Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
1981. március 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Funkcióhalmozók? E gyes gazdasági vezetőknek különösen sok társadalmi megbízatásuk van — olvastam egy Nyíregyházán készült elemzésiben. Negyven vezető gazdasági szakember elfoglaltságát, munkáját tekintette át ugyanis a pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága. Egyebek között kitűnt, hogy harminc szakembernek egy-négy társadalmi megbízatása van, haltuknak pedig öt-hat, sőt egyikőjüknek hét tisztségben is helyt kell állnia. Természetes, hogy a gazdasági vezetőktől elsősor - van azt várják, hogy legjobb tudásuknak megfelelően, korszerűen vezessék, irányítsák a gondjaikra bízott vállalatot, intézményt, szövetkezetét. Azt sem kérdőjelezi meg senki, hogy a legkiválóbb gazdasági vezetőkre (tudásukra, tanácsaikra) a párt-, ^állami és társadalmi testületekben is szükség van, hiszen tapasztalataikkal, javaslataikkal egy nagyobb közösséget szolgálhatnak. A mértéktartásra azonban a közéleti, társadalmi munkák vállalásánál is figyelni szükséges. Nyilvánvaló, hogy akiknek egy vállalat, szövetkezet irányítása mellett hat-hét funkciója van, sokszoros terhet visel, s könnyen megeshet, hogy egyik-másik megbízatás ellátása formálissá válik. Kérdés, hogy az ilyen túlterhelés nem megy-e a gazdasági munka rovására, vagy nem okoz-e egészségi károsodást. Nagy tehát a felelőssége annak is, aki társadalmi tisztséget vállal, de még inkább a kiválasztást végzőké; kéllő szélességű körből választanak-e, lehetőséget adnak-e a bizonyításra olyanoknak is, akik a gyárkapun kívül esetleg még nem léptek a közélet szép területére. Esetenként már példa van arra is, hogy egy magasabb társadalmi tisztségre történő jelölésnél gondoskodnak a jelölt „szabaddá tételéről”. Kellő előkészítés után a korábbi testület is elismerésnek tarthatja, hogy soraiban még nagyobb feladatok vállalására készítette elő valamely tagját, s természetes, hogy nem ösztönzi mindkét funkció megtartására. N agy feladata van e munkában a párt- szervezeteknek is, amelyek a véleményezés jogával élnek, s ahol kellő tapintattal segíthetnek a korábbi társadalmi megbízatások átcsoportosításában. Ez egyaránt szolgálja a közéleti testületek munkáját, mert aZok tagjai munkahelyi elfoglaltságuk mellett a számukra is legfontosabb egy-két társadalmi megbízatás esetén többet nyújthatnak, mintha halmozzák a funkciókat. De közvetve segíthet abban is, hogy ne terheljék mértéken felül a társadalomért többet vállalókat, hiszen csak az a közéleti munka lehet szép, amelyet szívvel és szívesen végeznek. M. S. Traktorral a víz ellen • Kerékkel vágnak utat • Szívesebben szántana • Nem adták H Megállít a kép: száraz már az út, de tőlünk nem messze a szántáfötdön két traktor birkózik a vízzel. Kerülhetnék, de éppen benne mennek, egyik biztosítja a másikat, mert könnyű elakadni a vízben. A Kraszna Szamosszeg határában bizony megfésülte az ártéri füveket és áll a belvíz a vetett táblákon is, A két vízzel birkózó traktoros, Losonczi Árpád és Menyhárt Endre hajnaltól kinlódja ezt a vízitraktoro- zást. — Miért a vízben mennek? Elég fáradtak ahhoz, hogy rákáromkodhatnának a kérdésre, mert kiválasztani a legmélyebbet nem éppen a pilóta mesterséghez illő. — Árkolunk kínunkban. Magyarázatot kíván mind a két szó. — A