Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 6. Pamlag és huzat Az elmúlt év végén adták nokát. Itt az idén már 48 át a Nyíregyházi Bútoripari millió forint értékben készí- .. , . tenek garnitúrákat, gépkocsi­Szovetkezet uj, 9600 négyzet- ülés_védöhuzatokat és javíta. méter alapterületű üzemcsar- nak bútort. Az első negyedévben kétszáz „Nyíri” pamlagot gyártanak. Képünkön: Brunyánszki Imre szereli össze a pamlagot. Gépkocsiülés-védőhuzatból 20 ezer garnitúrát készítenek ez évben. (Gaál Béla felvételei) Kistermelők 22 faluban Nyúlf méz, uborka ÉTLÁP Á TANTEREMBEN (2.) Körömpörkölt az óvodában Március 6., péntek Tízórai: dzsem, kifli. Ebéd: ivóié, hurka-kolbász, burgonya, savanyú káposzta. Uzsonna: Túró Rudi, perec. Otthon tartani A z utóbbi évtizedben minden előzetes el­képzelésnél na­gyobb lett a városba áram­lás dinamizmusa. Hiába az előrelátás, kevés a lakás, nem jut fel a víz a tize­dik emeletre, szűknek bi­zonyulnak a szennyvízel­vezető csatornák, kevés lesz az óvodai hely, zsú­folttá vádnak az iskolák, de a falvakénál jobb lehe­tőségek miatt csábító vá­ros egyre több gondot okoz a település vezetőinek, s bosszúságot a lakosságnak. Számokban mit jelent a városba áramlás? Nyíregy­házán 1970-ben 82 ezer ember élt, s akkor úgy gondolták, hogy az ezred­fordulóra éri el a százez­ret a megyeszékhely lakói­nak száma. Ma — pontosabban január elsején — a lakónépesség száma 111 300 volt! Keme- cséről, Nagykállóból, Nyír- [ túráról, Sényőről, Űj fehér­tóról több mint 2500-an költöztek el, de egyre több munkába járó, vagy a vá­rosba házasodó akarja itt leélni életét. Ezzel a gyors népességnövekedéssel nem tud lépést tartani a város fejlesztésének üteme, ezért vált szükségessé a városba áramlás szabályozása. A terv elsősorban nem adminisztratív intézkedér sekgt tartalmaz, inkább a megyeszékhelyet körülvevő falvak sokirányú fejlesz­tését kívánja elősegíteni. Például a munkaerőt a ter­melőszövetkezetek mel­léküzemágainak, segédüze- / meinek megszervezésével, ' a szolgáltatói tevékenység kialakításával otthon tar­I tani, a lakásépítési lehető­ségeket kedvezményekkel is - bővíteni, közműveket építeni, javítani az alapel­látás színvonalát, aki pe­dig továbbra is a bejárást választja, kapjon a mun­kaidőhöz jól igazodó köz­lekedési lehetőséget autó­buszon és vasúton egy­aránt. Ennek az itézkedési terv­nek a része, hogy a csalá­di és társasház-építési le­hetőségekhez Nyíregyhá­zán elsősorban a helybeli­ek jussanak, hogy a szüle­tőben lévő tanácsrendelet a lakáskiutalásoknál a helyben lakókat és itt dol­gozókat részesítse előny­ben, sőt a lakásépítő szö­vetkezeti, vagy az OTP- lakások vevői is elsősorban nyíregyháziak legyenek. A vállalatokkal is szerződés­ben, .rögzítik eesután, hogy .larmunkáslak ás-építési ak­ciókkal a város lakóin kí­vül csak azokat támogas­sák, akiknek munkája nél­külözhetetlen, s rendet kell teremteni a lakónyil­vántartó könyvek vezeté­sében is, hogy ne lehessen valaki csupán papíron nyíregyházi lakos, hogy igényei kielégíthetők le­gyenek. Több. munkás­olvasó Március 5-én Nyíregyházán az SZMT székházában érte­kezletet tartottak a szakszer­vezeti letéti és fiókkönyvtá­rosok. Értékelték a megyénk­ben működő 106 könyvtár, il­letve könyvtáros múlt évi munkáját és meghatározták a soron következő feladato­kat Megállapították: az el­múlt évben megyénkben to­vább növekedett a munkás - olvasók száma. Az értekezle­ten az SZMT vezetői megju­talmazták az elmúlt év leg­eredményesebb könyvtárosa­it Huszonkét község több mint 15 ezer lakosának ellátásáért felel a Jánkmajtisi ÁFÉSZ. Az ÁFÉSZ működési terü­letén jelenleg 7 szakcsoport tevékenykedik. Jánkmajtison sertéstenyésztő, méhész, kert­védelmi és zöldségtermesztő, Rozsályban