Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 10. Naponta 80 féle süteményt készítenek a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat nyíregyházi 603-as cukrászüzemében. (Gaál Béla felv.) Együttes született Á Városi Stúdió-színpad premierje Fél éve szerveződött, pár hónapja próbál és vasárnap este bemutatkozott a megyei művelődési központ városi stúdió színpada. A nyíregyházi Szabolcs-presz- szó közönsége a születés egyszeri, megismételhetetlen és fájdalmas csodájának lehetett részese: együttes született. Jó szándékú, jót akaró, szinte maximalista — színházunk sincs, művelődési központunk sincs, s mintha ezt a hiányt' is pótolni akarnák — előadás volt a premier, ami azonban magában hordozza a maximalizmus veszélyeit is. Vitára késztet — s ez volt a bemutató utáni közönség- találkozó legfőbb kérdése is — miért épp Hemingway: Bérgyilkosokját választották első darabnak? Vajon mennyire időszerű ma Magyarországon ez a gengsz- teres adaptáció, hogyan képesek a zömmel tizenéves stúdiótagok megélni és hihetővé tenni az agresszivitást, a kiszolgáltatottság érzését, s a választást humánus és hasznos között? Másfelől az fogalmazódott meg: mi a feladata egy ilyen amatőrstúdiónak, vajon egyfajta közönségigény kiszolgálására kell-e vállalkoznia vagy vállalja azt, ami valójában: a stúdiumot, az ujjgyakorlatot, az etűdöt, a hazai amatőrszínpadokra inkább jellemző szimbolikus, áttételes megoldásokat? Amit a városi stúdió színpadtól láttunk, inkább amolyan „kisprofi” előadás volt. Tanúi lehettünk ugyan botladozó, kiforratlan, sőt, még romlatlanul őszinte „ujjgyakorlatoknak” is, ugyanakkor a rendező Tímár Zoltán színészvezetése a profi színházaktól megszokott nagyvonalú, produkcióközpontú elv felé vitte el a darabot, amit feltétlen közönségsikert jósol. Az ember választhat humánus vagy hasznos, azaz emberi, vagy praktikus megoldás között, s ebben a választásban az is benne van, hogy képes ember maradni, akár halála árán is. Sűrítve ennyi a Heming- way-mű lényege. A premieren sajnos a cselekménynek éppen ez a vonala volt erőtlen — feltehetően szereposztási szükségszerűségből. Az egész produkció viszont ígéretes, a szereplők jól „belakják” a teret, szépen, tisztán, érthetően beszélnek, a főbb szerepek formálói szinte kész alakításokat hoztak, Nicktől viszont többet, szuggesztíveb- bet várunk. A kisebb figurák formálói a drámai sodrás lendületét javíthatják a következő előadásokig. Mindent egybevetve: jól sikerült a bemutatkozás. A színhely — a presszó kiválasztása telitalálat. Amíg nincs önálló társulatunk, ez az együttes pótolhatja a hiányt a megyeszékhelyen, de a megyében is, mint a megyei művelődési központ mintacsoportja. Ami pedig a továbbiakat illeti: úgy látszik, alkalmas ez a társulat a későbbiekben a profizmustól mentes, valóban tiszta amatőrprodukciókra. Baraksó Erzsébet Jelenet az előadásból Pénzbírság árdrágításért Virsli a porrongy alatt Társadalmi ellenőrzés Nyíregyháza ' boltjaiban Február utolsó péntekjén a megyeszékhely negyven üzletében vizsgálták az ellenőrök: milyen a választék, megfelelő-e a kiszolgálás, nem károsítják-e meg a vásárlókat. Három boltba mi is elkísértük az ellenőröket. Fonnyadt citrom, rothadt káposzta A Zöldért Káliói út 26. sz. alatti üzletében elégedetlenül szemléli a választékot Dankó Andrásné, a tanács előadója. — A sárgarépa, a karalábé rothadt, a káposzta és a citrom fonnyadt, a körte törött, barna foltos, s nem jó a lila hagyma minősége sem. Hiányolom az árjelző cédulákat is — összegzi a látottakat. Szakadt zsákban érkezett a takarmánytengeri, így kiszóródott