Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 28. Ki tart el Lapjuk 1981. március 15. számának vasárnapi mellékletében a Változó életünk rovatban a ma gondjaként, társadalmi problémájaként olvastam a Ki tartja el az öregeket? írást. Az az érzésem, hogy azokat erősíti meg hitében, akik az írás szerint így vélekednek. „Mi tartjuk el az öregeket. Egyszerű, nem? Valaki elmegy nyugdíjba, nem dolgozik, de kapja a dohányt. Honnan kapja, kitől kapja? Tőlem meg a másiktól, aki dolgozik. A mi pénzünket faragják le, vagy nem?” Az ősközösségben nyilván így volt, mert a termelőerők fejletlensége még nem tette lehetővé az értéktöbblet-termelést. De ma? Minden dolgozó, foglalkozástól és beosztástól függetlenül részese az értéktöbblet termelésének. Ez az értéktöbblet-termelés teszi lehetővé a bővített újratermelést. A társadalom bővítve újratermeli saját magát, a fogyasztás és a termelés anyagi javait. A dolgozók tíz- egynéhány évig eltartják a fiatalokat, míg azok is megtanulnak dolgozni és elkezdenek keresni. A társadalomnak ez a része a munkába állásig eltartott. Miután munkába állt, munkája alapján gondoskodik saját maga eltartásáról és kb. annyi idő alatt, amennyire eltartásra szorult, a saját lét- fenntartásán kívül visszaadja a társadalomnak azt az értéket, amit eltartására-fordítottak. Miután a'társadalommal szembeni „adósságát” kiegyenlítette, az előállított érték egy részét közvetlenül munkabér formájában, más részét különböző formában megjelenő társadalmi juttatásképpen kapja meg az ember, míg a fennmaradó részt ebből az értéktöbbletből a társadalom a bővített újratermelésre használja fel. Ha ez nem így lenne, akkor a „Ki tartja el az öregéket” miatt háborgó fiatalok nem úgy élnének, ahogy éppen élnek, hanem úgy, ahogy mi idősebbek közvetlenül a háminket? ború után éltünk. Ha minden termelt értéket feléltünk volna, nem lett volna bővített újratermelés, évről évre gazdagodó élet! Ha folytatjuk egy kicsit tovább elmélkedésünket, akkor az egyén mikor eltartott- sága miatt adósságát a társadalommal szemben kiegyenlítette, hatvanéves koráig, midőn nyugdíjba vonul, még annyi értéktöbblet termelésében vett részt és amit se közvetlenül, se közvetve nem kapott vissza, hogy abból az értékből 104 éves koráig kényelmesen megélhetne! És ha még ezután is élne az ember, akkor válna a társadalom által eltartottá! De az emberek nem érik meg azt a kort és a fel nem használt értéktöbbletet a társadalom javára hagyatékolja, minden külön végrendelet nélkül. Kedves ifjú barátaim! Én nyugdíjas vagyok, de nem érzem magam — éppen az előzőek miatt — .eltartottnak. Persze az írás szerint levont nyugdíjjárulék se 27 800 forint, mert 30 éven keresztül kamatos kamatokkal kamatozott. Nem tudom meddig adatik meg számomra, hogy a Ke- let-Magyarországnak olvasója lehessek. Azt tudom, hogy 104 éves korig nem élek, de bármeddig is tartson, nem fogom magam senki által eltartottnak érezni, mert munkámmal raktam le az alapját a nyugdíjnak nevezett járandóságomhoz való jogomnak. A megjelent írásnak tényszerűen kellett volna meggyőznie a téves nézetet vallókat, hogy nem ők és nem a társadalom irgalma az idős emberek eltartója, hanem a becsületes munka, amit az emberek nyugdíjazásukig végeznek. Nem kételkedem: a szándék jó volt, de úgy érzem, a vastag betűkkel szedett summázat nem hat elég érvként, csak mintha a jóérzésre apellálna. Ugrón Béla nyugdíjas A HÁFE nyíregyházi gyárában készülnek a személy- és teherfelvonók vezető sínjei. A speciális gépen Oszlánszki László dolgozik. (Jávor L. felv.) t Nyíregyháza madártávlatból. (Jávor László felvétele) Műszaki bázis Mátészalkán Segítség, sárgán Beszélgetés Balogh Tiborral, a Magyar Autóklub főtitkárával Honvédelmi nap és színház Ágytoma után erőpróba Nyolcvan éve alakult meg Magyarországon az autósok klubja. Ennek apropóján és a megyében tett legutóbbi Iá-, togatása alkalmával beszélgetett munkatársunk Balogh Tiborral, a Magyar'Autóklub főtitkárával az autósoknak, motorosoknak nyújtott szolgáltatásokról. Klubtagoknak díjtalan — Ilyen szolgáltatás például az országos hírű „sárga angyal” — mondta a főtitkár. — Ma