kerékkel vágunk utat a víznek. Van egy eke is a gépen. Tudja, mi műtrágyáztuk be ezt a két táblát. Menti az ember, amit lehet... — Volt egy táblánk. Ott a vetésen állt a víz. Hajnaltól jártunk az aljban. Az embernek a lelke fájt, mert azt sem tudta, hogy mit ér, amit végez, hogy megéri-e? ... — Megéri? Nyúzza a gépet a sár, fogy az üzemanyag, aki a kormánynál ül, annak a vála is sajog este... — Hát... Arról a vetésről délutánra elment a víz. És megtanultuk tavaly, hogy ... — Hogy a traktor is jó a víz ellen? — Csak azt, hogy feladni nem lehet. A gépet nem bírja a föld, kint volt a betakarítás, elmaradtunk az őszi vetéssel. Meg kellett menteni mindent, amit lehetett, mert ez az ember dolga ... — Hova megy innen a víz? — Megy majd, ha útja lesz. Szivattyú Vari iaz olcsvai zsilipnél. .. Tudja, van ebben valami jó ... — Jó? — Hát abban, hogy tavaly is megpróbált minket az idő, valamikor még bele is buktunk volna. Most meg kitalálja az ember, hogy mit csináljon. Megyünk itt az üres határban, persze, hogy szívesebben szántana az ember, de azért tudja, hogy jövünk még ide betakarítani is... Elmegy a két traktor. Egymás mögött, hogy az egyik a másiknak segíteni tudjon. Estére a tábláról talán lefut a víz. Néhány kilométerrel arrébb, Tunyogmatolcson mondják a termelőszövetkezetben, hogy a földek 20 százalékát összefüggőn borítja víz, a földterület 80 százaléka nem bírja el a gépeket, de ha a Szamos mellett dolgozni kezdenek a gépek, ha szivaty- tyúzni kezdik a vizet, akkor megindulnak... Hogy milyen lesz a tavasz és a nyár, azt persze nem tudni még, de igaza van a sza- mosszegi traktorosaknak: feladni nem lehet semmit és talán még jó is, hogy a bajokban edződött az ember, és vizet szánt, hogy majd szántani tudjon. Bartha Gábor FAVÁZZAL OLCSÓBBAN Állattartó telepek rekonstrukciója A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége hetedik esztendeje alakult műszaki irodájával jelenleg már 92 közös gazdaság áll szerződéses kapcsolatban. Az iroda az elmúlt évben megbízás alapján negyed milliárd forint értékben bonyolított a megyében házilagos szövetkezeti beruházásokat, amiből 146 millió forint értékű kivitelezésnek a műszaki tervét is elkészítette. Az iroda termelőszövetkezeteknek múlt évben 9,5 millió forint tervezési és bonyolítási költséget takarított meg. Kifejlesztette az iroda azt a favázas építésrendszert, amelynek alapján a korábbi bekerülési költségeknél jelentősen olcsóbben épülhetnek sertés-, szarvasmarha- és juh- férőhelyek. Mind több olyan igény érkezik a műszaki irodához, melyek meglévő közös gazdasági telepek bővítésére, korszerűsítésére vonatkoznak. Az idén 14 termelőszövetkezet kért állattartó telepe rekonstrukciójához segítséget. E beruházásoknak az építészeti és technológiai bekerülési értéke 120 millió forint. Az iroda az első fél évben elkészíti a szükséges tervdokumentációkat és többségük házilagos kivitelezése még ez évben megvalósulhat. Az érdekelt szövetkezeti gazdaságoknak ez a mód 40 millió forint megtakarítást jelent. (ab) ■BliMiiíili A győrteleki park százados fáival régi hangulatot áraszt. Idős, megfáradt, magányos emberek élnék itt. A fehér hajú emberek körében oly ritka a vigadalom, mint a fehér holló. Ám az elmúlt szombaton hetedhét falura szóló lagzit csaptak a csendes otthon különtermében. A vőlegény idevalósi, a menyasszonyt