Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

2

KELET-MAGYARORSZÁG

1981. március 29.

Patrióták

kitüntetése

K

ét éve alapította a Nyíregyházi Városi Tanács a „Nyíregyháza városért” kitüntetést, amelyet a testület azoknak adományoz, akik a város gazdasági, társadalmi, kulturális, egészségügyi fejlődése terén, valamint a lakosság érdekében hosszú időn át kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki.

Ebben az évben a tanács Horváth Jánosnak, Kovács Istvánnak és Szováti Ferencnek adományozta a magas kitüntetést.

Horváth János 1955-től 1975-ig — nyugdíjazásáig — volt a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke. Tervszerű, céltudatos vezetői munkájával nagyban hozzájárult a mai modern nagyüzemi gazdaság kialakításához. Elnöksége idején kilencszer nyerték el a „Kiváló szövetkezet” címet, a tagság élet- és munkakörülményeinek javításáért végzett munkája mellett a társadalmi munkában is példamutatóan kivette részét, számos vezető testületben dolgozott. Megbecsülés sének egyik jele, hogy nyugdíjazása után a tagság tiszteletbeli elnökké választotta.

Kovács István a városi könyvtár igazgatója, a megyeszékhely értelmiségi közéletének aktív résztvevője. Tagja a városi népfrontelnökségnek, tevékenységének fő területe a közoktatás és a közművelődés. Különös gonddal szervezte meg a megyeszékhelyen a fiók- könyvtárakat, évente szervezi a könyvhónapokat, az író-olvasó találkozókat, s kiveszi részét az ismeret- terjesztésből is.

Szováti Ferenc a Volán

5. sz vállalatának jármű- fenntartási és ipari osztály- vezetője. A munkásból 15 éve vezetővé lett Szováti Ferenc munkássága és irányítása alatt jelentősen javult a vállalatnál a műszaki munkák színvonala, nőtt a járművek üzemeltetési ideje, s ezzel jelentős mértékben járult hozzá a város, a megye közúti közlekedési gondjainak enyhítéséhez. Aktívan veszi ki részét a közéleti munkából: tágja a vállalati pártbizottságnak, a szakszervezeti tanácsnak, a munkásőrségnek, s több mint egy évtizede a Volán- Dózsa Sportklub társadalmi elnöke. Tevékenységével eredményesen segítette a tömegsport népszerűsítését, s kiemelkedő érdemei vannak a népszerű salakmotoros szakosztály létrehozásában.

A kitüntetéseket dr. Gyu- ricsku Kálmán, a városi tanács elnöke adta át házánk felszabadulásának közelgő 36. évfordulója alkalmából.

Ez nem csupán szerencse...

Megtakarított

milliárdjaink

Az Országos Takarék- pénztár múlt évi munkájáról és idei feladatairól tájékoztatta szerkesztőségünket Körtély Sándor megyei igazgató.

Többek között elmondta: a megye takarékbetét-állománya az elmúlt évben 259 millió 503 ezer forinttal emelke- kett, s jelenleg a lakosság takarékbetétben lévő megtakarítása 5 milliárd 607 mil- llió 606 ezer forint. A takarékpénztár a múlt év végén 181,3 millió forint kamatot írt jóvá a betétesek számláján. Továbbra is nagy az érdeklődés a gépkocsi-nyere- ménybetét iránt. E betétfajtában tartott megtakarítás 388 millió forint.

A családok kényelmére

— Hatezer család kényelmét szolgálja az átutalási takarékbetét. Az eddigi 3 százalékkal szemben a jövőben 4 százalékkal kamatozik az átutalási betétszámlán maradt ősszeg. A fiatalok kedvelt betétformája az ifjúsági takarékbetét. Az elmúlt év végén megyénkben 25 734 fiatalnak volt öt évre szóló megállapodása rendszeres havonkénti takarékoskodásra. E betétben a megtakarítás összege 254 millió forint. 1981. január 1-től megváltoztak a betétkonstrukció feltételei. Az ifjúsági betét kedvezményezettje lehet minden olyan fiatal, aki még a 35. évét nem töltötte be, tehát az alsó korhatár megszűnt. A havi betét- elhelyezés összege a maximális 800 forint helyett bármilyen, 100-zal osztható összeg lehet, tehát a betételhelyezés felső határa is megszűnt.

— A bérből és fizetésből élő dolgozók kedvelt takarékossági formája a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. A megyében működő 217 KST- nek jelenleg 30 829 tagja van és a havi betételhelyezés ösz- szege 10 millió forint. E betétkonstrukcióban az OTP új módosítást dolgozott ki. Lehetőség van kétéves lejáratú KST alakítására. Előnyös, mert a tagok 10 000 forint kölcsönt is kaphatnak 8 havi lejáratra.

