Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 13. Tavaszra készül a város Porszívózzák az utat, fürdetik a szobrot Nagytakarítás Nyíregyházán Ami nem a tél bűne. — Szemétgyűjtők, javításra várva. Hárommillió forintot ért az idei tél Nyíregyházán. „Én ugyan nem adnék érte egy fillért sem”, mondhatná bár­ki. Ám mégis adtunk. Ha nem is a télért, minusz tíz-húsz fo­kos fagyaiért, bőven hullott hójáért, hanem annak eltaka­rításáért. Hárommillió forint­ba kerültek a csúszásmentes utak. Négyezer mázsa — fű­részporral kevert — sót szór­tak az utakra a nyíregyházi közterület-fenntartó vállalat gépei. Ráadásul tél múltával ennek eltakarítása külön pénzbe kerül. Elszállításra vár az út szélén csomókba gyűlő fűrészporos só. Kapálásra, ge- reblyézésre, virágokra park­jaink, köztereink. Mosásra a padok, pihenőhelyek, utak és korlátok. És a szobrok. Für­dőre várnak ők is, hogy meg­tisztulva, tisztán fogadhassák az első langyos tavaszi nap­sütéssel érkező fiatal vagy idős — egymásnak örülő em­bereket. Nyíregyháza nagytakarítás­ra készül. Két hete, a korai tavasz első jelére a vállalat dolgozói egyszer már nekilát­tak. Ám a tél visszatért. Ma­radt hát a takarítás — márci­usra. Március 2-vel kezdődő ütemtervet készítettek — le­het, hogy a havasnak induló tavaszi hónap ezt is felborít­ja? —, meghatározván a fel­adatokat, utcák, városrészek és az elvégzendő műveletek szerint. Az egy hónapig tartó tavaszi tisztogatást a város közepén kezdik. Onnan halad­nak a városszélek felé. Átmossák az elzáródott csa­padékvíz-elnyelő csatorná­kat, megtisztítják az utakat. Felporszívózzák az útszegé­lyek mellett összegyűlt fű­részport, szemetet. Az utak után a szemétgyűjtő tartályok következnek. Mosásuk, fertőt­lenítésük mellett, szinte vala­mennyi javításra is vár. (Ez pedig bizonyos, nem a tél mű­ve!) A vállalat telepére folya­matosan szállítják az utcai szemétgyűjtő szelencéket, ahol saját javítóműhelyükben igyekeznek eltüntetni a ron­gálás nyomait. A takarítás része a lomta­lanítás is. Március 16. és áp­rilis 3. között ingyen szállíta­nak el minden olyan lomot, hulladékot, ami nem fér a* „kukáskocsiba”. E lomtalaní­tás részeként a város terüle­tén felszámolnak minden, a tél folyamán keletkezett ille­gális szemétlerakó helyet is. (Tán nem lenne hiábavaló megvizsgálni azt sem, hogyan keletkeznek ezek az illegális szemétdombok!) Parkfenntartó üzemük a Nyíregyházán lévő gyepfelü­letek, cserjék, évelő növények megtisztításával, gereblyézé- sével kezdi munkáját. Ez után következik a játszótéri játé­kok kirakása, illetve lemosá­sa. Megtisztulnak a kerti pa­dok, szökőkutak és a köztéri szobrok is. Ez utóbbiak, a ví­zen kívül, szilikon védőréte­get is kapnak. Ráférne a mosás a híd- és útkorlátokra, forgalmi jelző­lámpákra is. Ám ezek a mű­tárgyak a KPM kezelésébe tartoznak, így ezt a vállalat nem végzi el. A tavaszváró előkészületek utolsó mozzanata a virágülte­tés lesz. Márciusi, áprilisi ün­nepeink előtt cserepes virá­gok kerülnek a városi és me­gyei tanács, az MSZMP épü­letei előtti kővázákba, a Sza­muely és a Malinovszkij tér» re. (Csendes) Kitüntetett brigádok a VSZM-ben Kisvárdán a VSZM ,3. sz. gyárában értékelték a szocia­lista brigádok múlt évi mun­káját. A gyárban 26 brigád dolgozik 334 taggal, közülük 18 brigád 