Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 13. Tavaszra készül a város Porszívózzák az utat, fürdetik a szobrot Nagytakarítás Nyíregyházán Ami nem a tél bűne. — Szemétgyűjtők, javításra várva. Hárommillió forintot ért az idei tél Nyíregyházán. „Én ugyan nem adnék érte egy fillért sem”, mondhatná bárki. Ám mégis adtunk. Ha nem is a télért, minusz tíz-húsz fokos fagyaiért, bőven hullott hójáért, hanem annak eltakarításáért. Hárommillió forintba kerültek a csúszásmentes utak. Négyezer mázsa — fűrészporral kevert — sót szórtak az utakra a nyíregyházi közterület-fenntartó vállalat gépei. Ráadásul tél múltával ennek eltakarítása külön pénzbe kerül. Elszállításra vár az út szélén csomókba gyűlő fűrészporos só. Kapálásra, ge- reblyézésre, virágokra parkjaink, köztereink. Mosásra a padok, pihenőhelyek, utak és korlátok. És a szobrok. Fürdőre várnak ők is, hogy megtisztulva, tisztán fogadhassák az első langyos tavaszi napsütéssel érkező fiatal vagy idős — egymásnak örülő embereket. Nyíregyháza nagytakarításra készül. Két hete, a korai tavasz első jelére a vállalat dolgozói egyszer már nekiláttak. Ám a tél visszatért. Maradt hát a takarítás — márciusra. Március 2-vel kezdődő ütemtervet készítettek — lehet, hogy a havasnak induló tavaszi hónap ezt is felborítja? —, meghatározván a feladatokat, utcák, városrészek és az elvégzendő műveletek szerint. Az egy hónapig tartó tavaszi tisztogatást a város közepén kezdik. Onnan haladnak a városszélek felé. Átmossák az elzáródott csapadékvíz-elnyelő csatornákat, megtisztítják az utakat. Felporszívózzák az útszegélyek mellett összegyűlt fűrészport, szemetet. Az utak után a szemétgyűjtő tartályok következnek. Mosásuk, fertőtlenítésük mellett, szinte valamennyi javításra is vár. (Ez pedig bizonyos, nem a tél műve!) A vállalat telepére folyamatosan szállítják az utcai szemétgyűjtő szelencéket, ahol saját javítóműhelyükben igyekeznek eltüntetni a rongálás nyomait. A takarítás része a lomtalanítás is. Március 16. és április 3. között ingyen szállítanak el minden olyan lomot, hulladékot, ami nem fér a* „kukáskocsiba”. E lomtalanítás részeként a város területén felszámolnak minden, a tél folyamán keletkezett illegális szemétlerakó helyet is. (Tán nem lenne hiábavaló megvizsgálni azt sem, hogyan keletkeznek ezek az illegális szemétdombok!) Parkfenntartó üzemük a Nyíregyházán lévő gyepfelületek, cserjék, évelő növények megtisztításával, gereblyézé- sével kezdi munkáját. Ez után következik a játszótéri játékok kirakása, illetve lemosása. Megtisztulnak a kerti padok, szökőkutak és a köztéri szobrok is. Ez utóbbiak, a vízen kívül, szilikon védőréteget is kapnak. Ráférne a mosás a híd- és útkorlátokra, forgalmi jelzőlámpákra is. Ám ezek a műtárgyak a KPM kezelésébe tartoznak, így ezt a vállalat nem végzi el. A tavaszváró előkészületek utolsó mozzanata a virágültetés lesz. Márciusi, áprilisi ünnepeink előtt cserepes virágok kerülnek a városi és megyei tanács, az MSZMP épületei előtti kővázákba, a Szamuely és a Malinovszkij tér» re. (Csendes) Kitüntetett brigádok a VSZM-ben Kisvárdán a VSZM ,3. sz. gyárában értékelték a szocialista brigádok múlt évi munkáját. A gyárban 26 brigád dolgozik 334 taggal, közülük 18 brigád 