kukoricán, eldobált csikkeken taposunk. A pultokat szürke porréteg fedi. Valaki savanyúkáposztát kér. Erre az eladó egy vödör vízzel a raktárba szalad, kezet öblít, s csak ezután nyúl a hordóba. — Látja, erre mondják, hogy nem megfelelőek a munkakörülmények — szűri a fogai közt Halász Sándor társadalmi ellenőr. — A hely elképesztően szűk. Kézmosó ugyan van (falitartályos) benn a raktárban, ahová zsákok, ládák közt bukdácsolva visz az út. Így az eladó, ha akar, sem igen tud rendszeresen kezet mosni... Kenyér — előjegyzésre nyér és péksütemény pedig csak később lesz — mondja az eladónő, mikor szóvá tesz- szük, hogy nagyon szegényes a választék. — A szomszédos ÉKV- és tejbolt már reggel megkapja az árut, viszont nekünk csak 10—12 óra között szállít a sütőipar. Ezen az asszonyka úgy próbál segíteni, hogy előjegyzi törzsvendégeinek a kenyeret. Ez még nem is baj. Da az már zavart okozhat, hogy előre átveszi a pénzt a kért árukért. Csont a pult alatt — Fokhagymás húst, virslit, karajt, porcot kérek — rendel próbavásárlásként To- masovszki Tamás társadalmi ellenőr az ÉKV Kállói út 40. sz. alatti húsboltjában. Az utánaszámoláskor kiderül: 3 forint 40 fillérrel kevesebbet blokkolt a hentes a kelleténél. A boltos az ellenőrök füle hallatára küldött el egy fiatalembert azzal, hogy csont nem kapható. Pedig volt, a pult mellett egy húsosrekeszben. Ugyanígy nem szolgált ki körmöt, hasaalját és oldalast sem. Magyarázatát aligha lehetet elfogadni. — Ma már pár kilót eladtam ezekből az árukból. Amit a hűtőben és a rekeszben-lát- nak, azt a délutáni vásárlóknak tartogatom. Hogy mit keresett a virslin porrongy, s hogy a mosdó miért olyan piszkos, arra meg sem próbált választ keresni. Az ellenőrzés során kiderült: változó az ellátás a megyeszékhely boltjaiban. Az ÉKV Dózsa György út 70. sz. alatti üzletében például a kötelezően előírtnál gazdagabb volt a választék tejtermékből, töltelékárukból, bébiételekből. Nem így a külterületeken. Mosolygós fiatalasszony áll a pult túlsó oldalán a Nyíregyházi Afész Káliói úti élelmiszer-háztartási boltjában. Benn tisztaság van, viszont az üzlet környéke kevésbé gondozott. Odakinn százával hevernek a csikkek, s italos- kupakok tanúsítva: hiába a tiltó tábla, sokan itt fogyasztják el a szokásos reggeli szeszesital-adagjukat. — Húsárut nem tartok, keAz ellenőrzések alapján négy esetben árdrágításért, két üzletvezető ellen pedig áruvisszatartásért indítanak szabálysértési eljárást. Az egyik legsúlyosabb visszaélés az ÉKV Makarenko utcai üzletében- történt. Itt a leleményes eladók 200 forintért mérték a 180 forintos csemegeszalámit: még a címkét is lehúzták a rúdakról. A maguk csomagolta kukorica- és réteslisztet pedig kilónként 1—4 dekával csonkították meg. Próhavásárláskor 8 forint 10 fillérrel számoltak többet. Árdrágításért 10 ezer, áruvisszatartásért pedig 3000 forintig terjedő pénzbírságot róhatnak ki a szabálysértőkre. Házi Zsuzsa Rohammentővel az intenzívre Mellbe szúrta a fiát Rendszeresen italozik, s immár idült alkoholistának számít a Nagycserkesz-Halmosbokorban lakó Magyar István 51 éves gépkocsivezetői!). A gyakori ivás miatt fizetéséből legfeljebb ötszáz forintot adott haza, bár jól keresett munkahelyén, a MEZÖ- GÉP-nél. A tíz éve tartó italozó életmód alatt feleségét és Sándor fiát időnként bántalmazta, szóváltások, veszekedések pedig mindennaposak voltak a házukban. Az utóbbi időben a fia már nem ijedt meg az apjától — most húszéves —, így nem egyszer dulakodásba, verekedésekbe torkollott a családi perpatvar, melyekben hol az egyik, hol a másik sérült meg. Magyarné tavaly