a sóstói otthonból hozta. Sokféle mesterség és tudomány képviselői lakják a győrteleki otthont, már régebben egy citerazenekar is összeverbuválódott. Természetes, hogy a lagziban a citerások húzták a talpalávalót. Igaz, hogy nem reggelig, csak este hétig. Mert a házirend a meny- nyegzőn is házirend. Az igazgatónő külön kis szobát bocsátott az „ifjú” pár rendelkezésére. Ebben a meghitt kis békés otthonban vidáman beszélgetünk komoly és megható dolgokról. A „fiatalasszony” mindjárt a beszélgetés elején a lelkemre köti: „Aztán meg ne írja, hogy hány éves vagyok”. A világért sem írnám meg, mondom megnyugtatásul, esetleg a férj korára lennék kíváncsi. Megtudom: ő már jóval túllépte a nyolcadik ikszet. Két idős ember egymásra talált. És úgy kötődnek egymáshoz, mintha húszévesek lennének. Vagy talán még jobban. Bernáth József, a demecseri cserépkály- hásmester megözvegyülve öreg napjaira itt talált otthonra. Levegőváltozásra, vagy inkább jutalomüdülésre a sóstói otthonba küldték. Meleg szavakkal emlékezik a találkozás, a megismerkedés örömére. Czenke Anna nénivel hozta össze a jó sorsa, özvegyasszony volt, támasz nélküli. De nem csak érdekeik találkoztak, mint mondják, lélekben is közelítettek egymáshoz. Nem szó szerint így fogalmaznak, de egybehangzó mondanivalójuknak ez a lényege: a naplementének is van még ragyogása. Annuska néni elegáns mozdulatokkal igazgatja csillogóan fehér haját és magyarázza, hogy fehér sapka volt a fején, amikor az otthon különtermében a helyi tanacs anyakönyvvezetője elé léptek. A lagzira a szamos- angyalosi otthon lakói fellobogózott Nysa gépkocsin érkeztek. Roskadásig tele volt az asztal, mondja Jóska bácsi és hozzáteszi, hogy szinte önellátó a nagy területen fekvő otthon. Még a táncolás előtt az igazgatónő átadta a „hivatalos” ajándékot, aztán a lakótársak is kellemes meglepetésekkel szolgáltak. Röpke beszélgetésünk után az idős házaspár sétára indul a három ember vastagságú fák közé. Fogják egymás kezét. Köröttük csend, béke és nyugalom. (nábrádi) Kréta helyett légpárna Díjnyertes asztalt alkotott Miért növesztett bajuszt a fiatal tanár? A szónoki kérdésre egyszerű, hétköznapi a válasz. Boros László fizika- kémia szakos tanár tavaly végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Még egyetemista korában ide nősült, Nyíregyházára. Felesége programozó matematikus az illetményhivatalnál. Ózdon is lett volna helye, ahol a középiskolát végezte: a Nyíregyházi Ipari Szakközépiskola mellett döntött. Kollégiumi nevelő tanár, s mivel a szakát nagyon szereti, teljesítették a kérését. Ha minimális óraszámban is, tanít az I. É. osztályban. Á kezdő előnye — Az egyetem után még egy kicsit diáknak érzi magát az ember. Én is a többi fiatal tanártársammal ott voltam az iskolai, kollégiumi diszkókon. Különösen a lányok, akik más iskolából jöttek, engem is középiskolásnak néztek. Természetesen tegeztek is. Volt, aki azt kérdezte tőlem, van-e a közelben tanár. A fiúk között is akadt az elején, aki nem ismert még és letegezett. Újra bajuszt növesztettem. De úgy érzem, nem ezen múlik a fiatal tanár tekintélye ... Azt fejtegeti, hogy a kezdő tanárok nagy előnye, hogy életkorban közelebb állnak a tanítványokhoz. Jobban megértik a diákok gondolkodását, viselkedését és a gyerekek is talán nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk. Negyvenhat