Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 31. Mácsai-kiállítás Nyírbátorban 1|“ GYALOGOLNI JÓ... Túráka megyében Vasárnap délelőtt a nyír­bátori Báthori István Múze­umban — a helyi úttörők kultúrműsora után — Januá­ri Tibor városi tanácselnök népes érdeklődő közönség előtt nyitotta meg Mácsai István kétszeres Munkácsy- díjas festőművész kiállítását. Ury Ibolya művészettörté­nész ismertette Mácsai fes­tészetét, a tárlaton bemuta­tott képeit. Többek között így jellemezte a festőt: —• Mácsai István festészete egyike a legtöbb vihart ki­váltott festészetnek. Realista művésznek tartják, sőt so­kan fotonaturalizmussal vá­dolják. Vagyis a valósághoz hűen festi meg a világ kü­lönféle jelenségeit. Ezek a jelenségek azonban többek egyszerű látványnál, mindig rejtőzik mögöttük valami, ami sokkal fontosabb, mint maga a látvány. Ha végig­nézik az itt kiállított képe­ket, egytől egyig felfedezhet­nek bennük valami egyedit, valamit, ami csak arra az egy szituációra érvényes. Te­hát így tartalmazza az egye­di, az általánost és viszont. Konkrétan a nyírbátori ki­állításról így szólt: az itt ki­állított képek sok mindent mondanak el rólunk. A csendéletekben, a nyugalom utáni vágy, a műterem belső világa, a természet szépsége érződik. De vannak mélyebb gondolatokat kifejező szür­realista képei is. Az oroszlán váratlan megjelenése a bu­dapesti bérház folyosóján, a nem várt események ijedel­mét szimbolizálja. A csirke mártírsorsa a pesti halál kö­zömbösségével szomorít el bennünket. A látomás című képen Velazquez híres infáns­nője lépeget a falusi utca po­csolyái között. A magyar táj­ban megjelenő Vermeer-fi­gura pedig a festőművész örökös magányosságát pél­dázza. így keveredik a ko­moly mondanivaló a groteszk látvánnyal és viszont. A Ma­dárijesztő tépett figurája, magányosságával úgy épül bele a természet szépségébe, a táj és az idő változó képé­be, mint az ember állandó­sága a világba. Az igazi mű­vészet is ilyen állandóságot kell, hogy szolgáljon minden időben... Ury Ibolya beszéde után — a jelenlévő festőművész tár­saságában — tárlatvezetést tartott. Cs. B. Látnivalókban gazdag, vál­tozatos élményeket kínáló szeglete az országnak Sza- bolcs-Szatmár. Ennek megfe­lelően szervezi és bonyolítja a NYÍRTOURIST az évszakok­nak megfelelő különböző ki­rándulásokat, túrákat, miköz­ben szükséges szolgáltatáso­kat is végez. Igen gazdag és változatos az idei program. Ilyen a 40— 45 fős csoportoknak egy- és kétnapos autóbuszos kirándu­lás. Ezek indulási és visszaté­rési helye a megyeszékhely. A nyírségi körút útvonala: Nyíregyháza—Nagykálló— Nyírbátor—Ófehértó—Bakta- lórántháza—Vaja—Nyíregy­háza. A beregi buszos kirán­dulás nevezetes helységei, a megyeszékhelyről indulva: Vásárosnamény—Tákos—Csa- roda—Vámosatya—Csaroda— Márokpapi és Tarpa. Gazdag élményeket kínál a szatmári irodalmi körút. Itt az útvonal Nyíregyházáról Vaja—Mátészalka—Fehér- gyarmat—Penyige—Szatmár- cseke—Turistvándi—Fehér- gyarmat. Ennél az útnál a NYÍRTOURIST szolgáltatása: múzeumi belépők, szatmár- csekei ebéd. Még kiterjed­tebb a szatmári irodalmi és műemléki — kétnapos — körutazás. Ennél a fenti hely­ségeken kívül, a résztvevők Bartók-hangverseny Nyíregyházán Az idei Bartók-év legki­emelkedőbb megyei hangver­senye hangzott el március 28- án, szombaton este a tanár­képző főiskola kerengőjében. Első számként a 4-es sz. ál­talános iskola kisdobos kóru­sa énekelt Kovács Lászlóné vezényletével. Öröm volt hallgatni a felszabadultan, lendületes tempóban éneklő kicsinyeket Rábai Júlia zon­gorakíséretével. Bartók legszebb kórusaival pódiumra állni nagy dicső­ség. Ezt érezte a 4-es sz. ál­talános iskola nagy énekka­ra, Szabó Dénes vezényleté­vel. Bensőséges muzikalitás jellemzi a kórust: finomsá­gokra