júniusban bejelentést tett a nyíregyházi járási hivatalban, leírta a családban uralkodó állopotokat, s kérte, kötelezzék a férjét, hogy elvonó kezelésnek vesse alá magát. Magyarné kérelmének a fő oka az volt, hogy a fiú és az apja között elmérgesedett a viszony. A hivatal Magyart nem kötelezhette elvonó kezelésre, mert olyan súlyos szívbeteg és erre nem volt lehetőség. December 12-én munka után Magyar István az italboltban pálinkát és sört fogyasztott, majd hazament, s otthon bort ivott rá. Ittas állapotba került. Tévénézés közben összeszólalkozott fiával, s kölcsönösen sértegették egymást. Az apa kiment a lakásból, majd lecsillapodva vissza akart térni, azonban az előszoba ajtaját zárva találta, benn pedig a fia nevetett. Magyar István dühös lett, a nyárikonyhából szerzett egy csontozó kést, s a szoba ablakát benyomva bement. Ezalatt a fia átment a saját szobájába és a tarisznyájában kotorászott. Az apa azt hitte, a tőrét keresi, ezért hátulról a combjába szúrt. Dulakodtak, a fiú egy trafótakart hozzávágni, de az apa elugrott és még dühösebb lett, a fiára támadt és kétszer mellbe szúrta. Rövid további dulakodás után a fiú bement a szobájába és az ágyra feküdt. Rohammentő szállította a kórház intenzív osztályára. Ott műtétet kellett rajta végrehajtani mert az egyik szúrás a szívet is megsértette. Hosszabb ideig feküdt az intenzív osztályon életveszélyben, mert a sérülés következtében szívburokgyulladás is kialakult. Végül a gondos orvosi kezelés megmentette az életét, de sérülése előreláthatólag hat-kilenc hónap alatt gyógyul meg teljesen. A bíróságon a fiú élt mentességi jogával és nem vallott az apja bűnügyében. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa a napokban hirdetett az ügyben ítéletet és Magyar Istvánt emberölés kísérlete miatt négy év és 6 hónap börtönre büntette, emellett négy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. így Legfelsőbb Bíróság tesz pontot véglegesen az ügyre. (ki) Nem hiszem, hogy az 1919-ben — harminckét éves korában — elhunyt Csálh Géza írásait sokan forgatnák manapság. Pedig érdemes lenne olvasni, mert igencsak érdekesen ír az ember belső világáról, s a valóságot szépítés nélkül ábrázolja. Realista író. Hor- váték című drámájából Derne Gábor (dramaturg), Lé- ner Péter (rendező) és Ráday Mihály (operatőr) készített tévéjátékot Igazán nem bonyolult történet a Horvátéké. A fiatal tanárt és feleségét, s velük együtt a házasságukat is tönkreteszi a váratlanul örökölt vagyon, a pénz. Idegen az az életmód nekik, amire az örökség révén kötelezve érzik magukat. Ismeretlen pekik, tehát elvétik a mértéket, s jóvátehetetlenül elromlik köztük minden. Sorsukban az író bírálja azt a környezetet is, amelynek hamissága, csillogása félrevezette ezt a két jóravaló embert. Lehetséges, hogy találtak volna hatásosabb Csáth- írást is, amelyet képernyőre alkalmazhattak volna, mégis azt mondom, érdemes volt ezt a drámát tele vízi ó- sítani. Nem született ugyan magasan kiemelkedő produkció, néhol tempótlan is, azonban Ráday Mihály képeit, Balázsovits Lajos (Horvát tanár), Benkő Gyula (Horvátné apja) és Ben- cze Ferenc (Tosko bácsi) játékát biztosan megjegyzik maguknak a nézők. A nőnap alkalmából ösz- szehasonlításokra koncentráló műsort készített Sütő Enikő (szerkesztő-riporter) és Szűcs László (rendező), Itteni otthonteremtés címmel. Az adásban öt olyan asszony szerepelt, akik nem magyar születésűek, de magyar férjük van, s családjukkal itt élnek Magyarországon. Ök mondták el, kiki hogyan látja a nők szerepét a családban, a gyermeknevelésben, mi a véleményük az egyenjogúság