méhész, Vámos- orosziban és Méhteleken pe­dig nyúltenyésztők tömörül­tek termelő közösségbe. A hét szakcsoportnak jelenleg 1051 tagja van, s a múlt évben a szövetkezet közvetítésével csaknem 8 millió forintos ár­bevételt produkáltak, meg­toldva ezt további 3,5 millió­val, amit az alma értékesíté­sével értek el. A kistenyész- tők közül is kiemelkedő tevé­kenységet végez a sertéste­nyésztők csoportja. A jánk­majtisi székhellyel működő szakcsoport 790 tagot számlál, s a múlt évben 1400 sertést hizlaltak, majdnem 5 millió forint értéket állítva elő ez­zel. Az idén 1500 darab hizla­lása a cél, amihez az ÁFÉSZ megadja a szükséges segítsé­get. Kocakihelyezés, a megfe­lelő mennyiségű, minőségű táp biztosítása a legfonto­sabb ezek közül. Sorrendben a méhészek kö­vetkeznek, akik nyolcvanha- tan vannak, s tavaly 1,3 mil­lió forint értékű mézet adtak el. őket követik a 83 tagot számláló nyúltenyésztő cso­port tagjai, 820 ezer forintos termelési’ értékkel, míg a zöldségtermesztő és a kertvé­delmi csoport 300—300 ezer forint értéket állítottak elő. Jelentős szerepe van a fen­ti eredmények elérésében a szövetkezetnek is, hiszen a szakmai munka irányítása mellett anyagiakkal is segítik a kistenyésztők munkáját. A méhészek között például '220 mázsa cukrot osztottak ki nagykereskedelmi áron, s fo­lyamatosan biztosítja a fel- szerelési tárgyakat, megoldja a szállítás gondját. Nemrég száz anyanyulat és ötvenkét ketrecet adtak a tenyésztők­nek, akik a későbbi szaporu­lattal fizetnek ezért. A szövetkezet nagyméretű palántanevelő sátort állított fel korábban, segítve ezzel a zöldségtermesztők munkáját, akik innen szerezhetik mega paprika-, paradicsom- és ká- pozstapalántát. A kertvédel­mi szakcsoport a múlt évben az ÁFÉSZ segítségével kerti traktort vásárolt a hozzá tar­tozó kiegészítő berendezések­kel, megkönnyítve ezzel a gyümölcsösök ápolását, védel­mét. Az elkövetkező időszakban különösen a zöldségtermesz­tőkre vár nagy feladat, akik az ÁFÉSZ közvetítésével 500 tonna uborka eladására kő* töttek szerződést a csegöldi tsz konzervüzemével erre az évre. — Mi lesz a mai ebéd — tették fel a kérdést egy vi­déki konyhában. — Körömpörkölt — felelte a szakácsnő, aki az óvodások­nak és az iskolásoknak ké­szítette az ebédet. — És miért körömpörkölt, hiszen az... — Mert az igazgató, aki itt ebédéi, nagyon szereti. Ha­vonta legalább egyszer főz­zük ... Mit eszik a gyermek? Idézetek: „Az étrendek szakszerű összeállításához a szükséges segédletek, receptkönyv stb. rendelkezésre áll. Azonban negatívumként kell megálla­pítani, hogy egyes iskoláknál nem mindig veszik figyelem­be a gyermekek élettani sa­játosságait és az ételek vá­lasztéka periodikusan ismét­lődik”. (Megyei NEB-vizsgá- lat jegyzőkönyve). „Az étrend sok helyen nem felel meg a gyermek életkori sajátosságának, kevés a tej, tejtermék, és zöldség.” (A megyei KÖJÁL vizsgálatának summájából). „Gyakoriak az értéktelen, főleg szénhidrátot tartalmazó, csupán laktatós ételek — rizsleves, reszelt tésztaleves, főtt és sült tészták — melyek ugyancsak megemelik a ka­lóriaértéket”. (Előterjesztés az Egészségügyi Minisztérium V/3 osztályának). „Az étrendek összeállításá­hoz az Alföldi Vendéglátó Vállalat szakembere készít ja­vaslatokat, de figyelembe ve­szik az iskolák javaslatait is. A saját üzemelésű konyhákon A korszerű gyermekélelme­zés című kiadvány az irány­adó”. (Részlet Czakó István nyíregyházi tanácsi elnökhe­lyettes emlékeztető feljegyzé­seiből.) Á szakember válaszol — A körömpörköltes példát még meg is toldhatnánk a ká­posztás paszullyal, a nagyon csípős ételekkel, a halászlé­vel — mondja dr. Patz Ág­nes osztályvezető főorvos a KÖJÁL-nál. Szerencsére ezek elszigetelt dolgok, de mégis, léteznek. — Nálunk