Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
o 1981. március 8. Vasárnapi Csík Lászlóval, a megyei tanács osztályvezető-helyettesével INTERJÚ r a tsz-mellékiizemekral A postások védelmében írom. levelemet. Azoknak címezem, akik a nyíregyházi nagypostán olykor megfeledkeznek magukról. Tanúja voltam a jelenetnek, amikor egy spicces férfi ordítozás közepette majdnem rátörte az ablakot a szelíd és védtelen postáskisasszonyra. A posta vezetőitől tudom, hogy nem egyedi, hanem gyakori eset az ilyen a nyíregyházi postán. Mik váltják ki ezeket az ütközéseket? A postai szabályok? A tiszteletlenség? A rohanó életmód? Előírás — és nem csupán a posta előírása —, hogy a megrendelő lapocskákra rá kell írni a személyi igazolványának számát annak, aki a távolsági vonalon nemzetközi beszélgetést akar lebonyolítani. A közelmúltban egy férfi bejelentette az ablaknál: X országba akar telefonálni. Rendben van, máris előjegyezzük, válaszolta a hölgy és kérte a személyi igazolványt. A nyugodt férfi hirtelen haragra lobbant és szidta a postát, helyesebben az igazolványt kérő dolgozót. Az is szabály, hogy a „fenntartásos” takarékbetétkönyvből csak az vehet ki pénzt, akinek a nevére a betétkönyvet kiállították. Ezen szabályon nem lehet vitatkozni, hiszen ez a pénzbetevő érdekét védi. Nem is oly régen egy férfi állt meg az ablaknál, hogy pénzt ákar kivenni a nála lévő takarékkönyvből. Az ablaknál ülő hölgy udvariasan megmagyarázta, hogy nem teheti, pénzt csak a felesége vehet ki ebből a takarékból. Kitört a vihar, zengett a posta épülete. A pénzt betevők is hangoskodnak a postásokkal. Sietnek, mert a félórányi ebédszünetből, vagy éppen a nyolcórás munkaidőből szeretnének lecsípni annyi időt, amennyi a havonta esedékes csekk- befizetésre elegendő. Ingerültségükben a postásokba, de gyakran egymásba -is belekötnek. Nem ártana tudniuk: munkaidő után este hétig üzemelnek a pénztárak a postán. Pár hete történt: az egyik bolt vezetője fél nyolckor állított az ablak elé és borgőzös hangon követelte: vegyék át tőle a pénzt. Említsünk egy példát a levelekről. A művelődési intézmény dolgozója egy ölre való levelet akart feladni. A borítékok azonban nem voltak leragasztva. A postai dolgozó nem vette át a küldeményeket, mert szigorú szabály, hogy minden levelet, még a meghívókat is csak leragasztva lehet továbbítani. A postai dolgozóktól nem várható el, hogy egy ölre való levelet leragasszanak. Az intézmény dolgozója nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket tett a leveleket visszautasító hölgyre. A kötelező boríték-leragasztás új szabály a postánál. Az utóbbi években a Magyar Posta egy kicsit magára haragította ügyfeleit a soknak tűnő változással. Gondoljunk csak arra, hogy az irányítószámot írtuk oldalra, majd alulra. Megváltoztak a telefonszámok, drágább lett a díjszabás. Mi tagadás, a postai dolgozók sem mindig a legudvariasabb hangot ütik meg. De a védelmüknél maradva hadd hozzak fel két hasonlatot. A rendőrségen is sorba állunk az útlevélért és az ügyintézők visszaadják a rosszul kitöltött igénylőlapot. Még sincs példa arra, hogy a rendőrségen az ügyfél kiabálna. Az orvosi rendelők folyosóján is csendben várunk a sorunkra, mert tudjuk.: a gyógyító munkához csendre és jó légkörre is szükség van. Tudom, hogy nem szerencsés dolog a rendőri és a gyógyító munkát a postaihoz hasonlítani. De a nagy forgalmú postahivatalban is szükség van csendre és jó légkörre. Sokat beszélünk a tsz-ek melléküzemi tevékenységéről. Ennek ellenére egyes esetekben még termelőszövetkezeti körökben is vannak félreértések. Kérem, fogalmazza meg: mi tartozik ide? teret hódított a szabolcsi gazdaságokban, egy csapásra megoldódott a gond. A Tehát a melléküzemág pozitívan hat az w alaptevékenységre is? — Minden alaptevékenységen kívüli termelés ! Példaként egy félreértést említek: néhány helyen a gépjavítást is melléküzemi tevékenységként fogják fel. Pedig az, ha a saját gazdaságban a hagyományos termelést (növénytermelés, kertészet, erdészet, állattenyésztés) szolgálja, része az alaptevékenységnek. Más a helyzet, ha a gépjavítással idegen üzemeket is kiszolgálnak. Milyen mértékű megyénk termelőszövetkezeteiben a melléküzemi ágazat? — Az utóbbi években jelentős növekedés történt. 