232 dolgozója kapott összesen 147 600 forint jutal­mat. Az értékelésből kitűnik, hogy a brigádok elmúlt évi munkája nagyban hozzájárult a vállalati terv teljesítéséhez. Szép eredményeket értek el a kulturális, sport és a külön­böző helyeken végzett társa­dalmi munka végzésében, amely egy év alatt 5661 óra volt. Kulturális vállalásaik teljesítésében nagy segítséget jelentett a művelődési köz­ponttal és a'könyvtárral kö­tött szocialista szerződés. A brigádok közül az arany­koszorús címet hat, az ezüst­fokozatot kilenc, a bronzfo­kozatot három brigád szerezte meg. A zöldkoszorús fokoza­tot két brigád, míg a szocia­lista címet négy brigád visel­heti az 1980-ban elért ered­ményeiért. Vili kosarától a Roburig Friss kenyér hajnalban Friss sürgés-forgásba csöp­penek a nép télén utcáról haj­nali 4 órakor a nyíregyházi kenyérgyárban. Petrovánszki József gépkocsivezetővel és Palicz András rakodóval tú­rajáratra készülök. A raktár tárt ajtaján át fi­nom kenyérillat áramlik ki. Percekig nem lehet betelni vele. Az áru szép, bár Simon János, az éjszakai raktáros elégedetlenül pillant a kiflire: — Hej, de világosak vagytok — mormogja és siet tovább. Mennyi, de mennyi kézen megy át a kenyér mire aszta­lunkhoz ér! A kemencéktől futószalag hozza a raktárba. Itt fakkokra rakják, majd re­keszekbe. Így porcíózva a ko­csikra, onnan a boltok pultja­ira vándorol. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat gyára és 7 sütőüze­me közel félezer boltot, kony­hát lát el nap mint nap több mint 30 féle termékkel a me­gyeszékhelyen és a környező településeken. Mindezt 13 tú­rajárattal bonyolítják le. Azaz csak 12-vel mert egy kocsi nappal lisztet szállít, s csak pirkadatkor segít be egy kör­re. — Nem tudom, hogy bírjuk ezt a tempót 1984-ig — mond­ja Horváth Sándor üzemve­zető. Ekkor lép munkába az új kenyérgyár. Mennyi bí­rálatot kapunk, hogy nincs ott mindenütt reggel 8-ra a kenyér. De hiába megy a munka éjjel-nappal, egysze­rűen nem sül annyi hajnalra, hogy egyszerre jusson min­denhová. Háromnegyed öt: Petro­vánszki József és Palicz And­rás befejezte a rakodást. A kék Robur lassan kigör­dül a gyár kapuján, öt perc­cel később fékez a Toldi ut­ca 78. szám alatti tejbolt előtt. Az almatároló büféje, két élelmiszerüzlet és egy sütő­ipari szakbolt után hajnali 6- kor a Toldi utcai ABC előtt parkol a Robur. Még egy óra van a nyitásig,, de már csak­nem minden dolgozó megér­kezett. A raktár két polcán előző nap sült kenyerek sora­koznak : — Ez a legjobb — mutat rájuk Héczey Gyula boltve­zető — már nem nyomja meg az ember gyomrát. Legelőször ezt adjuk el. A kenyér 72 óráig árusítható, ez a pár kiló sem mehet pocsékba. Kávéval kínálja a szállító­kat. Míg készül a fekete, anekdótázva idézik a régmúlt időket, mikor még lovasko­csival szállították a pékárut. Szóba kerül Vörös Vili, aki hajnalonként háti kosárral járta a boltokat, s ha vélet­lenül kiszaladt alóla a kerék­pár, bizony ezerfelé röpült a zsömle... A Szarvas utcai ABC veze­tője elégedetten szemléli az árut: — Ha keveset rende­lünk, elég egy telefon, s hoz­za a sütőipar a pótlást... Tudom, hogy ez a leggazda­ságosabb megoldás, de sza­bálytalan — tájékoztat Donka Miklós, a kenyérgyár üzem­vezető-helyettese. — Szeren­csére most jó a kapcsolat a boltokkal. De ha