képes, dinamikus ha­tásokra beállított pompás énekkar. Nem volt meglepetés a Vasvári Pál gimnázium ének­karának lendületes, bensősé­ges előadása, ami D. Ferenc- zy Erzsébet énektanár nagy­Szokolay Sándor Bartókról beszél szerű karmesteri rátermettsé­gének és alapos zenei nevelő­munkájának eredménye. A Bartók-muzsika szelleme akkor bontakozott ki ezen a hangversenyen teljes nagy­ságában, amikor Fehér Ottó állt a dobogóra a főiskolai női karával, melyet nemegy­szer ünnepelt már Nyíregy­háza zeneszerető közönsége. Ilyen ének, ilyen szellemi művelődés dicsőségére válna azoknak is, akiknek kenyere a muzsika. Itt azonban peda­gógusjelöltek énekeltek, akik­nek Bartók kórusmuzsikája nem jelent mást, csak ma­gát a magyar dalt, mely ma­gyarabbá is azért teszi az embert, mivel emberebbé te­szi a magyart. Közreműkö­dött a Szabolcsi szimfonikus zenekar és mint zongorakísé­rő Nadzon Gusztáv. Tarczai Zoltán tanszékvezető főiskolai tanár a közös énekeket taní­totta és vezette. Veszélyes volt a méhekre... Ki fizesse a kárt? Különös polgári ügy került a minap a Nyíregyházi Megyei Bí­róság elé. Az ügy kezdete 1979 tavaszára tehető, amikor Bánkuti Gyula újfehértói méhész szerző­dést kötött a tarpai Esze Tamás Tsz-szel, hogy 110 méhcsaládját a tarpai tsz használatában lévő Vá­gási dűlői almáskertbe telepíti. Így segíti az alma megporzását. Ezért a szerződés szerint a tsz Bánkutinak családonként 120 Ft- ot fizet a virágzás befejeződése után. A tsz főmérnöke április utolsó napjaiban értesítette Bánkutit, hogy méheivel május 1—3 között települjön a Vágási dűlőbe, mert kezdődik a virágzás. Ez meg Is történt Május 3-án azonban Bánkuti nagy megdöbbenéssel tapasztalta, hogy rengeteg méhe elpusztult, a kijáró bogarak gyakorlatilag mind. Cukoretetéssel próbálta enyhíteni a kárt, de nem sok si­kerrel. A méheket ezután a gyü­mölcsösből elszállították. Az elhullott méheket a Debre­ceni Állategészségügyi Intézettel megvizsgáltatták, s az intézet megállapította, hogy szerves fosz­forsavas növényvédő szer bom­lástermékei találhatók a boga­rakban. Közben a Bánkutit ért kárról az arra illetékes méhészszervek — a tanácsiak bevonásával — megfe­lelő jegyzőkönyvet készítettek, eszerint a méhek nyolcvan szá­zaléka elpusztult. A tsz azzal érvelve, hogy Bán­kuti nem segítette méheivel a beporzást, ezért nem fizette ki a méhésznek a szerződésben kikö­tött dijat, s nem volt hajlandó a méhészt ért kárt sem megtérí­teni. Bánkuti bírósághoz fordult'. A Vásárosnaményi Járásbíróság kötelezte a tsz-t, hogy a Bánkutit ért kárt, továbbá a szerződésben meghatározott díjat — összesen 77 570 Ft-ot — a méhésznek fi­zesse meg. A bírósági tárgyalás során ki­derült, hogy miért pusztultak el a méhek. A Vágási dűlőben a tsz április 25. és 30. között permete­zett, többek között Dimecronnal, ezzel a hosszú bomlási idejű, mé­hekre Is veszélyes szerrel. A már pirosbimbós stádiumban lévő almafák alja borítva volt virág­zó gyomokkal, s ezeket is érte permetszer, a méhekre ezekről került rá. Ez az ítélet tavaly szeptember­ben jogerős lett. Ezután a tsz a Nyíregyházi Megyei Bírósághoz fordult, mert — véleménye sze­rint — a harmadik személynek okozott kár a tsz biztosítási köt­vényének feltételei között szere­pel, így azt az Állami Biztosító köteles megtéríteni. A Biztosító arra hivatkozva tagadta meg a kár megtérítését, hogy ez csak szerződésen kívüli esetre érvé­nyes, a tsz-nek pedig Bánkuti- val szerződése volt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Vékony János tanácsa vizs­gálta az egész ügyet, amellett, hogy a biztosító érvelését elfo­gadta. A bíróság megállapította, hogy a beporzást végeztető üzem köteles a területén vagy annak közelében letelepedő méhészekkel olyan megállapodást kötni, amely a méhekre