mibenlétéről. Nagyon tanulságos volt, hogy nem pusztán a saját véleményüket mondták el, hanem arról is beszéltek, a riporter kérésére, hogy szülőhazájukban mi a szokás, milyen a nők helyzete a családban, a családon kívüli életben. Színes kép alakult ki, egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el, s ez így nagyon vonzó volt. Kár azonban, hogy a magyar szakértő, a család-szociológus, kevésszer (kétszer) kapott szót, bizonyára hasznos lett volna, ha még több — általánosítható és újabb ösz- szehasonlításokra lehetőséget adó — információt kaphat tőle a néző. A befejezésben szépen hatott az a — japán asszony által megfogalmazott — gondolat, hogy ha az ember gyermeket nevel, csakis a békére neveli, ezért az anyák mindig a békére gondolnak. Seregi István A pályája delén népszerű, sikeres író, drámaíró, operett-librettista Földe s Imrét (1881—1958) századunk első felének polgári radikális alkotóművészeként tartja számon az irodalomtörténet. A hivatalnok urak c. 1909-es drámája, melyet — a Rádiószínház bemutatójaként — most szombaton Siklós Olga rádióra alkalmazásában és rendezésében hallhattunk, bizonyosan a maradandó művei közé tartozik. Érdemes volt kiemelni a feledés homályából, egyúttal jó példa arra, hogy a századelő haladó irodalmi alkotásai kincsesbányájából még szerencsére bőséggel van mit előbányászni. A mesterien felépített, brilliáns drámaírói technikával megírt darab cselekménye egy gyári tisztviselő („osztályfőnök”) váltóhamisítása, pontosabban a kezes nevének a váltóra való hamisítása kapcsán fejlik ki, amikor is a hamisító megmenekítésének, a váltó kifizetésének egyetlen lehetséges ára a családjától való elválasztás. Igaz, hogy a középkorú és a fiatalabb nemzedék hál’istennek ma már csak (rossz) hírből ismeri a váltót, a „boldog békeidők” adósságcsináló eszközét, melyről az értelmező kéziszótár úgy tájékoztat, hogy az „törvény megszabta formában kiállított fizetési kötelezvény”. (Persze, a váltóra a kölcsönpénzt borsos kamatra adták, s a lejárt visszafizetési határidejű váltókat a pénzintézetek a kamatok levonásával felvásárolták — „leszámítolás” — s a váltótartozást az adóson vagy a kezesen könyörtelenül behajtották.) Ezért, ha a dráma csupán a váltóhamisítás körül forgott volna, mai bemutatása kevéssé lett volna érdekes. A darab maradan- dóságának titka az erőteljesen kritikai kor- és társadalomrajza, a „hivatalnok urak” (később nevezik középosztálybelieknek őket) a látszatnak élő világának, ha úgy tetszik cifra nyomorúságának az ábrázolása. Ugyanakkor ezek a felfelé törekvő-törleszkedő „kis- urak” a tőkés társadalom kiszolgáltatott nyomoron- cai voltak. Egyesek közülük — mint pl. a darabbeli Feleki — érzékelték ugyan, hogy a munkások mellett lenne a helyük a tőkésekkel szemben, de túlnyomó többségükből hiányzott a proletár öntudat, s még egymással sem vállaltak szolidaritást. („Lehet-e fűzős cipőben talpra állni?” — mint kiderült, nekik nem volt merszük hozzá.) A dráma — és a Rádiószínház előadása — erényeihez tartozott még a korabeli kishi- vatalnoki életformák sivárságának bemutatása az egyes sorsok felvillantásával (Feleki, Róth bácsi és társaik), s a főszereplők rendkívül plasztikus jellemrajza. Elsősorban a Barnáé (Gábor Miklós kiváló megformálásában), a feleségéé (Almási Éva az elkényeztetett, könnyelmű, majd megkomolyodó figurája pompás alakítás volt), a Vámo- sinéé (Kállai Ilona remek karakterizálásában). A kisebb szerepekben Ínke László, Ráday Imre, Har- sányi Gábor és mások járultak hozzá a rádióbemutató megérdemelt sikeréhez. Merkovszky Pál nKÉPERMYŐÍaTílÉi a rmm MEUETT