nem így lenne... Az át nem adott áruért kötbért számolhatná­nak fel, míg a megrendelt­nél több, de a számlán nem szereplő kenyérért mi nem kapunk térítést. Ilyen kelle­metlenségünk szerencsére még nem volt. Az autó kiürült, vissza kell térni újabb rakományért. Mi­re egyszer végigjárják mind a 26 boltot, konyhát, összesen háromszor fordul a kocsi. Házi Zsuzsa Szolid bolt, haszoos ráfizetéssel Jénai az esküvőre — A forgalom? — Évente száz-száztízezer forint. Birta Jánosné hatodik éve vezeti a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ kölcsönző boltját. A csendes üzlet felében az ÁFÉSZ nyomtatványait, és néhány munkavédelmi cikket tartanak. — Mi változott itt hat év alatt? — A raktárunk és a vendé­geink. Egészen pontosan: a raktár változott a vendégek­hez. Tudja, valamikor jöttek például gyerekkocsikért. Ma már nincs kocsink, de nem is keres senki. Ugyanígy: vala­mikor vitték a centrifugákat, a mosógépeket. Most elég egy-egy darab belőlük, hiszen mindenkinek van otthon. Csak az jön, akié meghibá­sodik, és félbemaradna a munkával. — Csecsemőmérleg van? — Van, de azt is inkább vesznek az emberek.' Vagy vesznek, vagy nem használ­ják. Nemcsak kívülről válto­zik ám Nyírbátor, hanem be­lül a lakások is mások lettek. — Porszívó? BÍRTA JÁNOSNÉ ezekből van, hanem, ne mo­solyogjon meg érte, ha így mondom, a szerelemből? __ ? — Az esküvőkből. Szép és nagy edénykészletünk van, a díjak is alacsonyak. Ezt ha­mar megszokták az emberek, hogy egyszerűbb tőlünk kérni edényt, nem a rokonságból öszekéresgetni, aztán vitat­kozni, hogy melyik tányér melyik jénai tál kié. — Hat éve vezeti ezt a szo­— Ugyan ... Televíziónk, rádiónk nincs, azt talán ke­resnének, de rengeteg baj len­ne azokkal, akik nem vi­gyázzák meg. Keresnének né­ha kerékpárt, főként nyáron a kirándulók. Ehhez hely és pénz kellene. — Mi „fogy”? — Barkácseszközök, festő­hengerek, a betonkeverőnk például. Keresnek permetező gépeket, viszont az a baj, hogy a mezőgazdasági kisgé­pekre sem vigyáznak. A for­galom nagyobb része nem is lid boltot. Milyennek szeretné látni? Minek örülne? — Van itt azért öröm is. Jönnek a kis széparcú diákok, írógépet keresnek . .. Van. Álmodozhatnék egy nagyon gazdagon felszerelt boltról, de hát a forgalom azzal sem len­ne lényegesen nagyobb. Ez itt nem üzlet, szolgáltatás. Csak a legszükségesebbeket adjuk, de azt szívesen . . . (bariba) BLÚZOK BAKTÁRÓL. Az OKISZ Labor megrendelésére ötféle fazonból 8000 darab női blúzt varrnak a baktalórántházi ipari szövetkezet konfekció üzemében. (Elek Emil felvétele) Dr. Demeter Ferenc, a megyei közlekedésbiztonság A kenyér kényes áru, nem lehet csak úgy otthagyni a szabadban, mint a tejet. Vá­runk. Rövid toporgás után lelkendezve hozza a hírt az ismeretlen öreg: már jönnek! Aztán kulcs csikordul, roló zörög, kezdődhet a lepakolás. Míg a lányok átveszik az árut a gépkocsivezető ismerősen nyúl a fiókba, bélyegzi a számlát, s fejből ífja a meg­rendelést. Tizenkét éve jár ezen a vonalon. Ügy ismeri az igényeket, mint a tenyerét. Innen a Szarvas utcai tej­boltba vezet az út. Vajda Ká- rolyné számolatlanul önti a pultra a péksüteményeket: — Megvan ez mindig — szól — felesleges átolvasni. csökkentette. Az utolsó pillanat­ban vált valósággá, hogy a szem­ben haladó jármű képzete lidérc volt csupán. Az egyik fehér fényű lámpa ugyanis az egyező irányban hala­dó szekér bal oldalán függő vi­harlámpa volt. párja pedig a szemben közlekedő segédmotor- kerékpárosé. A személygépkocsi j így hátulról fékezés nélkül bele­rohant a több személyt szállító lcvasfogatba. Az eredmény 1 ha­lálos. 