már mintegy négyezer kilométernyi útvonalon találkozhatnak a segélyszolgálat autóival a gépkocsivezetők, motorosak. A segélyszolgálat minden bajba jutott autósrendelkezésére áll, függetlenül attól, hogy a segítségre szoruló tagja-e a klubnak. Különbség csak a munkáért járó díjszabásban van — a klubtagok díjtalanul vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Ha a helyszínen nem javítható a hiba, ebben az esetben a klub szállítójárművei a kívánt szervizbe viszik az autót — itt is a szolgáltatásért fizetendő díj jelent különbséget. — Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a Magyar Autóklub a külföldi utazásokhoz? — A klub minden irodájában működtet információs szolgálatot, ahol a külföldre induló autósok, motorosok tájékozódhatnak benzinárakról, kompátkelési lehetőségekről, kaphatnak útvonaljavaslatokat és megköthetik a külföldre érvényes biztosításokat is. Több mint 250 ilyen irodát működtet a klub, az információs szolgálat a nem klubtag autósokat is fogadja. Javítás külföldön fejlődés. Ennek következménye, hogy aránytalanul kevés a klubtagok száma is. S ha már ennél a témánál tartunk: meg kell érteni, hogy a szolgáltatás fejlesztése ösz- szefügg a tagság létszámával, azaz a befizetett tagsági díj nagyságával. — Az állam végül is teljes mértékben nem vállalhatja át a költséget; a jelentős segítség mellett szükség van a tagság forintjaira is. Annál is inkább, mert az, aki rendszeresen igénybe veszi ezeket a szolgáltatásokat, az többet kap vissza, mint amennyit tagdíjként befizet. Ennék lehetőségét viszont csak megfelelő felkészültséggel rendelkező műszaki bázisokon, műhelyeikben, az országúti szervizszolgálat fejlesztésével lehet biztosítani. Tagszervezés — Tehát afféle ördögi kör, amelyet előbb-utóbb meg kell szakítani. — Az első lépéseket már megtettük. Előtérbe került a megyei autós szervezet erőteljes fejlesztése. A legutóbbi összejövetelen kibővítettük a Szabolcs-Szatmár megyei szervezet vezetőségét, függetlenített titkárt alkalmaztunk, több aktívát mozgósítottunk, megkezdődött a tagszervezés. A fejlesztési munka első lépcsője a Mátészalkán készülő barkácsműhely. Ez a mini műszaki bázis több lesz mint a hasonló állomások. Felszereltsége miatt akár a hatósági vizsgáztatást is vállalhatják majd itt. További — nem is túl távlati — terv, hogy az anyagi feltételeket sikerül megteremteni és 1982-ben elkezdődhet a nyíregyházi műszaki állomás építése. Természetesen továbbfejlesztjük a „sárga angyal” szolgálatot, az oktatást és az utaztatást is. Tóth Árpád A kisvárdai Császy László Szakközépiskola területe nem ad teret a mozgásra, a kikapcsolódásra. Az itt működő országos hírű honvédelmi klub azonban olyan programokat szervez, amelyek az agytornák után meg is mozgatják az izmokat. Túlzás nélküli az állítás : a klub szélesre tárja az országot a fiatalok előtt. Utazás közben a klubtagok szíve is kitárul: megismerik és megszeretik egy-egy részét a hazának. Nyurga fiú Jene István harmadikos tanuló, aki egyben a klub diák titkára. — Nemcsak honvédelemre, hazaszeretetre nevel a klub. Sok barátot is szerez nekünk, jókat mozoghatunk. Nemcsak a különböző versenyekről, lövészetekről van szó. A honvédelmi napokra kultúrműsorral készülünk. Más formában az is megmozgat bennünket. Bodnár Borbála érettségire készül, aztán postás akar lenni. — Tetszik a klub sokféle programja. Általa olyan helyekre is eljutunk, amelyekre másként aligha. A másodikos húgom is tagja a klubnak. Sőt, a nővérem is az iskola diákja volt, s diák korában itt vált elismert kézilabdázóvá. Nemcsak az iskola, a klub is összetart bennünket. Elsős koromban itt járt iskolánk egy régi, Fehérgyarmaton lakó diákja és ő kezdett lőni tanítgatni, tőle kaptam az első biztatásokat. Az'ém^étéH®^/ ?burányi helyiséi szolgáFa 'klíírtfelszerelések elhelyezésére. A Sorjába rakott, tiszta fegyverek a sport és a tanulás szolgálatában állnak. Jól megfér mellettük a pinpongütő és a s^kk-készlet. Van ám tágasabb hely is a klubtagoknak a készülődésre, a szórakozásra. De nézzük a serlegeket, amelyek fémjelzik az itteniek sikereit. Az egyik kupa arról tanúskodik, hogy tavaly