kollégistát bíztak rá a II. A, B és C osztályokból, akik talán nemcsak a tanárt, a kollégiumi nevelőt látják benne, hanem egy kicsit az idősebb barátot is. — Nemegyszer előfordul, hogy magánügyeikkel is hozzám fordulnak, megosztják a kisebb-nagyobb gondjaikat, legyen szó a szülőkkel való kapcsolatról, vagy éppen szerelmi ügyekről. Egyáltalán nem mindegy a tanár számára, hogyan látják a gyerekek, milyennek tartják emberileg is. Rövid nevelői pályafutása alatt is számos érdekes megfigyelésről beszél, mint aki legalább olyan fontosnak tartja a fiatalok megismerését, mint beavatni őket a szaktárgy ismereteibe. Hévvel kezdi magyarázni, hogyan sikerült a gyerekek érdeklődését felkelteni és segítőtársul hívni őket régi álma, a légpárnás kísérleti asztal elkészítésekor ... Siker a pályázaton — Még egyetemista koromban elhatároztam, hogy ha tanár leszek, készítek egy olyan légpárnás kísérleti asztalt, mint amilyen az egyetemen volt. Arra gondoltam, miért kellene ma is, többnyire krétával ábrázolni azokat a fizikai-dinamikai és mechanikai folyamatokat, amelyekről a középiskolában a gyerekek tanulnak. Készen nem kapható ilyen kísérleti eszköz. A légpárnás kísérleti asztal ez év telén elkészült. Többségében selejt anyagokból, sok-sok pihenésre szánt órával. Csak az egyik oldalán 2500 apró lyukat kellett fúrni, s ugyanezeket egy újabb fúrással megnagyobbítani. Varga Balázs, Pethő László, Csorba József tanártársait, Bogár István szakoktatót említi, akik az első perctől nemcsak bábáskodtak, segítettek is a kétdimenziós mozgást szemléltető légpárnás asztal elkészítésénél. Majd hozzáteszi ... — És a diákjaim közül Túrós Pista, Szakács Józsi és Szabó Béla. Nélkülük nem készült volna el. Késő este és szombaton, vasárnap is dolgoztunk. így közös volt az örömünk, amikor értesítettek, hogy az Alkotó ifjúság pályázaton első helyezést ért el a légpárnás kísérleti asztal. Még jobban örülök talán annak, hogy a következőkben segítőtársunk lesz a fizikaórán, s talán az is megoldható, hogy a többi osztályban is használják a kollégák ... Lézerrel „ír" Csendesen jegyzi meg, nehogy dicsekvésnek tűnjék, hogy az ő asztala valamivel többet tud, mint az egyetemi. Üjra magyarázza, fizikai szak- kifejezésekkel, ami csak a beavatottaknak érthető, hogy már hozzálátott a díjnyertes asztal továbbfejlesztéséhez. Az új változat még többet fog tudni. S már érlelődik a következő ötlet, amely a fejében már megszületett. Erről azonban csak annyit mond: — Lézer, — s hozzáteszi, legalább olyan izgalmas munka lesz, mint a légpárnás asztal. Hallgatom a magyarázatát és arra gondolok, tulajdonképpen a régi tanítók, tanárok is így segítettek magukon. Mert sokat változott a tanítás, de a hivatását értő és szerető pedagógus ma is rászorul a saját leleményességére. Kréta helyett légpárnával, lézerrel „ír”, hogy jobban értsék a világ jelenségeit a felnövekvők. — Most azonban bevallom, nem emiatt izgulok. Minden percben várom a telefont, a feleségem már a kórházban van. Gyermekünk születik ... mondja búcsúzóul. S talán mire e sorok megjelennek, megszületett az ifjabb Boros. Bizonyára ő is közbeszól majd, hogy az „apának” mennyi ideje marad a kedvenc kísérleti eszközeire. Páll Gén A HUNNIACOOP kisvárdai baromfi-feldolgozó üzemében a termelés 60 százalékát exportra szállítják. (Elek Emil felv.)