Lakás,

kedvezménnyel

— Változatlanul igen élénk az érdeklődés a családi és társasházépítkezések iránt. 163 magánszervezésű társasház, 2796 kertes családi ház építéséhez engedélyeztünk hitelt. Jelentős összegű volt a lakások állagmegóvására, helyreállítására, korszerűsíBármcnnyire is kellemes, tavaszias az idő, betonon ülve, napozni — enyhén szólva — nem kellemes. Ügy tetszik Nyírbátorban nem vették komolyan a naptárt, mert bizony ráil- lenének már a főtéri kerti padok hideg betonjaira is a kényelmes ülést biztosító falécek. (Both Pál Amtfrus felvétele)

tésére igénybe vett kölcsönök összege. Tavaly építési és építési jellegű hitelt 836,7 millió forint értékben kapott 5487 család. Kilencvenöt kedvezményes pedagóguslakásépítési kölcsönigénylést elégítettünk ki 21 millió forint összegben, 924 ár- és belvizes hitelkérelmet bíráltunk el, amelyeknek hitelkihatása 246,6 millió forint.

— Rövidlejáratú hitelakció keretében is jelentős volt a forgalom. 61 205 dolgozó részére 520,7 millió forint ösz- szegű kölcsönt adtunk. E hitelek közül kiemelkedik az áruvásárlási kölcsön, mely 294,8 millió forint hitelt jelentett. 28 791 dolgozó részére személyi hitel címen 148,8 millió forintot engedélyeztünk. Mezőgazdasági termelési hitel címén 64,9 millió forintot folyósítottunk.

Hitel, termeléshez

A takarékpénztár 1981. évi feladatairól Körtély Sándor elmondta: 160 millió forinttal kívánjuk növelni betét- állományunkat, mely hitelezésünk forrása. Minden jogos igényt igyekszünk kielégíteni. 1981-ben 2500 családi ház és 200 társasház építésének kezdését és 2700 családi ház, valamint 205 társasház befejezését tervezzük. Ennek hitelfolyósítási előirányzata 600 millió forint. 381 OTP beruházású társaslakás építésének kezdését és 621 lakás befejezését tervezzük. Terveink között szerepel 922 saját beruházású és 125 tanácsi értékesítésű lakás eladása.

— Terveink szerint a céljellegű fogyasztási (áruvásárlási, szolgáltatási) hitelek állománya 20 millió forinttal, míg a termelési hiteleké 10 millió forinttal emelkedik. Természetesen továbbra is elsőrendű feladatunknak tekintjük az ügyfelek gyors, pontos és udvarias kiszolgálását — mondta végezetül Körtély Sándor igazgató.

Két hír

. I

margójára

Társadalmi munkában kerítést építettek Cégénydányád tavaly átadott új négytantermes iskolájához, és rendezték az iskola környékét is. A 100 ezer forintot érő társadalmi munkában részt vett a társközségek lakossága is ... Cé- génydányádon társadalmi munkában is küzdenek a belvízzel. Szombaton és vasárnap 37-en dolgoztak ásóval és kapával, de bevetették a tűzoltóegyesület motoros szivattyúját is.

Két hír egy községi közös tanácsról. Ha most, ebben a tavaszi zsongásban körbetelefonálnánk a megyét, újságoldalt, oldalakat írhatnánk tele a hasonló hangulatú jó hírekkel. A 100 ezer forintok akkor már milliókat érnek, nem is beszélve arról, hogy a belvíz elleni védekezés társadalmi munka értéke aligha kiszámítható, hiszen a védekezők értéket mentenek, és ezzel értékeket teremtenek is.

Olvasom együtt a két hírt. Tudom, hogy Lukács József, a közös tanács elnöke jó érzéssel írta a levelében, hogy a tanács, a HNF, a KISZ, a közigazgatási területen gazdálkodó szervek, a pártvezetőségi tagokkal az élen, a lakosság szövetkezett a jóra, hogy kapát, vagy éppen ásót fogva ne csak szervezzenek, hanem dolgozzanak is. Biztosan így van ez jól. Más dolog, hogy az ember eltűnődik: hány önmagunkat gazdagító lehetőségünk van, lehetne még? Hiszem, hogy sok. Mindenütt úgy kellene keresni azokat, ahogy Cégénydá- nyádon és a társközségekben teszik.

(tha)

A nyíregyházi hőerőmű. (J. L.)

