Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 4. Arany és virág K orunkban sok minden újdonság van Többek között az, hogy a munkahelyen együtt dolgozók kapcsolata minőségileg új jegyeket hordoz. Emberek, akik 1 különböző helyekről kerülnek össze, más-más érdeklődésűek, más és más a tanultságuk, ismeretük, sokszor koruk is eltérő, olyan egységgé kovácso- lódnak, amely talán a család egyes jegyeit is hordozza. Bizonyos vagyok abban, hogy Fehérgyarmaton is sok olyan közösség létezik már, amely joggal viseli a szocialista címet. Hogy a választás mégis miért a HÖDIKÖT-ösökre esett? Talán azért, mert közeleg a nőnap, s kíváncsi voltam, hogyan él egymás mellett annyi asszony, leány. De lehet, hogy tudat alatt ott munkált a kíváncsiság: hogyan valósul meg a közért tennitudás ott, ahol annyi objektív nehézséget lehet felsorolni a nemcselekvés magyarázataként. Nem csalódtam. Kiderült, hogy az újféle közösségek még egy szinte egészében nőket foglalkoztató üzemben is többféle világot képesek szintetizálni. Jó, s nélkülözhetetlen tagjai családjaiknak, hasznos és becsületes tagjai üzemüknek, s hű lakói, patriótái városuknak. A dialektika szigorú rendje szerint ez másként a mi világunkban nem is lehet. Egyik feltételezi a másikat, s csak az együttes jelentkezésük teheti teljessé az életet. Sokszor szegezik nekünk, újságíróknak: hol maradnak a szenzációk? Nincsenek a szocializmusban szenzációs események? Vannak. Bár ezek nem megbotránkoztatok, nem meghökkentőek, nem vérfagyasztóak. A mi szenzációink azok a hétj köznap történő nagyszerű dolgok, melyek a munkában, a közösséggé formálódás folyamatában esnek meg az emberekkel. Amitől úgy válnak többé, emberebbé, teljesebbé, hogy annak sokan látják hasznát. Néztem a sok szép asz- szonyt és leányt. Az otthon is dolgozót, a városit, a falusit, a bevándoroltat, a városban születettet. Kezük alatt égett a munka, néha-néha vidám nevetés ostora csattant a szalagok közt, máskor ki- / csit szigorú tekintet árulkodott: gond is lakik bennük. Nem kerestem hősöket, mégis találtam példaképeket. Hétköznapokat kutattam, mégis, ünnepi volt a találkozás. A legjobbak itt is aranykoszorút kapnak. A szívem szerint mindő- jüknek adnék virágkoszorút is. (b) FEHÉRGYARMATON _____________________HINT EGY CSALÁD______________________ „Itthon vagyunk a városban...“ juk meg, ki lesz tag a Május 1.-ben. Az utóbbi időben hárman jöttek közénk újak. Nálunk alapelv: mindenkit megtanítani a komoly munkára, a viselkedésre. Ehhez tartozik az is, hogy nekünk vannak kötelességeink a gyáron kívül is. Tíz perc, hat előtt Á dolgozók ebédlője Fehérgyarmaton egyre többen vesznek részt a szervezett étkeztetésben. Különösen nagy szerepet vállal ebben a Szamos étterem. Egy népi ellenőrzési vizsgálat azt is megállapította, hogy az előfizetéses étkeztetésnél igen jó üzletpolitikai elvek érvényesülnek. Olyan árakat kalkulálnak, melyek találkoznak az ott étkezők tetszésével. Igen jelentős az a munka is, amit a környék ellátása érdekében fejtenek ki. Az ÁFÉSZ konyhái Szatmár- csekére, Kölesére és Tunyog- matolcsra is szállítanak ebédet. Fehérgyarmaton a Szamos éttermet a város ebédlőjének nevezik, mely címre rá is szolgált. — Kerekesnének most szült a menye... — Geri Ferencné Túrricsé- re költözött az esküvője után... Ha igaz, a nyár végén szülni fog ... — Van gondja Kiss néninek éppen elég, a férjét nyugdíjazták, aztán ott a kert... — Olyan szép a Matusné gyereke... Mindent tudnak egymásról. Olyanok, mint egy család. A HÓDIKÖT fehérgyarmati gyárában a Május 1. Szocialista Brigád tizenkét tagja megbecsült kis közösséget alkot. Irmuska bemutat Varga Zoltánná, Irmuska, csinos fiatalasszony. Három gyermek anyja, s vezetője a brigádnak. Univerzális szakmunkás, ami