szinte teljesen ki kellett iktatni a főzelékről a tojást, a bundás kenyeret, mert a nevelők tiltakoztak. Azóta húst adunk, többnyire fasírozottat — mondja inge­rülten egy konyhavezető. És mit mond a szülő és a gyermek? A szülők többsége olyan ételeket szeretne látni az is­kolában, amiket ő főz otthon. A tanuló azt várja vissza a napköziben, amihez otthon szokott. Ez pedig a jó magyar konyha szerint többnyire zsí­ros, fűszeres, szénhidrátban gazdag. Ha nem ilyen, akkor bizony a szokatlanság miatt sok moslékot visz haza az er­re befizető. — Nagyon fontos lenne — magyarázza dr. Márton Mi­hály a KÖJÁL megyei igaz­gatója —, hogy a szülők job­ban megismerjék a gyermek- élelmezés lényegét. Ez áll a pedagógusokra is. Munkaigényesség! Kétségtelen: könnyebb a teát citrompótlóval ízesíteni, uzsonnára nápolyit adni, be­főzni a tésztát, megfőzni a zsíros pörköltet, semmint okoskodni valami friss, egész­séges ételen. Amint a vizsgá­lódás során kiderült, a fő ok: alig marad erre idő. Sok em­bernek, gyorsan és sokat kell készíteni, így marad a kisebb ellenállás. — Az érvelés hamis — ma­gyarázza a KÖJÁL főorvosa. — Először is sokféle félkész étel van, ami munkát spórol meg. A másik, a gondosabb gépesítés is levesz terhet a konyhaiak válláról. Nem utolsósorban említeném azt is: ha valahol hivatásszerűen csinálják az étkeztetést, ott egy kis többletmunka sem számít. __________ — Nézzük a pénteki étla­pot — mondja Simon Sza­bolcs, a nyíregyházi 5. isko­lában működő, Alföldi kony­ha vezetője — s figyeljük meg: leves helyett ivóié sze­repel rajta. Mi ennek a lényege? Először is korsze­rű, szeretik a gyerínekek, egészséges. Munkaerő és -idő szabadul fel. Ez alatt a kony­Kerekítve tízmillió forintot forgalmaztak 1980-ban a Sza- bolcs-Szatmár megye erdői­ben rejtőző vadak. Csak a külföldi vadászok 5000 fá­cánt, kétszáznál több őzba­kot, közöttük néhány arany­érmeset is ejtettek el. A vadászszenvedélyt 3000 élve befogott nyúl bánta, a megyei vadásztársaságok ösz- szesen negyvenezer fácánt zsákmányoltak élve, vagy halva. Az őzállomány 1600- zal csökkent, áldozatul esett öt gímszarvas és hetven vad­disznó is, a vadkacsák száma pedig csak ezrekben számlál­ható. Hogy az utánpótlásban hiány ne legyen, több, mint százezer fácán naposcsibét neveltek tavaly a telepeken. A vadállomány jól telelt, részben, mert az etetőkben mindig találtak foguk alá va­lót, de a mezőgazdaságnak oly kedvezőtlen időjárás is segítet nekik, ugyanis a föl­deken bóklászva, mindig lel­tek valamit. Egyszóval, nem viselte meg őket a zimankó, és ez, mint a szakemberek mondják, az őzbakok agan­csának nagyságán is jól mér­hető. Hiába volt tehát havas és hosszú az idei tél. hások képesek mondjuk ar­ra, hogy almát tisztítsanak egy kompó thoz. Vagyis szer­vezési kérdések sora vetődik fel. Lehet munkaigényes éte­leket készíteni, csak arra fel kell készülni. — Amikor az étrenden dol­gozunk — folytatja Fignár Andrásné szakácsnő, a gyer­mekek számára csak Aranka néni — akkor mindig úgy gondolkodunk: a tálaló túlsó oldalán a mi gyermekünk áll. Mert kell pénz, kell anyag, de ha nincsen szívünk a gyer­mek étkeztetéséhez, akkor egyik sem ér sokat. Hallgatom Fignárnét, aki mesél a vitaminsalátáról, saját találmányáról, a vegyes köretek sokaságáról, a spenót kínálásának rejtelmeiről és sok mindenről, ami teljesen korszerű, s ami a fő: meghó­dítja a gyerekeket. Étlapot! — A korszerű étkeztetéshez az is hozzátartozna — vilá­gosít fel dr. Patz Ágnes — hogy a szülők rendszeresen tudják, mit kap a gyermek az iskolában. Ehhez tudnák igazítani azután azt, amit ott­hon adnak. A korszerűséghez az is hozzátartozna, hogy szinkronban legyen a gyer­mek teljes ellátása, tehát az otthoni és az iskolai. — Étlapunk mindig