Könyvvásár, gimnázium, kiállítás

Ajándék a rács mögül

Nem mindennapi képzőművészeti kiállításra kaptunk meghívót a közelmúltban: Ráthonyi József szobrászművész tárlatára, a nyíregyházi büntetésvégrehajtási intézetbe. Az ötlet egyedülálló, más intézetekben nem kísérleteztek még ilyenfajta kulturális programmal. Találóan jegyezte meg a kiállításról beszámoló kritikus az egyik lapban a a rendezvény legfőbb hasznáról: — Olyan emberek is megtekintették a műalkotásokat, akik múzeumot belülről aligha láttak, vagy ha igen, abból semmi jó nem származott.

A nyíregyházi intézetben korábban is voltak hasonló kezdeményezések. A nevelési szolgálat dolgozóinak tájékoztatójából megtudtuk: minden eszközt igyekeznek felhasználni azért, hogy az elítéltek ismereteit gyarapítsák, ízlésüket fejlesszék, a kulturális szokások és az önművelés igényét felébresszék, erősítsék. Nagyfokú pedagógia optimizmus jellemzi e nevelőmunkát, melynek formái sokkal változatosabbak annál mint amit előítéleteink alapján a rács mögötti életről laikusán elképzelünk.

Az elítéltek nem papírzacskókat ragasztgatnak ahogy sokan képzelik, hanen egy fehérneműgyár részlegének dolgozóiként iger komoly munkát végeznek több milliós értékben. A nagyüzemi munkáltatás a bűntetésvégrehajtási nevelés egyik legfontosabb területe Az elítélteknek lehetőségük van például arra, hogy varrc szakmában, betanított munkás képzésben elsajátítsák az ismereteket. Az a tapasztalat, hogy a szabadulás után sokan helyezkednek el betanított munkásként.

Az intézeti nevelőmunka eredményeként az elítéltek közül sokan ismerik fel, hogy az ember műveltsége összefüggésben van az iskolai végzettséggel. Ennek jó példája, hogy két iskolatípus is működik az intézetben. A dolgozók esti iskolájában a hiányzó általános iskolai osztályokat pótolhatják. Emellett 1979- től a gimnáziumi oktatás is megkezdődött a kihelyezett tagozatban. Jelenleg egy első és egy második évfolyamos osztálya van a középiskolának.

Izlésneveléssel, a látáskultúra fejlesztéssel is formálható a személyiség. Ezt a célt szolgálják a különféle kulturális rendezvények. S ezért keresi az intézet a kapcsolatot a közművelődési intézményekkel. Az említett szoborkiállítást a Jósa András Múzeum segítségével rendezték meg. Azelőtt Huszár István festőművész alkotásait mutatták be. Hasonló tárlatvezetéses kiállításokat negyedévenként terveznek.

Jól sikerült a tavaly év végi könyvvásár, amikor a Váci Mihály könyvesbolt dolgozói árusítottak két napig az intézetben. Sok könyv okozott váratlan örömet — amit a karácsonyfa alá a rács mögül kaptak ajándékba a gyermekek, a hozzátartozók. Kéthavonta egyszer hangzanak el ■ismeretterjesztő előadások, a TIT-tel kialakított kapcsolat révén. A világ eseményeiről a Tévéhíradóból illetve az újságokból, folyóiratokból tájékozódhatnak az elítélte!^ Újságot szinte valamennyien járathatnak, a filmek megtekintésének már feltételei vannak. Tekintélyes összegeket költenek a hatezer kötetes könyvtár fejlesztésére.

Legközelebbi terveikben szerepel, hogy a kultúrteremben színpadot alakítanak ki, néptánccsoportot szerveznek — szakoktató is van az elítéltek között — s keresik a kapcsolatot a megyei művelődési közpottal is, újabb sikeres közművelődési programok reményében.

Baraksó Erzsébet

Alkohol

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÜL Magyar- országon fogyasztjuk a legtöbb alkoholt: 11,5 liter 100 százalékos alkohol jut egy főre évente. Az ENSZ adatai szerint 1978-ban világviszonylatban a hetedik helyen álltunk, a fogyasztás emelkedése a leggyorsabbak között volt, a tömény szesz fogyasztásában pedig Magyarország a világranglistán a második helyre került.

A fiatalabb korosztályok halálozási többletét az alkohol okozta balesetek, az ön- gyilkossságok adják. 1960 óta az alkoholistákra jellemző májzsugor-halálozás a háromszorosára növekedett. A szándékos bűntettek 80 százalékát az alkohol hatása alatt követik el. A gyilkosságok 70 százaléka, a testi sértések 80, a garázdaság 85, a hivatalos személyek elleni erőszak 90 százaléka esetén kimutatható az alkoholfogyasztás.