a FIN jegyében a női légpuskacsapat megyei győztes, Bodnár Borbála pedig egyéni győztes lett. 1978-ban az iskola KlSZ-szer- vezete és Kovács Lászlóné igazgató az MHSZ-től emlékzászlót kapott. Szintén ebben az évben a klubot és külön a tanár klubtitkárt országos főtitkári dicséretben részesítették. A felsorolás még nem teljes. Az iskola honvédelmi felelőse és a klub tanár titkára Szűcs András. Mint tartalékos tiszt megyei és országos sikereket ért el különböző versenyeken. És ez önmagában is serkenti a klubtagokat. — Serkentő lehet az is, hogy a februári közgyűlésünk óta a művelődési ház dolgozói is a klubunkhoz csatlakoztak. Támogathatják kulturális programjainkat. Állandó kapcsolatot alakítottunk ki egy helyi üzemmel, a VSZM- mel. Üzemlátogatásokon, klubdélutánokon találkozunk az üzem fiataljaival, össze! katonákkal szoktunk közös rendezvényeket szervezni. A tanár klubtitkár a hasznos programok között elsőként említi az évente kétszer is megrendezésre kerülő honvédelmi napokat. Az egyiket Szegeden szervezték és az egész nap eseményeit filmre vette Szűcs András. Verőcén kiskatonák csatlakoztak az akadályversenyhez. Amikor Budapesten jártak a klubtagok, programjukba vették a Nemzeti Színház egyik előadásának megtekintését. Budapesthe^töj^b; ezepkilo- méterre, íékszil$ Uzin, az ukrán város. Ide is eljutottak a kisvárdai fiatalok. Egyelőre csak térképen, gondolatban és levél által. A száztizenhat klubtag Soprontól Záhonyig, Záhonytól Uzinig kapcsolatokat teremt, barátságot ápol, jó ügyet szolgál. N. L. — Változás van az A. I. T. hitellevelek kiváltásával kapcsolatban. Ezek a szelvények arra szolgálnak, hogy a külföldön meghibásodott gépkocsik javíttatása, menetképessé tétele ne terhelje az amúgy is szűkös válutakere- tet. Eddig ezeket a hitelleve- ket csak a klub tagjai válthatták ki. A jövőben azok is igénybe vehetik, akik még nem tagjai az autóklubnak. — Mi az oka, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye autósai nélkülözni kénytelenek olyan alapvető szolgáltatásokat, amelyek más megyékben már régen „sínen” vannak? — Szabolcs-Szatmár megye valóban bizonyos „lépéshátrányba” került az ország más területeivel szemben. Ám ennek nem valamiféle hátrányos megkülönböztetés az oka. Egyszerűen az a magyarázat, hogy ott valamivel később indult meg a motorizációs ömegszerencsétlenség—figyelmetlenségből Tavaly júliusban szerzett jogosítványt Koós László 22 éves nagykállói gépkocsivezető, így nem rendelkezik a vezetésben jelentősebb gyakorlattal. November 23-án olyan utasítást kapott a munkahelyén, hogy a mikrobusszal asztalitenisz-versenyzőket szállítson Nagy káliéból Kemecsére. A verseny délutánig tartott és három óra körül indultak hazafelé. A nagyhalászi útkereszteződéshez érve Koós a mikrobuszt 75—80 kilométeres óránkénti sebességgel vezette még akkor is, amikor a keresztezéstől száz méternyire lévő előjelző tábla jelezte, hogy hamarosan kötelező elsőbbségadás következik. A nagyhalászi úton éppen akkor Nyíregyháza felé közlekedett Horváth Balázs nyíregyházi lakos a Trabantjával, Kótaj felől pedig Timku Tibor érkezett Zsigulival. Timku a kereszteződés előtt megállt, hogy áthaladási elsőbbséget adjon a Trabantnak. Horváth — mikor látta, hogy a Zsuk nem csökkenti a sebességét — gyorsított, nehogy a mikrobusz elüsse. Annyira azonban már nem sikerült felgyorsítania, hogy a Trabant hátulját el ne kapja a Zsuk. A két jármű ösz- szeütközött, a Trabant kivágódott az útról, de Koós mikrobusza rohant tovább, és nekivágódott az álló Zsigulinak. Mindkét autó felborult. Koóson kívül tizenegyen sérültek meg a baleset következtében, a Zsigulit vezető Timku Tibornak eltört a lába, Horváth Balázsnak pedig hosszan gyógyuló, súlyos sérülései keletkeztek. Koós azzal védekezett, hogy először járt ezen az úton és nem vette észre a stoptáblát. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Lengyel István tanácsa a védekezést nem fogadta el és Koóst tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségében kimondva bűnösnek, egy év fogházra büntette és két évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. <k> /VISSZ liHUcf