kint függ az iskolákban — így Si­mon Szabolcs konyhavezető —, szinte kínáljuk a tájékoz­tatást. Sajnos, sokan nem is nézik meg. Pedig de sokat se­gítene, ha a szülők is tudnák, mit kap a gyermek. Még azt is el tudnám képzelni, hogy pár száz darabot kiosztanánk, hadd vigyék haza. Várnánk az iskola segítségét is, a szü­lői értekezletek jó fórumot kínálnának a korszerű táplál­kozás népszerűsítésére. Köze­li terve az Alföldi Vendéglá­tónak, hogy meghívjuk a szü­lőket is egy ételkóstolóra! Bürget Lajos (Következik: Egyeztessünk, felnőttek!) Az állomány ennek ellenére kevesebb, mint volt, mert az időjárás egy valamit azért be­folyásolt: a fácánok szaporo­dási kedvét. Mivel az élőhelyi körülmé­nyek általában romlanak, ami a vadállomány szapora- ságára is kihat, a nyíregyházi vadásztársaság Hosszúháton 12 hektárnyi területen fácán­kertet létesít, melyben a ter­mészeti viszonyok megjavít­hatják a madarak csökkenő életkedvét. A fácánkert ha­marosan elkészül. Fácáncsi­bét egyébként ugyanannyit nevelnek,majd mint tavaly, viszont a megyei vadásztár­saságok a korábbinál sokkal több, mintegy 400 őzbakot ajánlottak fel a MAVAD-nak, illetve a vállalaton keresztül, a nálunk vadászni akaró kül­földieknek. Végül, ami a vadászatot ke­vésbé, de a vadhúst kedve­lőkre annál jobban vonatko­zik: ha az igények olyanok lesznek (miért ne lennének?) és a vadászok megyei intéző bizottsága is jónak tartja, ak­kor az új vásárcsarnokban lesz vadstand is. B. G. Vesztegetni is akartak Birka a csomagtartóban Tavaly június 6-án estefelé Nyírmada és Gemzse között haladt gépkocsijával Bíró Jó­zsef 24 éves gyulaházi lakos, utasként szállítva Dávid Jó­zsef 21 éves ugyancsak gyula­házi lakost. (Mindketten MÁV-dolgozókJ Észrevették egy juhnyájat, amelyet úgy ítéltek meg, hogy őrizetlen. Elhatározták, hogy néhányat ellopnak közülük. A nyáj Lip­tai Mihály magánjuhászé volt. öt birkát megfogtak és betet­tek a gépkocsi csomagtartó­jába. Később észrevették, hogy egy másik gépkocsi követi őket, ezért nem hazafelé vet­ték az irányt, hanem elmen­tek Levelekre, Dávid nagy­bátyjához, s az ő lakásán hagyták a birkákat megőrzés­re, melyek közül egy elpusz­tult. Két nap múlva a birkákért mentek, de a nagybácsi fele­sége közölte velük, hogy rendőri utasításra a tsz-telep- re kellett bevinni az állato­kat és csak akkor adják ki, ha Dávidék igazolják a szár­mazásukat, tehát azt, hogy honnan szerezték. Dávidéknak ez sem jelen­tett akadályt, s rábeszélték Penészleken Bihari Ferencet, hogy készítsen nekik egy olyan papírt, mely szerint a birkákat tőle kapta Dávid munkabér fejében. Augusztus 8-án Biróékat mégis elszámoltatták Kisvár- dán! Előtte ők megegyeztek, hogy az eljáró rendőr őrmes­ternek gépkocsi-alkatrészeket ígérnek, ha elsimítja az ügyü­ket, s nem kerülnek bíróság­ra. Az őrmester — aki egyéb­ként már nem BM-dolgozó — az ajánlatukat visszautasítot­ta. Az ígéretet másnap meg­ismételték neki a gyulaházi kocsma előtt, az őrmester azonban ekkor is elküldte őket. Ezután Dávidék az őrmes­ter lakására szállítottak egy gépkocsi-akkumulátort és egy olajszűrőt, s az otthon lévő feleség tiltakozása ellenére berakták a garázsba. Az ügy — persze — kiderült. Dávidék a juhásznak visz- szaadták az életben maradt birkákat, az elpusztultért pe­dig kártalanították. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a napokban hirdetett ítéletet az ügyben, s Dávidé- kat lopás, hivatali vesztege­tés és magánokirat-hamisítás miatt mondta ki bűnösnek. Ezért Dávidot kilenc, Bírót pedig hét hónap börtönre bün­tette a bíróság és mindkettő­jüket eltiltotta egy évre a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ki) lói telelt a vadállomány Vadstand a vásárcsarnokban S. T.

Next

/
Thumbnails
Contents