1 amputációval járó súlyos és több könnyebb sérülés. A sze­mélygépkocsi karosszériájának leszakadt a fedele, a segédmotor­kerékpáros feje felett milliméte­rekre elzúgva csak éppen leterí­tette, de megkímélte a lefejezés­től. A végzetes megtévesztést és tévedést ismét elsősorban a fehér fény alkalmazása okozta. Mennyi hasonló baleset következett be azóta is, és történik ma is. Kell-e ezek után bizonygatni a fehér fény tiltott alkalmazásának gyilkos következményeit? Sajnos kell, mert az előre fehér, hátra piros fényt mutató lámpa nincs, nem is volt, s ki tudja mikor lesz? Nem ártana lelkiismeret- vizsgálat azok részéről, akiket il­let, hogy miért nem árulják, vagy miért nem gyártják? A gyártani szándékozott foszforeszkáló csí­kozott tábla a még mindig meg­tűrt fehér fény mellett illúzió csupán. E tábla magától nem vi­lágít, meg kell azt világítani. Ko­rábbi példákból pedig ismeretes, hogy a gépjárművezetők nagy ré­sze „vakon” vezet, és így legfel­jebb a megtévesztő fehér fényt fogja ezután is előbb látni, s a foszforoszekáló táblát csak ak­kor, amikor már a tompított lámpája fénykörébe kerül, s meg­állni már úgy sem tud. Aki lófogatú járművet hajt, vagy azon utazik, fehér fényű vi­harlámpával sötétben útra ne in­duljon, mert életének biztonsága, de azoké sem, kikkel találkozik, fabatkát sem ér. Ha csak egyet­len vállalat vagy ktsz akadna, amelyik a szabványlámpa gyár­tásához látna, nem fizetne rá, el­sősorban erkölcsileg nem, mert egy biztonsági eszköz gyártásával sok-sok ember életét mentené meg. . « Az éjszakai közlekedés legve­szélyesebb járműve a kivilágítat- lan, vagy rosszul, elől, hátul fe­hér fényt mutató lófogatú jár­mű. A korábbi KRESZ-ben még előírt — de inkább csak megtűrt —, minden irányban fehér fényt mutató viharlámpának a lófogatú járművek bal oldalán történő al­kalmazása végre az új KRESZ életbelépése után elvilég — meg­szűnt. A fehér fény a szemben közlekedést jelenti. A menet­iránnyal ellentétes irányban való alkalmazása a közlekedésben ká­oszt és bizonytalanságot eredmé­nyez. Csak két szemléltető baleset en­nek illusztrálására. Egy motorke­rékpáros fiatalember az előtte fe­hér viharlámpával kivilágított szekér előzéséhez kezdett. Az elő­zési oldalra áttérve sebességét még fokozta. Akkor vált nyilván­valóvá végzetes tévedése, amikor tenni már semmit sem tudott. A szekér ugyanis nem vele egyező irányban ment, hanem az előzési oldalon vele szemben jött. Gon­dolatnak is szörnyű, ami bekö­vetkezett: a szekér rudjának ro­hant, mely felnyársalta. A másik baleset, ha lehet: még elképesztőbb és kiszámíthatatla­nabb volt: A 4. számú főútvona­lon egy személygépkocsi robogott Téglás felől Űjfehértó irányában 110 kilométer körüli sebességgel. A gépkocsi vezetője észlelve a szemben két gyenge fehér fény­nyel közlekedő járművet, maga is tompította reflektorát, sebességét azonban — a gépjárművezetők rossz szokásához híven — nem Fehér fény az utakon A végzetes lidérc

Next

/
Thumbnails
Contents