1976-tól 1980 végéig megduplázódott a melléktevékenység árbevétele. Az innen származó két és fél milliárd az összes árbevétel 32,7 százalékát teszi ki. A Mit jelent ez országos összehasonlítás- W ban? — Még csak megközelítettük' az országos átlagot... — Így van. A közvetlen termelést, értékesítést segítő tevékenységen túl a jövedelmezőségben is nagy szerepet játszik. A jól szervezett melléküzemág termelését az időjárás sem befolyásolja! Másrészt: a jól megválasztott ipari tevékenység 10—15 százalékkal nagyobb nyereséget biztosít, mint az alaptevékenység. És a melléküzemágat sokkal rugalmasabban lehet változtatni, növelni akár év közben is! Sok jó példát lehetne említeni a múlt esztendőből, amikor az elemi károk miatt a nyár derekán a mezőgazdaságból kiszorult munkaerőt a melléküzemben foglalkoztatták. Termelőszövetkezeteket a veszteségtől is a melléküzem mentett meg — többek között Tímáron, Kótajban és Ko- csordon. A Ami jó a termelőszövetkezetnek, az jó a tagoknak is. Milyen hatással van az ipari tevékenység a falun élőkre? Miben látja ennek az okát? — Több okra vezethető vissza az alacsony részvétel. Volt egy időszak, amikor néhány főváros környéki, iparvidéki termelő- szövetkezetben egészségtelenül túlméretezték a melléküzemi tevékenységet, ezzel együtt elhanyagolták a mezőgazdasági termelést. Sok helyen idegen munkaerőt alkalmaztak. A néhány túlkapásból messzemenő következtetéseket vontak le: a mezőgazdasági lakosság éljen meg a mezőgazdaságból. Hosszú időn át a szabályzók, a pénzügyi rendelkezések sem kedveztek a melléküzemek fejlődésének. Voltak, akik a vidék iparosítását féltették a termelőszövetkezeti fölös munkaerő helyben foglalkoztatásától. Sokáig nem vették figyelembe, hogy a termelőszövetkezetekben milyen technikai bázis jött létre, ami nem volt megfelelően foglalkoztatva. Későn tudatosodott, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megerősödésének is fontos emelője, segítője lehet a melléküzem. Erre jó példa a Somogy, vagy Heves megyei termelőszövetkezetek tevékenysége, ahol a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben a jelentős ipari tevékenység a gazdaságos termeléshez vezetett. Érdekük-e az ipari üzemeknek, hogy egyes cikkek gyártását, vagy alkatrészek készítését bedolgozásra kiadják termelőszövetkezeteknek? — Érdekük — de egyben népgazdasági érdek is, — hogy olyan cikkek gyártását, amelyeket nagy sorozatban nem lehet, illetve nem szükséges gyártani, kisebb bedolgozó egységeknek adják ki. A nagyüzemekben ezek a kis szériák általában veszteségesek, a termelőszövetkezetek e gondokat sokszor beruházás nélkül helyileg meg tudják oldani. Így a nagyüzem anélkül növelheti termelését, hogy épületberuházást végezne, vagy létszámot növelne. — Néha magunk is meglepődünk, amikor a számokat vizsgáljuk. Például ki gondolná, hogy a termelőszövetkezetekben már hatezer ember végez ipari tevékenységet. Tulajdonképpen 6000 fős üzemet létesítettünk megyénkben, szinte észrevétlenül! A melléküzem kedvezően hatott a társadalompolitikai feladatok, célok megvalósítására is. A faluban meglévő munkaerőhöz kapcsolódó lakás, kommunális és infrastrukturális ellátottság az elmúlt időszakban jelentősen javult. Az itt élő lakosság helyben való foglalkoztatása népgazdaságilag is hasznosabb, mint a