Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVHI. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,4# FORINT 1981. március 26., csütörtök C ■■ rr Sürgős ■ z a tavasz sem úgy kez- ■E dődött, ahogyan a me- zőgazdasági üzemek szeretnék. Szatmár-Bereg és Felső-Szabolcs termőföldjeinek nagy részét felszíni víz borítja. Az elmúlt hét végén a becslések és határszemlék szerint több mint 23 ezer hektár volt víz alatt. Folyóink áradása, a telített csatornák gyors változást nemigen ígérnek. A tavaszi munka viszont sürget. Benedek-nap után ragyogó napsütéses idő köszöntött ránk. Ideális körülmény ahhoz, hogy a homokosabb, szárazabb területeken kettőzött erővel haladjon a munka: a szántás és a magágykészítés. Tagadhatatlan, van mozgás a földeken. Ahol csak lehetett, vasárnap is dolgoztak. A kettőzött erő azonban hiányzott. Hozzáértő, sokat tapasztalt mezőgazdasági szakember mondta: Szatmár-Beregben, ahol sok a víz, másfél, két hetet késik majd a vetés. Az lenne jó, hogy amikor már szántani, vetni lehet, pár nap ala-tt le tudják a nagy munka gondját. Ehhez viszont sok gépre, traktorosra lenne szükség. Traktor és traktoros van elég a megyében. Hiányzik viszont a gép- és embercsere, az üzemek együttműködése. Nem futnánk ki a talaj-előkészítési, vetési időből — a vízborításos részeken sem — ha az üzemek kooperációja- átfogóbb, megfontoltabb és szervezettebb lenne. Az lenne most a helyes munkaszervezés, ha a szatmári, beregi, felső-szabolcsi gépek, gépsorok egy része a homokon dolgozna, ott végeznék a munkát, ahol lehet. Később, ha felszáradnak a talajok, el tűnnek a szatmár-beregi belvizek, a szabolcsi tsz-ek gépsorai segítenék a szántást- vetést Tyúkod, Fehérgyarmat, Beregdaróc, Tiszaszalka avagy Dombrád térségében. ; ajnos az ilyen koope- | rációnak nyoma sincs, ■ csupán a visszhangta- lan felhívás hangzott el. Az üzemek többsége csak vár, önmaga erejében túlzottan és bízva küszködik. A várakozás, a késlekedés terméscsökkentő hatása közismert. A júniusban vetett kukorica, ipari növény bo termést nem ígérhet. Csatát csak akkor nyerhetünk, ha a talaj-előkészítés és vetés munkanapjainak számát lerövidítjük. Ez viszont — ismételten hangsúlyozva — csak a mezőgazdasági üzemek együttműködésével, a gépek átcsoportosításával, jobb kihasználásával lehetséges. S. E. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai élet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak.' (MTI) Dfszünnepség — szoberavatás Rezei György beszéde Bartók Béla születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, szerdán este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Bartók Béla emlékbizottság ünnepi estjén részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Bartók Béla emlékbizottság elnöke, Maróthy László,. a budapesti pártbizottság első titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Bartók Béla emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Ott volt Bartók Béláné Pásztory Ditta, valamint ifjú Bartók Béla. Az ünnepségen részt vettek a Budapestre akkreditált diplomácia-képviseletek vezetői is. A díszünnepségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tisztelt ünneplő közönség! Barátaim, itthon és a nagyvilágban! Akik most tíz-, százmillió- nyian a rádiók, televíziók segítségével együtt ünnepelnek velünk. Bartók Bélára emlékezünk, aki 1940. őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájától, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű önmagához, népéhez, eszméihez, eszményeihez. Kora legnagyobb zeneszerzője, az előadóművész, a tudós, a nevelő utolsó hazai hangversenye végén, amikor a lámpák fénye kialudt, lehajtotta a zongora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő ' búcsújának; Tíz évvel korábban nagy értője, Tóth Aladár arra figyelmeztetett: „Szavunk nem lehet hangos ünnepi aktus, hanem csak tolmácsa annak, amiről az 50 éves Bartók körül a némaság” beszél. Ez a némaság a magányos, de mégsem egyedülálló szembesze- gülőnek szól, annak, aki halhatatlanként tért vissza szellemével és személyével. Űj Magyarország ünnepli ma nagy zenész fiát. Országnyivá tágul ez a terem, öt világrésszé bővül és velünk együtt milliók köszönnek neki, köszöntik őt, százesztendős fiatal kortársunkat, gyermekeink és unokáink kortársát. Akár egy ember, egy nemzet is jelenét kutatja és jövőjére tekint, azt formálja múltjára emlékezve. Bartókot ünnepeljük. Szavakkal el (Folytatás a 4. oldalon) VETIK AZ ÁRPÁT. Az ibrányi Rákóczi Tsz Kati-domb tábla szélén nemesített vetőmaggal töltik meg a gépet. (Gaál Béla felvétele) Épült: Nyírbátorban Óvoda, vízvezeték, újabb házhelyek Mire költöttek, s hogyan használtak fel tavaly Nyírbátorban 150 millió forintot? Erről, vagyis a múlt évi költségvetés és a fejlesztési alap felhasználásáról hallgatott meg beszámolót tegnapi ülésén a városi tanács. Az eredetileg tervezett 83 és fél ezer, majd év közben 104 millióra nőtt költségvetés legjelentősebb részét — 38 és fél milliót — a kulturális ágazatban költöttek el, de 33 és fél milliós részesedésével ott volt mögötte az egészség- ügyi ágazat is, amelyből legnagyobb összeget a szociális -betegotthonok fenntartására és működtetésére fordították. A gazdasági ágazat 13 és fél milliójából a Fürst, a Hunyadi utca egy részét és a járda egy szakaszát, az Erzsébet utca egy szakaszát, a Báthori utcát és a temető útját újították fel, kátyúzást végeztek a Vár, az Ady, a Vasvári utcán, a földutak közül a Sóhordó, a Rét, az Esze, a Ságvári, a Rákóczi, a Bóni, a Madách, a Derzsi, a Fáy, a Bercsényi, az Akácfa és a Zrínyi utcák karbantartására jutott. A megemelt összegű belvízelvezetésre költhető pénzből is csak az Árpád utcai csatorna felújítására jutott, a Bajcsy-Zsilinszky, a Damjanich, a Kossuth, a Zrínyi, a Váci és az Édesanyák utcai csatornákat az újlétai termelőszövetkezet tisztította ki. A fejlesztési alap ötven milliójából épp a felét fordította a tanács a megkezdett, s az idén befejezésre váró 72 lakás és az alatta kialakítandó szolgáltatósor építési költségeire. A Hunyadi, a Kisbo- gáti és a Váci úti lakótelepen közel kétezer méter zárt csapadékcsatorna épült meg, ami közel négymillióba került. A kulturális ágazat a József Attila úti 100 személyes óvodával lett gazdagabb, az építkezések folyamatosságának biztosításához pedig a Sóhordó, az Erzsébet és a Zrínyi utcák által határolt területen 57 telket alakítottak ki. Nyolcmillióval segítette a tanács a víz- és csatornamű társulatot, így készülhetett el három kút, melyek közül kettő már üzemel. Befejeződött a korábbi években elkezdett 2,7 kilométer vízvezeték építése, s közel egy kilométer vezeték épült a Sóhordó úti házhelyekhez. Befejezték 1,8 kilométeren a szennyvízcsatorna építését, s megkezdődött a szennyvíztelep bővítése. A tanácsülésen elfogadták a végrehajtó bizottság kétéves