azt jelenti: minden gépen tud dolgozni. Budapestről került a városba, gazdag üzemi tapasztalattal. — Hetvenhat óta létezik a brigádunk, amely immáron aranykoszorús. Ez a veteránbrigád, hiszen a legtöbb idősebb asszony itt dolgozik, bár az utóbbi időben erősen fiatalodunk. Így aztán vannak ötvenen felüliek, húszévesek, gyarmatiak és bejárók, ötezret keresők, háromezerrel kezdők, asszonyok és lányok. Hadd soroljam el őket, hiszen mind egyformán kedves: Kerekes Lajosné, Menyhárt Sándor né, Kiss Jánosné, Ritli Ferencné, Hagymási Ár- pádné, Tóth Gyuláné, Fábián Petemé, Kiss Judit, Geri Ferencné, aztán a gyesen lévő Matus Józsefné, Nagy Imré- né, Almási Éva és a nyugdíjasunk: Fábián Gyuláné. — Engem nem régen hívott meg a brigád — veszi át a szót Kiss Judit. Nagyon megtisztelő volt, örültem. Tudom, nem könnyű ide bekerülni. A régi tagok ugyancsak megnézik, hogy ki hogyan dolgozik, milyen a viselkedése, képes-e megfelelni annak, amit ők célul tűztek ki. — Ez már biztos — toldja meg Almási Éva — én is új vagyok. Komolyan megnézik, ki hogyan dolgozik, de legalább annyira figyelik, hogy a társadalmi munkához, a közösség más megmozdulásaihoz hogyan viszonyul valaki. rettem a várost. Es kötelességemnek érzem, hogy tegyek érte, ha kell. De ahogy látom, a bejárók is így vannak vele, mondja Nagyné. — Én Tivadarról járok be naponta. De nekem Gyarmat a második otthonom. Itt keresem a kenyerem, itt vásárolok, bejárok szórakozni, itt élnek barátnőim. Így aztán, ha a brigádnak olyan munkája van, ami a városért tesz valamit, szívvel-lélekkel ott vagyok — teszi hozzá Judit. — Azon régen túl vagyunk, hogy csak a gyári dolgok foglalkoztassanak — magyarázza Varga Zoltánná. — Nem természetes mondjuk az, hogy mi, akik tudunk varrni, segítünk az óvodának? Kézimunkázunk, plédet szegünk, babaruhát készítünk, ünnepkor megajándékozzuk őket. S milyen szép, amikor műsorral köszönik meg, amit teszünk ! — Van abban valami nagyon szép, hogy olyan sok különbözőség ellenére ennyi nő megérti egymást — mondja szinte felkiáltón Almási Éva. — Én is későbben jöttem, semmint a brigád megalakult — mondja Vargáné —, s eleinte furcsa volt. Más emberek voltak, mint Budapesten. Ahogy megismertem őket, úgy változott a véleményem. Nagyon melegszívű, egymást is nézők az asz- szonyok. Nem a bőbeszédűség, a munka tartja össze őket. Ebben kíméletlenül szigorúak. — Én kezdettől tagja vagyok a brigádnak — folytatja Nagy Imréné — öten—hatan vagyunk régiek. Az biztos, hogy igényesen választ— Reggelente, műszak előtt többnyire rászánunk tíz percet arra, hogy megbeszéljük dolgainkat — tájékoztat Vargáné. Termelés, egyéni gond, esetleg esti színház, vagy tárlat épp úgy szerepel itt a napirenden, mint a gyerekek sorsa, a beszerzés, az időjárás. Ezek nem értekezletek. Ez a létszükségletünk. Napközben egymástól távol dolgozunk, különböző szalagokon, így hát kell, hogy időt találjunk dolgaink megtárgyalására. — Mi hozzuk a híreket a környékről — folytatja Almási Éva és Kiss Judit —, a gyarmatiak elmondják a városi • híreket. Munka után is gyakran együtt megyünk el. így lesznek aztán kapcsolataink igazán emberiek. — A helybeliek közül többen össze is járnak. Aztán minden évben legalább egyszer, a brigád születésnapján, május elsején, együtt vonulunk, ünnepiünk — emlékezik Nagyné. — Ott vannak a férjek, gyerekek is. — Tudja, olyan dolog ez a brigád — összegez Varga Zoltánná —, hogy rendszerint nincsenek látványos dolgok. Végezzük a munkánkat, hiszem, hogy jól, erről tanúskodik a magas kereset. Aztán az természetes, hogy itthon vagyunk a városban, s ha valaki hosszabb ideig nincs köztünk, az hiányzik. Hiányzik. Ez talán a kulcsszó. A kezdeti megszokás szeretetteljes kapcsolattá alakult. A régen külön-külön gond közössé vált. Tudják, hogy rájuk számítanak, s erre büszkék, hírüket őrzik. Hatalmas tettek nem fűződnek a nevükhöz. Mégis, Fehérgyarmaton tudnak róluk. Mert a becsületes munkának is híre megy. Nekem ezek korunk legszebb sztorijai. Torna a gépek között Üzemorvos a HÓDIKÖT-nél Nem könnyű munkára vállalkozott dr. Felföldi Erzsébet akkor, amikor a HÓDIKÖT üzemorvosa lett. A hat- százhatvan fős üzemben 98 százalékban nők dolgoznák, akiknek megelőző és gyógyító munkáját bízták rá. A gyárban dolgozók átlag- életkora huszonhét esztendő. Ennek megfelelően ugyancsak szerteágazó a tevékenysége. Évente több mint ezren keresik fel a rendelőben. Rá hárul a felvilágosító munka is. Igen sok a terhes nő is a gyárban, jelenleg is száznyolcvanán vannak gyermekgondozási segélyen. így aztán megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni munkafeltételeiket, hiszen a gyár nem minden munkahelye alkalmas a leendő kismamáknak. Elérte az üzemorvos, hogy a terheseket a 4—5. hónapban könnyebb munkára irányítják, a korábbi átlagbérrel. Komoly vívmány, hogy a HÓDIKÖT-nél újra bevezették a munkahelyi tornát. Az ülőfoglalkozást végzők számára ez fontos, s amint kiderült, szívesen csinálja öreg s fiatal. Kell is a mozgás, hiszen a rendelőben kiderült: ebben az üzemben is a szív- és érrendszeri megbetegedések vannak túlsúlyban. A HÓDIKÖT az üzemorvosnak jó munkafeltételeket teremtett, s bíznak abban, hogy a nőgyógyászati rendelést is meghonosíthatják a közeli jövőben. Felnőttoktatás: Vezet a tsz Tizenkilenc üzemben és intézményben mérte fel a város, hány dolgozó nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A mérleg: kettőszáztizenhat. A listán a helyi tsz vezet, őket a HÓDIKÖT követi 23 olyan dolgozóval, akinek egy vagy több osztálya hiányzik. A HÓDIKÖT-nél a szakmai és politikai vezetés igen komoly ráhatással elérte azt, hogy harmaduk vállalta, hogy ismét beül az iskolapadba. Az egyre növekvő technikai követelmények elől nehéz kitérni, s mind többen értik meg: jövőbeni boldogulásuk alapja a több tudás. A városban a városért — Tudja, vagyunk sokan fehérgyarmatiak, olyanok is mint én, aki^ valahonnan beköltöztünk. Én Vállajról jöttem ide, s nagyon megszeA város gimnáziumában is folyik felnőttoktatás. Évente átlag ötvenen szereznek érettségi bizonyítványt. Sokan készülnek a TIT-magánvizsga előkészítőjén is, akiknek lehet, hogy a következő céljuk a középiskola. Akik kifejezetten szakmailag akarnak továbbfejlődni, azoknak a 142. szakmunkás- képző teremti meg a lehetőséget. HÓDIKÖT-ösök, a Szamos menti Ruházati Ksz dolgozói külön tanfolyamokon segítik elő a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. A fehérgyarmati munkásművelődés és -oktatás területén ha lassan is, de érződik az együttműködési feladatterv kihatása, amely az üzemek és intézmények között született. Városi csúcsforgalom Délután két és három óra között 10 álláshelyről 16 járat indul az autóbusz-pályaudvarról Fehérgyarmaton. Naponta 800 diákbérletes, és megközelítően 1200 felnőttbérletes utas indul ilyenkor haza. Növeli a zsúfoltságot, hogy ekkor utaznak azok is, akik vásárolni jöttek a városba. A zsúfoltság csökkentésére a kiszolgált Ikarus 66- os autóbuszok helyett 5 darab kék Ikarus 266-os buszt állítottak forgalomba. Ezeken az ülőhely ugyan kevesebb, de az állóhelyekkel együtt 100 utas szállítására alkalmasak. A fehérgyarmati köz- és munkásművelődés jeles fóruma a helyi vegyes kar. A budapesti Történeti Múzeumban adott koncert végén a múzeumlátogatók, akik egyben a Bartók-kon- cert hallgatói is voltak, együtt énekeltek a gyarmati dalosokkal, köztük Bárdos Lajos zeneszerző is. Képünkön, középen Székely György, budapesti karnagy. (M. K. felv.) Az oldalt összeállította: Bürget Lajos