kiemelt településekbe, városokba áramoltatása, amely újabb lakás-kommunális és infrastruktúra-beruházásokat igényel. A helyben történő foglalkoztatás ugyanakkor a szociálpolitikai problémák keletkezését is fékezi, vagy feloldja. A falun élő munkaerő, a felnövő nemzedék számára perspektívát is nyitott új szakmák megismerésére, megtanulására. Hogyan látja a melléküzemi tevékenység továbbfejlesztését? Hol és milyen területen várható előrelépés? — Első helyen említeném a helyben megtermelt nyersanyag feldolgozását, ebből is kiemelném a faipar jelentőségét. Ebben az iparágban a termelőszövetkezetek túlléphetnek a ládagyártáson. Az utóbbi hónapokban megindult egy-egy regionális társulás szervezése az erdőháttér jobb kihasználására. A több tízezer hektár termelőszövetkezeti kezelésű erdő egyre több nyersanyagot szolgáltat a faipar növeléséhez... Az ipari üzemekkel, vállalatokkal való kooperáció már kimerült volna? Amennyire érdekük az ipari üzemeknek a termelőszövetkezetekkel való termelési kooperáció, annyira fontos a mezőgazdasági üzemek számára is?-- A termelőszövetkezetek a melléküzemi tevékenységgel sok előnyhöz jutnak. Közismert, hogy megyénk mezőgazdaságának sajátos termelési szerkezete igényli a mezőgazdaságban jelenleg foglalkoztatott létszámot, ugyanakkor folyamatos munkaalkalmat csak a kampánymunkák idején biztosít az itt dolgozóknak. A mezőgazdaságban az idényszerűséget nem lehet kiküszöbölni. Még a vegyesebb profilú mezőgazdasági üzemekben is 6—10 hónap az az idő, amikor folyamatosan munkát tudnak biztosítani, de az átlag jóval ez alatt van. A mezőgazdasági munkacsúcsok közötti holt időt jól ki lehet tölteni a melléküzemi foglalkoztatással. Ilyen üzemet működtetnek például a máriapócsi Rákócziban, ahol a varrodában dolgozó 120 főt akkor tudják a mezőgazdaságba irányítani, amikor arra ott szükség van. Így van ez a leveleki Dózsa, vagy a kocsordi Üj Élet Tsz-ben is. A melléküzemi tevékenységgel a termelőszövetkezetek növelhetik árbevételüket, de az sem mellékes, hogy ezzel korábbi hiánycikkeket állítanak elő. Példaként említeném meg a termelőszövetkezetek göngyölegellátását. 1977-ig állandó napirend volt: ki gyártson ládát az almaforgalmazáshoz. Attól kezdve, hogy a fafeldolgozás, a ládagyártás — Jó felderítő, szervező munkával még mindig található partner. Sajnos olyan tapasztalatom is van, hogy egyes budapesti nagyüzemek kétszer is elmennek Borsodba partnert keresni, mint egyszer Szabolcsba, ahol pedig sokkal több a fölös munkaerő. Megyénk iparának fejlettsége is több kooperációra képes az eddiginél. Hiszen a jelenlegi termelőszövetkezeti ipari tevékenységnek 97 százaléka megyén kívüli üzemmel kapcsolatos. Ha a debreceni ruhaipar tud megyénkben telepeket létesíteni, akkor a mi ipari szövetkezeteink is szervezhetnének ilyen bedolgozást, különösen mikor egyes ruhaipari szövetkezeteink nehezen birkóznak meg a feladatokkal. De a kereskedelmi vállalatok is kereshetnék a termelési kooperációt a tsz-ek - kel. Az ipari üzemek egy része húzódozik igényesebb munkát kiadni a termelőszövetkezeteknek. Sok huzavonával tudtuk csak elfogadtatni, hogy a balkányi termelőszövetkezet alkalmas a mezőgazdaságban használt targoncák szervizelésére, javítására. A gyakorlat igazolja: a termelőszövetkezetben jó munkát végeznek. A nyíregyházi MEZŐGÉP bátran kooperál a termelőszövetkezetekkel nem is akármilyen gyártmányok készítésére. A termelőszövetkezeteket sorra vonja be exportra menő részegységek gyártásába. A termelőszövetkezetek ilyen munka végzésére is képesek? igényű — Sokszor megfeledkezünk arról, milyen technikai bázis és személyi potenciál jött létre a szövetkezetekben. A termelőszövetkezetek többségében legalább egy gépészmérnököt, több technikust és egész sor szakmunkást foglalkoztatnak. Ezekben a kisüzemekben gyorsan kiderül, ha valaki rossz munkát végez, ezáltal a minőségi munka is köny- nyebben elérhető. A Milyen lehetőség van a termelőszövetkezetekben a helyi szolgáltatás javítására? — Az eddiginél sokkal nagyobb! Elsősorban a lakossági szolgáltatásokat kellene javítani. Jobban igénybe vehetnék a termelőszövetkezetek építő és egyéb ipari kapacitását a tanácsi fejlesztések megvalósítására. Sok lehetőség rejlik még a fogyasztási szövetkezetekkel és más kereskedelmi szervekkel való együttműködésben is. Korábban említette: a szabályozó rendszer és a bürokrácia is fékezőleg hatott a tsz-ek ipari tevékenységének fejlesztésére. Mi most a helyzet? — Egy minisztertanácsi rendelet 1981. január 1-től igen sok bürokráciától szabadította meg a melléküzemi tevékenység létesítését, folytatását Korábban 19 helyre kellett kérvényt benyújtania a tsz-nek, hogy engedélyezzék a működést. Az említett kormányrendelet mindezt megszüntette. Most a termelőszövetkezetek saját hatáskörben döntik el, milyen tevékenységet folytatnak. Egészen szűk azoknak a tevékenységeknek a köre, amelynek folytatásához előzetes engedély kell. Ha a termelőszövetkezet a megfelelő körülményeket megteremtette, partnerra talált, minden további nélkül megkezdheti az ipari munkát, csupán bejelentési kötelezettséggel tartozik. ^ Tudnak-e segítséget nyújtani a helyi tanácsok a termelőszövetkezeteknek a melléküzemi tevékenység fejlesztésében? — Közel két éve a termelőszövetkezetek állami irányítása, ellenőrzése a megyékhez került. A megyei tanács vb rendszeresen beszámoltatja a mezőgazdasági és élelmezési osztályt a szervező, partnerkereső, irányító és ellenőrző munkájáról. Legutóbb a múlt év őszén adtunk számot munkánkról. Többek között feladatul szabta a végrehajtó bizottság, hogy legyünk kezdeményezőek az engedélyezési eljárás szükséges módosításában. A szak- és betanított munkásképzésnél vegyük figyelembe a melléküzem igényét, valamint azok a termelőszövetkezetek, amelyek részt vesznek a lakossági ellátás bővítésében, kapjanak támogatást a tanácsi fejlesztési alapból. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyi tanácsok ne segíthetnének a termelő- szövetkezeteknek. Ezt a legtöbb helyen meg is teszik, hiszen az érdek közös. Az erős termelőszövetkezet többet segíthet a községi tanács gondjainak megoldásában, esetleg egy melléküzem szervezésével á termelőszövetkezet nemcsak a tagjainak, hanem a községben élő más munkát keresőknek is foglalkozást biztosíthat. Ezért a helyi szakigazgatási szerv helyesen teszi, ha segítségére siet a termelőszövetkezeteknek a lehetőségek feltárásában, például az üres épületek felkutatásában, kiutalásában. A A melléküzemi tevékenység különösen nagy jelentőségű Szabolcs-Szatmárban, ahol sok a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet és a falun élők teljes foglalkoztatása sem megoldott még. Mégis megkérdezem: minden áron mindent elfogadjanak a termelőszövetkezetek? — Csak az olyan gazdaságos árutermelésre van szükség, amelynek piaca van és nem akadályozza az alaptevékenységet. Megismétlem: megyénkben a fejlődés lehetőségei nagyok. A termelőszövetkezetek egyesülésével, profilváltásával sok, korábban alaptevékenységet szolgáló épület szabadult fel. Munkaerő van, amelynek külön kommunális és infrastrukturális vonzata nincs. E lehetőségekkel élni kell. Az sem mindegy, hogy egy termelőszövetkezeti tag húsz- vagy negyvenezer forintot keres egy év alatt. Mi azon leszünk, — erre inspirálnak a megyei pártbizottság határozatai is — hogy tovább növekedjék a tsz-ekben a melléküzemi ágazat Ebben eddig is jó partner volt a területi szövetség, a jövőben is velük együtt akarjuk ezt a munkát segíteni. ^ Köszönöm a beszélgetést. Csikós Balázs KM VASÁRNAPI MELLÉKLET