munkájáról szóló beszámolót, majd díszpolgári cím és Pro Űrbe Nyírbátor kitüntetések odaítéléséről döntöttek. NDK-beli küldöttség megyénkben Tapasztalatcsere a honvédelmi nevelésről Megyénkbe érkezett szerdán háromnapos tapasztalatcsere-látogatásra az MHSZ NDK-beli testvérszervezete (a GST) küldöttsége, amely az MHSZ országos vezetőségének meghívására tartózkodik hazánkban. Dr. Werner Eltze, a GST központi bizottságának elnökhelyettese és Rudolf Seiber, a GST KB propagandaosztályának vezetője Szabolcs- Szatmárban elsősorban az MHSZ külföldi testvérszervezeteivel kialakított megyei kapcsolatokat, a honvédelmi nevelőmunkát, valamint az MHSZ agitációs és propagandatevékenységét tanulmányozza; a küldöttség Nyíregyházán és Kisvárdán honvédelmi klubokba is ellátogat. Megújul Nyírbátor főtere. Jó ütemben halad a lakások és üzlethelyiségek építése. „ (Jávor "László felvétele) KPYDSZ, egészségügy Napirenden a bérfejlesztés A bérfejlesztésről és a tag- szervzésről tanácskozott március 25-én Nyíregyházán a KPVDSZ megyei bizottsága, A munkában részt vett Kiss Tibor, a szakmai szakszervezet főtitkárának helyettese. A megyei bizottság mellett működő bérbizottság 25 ÁFÉSZ-nél vizsgálta: az elmúlt évben hogyan hajtották végre a bérfejlesztést. Azt is figyelembe vették, hogy tavaly hatezer négyzetméter alapterülettel nőtt a üzlethálózat, ami bizonyos létszám- mozgáshoz vezetett. A szövetkezetek sok helyen nem körültekintően és nem az új rendelkezésnek megfelelően hajtották végre a bérfejlesztést. Túlzott, hogy jutalmazásra háromszor annyit fordítottak, mint alapbéresítésre. A nagy aránytalanság — állapította meg a megyei bizottság — nem annyira a jobb munkára serkent, mint a gyakoribb szubjektív döntésekre enged következtetni. Számos szövetkezetben a fizikai dolgozók bértömege sokkal kisebb mértékben nőtt, mint a nem fizikai dolgozóké. A vizsgált helyeken a fizikai •dolgozók bérét átlagosan csupán 2,8 százalékkal növelték, míg a nem fizikaiak átlagosan 7,6 százalékos emelést kaptak. Kirívó helyzet volt tapasztalható Rakamazon, ahol a fizikai dolgozók átlagbér-növekedése mindössze 1,6 százalékos volt, míg az alkalmazottaké kereken 8 százalékos. Záhonyban 2,2 százalék, illetve 9,8 százalék volt a nem fizikai dolgozók javára. Dombrádon a fizikai dolgozók átlagbérét 5,5 százalékkal növelték, a többiekét nem kevesebb mint 12,5 százalékkal. Néhány helyen a lehetőségeket is rosszul használták fel. Nyírbélteken például végrehajthatták volna a 3 százalékos, feltételhez nem kötött bérfejlesztést; de ezzel szemben 2,4 százalékkal csökkent a szövetkezet bértömege. A Baktalórántházi ÁFÉSZ hét- százalékos bérszínvonal-növekedést hajhatott volna végre, de csak három és fél százalékost valósított meg. Győrtele- ken a lehetséges hat és fél százalékos növekedés helyett kettő és fél százalékost hajtottak végre. Szerdán Nyíregyházán ülést tartott az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága is. Az idei bér- fejlesztés tapasztalatait tűzték napirendre. Általános tapasztalat, hogy az egészségügyi intézményekben a differenciált bérelosztásnál jól érvényesült a szak- szervezet szerepe. A „váltós” nővérek munkahelyi pótlékát 800 forintra emelték. A gyógyszertári központban a tervezettnél fél százalékkal magasabb volt a bérfejlesztés. Több pénzt kaptak azok, akik veszélyes helyen, vagy nehéz körülmények között dolgoznak. lUU&^ÉUHPl Magyarország