerint „A tsz a 25, a 40, illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az 1966 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály rendelkezésétől függően 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után fizet­hető a 25 éves jubileumi jutalom.” A jutalmat az esedékesség évében kell kifizetni. A nyug­díjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíja­záskor ki kell fizetni. A 40, illetve az 50 év után járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgo­zónak a nyugdíjazás évében legalább 35, illetőleg 45 mun­kában töltött éve van. A gyakorlatban tehát jubileumi ju­talmat az a tsz-tag kaphat, aki a fenti időt 1977. május 1-ét követően érte el. Levélírónk a 25 munkában töltött évét már 1970-ben elérte, vagyis olyan időben, amikor még a tsz-tagok ju­bileumi jutalmat nem kaphattak. A fentiekre való tekin­tettel a tsz a jubileumi jutalom elutasításakor jogszerűen járt el. Dr. Nyitrai Zoltán olvasőánkle veiéiből

Next

/
Thumbnails
Contents