veszélyes permetezé­sek közlési kötelezettségét Is tar­talmazza, s hogy a méhészek ilyenkor kötelesek kaptáraikat a vegyszerezés helyétől 5 km távol lévő körzetbe elszállítani. (Vagy az üzem teszi ezt meg.) Másrészt a tarpai tsz nem tartotta meg a növényvédelemről szóló rendele­tet, amely szerint virágzó növé­nyeket a virágszirmok lehullásáig méhekre veszélyes szerekkel per­metezni tilos. Ráadásul a tsz nem járt el a kötelező gondossággal sem, mert ahogy a permetezést befejezték, nyomban intézkedtek a méhek telepítésére. A tsz keresetét a bíróság eluta­sította. Az ítélet jogerős K. I. ellátogatnak Tunyogmatolcs- ra, Tiszabecsre, Kölesére, Nagyszekeresre, Csengersi- mára és Csengerbe. Ebédelés Fehérgyarmaton, vacsora, szállás és a másnapi reggeli Szatmárcsekén, ebédelés Csengerben. Fiataloknak, gyaloglást kedvelő jó lábúaknak felejt­hetetlen élmény és tanulság lehet a 130 kilométeres Mó­ricz Zsigmond gyalogtúra. Útvonala: Nyíregyháza— N agyszállás—Harangod— Mohostó—Öfehértó—Vaja— Nyírmada—Ilk—Vásárosna­mény—Gergelyiugornya— Tákos—Tarpa—Tivadar— Szatmárcseke—Tiszacsécse. A túra egész útvonalán szál­lást, étkezést biztosít a NYIR- TOURIST. Kívánság szerint részt le­het venni — a nyári időszak­ban — egynapos lovas és ke­rékpáros túrákon is. Az idén is megrendezik a nemzetközi Tisza-túrát Csengertől Tisza- dobig. Részt lehet venni vo­natos vagy gyalogló kirándu­láson a Szabolcs községi föld­várhoz. Szeptemberben hét­végeken autós turisták részt vehetnek jonatántúrákon, ahol almacsomagot kapnak, és lesz napi áron vásárlási lehetőség is, majd közös va­csora Sóstón. (ab) Bartókról szívből jövő, őszinte és meleg megemléke­zést tartott Szokolay Sándor Kossüth-díjas zeneszerző. A verseket és a Bartók-idézete- ket Erdélyi György előadó- művész tolmácsolta. A nagy­számú közönség melegen ün­nepelte az előadókat. Vikár Sándor Változás a tipp- szelvényen A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az április 5-i 14. fogadási hét tippszelvényérői a 7-es számú Bologna—Inter- nazionale olasz bajnoki mér­kőzést törölte. Helyette a 14. számú Pisa—Palermo talál­kozó számít főmérkőzésnek. A 13 plusz 1-es jutalomra való jogosultság megállapí­tásánál pedig a 15-ös számú Építők SC—Ganz-MAVAG NB Il-es bajnoki mérkőzést veszik figyelembe. Azt hiszem, azoknak lesz igazuk, akik előlegezett bi­zalmat szavaztak a Stúdió ’8í-nek, a tv kulturális he­tilapjának, s türelemmel várták, hogy a műsor ki­alakuljon. A múlt keddi adás láttán erre utaló biz­tató jelekről tehetek emlí­tést. Jóval összefogottab- ban lett a műsor a rokon­témák blokkosításával. A mostaninak a tartalmát például három nagyobb egységbe (színház, film, utazás, visszaemlékezések nagy halottakra) sorolták a készítői. Persze, a lényeg az egyes információk, kis ri­portok színvonala, élvezhe- tősége, ám ezek jó elrende­zése az egész műsor össz­hatását jelentősen (és ked­vezően!) befolyásolja. Nos, nekem a bemutatók előtti, hírverésnek sem utolsó friss színházi tudósí­tások közül különösen Csurka István új drámájá­ra, az LSD-re való színes, érdekes figyelemfelhívás tetszett, megfűszerezve egy formás Bodrogi Gyula-in­terjúval, s Csurka ama nyi­latkozatával, hogy bizonyos triviális elemeket tudatosan tesz a darabjaiba. („Hiszen a néző fizet a jegyéért... mindenkihez szólni „lila gondolatokkal” nem lehet.) Érdekes kezdeményezésnek tűnt — az azóta betiltott — vendéglői filmvetítés Kis- dorogon. A vetítések leállí­tását • elrendelő, vagy erre voksoló illetékesek érvelé­se álláspontjuk védelmében nem hatott eléggé meggyő­zőnek. A magazin középső, a tu­rizmusról szóló részében — az Utazás ’81 c. kiállítás propagálása kapcsán örömmel találkozhattunk a Nyírtourist megyénkbeli idegenforgalmi centru­mokról szóló