232 dolgozója kapott összesen 147 600 forint jutalmat. Az értékelésből kitűnik, hogy a brigádok elmúlt évi munkája nagyban hozzájárult a vállalati terv teljesítéséhez. Szép eredményeket értek el a kulturális, sport és a különböző helyeken végzett társadalmi munka végzésében, amely egy év alatt 5661 óra volt. Kulturális vállalásaik teljesítésében nagy segítséget jelentett a művelődési központtal és a'könyvtárral kötött szocialista szerződés. A brigádok közül az aranykoszorús címet hat, az ezüstfokozatot kilenc, a bronzfokozatot három brigád szerezte meg. A zöldkoszorús fokozatot két brigád, míg a szocialista címet négy brigád viselheti az 1980-ban elért eredményeiért. Vili kosarától a Roburig Friss kenyér hajnalban Friss sürgés-forgásba csöppenek a nép télén utcáról hajnali 4 órakor a nyíregyházi kenyérgyárban. Petrovánszki József gépkocsivezetővel és Palicz András rakodóval túrajáratra készülök. A raktár tárt ajtaján át finom kenyérillat áramlik ki. Percekig nem lehet betelni vele. Az áru szép, bár Simon János, az éjszakai raktáros elégedetlenül pillant a kiflire: — Hej, de világosak vagytok — mormogja és siet tovább. Mennyi, de mennyi kézen megy át a kenyér mire asztalunkhoz ér! A kemencéktől futószalag hozza a raktárba. Itt fakkokra rakják, majd rekeszekbe. Így porcíózva a kocsikra, onnan a boltok pultjaira vándorol. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat gyára és 7 sütőüzeme közel félezer boltot, konyhát lát el nap mint nap több mint 30 féle termékkel a megyeszékhelyen és a környező településeken. Mindezt 13 túrajárattal bonyolítják le. Azaz csak 12-vel mert egy kocsi nappal lisztet szállít, s csak pirkadatkor segít be egy körre. — Nem tudom, hogy bírjuk ezt a tempót 1984-ig — mondja Horváth Sándor üzemvezető. Ekkor lép munkába az új kenyérgyár. Mennyi bírálatot kapunk, hogy nincs ott mindenütt reggel 8-ra a kenyér. De hiába megy a munka éjjel-nappal, egyszerűen nem sül annyi hajnalra, hogy egyszerre jusson mindenhová. Háromnegyed öt: Petrovánszki József és Palicz András befejezte a rakodást. A kék Robur lassan kigördül a gyár kapuján, öt perccel később fékez a Toldi utca 78. szám alatti tejbolt előtt. Az almatároló büféje, két élelmiszerüzlet és egy sütőipari szakbolt után hajnali 6- kor a Toldi utcai ABC előtt parkol a Robur. Még egy óra van a nyitásig,, de már csaknem minden dolgozó megérkezett. A raktár két polcán előző nap sült kenyerek sorakoznak : — Ez a legjobb — mutat rájuk Héczey Gyula boltvezető — már nem nyomja meg az ember gyomrát. Legelőször ezt adjuk el. A kenyér 72 óráig árusítható, ez a pár kiló sem mehet pocsékba. Kávéval kínálja a szállítókat. Míg készül a fekete, anekdótázva idézik a régmúlt időket, mikor még lovaskocsival szállították a pékárut. Szóba kerül Vörös Vili, aki hajnalonként háti kosárral járta a boltokat, s ha véletlenül kiszaladt alóla a kerékpár, bizony ezerfelé röpült a zsömle... A Szarvas utcai ABC vezetője elégedetten szemléli az árut: — Ha keveset rendelünk, elég egy telefon, s hozza a sütőipar a pótlást... Tudom, hogy ez a leggazdaságosabb megoldás, de szabálytalan — tájékoztat Donka Miklós, a kenyérgyár üzemvezető-helyettese. — Szerencsére most jó a kapcsolat a boltokkal. De ha nem így lenne... Az át nem adott áruért kötbért számolhatnának fel, míg a megrendeltnél több, de a számlán nem szereplő kenyérért mi nem kapunk térítést. Ilyen kellemetlenségünk szerencsére még nem volt. Az autó kiürült, vissza kell térni újabb rakományért. Mire egyszer végigjárják mind a 26 boltot, konyhát, összesen háromszor fordul a kocsi. Házi Zsuzsa Szolid bolt, haszoos ráfizetéssel Jénai az esküvőre — A forgalom? — Évente száz-száztízezer forint. Birta Jánosné hatodik éve vezeti a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ kölcsönző boltját. A csendes üzlet felében az ÁFÉSZ nyomtatványait, és néhány munkavédelmi cikket tartanak. — Mi változott itt hat év alatt? — A raktárunk és a vendégeink. Egészen pontosan: a raktár változott a vendégekhez. Tudja, valamikor jöttek például gyerekkocsikért. Ma már nincs kocsink, de nem is keres senki. Ugyanígy: valamikor vitték a centrifugákat, a mosógépeket. Most elég egy-egy darab belőlük, hiszen mindenkinek van otthon. Csak az jön, akié meghibásodik, és félbemaradna a munkával. — Csecsemőmérleg van? — Van, de azt is inkább vesznek az emberek.' Vagy vesznek, vagy nem használják. Nemcsak kívülről változik ám Nyírbátor, hanem belül a lakások is mások lettek. — Porszívó? BÍRTA JÁNOSNÉ ezekből van, hanem, ne mosolyogjon meg érte, ha így mondom, a szerelemből? __ ? — Az esküvőkből. Szép és nagy edénykészletünk van, a díjak is alacsonyak. Ezt hamar megszokták az emberek, hogy egyszerűbb tőlünk kérni edényt, nem a rokonságból öszekéresgetni, aztán vitatkozni, hogy melyik tányér melyik jénai tál kié. — Hat éve vezeti ezt a szo— Ugyan ... Televíziónk, rádiónk nincs, azt talán keresnének, de rengeteg baj lenne azokkal, akik nem vigyázzák meg. Keresnének néha kerékpárt, főként nyáron a kirándulók. Ehhez hely és pénz kellene. — Mi „fogy”? — Barkácseszközök, festőhengerek, a betonkeverőnk például. Keresnek permetező gépeket, viszont az a baj, hogy a mezőgazdasági kisgépekre sem vigyáznak. A forgalom nagyobb része nem is lid boltot. Milyennek szeretné látni? Minek örülne? — Van itt azért öröm is. Jönnek a kis széparcú diákok, írógépet keresnek . .. Van. Álmodozhatnék egy nagyon gazdagon felszerelt boltról, de hát a forgalom azzal sem lenne lényegesen nagyobb. Ez itt nem üzlet, szolgáltatás. Csak a legszükségesebbeket adjuk, de azt szívesen . . . (bariba) BLÚZOK BAKTÁRÓL. Az OKISZ Labor megrendelésére ötféle fazonból 8000 darab női blúzt varrnak a baktalórántházi ipari szövetkezet konfekció üzemében. (Elek Emil felvétele) Dr. Demeter Ferenc, a megyei közlekedésbiztonság A kenyér kényes áru, nem lehet csak úgy otthagyni a szabadban, mint a tejet. Várunk. Rövid toporgás után lelkendezve hozza a hírt az ismeretlen öreg: már jönnek! Aztán kulcs csikordul, roló zörög, kezdődhet a lepakolás. Míg a lányok átveszik az árut a gépkocsivezető ismerősen nyúl a fiókba, bélyegzi a számlát, s fejből ífja a megrendelést. Tizenkét éve jár ezen a vonalon. Ügy ismeri az igényeket, mint a tenyerét. Innen a Szarvas utcai tejboltba vezet az út. Vajda Ká- rolyné számolatlanul önti a pultra a péksüteményeket: — Megvan ez mindig — szól — felesleges átolvasni. csökkentette. Az utolsó pillanatban vált valósággá, hogy a szemben haladó jármű képzete lidérc volt csupán. Az egyik fehér fényű lámpa ugyanis az egyező irányban haladó szekér bal oldalán függő viharlámpa volt. párja pedig a szemben közlekedő segédmotor- kerékpárosé. A személygépkocsi j így hátulról fékezés nélkül belerohant a több személyt szállító lcvasfogatba. Az eredmény 1 halálos. 