Régen eldőlt már az a sokat vitatott probléma, hogy az államnak nagyobb haszna van-e az alkohol árusításából, összehasonlítva azzal a kárral, amit az alkoholisták pénzben kifejezhetően okoznak. Mert bár pillanatnyilag úgy tűnik jelentős jövedelem folyik be tudatosan megdrágított szeszes italok árából az államkasszába — ez nem ellensúlyozza azt a rombolást, amit az alkohol hosszú távon okoz. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a kárt, amit erkölcsileg jelent, például a családok felbomlása, a bűnözés.

HAZÁNKBAN IGEN SOKAN felismerték az alkoholizmusnak a társadalomra és egyénre egyaránt kiható veszélyét. Sokoldalú küzdelem indult ellene, olyany- nyira, hogy külön intézmény is létesült Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság névvel. Az 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet létrehozta az együttműködni nem akaró, garázda és visszaeső alkolisták kötelező Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetet. Valamennyi tömegszervezet — elsősorban a Magyar Vöröskereszt — fokozta az alkoholizmus elleni propagandát. És végül, megalakultak a gógyu- ló, vagy gyógyult betegek öntevékeny, egymást segítő közösségei.

De minden szervezet eredményes munkájának alapvető feltétele — a jó szándékon túl — az, hogy meghatározott jogkörrel rendelkezzen. Ez pedig még nem alakult ki véglegesen, és mitagadás, az eredmények is váratnak magukra.

O. É.

A tárgyalóteremből

Egy asszony halála

Tíz évvel ezelőtt alkoholelvonó kúrán volt Páióczi István 38 éves nyíregyházi traktoros, s azóta felhagyott az italozással. Második feleségével, Pogonyi Piroskával ennek ellenére rossz családi életet éltek.

— Azt tudom, hogy Páióczi nem ivott, viszont a felesége megitta a magáét — mondta később az egyik tanú a bíróságon.

A feleség elég gyakran italozott, a volt albérlőjük szerint például a Pálócziék termelte bort az asszony itta meg évente az ismerőseivel. A feleséget két munkahelyéről éppen az italozás miatt küldték el, s legutóbbi helyén is szóvá tették neki ezt, olykor haza is küldték.

Az italozás miatt Páióczi gyakran megverte az asszonyt, s az nemegyszer kék foltokkal borítva érkezett a munkahelyére, máskor még be sem gyógyultak a régebbi sérülések, amikor újabbakat kapott a férjétől. Tavaly augusztusban úgy határoztak, hogy véget vetnek ennek az áldatlan állapotnak és elválnak, még a lakás körüli anyagi kérdésekben is megállapodtak. A válásra azonban november 3-ig mégsem került sor. E napon Pá- lóczi este nyolc órakor érkezett haza a munkájából. A feleségét a szobában, a szőnyegen fekve találta, s rögtön tudta, hogy az asszony ismét ittas. Kérdezett tőle valamit, de hogy az asszony nem válaszolt, megkezdte a szokásos „kezelést”: előbb belerúgott, aztán felállította, de a feleség nagyon bizonytalanul állt és jobb vállával a szekrénynek támaszkodott. Ekkor Páióczi puszta kézzel arcul ütötte. Az ütések következtében az asszony a szekrénynek esett és beverte a fejét.

Páióczi ezután fölemelte a feleségét és lefektette. Másnap hajnalban Páióczi mostohalánya hideg borogatást tett az anyja fejére, mert az nagyon fájlalta, Pá- lóczi pedig — anélkül, hogy bármi segítséget hívott volna a feleségéhez — elment dolgozni.

— Máskor is előfordult — mondta a bíróság előtt —, hogy fájt a feje, ha sokat ivott.

E napon a délelőtti órákban Pá- lócziné meghalt. A boncolás során 15 külsérelmi nyomot találtak, a halála a keményburok alatti vérzés miatt következett be, amit akkor szerezhetett, mikor a szekrénybe verte a fejét.

Az ügyben a Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa mondott ítéletet, és Pá- lóczit súlyos testi sértés kísérletében mondta ki bűnösnek, megállapítva hogy nem akarta megölni a feleségét. Emiatt a bíróság Pálóczit két év börtönre büntette, amit az ügyész tudomásul vett, a vádlott és védője pedig visszavonta az először bejelentett enyhítés irénti fellebbezését, így az ítélet jogerős.

<k>