feladványával is. Az Országos Piackutató Intézet egyik felméréséből megtudhattuk, hogy a ha­zánkba látogató külföldi turisták költőpénzükből csak 6—12%-ot fordítanak kulturális programokra. Pedig a kultúra jó idegen- forgalmi árucikk —, de vi­gyázni kell a kommerciali- zálódásának elkerülésére. Hangulatos ízelítőt kaptunk az első budapesti tavaszi fesztivál idegenforgalmi att­rakcióiból, a huszár őrség­váltástól a gulyáspartiig, csakúgy, mint a Csontváry- teremben kiállított festmé­nyek és grafikák vásárlási lehetőséggel egybekötött tárlatprogramjából és a Liszt Ferenc kamarazene- kar vígadóbeli Bartók-kon- certjéből. Szóval, vegyesen... Végül egy ritka sikerrel megújult műsorról, A hét­ről. Elsősorban a kitűnő Hajdú János főszerkesztő­műsorvezető érdemének tet­szik, hogy az adások vala­hogyan „nézőközelibbek” lettek. S nemcsak az ő so­kat emlegetett újításai (he­ti krónika, hangos szerkesz­tői üzenetek, stílusos búcsú stb.), és személyes jó tulaj­donságai miatt, hanem el­sősorban a minden fölösle­ges körülírtságtól mentes szókimondásának köszönhe­tően. Én csak bámulni és tisztelni tudom, hogyan le­het ezt az óriási felelősség­gel járó műsort hétről hét­re saját magának vezetnie? És láthatóan jól bírja. Sze­rencsénkre. Merkovszky Pál Bartók életéből dokumen­tumjátékot készíteni nagy kockázattal jár. Mérhetet­len mennyiségű anyagból kell válogatni, s megtalálni közöttük azokat, amelyek a legalkalmasabbak egyéni­ségének és életművének megéreztetésére, illetve ösz- szefoglaló bemutatására. Fodor Andrásnak sikerült e vállalkozása. A kiválasztott prózai és zenei részletekből olyan Bartók-kép állt össze, amely még az e zenétől tá­volabbra álló hallgatók­ban is felkeltette a Bartók iránti csodálatot. A rádió ezzel a műsorral is méltó módon adózott e huszadik századi zenei géniusz emlé­kének. Jedlik Ányos neve min­denkiben a dinamó feltalá­lójaként él. Pedig ezenkí­vül még jó néhány talál­mánya volt, mind olyan, amely nevét külföldön is ismertté tette. Az 1895-ben kilencvenöt éves korában meghalt egyetemi tanárról A fizikus főtisztelendő cím­mel Harmath Judit által írt, Éless Béla rendezte hangjátékot néhány héten belül ismét sugározta a rá­dió. Ez a nagyon szerény, sőt túlzottan és oktalanul szerény tudós nemcsak e tulajdonságával lehetne példakép a fiataloknak, ha­nem azzal is, hogy tehet­ségét bőven kamatoztatta. Nem az üzleti világban, hanem a szakmájában. Galvántelepeivel, optikai rácsaival s az ezek készíté­sére való osztógépével má­sokat megelőzött, de azzal nem törődött, hogy elsősé­gét biztosítsa, dokumentál­ja. Az erről a színes egyé­niségű tudósról szóló hang­játékot — bár az Ifjúsági Rádió műsoraként szerepel­tették — a felnőttek is szí­vesen hallgatták. Lehet, hogy a tavasz okán állt össze a Szivárvány — az érzelmeinkről, lehet hogy csupán véletlen egy­beesésről van szó. Tény az, hogy „jól ült” ez a műsor. Bevallom, háttérrádiózás­ként hallgattam, ezért pa­pír, ceruza sem volt a ke­zem ügyében, nem is hal­lottam minden riportot, be­szélgetést, egyikből-má- sikból el is mulasztottam egy-két mondatot. Ezek el­lenére is le merem írni, hogy hangulatos, kedves légkörű két órával ajándé­kozta meg hallgatóit a rá­dió a fenti cím alatt ezen a vasárnap délelőttön. A mű­sor külön megemlítendő ér­tékének tartom, hogy az ér­zelmek tág skálájáról válo­gatott a szerkesztő, Szige- thy Anna. Ezzel is erősítet­te a hallgatóban annak tu­datát, hogy milyen megha­tározó jelentősége van az érzelmeknek emberek kap­csolatainak milyenségére, minőségére, s hogy mennyi egymás iránti tapintatra, türelemre van szükség nemcsak a mindennapi érintkezés során, hanem a legnagoybb szerelemben is. Seregi István "kepermyomiiiTi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents