Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 27. Thália ünnepe Y isszarepülünk képzeletben az időszámításunk előtti hatodik évszázadba, a színház megalakulásának pillanatához. A nagy Dyonisia-ünnepekhez, amelyet az athéni tyrannos, Peistratos alapított, hódolván a mámor és a bor istenének. Tetten érjük azt a pillanatot, amikor a kórusok mellett megjelenik a színész, aki közli az eseményeket a karral, beszédbe elegyedik a közönséggel, eltávozik-visszatér, szükség szerint a külsejét is megváltoztatja, más és más személyt testesít meg. Ö az a színész, akit az antik hagyomány szerint Thespis vezetett be a drámába, s szavaira már a kar már nem énekel, hanem versekkel válaszol. A kecskejelmezekben előadott játékból megszületik a színház ... Színház: a görög sorsjátékok mítosza, Euripidész, Szophoklész, Arisztophanesz halhatatlan drámái, Shakespeare glóbusa, Moliere mulattató jelenetei, Csehov megrendítő vallomásai, a japán kabuki-játék, a no-színház, Brecht különös világa, O’Neill, Williams vergődő hősei, Dürrenmatt és Beckett szánalmas figurái, vagy a mieink: Csokonai, Madách, Németh László, Illyés alakjai, aztán a kísérletező alkotó közösségek, a stúdiók vállalkozásai — vallomások sorstársainkról, azaz rólunk, az örök emberről... Ma, a színházi világnapon, amikor szerte a világban megemlékeznek néhány kedves szóval az emberformáló színházak szerepéről, nekünk, szabolcs-szatmáriaknak, különös ízek vegyülnek az ünnepi szavak közé. Az adott település szellemiségé.t formáló színház születését, társulatunk megalakulását várjuk. Az önálló színház újjáéledésének misztériumát, melytől megyeszékhelyünk és egész Szabolcs-Szatmár szellemi életének felpezsdülését reméljük. Felújítják a Móricz Zsigmond Színházat Nyíregyházán, hogy falai között az új évadtól állandó társulat kezdje meg a munkáját. A színjátszás gyötrelmesen gyönyörű csodáját... Mert micsoda a színház? Mi magunk vagyunk. Akik a művészek, az írók, dramaturgok, rendezők, díszletezők, asszisztensek, előadók, a személyzet együttes produkciója nyomán életre kelünk általuk a színpadon. Látványosan és esendőn, szánalmasan és győzedelmesen — úgy, és olyannak, ahogyan és amilyenek vagyunk, ök, akiket ma köszöntünk, bennünket jelenítenek meg, hogy az alakításokban magunkra, tetteinkre, erényeinkre és hibáinkra ismerjünk. K öszöntjük a színművészet ismert, illetve a kulisszák mögött munkálkodó személyiségeit, azt kívánván az ünnepen, hogy leendő társulatunk Nyíregyházán a színház több ezer éves hírét-nevét mihamarabb kiváló produkciókkal öregbítse, az örökifjú múzsa, Thália hajlékában! Baraksó Erzsébet Nem csak pénzkérdés Zöld és por Környezetvédelmi könyv Szabolcsról Sok konkrétum, de talán ennél is több szándék fogalmazódik meg abban az anyagban, amelyet a közelmúltban vitattak meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékesei, a megye vezetőivel. Érthető, hogy valóban sok a ma még csak szándék jellegű felvetés, hiszen köztudott, a környezet és a természet védelme nemcsak rendkívül pénzigényes, hanem szertefutó népgazdasági ágazatok, sokrétű tudományok igényeit is szükséges egyeztetni a tervek kivitelezésében. És valljuk be, az országban, így a megyében is kissé elmaradtunk a fontos kérdések érdemi tárgyalásával, még inkább a következtetések levonásával. Az utóbbi évek eredménye egyebek között a szennyvíz- tisztítás növekedése, a csatornázottság javulása, de ide tartozik az is, hogy a felhasznált ivóvíznek csak mintegy a felét tisztítják manapság. A tavalyi belvíz azonban az okozott károkon kívül egy jelentős tanulsággal is szolgált. Nevezetesen azzal, hogy a veszteségek ott voltak a legnagyobbak, ahol az új lakótelepek építésekor keveset törődtek a csapadékvíz elvezetésével. A következő ötéves tervben csupán 70 kilométernyi belvízcsatorna építését tervezik. A mainál jobban kell gondoskodni a jövőben a hulladékok tárolásával, megsemmisítéséről és a zöldterületek növeléséről is. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat nyírmadai sertéstelepének híg trágya elvezetésére már készek a dokumentációk. A mintegy 14 milliós beruházás sok gondtól szabadíthatja meg a környék lakóit. Ügy tűnik, beindulhat a „biogáz” program is: a nyíregyházi Ságvári Tsz tárgyalásai utalnak erre. A megvalósítás 30 milliót vesz igénybe, és a megye illetékes vezetői ehhez az OKTH segítségét is igénylik. A tiszavasvári Alkaloidában még 1981-ben elkészül a környezetvédelmet és az energiatakarékosságot egyaránt segítő klórmetil égető, de a hulladékmegsemmisítő létrehozatala viszont még éveket várathat magára. Az OKTH segítséget adhat a gyári szennyvíziszap, a hulladék mákgubó és az extrák - ciós sűrítmény mezőgazdasági hasznosításához. A kisvárdai öntöde környékén lakók régi és jogos panasza volt a gyár környezetszennyezése. A jelek szerint még 1981-ben kisajátítják a veszélyeztetett lakásokat, 3 milliót fordítanak a vizes porleválasztó hatásfokának javítására, további másfél milliót pedig a kúpoló füstgázainak tisztítására szánnak. A gyár az ötéves terv folyamán mintegy 30 milliót szándékozik a környezet védelmére fordítani. A kisvárdai VSZM 180 milliót használ fel rekonstrukcióra az ötéves tervben, ennek 15 százaléka jut majd ezekre a fontos célokra. Ebben az évben 4 milliós értékben szereznek be porleválasztó berendezéseket. A Taurus gumigyár a korom elszállítására és tárolására tervez intézkedéseket, és megoldódik a felhalmozódott használt gumiköpenyek újra- futózása is. Nem csupán anyagiakat vesznek igénybe a kérdés gazdái a VI. ötéves tervben, de lényegesnek tartják a környezetvédelmi tudatformálást is. Ennek jegyében jelenik meg, feltehetően 1981- ben a Szabolcs-Szatmár megyei Környezet- és Természetvédelmi Olvasókönyv. S. Z. NYÍREGYHÁZIAKÉ A SZÓ Üjabb véleményeket kaptunk Nyíregyháza VI. ötéves tervi fejlesztési koncepciójához, s több felajánlásról is hír érkezett: kollektívák vállalják különböző feladatok megoldását. hoz csatolásával együtt vált a megyeszékhely részévé. A Hazafias Népfront helyi szervezete (figyelembe véve az ötéves tervkoncepció átfogó céljait) jelentős társadalmi munkaakciót hirdet. Az egyik legfontosabb cél, hogy vezetékes ivóvíz kerüljön az ittla- kók poharába is. A törekvést támogatja a nyíregyházi Béke Tsz is, amelynek a környékbeliekből sok tagja van. A termelőszövetkezet egy kútját a vízmű rendelkezésére bo- csájtja, amely azt felújítja és alkalmassá teszi a nagyobb feladatra. Jelentős társadalmi munkával kiépítik a településrész vízhálózatát. A helyi lakosság, a tsz és a vízmű összefogásával számottevően előre lehet hozni a butyka- telepi ivóvízellátás megvalósítását, így arra már a VI. ötéves terv elején sor kerülhet. A megyei víz- és csatornamű vállalat szakemberei a peremterületek vízellátásának megoldásával szeretnének segíteni. Társadalmi munkát is felajánlva keresik a lehetőséget, miként lehet a külterületeken meglévő kutak felhasználásával, felújításával, konténeres tisztítóberendezések üzembe helyezésével vezetékes ivóvizet jutattni olyan helyekre is, ahol most még nincs. Úszómedencék iskoláknak Sóstóhegy az elsők között szerepel, de a városi hálózatra történő rákapcsolásra nincs meg az anyagi fedezet. A vállalat szakemberei kidolgoztak egy konténeres megoldást, amely ideiglenesen ugyan, de a többször is felhasználható konténeres berendezések telepítésével, a lakosság társadalmi munkájával (árokásás, visszatöltés) aránylag olcsón, több évre meg tudnák oldani a településrész vezetékes vízellátását. A vízmű szakemberei az egészségesebb, edzettebb ifjúság érdekében javaslatot tettek iskolai úszómedencék építésére. A terveket már elkészítették, s az igénylő iskolák rendelkezésére bocsájtják. Az úszómedencék aránylag kevés pénzből is megvalósíthatók, építésükkor a vállalat dolgozói szakmai segítséget nyújtanak. A vállalat egész kollektívája csatlakozott az idei első társadalmi munkaakcióhoz: ezer fa elültetését vállalták. Szabad idő, öt kilométerre Tömegsportolásra teszik alkalmassá — jelentős társadalmi összefogással — a Nyíregyháza és Nyírpazony közötti Kabalást. A dombokkal, katlanokkal és fákkal „ékesített” ideális környezet elsősorban a több mint százezer lakosú megyeszékhely lakóinak mozgásigényét, kikapcsolódását jelenti majd. A szervezés, a társadalmi munka „gazdája” a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága, amely ezzel a felajánlással csatlakozik a megyeszékhely ötéves tervi céljainak megvalósításához. Több ötlet és igény volt már arra, hogy a kabalási természeti adottságokat közA háttér nagyvárosi, de a megyeszékhely peremén lévő Bujtos is előrelép. A „városi” vizet átszelő új töltés — a 4-es út része — már a Kun Béla utca felé mutat. (Pristyák József felvétele) kinccsé kell tenni. Legutóbb a 107. sz. szakmunkásképző intézet kereste meg a HVDSZ megyei bizottsága mellett működő sportbizottságot és segítséget kért egy sífelvonó felépítéséhez. A szakszervezeti, a tanácsi vezetők egyeztették az igényeket és a lehetőségeket a HNF városi elnökségével. Létrejött a megállapodás, amelynek értelmében megoldják a város lakóinak és dolgozóinak tömegsportolását. Kabalás a városközponthoz 5 kilométerre fekszik, könnyen megközelíthető. A 27 hold terület felett a HVDSZ megyei bizottsága kapta meg a rendelkezési jogot. Egyebek között sípályát és sífelvonót építenek a kijelölt területen. Ezt a két létesítményt már a következő télen igénybe vehetik az érdeklődők. A közelben szánkópályát építenek. Egy nagyméretű, füvesített futballpálya is a sportolni vágyók rendelkezésére áll majd. Több kispályát, légpuska lőteret építenek, s az egyik katlanban korcsolyapályát alakítanak ki. A pihenést, a kikapcsolódást szolgálják majd az, újonnan telepített erdősávok, parkok is. A terület majálisok, társadalmi ünnepségek megrendezésére is alkalmas lesz. Az ellátásról is gondoskodnak egy büfé felállításával. A kivitelezéshez a városi tanács hozzájárul az Együtt Nyíregyházáért mozgalom kasszájából, de a szakszervezet, a sporthivatal és a KISZ városi bizottsága is anyagi támogatást nyújt a munkálatokhoz, amelyek nagyobb részét azonban a nyíregyházi vállalatok, üzemek dolgozói végzik májustól — társadalmi munkában. A nyírpaz®- nyiak társadalmi munkájára is lehet számítani. Vezetékes víz Néhány éve tartozik csak a városhoz Butyka-telep, amely Császárszállás NyíregyházáUveg, vissza Megvizsgáltuk a sörösgöngyölegek forgalmazásával kapcsolatos helyzetét és megállapítottuk, hogy a lakosság részéről a göngyöleggel kapcsolatos felvetés jogos volt. Megállapítottuk továbbá, hogy a szállítók részéről nem volt rendszeres az üres göngyölegek visszaszállítása, nem volt megnyugtató együttműködés a kibocsátó és a forgalmazó szerv között. Intézkedtünk a söripari vállalatnál és a Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél, s ennek alapján megállapodás született a két fél között a göngyöleg-visz- szaszállítással kapcsolatban. Osztályunk külön intézkedett a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályánál, hogy Nyíregyházán szervezze meg külön üvegvisszaváltó helyek kijelölését. Osztályunk az intézkedést ellenőrizni fogja. Dr. Hagymási József osztályvezető megyei tanács kér. oszt. Mit írnak rólunk? PEDAGÓGUSOK SPORTJA E témáról ír a Munka c. szakszervezeti folyóirat márciusi száma. Oláh Gábor, a pedagógus-szakszervezet megyei titkára ezt mondta a folyóirat munkatársának: ... A falu közvéleménye azt már elfogadja, hogy a „bennszülött fiúk, lányok nadrágra vetkőzve kergessék a labdát, fussanak versenyt... A huszonéves „tanár néni” azonban tüstént „szégyentelenné” válik, ha ugyanazt teszi. Egy falun tanító pedagógusnőnek, tehát százszor is meg kell gondolnia, hogy sportmezt öltsön magára. Később kiderül, hogy nem ennyire sötét a kép. Pedagógusainknak legalább 10—15 százaléka rendszeresen sportol, a több-kevesebb rendszerességgel sportolók aránya pedig még ennél is nagyobb ... több helyen már élnek az átlagosnál kedvezőbb adottságokkal. Az pedig még általánosabb, hogy a pedagógus együtt sportol az értelmiség más rétegeivel. E területen gond, hogy a munkáltató pénzel nem segít, sőt még az erkölcsi ösztönzést is csak csöpögteti. ÜZENET A NYÍRSÉGBŐL A Népszava március 6-i száma elemző beszámolót közölt Pál Gyula budapesti műcsarnoki kiállításáról. „Pál Gyula festészete egy tulajdonképpen ismert, de mélységeiben mindmáig feltáratlan közegbe invitál: a szabolcsi szegény emberek világába. Súlyos hagyományoktól, emberfeletti küzdelmektől determinált világ ez, amelynek végleges eltűné«é- hez emberöltőnyi idők kellenek. Pál Gyula az itteni parasztság sorsát: múltját és jelenét festi, azoknak állít emléket képeiben, akik — mert a szegénység szinte mozdulatlanná tette életüket — oly nehezen vergődtek fel a napfényre.” AZ ÉLEDEZŐ KÖNNYÜ- BÜVÁRKLUB Kateláslól Butykáii Különös bevásárlás, borotvával... Porcelán a bőrkabát alatt Tavaly szeptember 9-én a Nyírfa Aruház porcelánosztályán az o|t dolgozók azt vették észre, hogy három férfi járkál a gondolák között, s a drágább porcelán figurákat szedik le a polcokról és — mintha a világon ez lenne a legtermészetesebb — rakják a legmagasabb férfi zsebébe. Ennek a férfinak egy bőrkabát volt a vállára terítve panyó- kára, s a több száz forint értékű holmi.e kabát zsebébe vándorolt. Az osztályon dolgozók értesítették az áruház rendészet, aki pillanatokon belül meg is érkezett és a játékosztály pénztárától figyelte a három férfit, akik még mindig folytatták különös bevásárlásukat. Amikor a bőrkabátosék elindultak a kijárat felé, a rendész utáhuk lépett, megfogta a panyókára vetett bőrkabátot, s közölte, hogy ő az áruház rendésze és felszólította őket, hogy a zsebbe rakott porcelán figurákat adják vissza. Az ismeretlen férfi oldalra tolta Gál József rendészt és az utcán a Luther-ház felé indult. Gál az áruház közepénél ismét utolérte őket, de akkor a bőrkabátos szembefordult a rendésszel és borotvát kapott elő, azzal fenyegette meg, ha közelebb lép. A három férfi közül az egyik, Kolló Ferenc 23 éves büntetett előéletű, sóstóhegyi lakos szintén Gálhoz ugrott és hanyatt lökte. Gál József ekkor a borotvával fenyegető túlerő ellen a járókelőktől kért segítséget — de nem kapott. Az immár menekülő bőrkabátost a Luther közben érte utói, Kolló azonban ekkor ismét a rendészhez ugrott és ököllel úgy megütötte, hogy Gál megrogyott. Ezután egy gépkocsivezető látván, mi történt — felajánlotta a segítségét és a menekülő Kolló után vetették magukat. Sikerült utólérni és bevitték a rendőrségre, hogy tisztázzák kilétét. Kolló a nyomozás során és később sem árulta el, kik voltak a társai, a bőrkabátost Papp József néven emlegette, de ilyen nevűt a rendőrség nem talált. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Kollót felfegyverkezve, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és lopás, továbbá könnyű testi sértés miatt vonta felelősségre és ezért két év és négy hónap fegy- házra büntette, három évre eltiltotta a közügyektől, s kötelezte az áruháznak okozott 2312 forint kár megtérítésére. • Az ítélet jogerős. (k) Az MHSZ Élet március 1-i számában több szabolcsi témával is foglalkozik. A 20. oldalon a nyíregyházi Szamuely Tibor. könnyűbúvárklubot mutatja be. A klub jelenleg 70 tagot számlál, köztük 26 nőt. A könnyűbúvár-klub tagjai nem élnek gond nélkül. Anyagi helyzetük megszilárdításáért nagyon sokat tesznek a klubtagok; a népgazdaság legkülönbözőbb területein vállalnak munkát. Segítettek már elsüllyedt hajó kiemelésénél, belvízzel borított kórházi pince szivattyúzásánál. Most a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére Csengerben * dolgoznak, ahol az épülő mérőállomás előkészületi munkáit, a kitűzéseket a búvárok végzik. Az idén célul tűzték, hogy legalább 15 versenyzőjük minősítést szerezzen és sportágukat a nagyközönséggel is megismertessék.