1 amputációval járó súlyos és több könnyebb sérülés. A személygépkocsi karosszériájának leszakadt a fedele, a segédmotorkerékpáros feje felett milliméterekre elzúgva csak éppen leterítette, de megkímélte a lefejezéstől. A végzetes megtévesztést és tévedést ismét elsősorban a fehér fény alkalmazása okozta. Mennyi hasonló baleset következett be azóta is, és történik ma is. Kell-e ezek után bizonygatni a fehér fény tiltott alkalmazásának gyilkos következményeit? Sajnos kell, mert az előre fehér, hátra piros fényt mutató lámpa nincs, nem is volt, s ki tudja mikor lesz? Nem ártana lelkiismeret- vizsgálat azok részéről, akiket illet, hogy miért nem árulják, vagy miért nem gyártják? A gyártani szándékozott foszforeszkáló csíkozott tábla a még mindig megtűrt fehér fény mellett illúzió csupán. E tábla magától nem világít, meg kell azt világítani. Korábbi példákból pedig ismeretes, hogy a gépjárművezetők nagy része „vakon” vezet, és így legfeljebb a megtévesztő fehér fényt fogja ezután is előbb látni, s a foszforoszekáló táblát csak akkor, amikor már a tompított lámpája fénykörébe kerül, s megállni már úgy sem tud. Aki lófogatú járművet hajt, vagy azon utazik, fehér fényű viharlámpával sötétben útra ne induljon, mert életének biztonsága, de azoké sem, kikkel találkozik, fabatkát sem ér. Ha csak egyetlen vállalat vagy ktsz akadna, amelyik a szabványlámpa gyártásához látna, nem fizetne rá, elsősorban erkölcsileg nem, mert egy biztonsági eszköz gyártásával sok-sok ember életét mentené meg. . « Az éjszakai közlekedés legveszélyesebb járműve a kivilágítat- lan, vagy rosszul, elől, hátul fehér fényt mutató lófogatú jármű. A korábbi KRESZ-ben még előírt — de inkább csak megtűrt —, minden irányban fehér fényt mutató viharlámpának a lófogatú járművek bal oldalán történő alkalmazása végre az új KRESZ életbelépése után elvilég — megszűnt. A fehér fény a szemben közlekedést jelenti. A menetiránnyal ellentétes irányban való alkalmazása a közlekedésben káoszt és bizonytalanságot eredményez. Csak két szemléltető baleset ennek illusztrálására. Egy motorkerékpáros fiatalember az előtte fehér viharlámpával kivilágított szekér előzéséhez kezdett. Az előzési oldalra áttérve sebességét még fokozta. Akkor vált nyilvánvalóvá végzetes tévedése, amikor tenni már semmit sem tudott. A szekér ugyanis nem vele egyező irányban ment, hanem az előzési oldalon vele szemben jött. Gondolatnak is szörnyű, ami bekövetkezett: a szekér rudjának rohant, mely felnyársalta. A másik baleset, ha lehet: még elképesztőbb és kiszámíthatatlanabb volt: A 4. számú főútvonalon egy személygépkocsi robogott Téglás felől Űjfehértó irányában 110 kilométer körüli sebességgel. A gépkocsi vezetője észlelve a szemben két gyenge fehér fénynyel közlekedő járművet, maga is tompította reflektorát, sebességét azonban — a gépjárművezetők rossz szokásához híven — nem Fehér fény az utakon A végzetes lidérc
