Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVHI. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,4# FORINT 1981. március 26., csütörtök C ■■ rr Sürgős ■ z a tavasz sem úgy kez- ■E dődött, ahogyan a me- zőgazdasági üzemek szeretnék. Szatmár-Bereg és Felső-Szabolcs termőföldjei­nek nagy részét felszíni víz borítja. Az elmúlt hét végén a becslések és határszemlék szerint több mint 23 ezer hek­tár volt víz alatt. Folyóink áradása, a telített csatornák gyors változást nemigen ígér­nek. A tavaszi munka viszont sürget. Benedek-nap után ragyogó napsütéses idő köszöntött ránk. Ideális körülmény ah­hoz, hogy a homokosabb, szá­razabb területeken kettőzött erővel haladjon a munka: a szántás és a magágykészítés. Tagadhatatlan, van mozgás a földeken. Ahol csak lehetett, vasárnap is dolgoztak. A ket­tőzött erő azonban hiányzott. Hozzáértő, sokat tapasztalt mezőgazdasági szakember mondta: Szatmár-Beregben, ahol sok a víz, másfél, két he­tet késik majd a vetés. Az lenne jó, hogy amikor már szántani, vetni lehet, pár nap ala-tt le tudják a nagy mun­ka gondját. Ehhez viszont sok gépre, traktorosra lenne szük­ség. Traktor és traktoros van elég a megyében. Hiányzik viszont a gép- és embercsere, az üzemek együttműködése. Nem futnánk ki a talaj-elő­készítési, vetési időből — a vízborításos részeken sem — ha az üzemek kooperációja- átfogóbb, megfontoltabb és szervezettebb lenne. Az len­ne most a helyes munkaszer­vezés, ha a szatmári, beregi, felső-szabolcsi gépek, gépso­rok egy része a homokon dol­gozna, ott végeznék a mun­kát, ahol lehet. Később, ha felszáradnak a talajok, el tűnnek a szatmár-beregi bel­vizek, a szabolcsi tsz-ek gép­sorai segítenék a szántást- vetést Tyúkod, Fehérgyar­mat, Beregdaróc, Tiszaszalka avagy Dombrád térségében. ; ajnos az ilyen koope- | rációnak nyoma sincs, ■ csupán a visszhangta- lan felhívás hangzott el. Az üzemek többsége csak vár, önmaga erejében túlzottan és bízva küszködik. A várako­zás, a késlekedés terméscsök­kentő hatása közismert. A júniusban vetett kukorica, ipari növény bo termést nem ígérhet. Csatát csak akkor nyerhetünk, ha a talaj-előké­szítés és vetés munkanapjai­nak számát lerövidítjük. Ez viszont — ismételten hang­súlyozva — csak a mezőgaz­dasági üzemek együttműkö­désével, a gépek átcsoporto­sításával, jobb kihasználásá­val lehetséges. S. E. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését március 26-ra összehívták. A Po­litikai Bizottság a nemzetközi helyzetről szóló tájé­koztató és a belpolitikai élet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak.' (MTI) Dfszünnepség — szoberavatás Rezei György beszéde Bartók Béla születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának kor­szakos hatású alkotója, Bar­tók Béla születésének 100. év­fordulóján, szerdán este em­lékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Bartók Béla emlékbizott­ság ünnepi estjén részt vet­tek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Bartók Bé­la emlékbizottság elnöke, Maróthy László,. a budapesti pártbizottság első titkára, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Jelen voltak a Bartók Bé­la emlékbizottság tagjai, poli­tikai, társadalmi és kulturá­lis életünk kiemelkedő sze­mélyiségei. Ott volt Bartók Béláné Pásztory Ditta, vala­mint ifjú Bartók Béla. Az ünnepségen részt vettek a Budapestre akkreditált dip­lomácia-képviseletek vezetői is. A díszünnepségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tágja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tisztelt ünneplő közönség! Barátaim, itthon és a nagy­világban! Akik most tíz-, százmillió- nyian a rádiók, televíziók se­gítségével együtt ünnepelnek velünk. Bartók Bélára emlékezünk, aki 1940. őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájá­tól, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű önma­gához, népéhez, eszméihez, eszményeihez. Kora legna­gyobb zeneszerzője, az elő­adóművész, a tudós, a nevelő utolsó hazai hangversenye végén, amikor a lámpák fé­nye kialudt, lehajtotta a zon­gora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő ' búcsújá­nak; Tíz évvel korábban nagy értője, Tóth Aladár arra fi­gyelmeztetett: „Szavunk nem lehet hangos ünnepi aktus, hanem csak tolmácsa annak, amiről az 50 éves Bartók kö­rül a némaság” beszél. Ez a némaság a magányos, de még­sem egyedülálló szembesze- gülőnek szól, annak, aki hal­hatatlanként tért vissza szel­lemével és személyével. Űj Magyarország ünnepli ma nagy zenész fiát. Országnyivá tágul ez a terem, öt világ­résszé bővül és velünk együtt milliók köszönnek neki, kö­szöntik őt, százesztendős fia­tal kortársunkat, gyermeke­ink és unokáink kortársát. Akár egy ember, egy nem­zet is jelenét kutatja és jö­vőjére tekint, azt formálja múltjára emlékezve. Bartó­kot ünnepeljük. Szavakkal el (Folytatás a 4. oldalon) VETIK AZ ÁRPÁT. Az ibrányi Rákóczi Tsz Kati-domb tábla szélén neme­sített vetőmaggal töltik meg a gépet. (Gaál Béla felvétele) Épült: Nyírbátorban Óvoda, vízvezeték, újabb házhelyek Mire költöttek, s hogyan használtak fel tavaly Nyírbá­torban 150 millió forintot? Erről, vagyis a múlt évi költ­ségvetés és a fejlesztési alap felhasználásáról hallgatott meg beszámolót tegnapi ülé­sén a városi tanács. Az eredetileg tervezett 83 és fél ezer, majd év közben 104 millióra nőtt költségvetés legjelentősebb részét — 38 és fél milliót — a kulturális ágazatban költöttek el, de 33 és fél milliós részesedésével ott volt mögötte az egészség- ügyi ágazat is, amelyből leg­nagyobb összeget a szociális -betegotthonok fenntartására és működtetésére fordították. A gazdasági ágazat 13 és fél milliójából a Fürst, a Hu­nyadi utca egy részét és a járda egy szakaszát, az Er­zsébet utca egy szakaszát, a Báthori utcát és a temető út­ját újították fel, kátyúzást végeztek a Vár, az Ady, a Vasvári utcán, a földutak kö­zül a Sóhordó, a Rét, az Esze, a Ságvári, a Rákóczi, a Bóni, a Madách, a Derzsi, a Fáy, a Bercsényi, az Akácfa és a Zrínyi utcák karbantartására jutott. A megemelt összegű belvízelvezetésre költhető pénzből is csak az Árpád ut­cai csatorna felújítására ju­tott, a Bajcsy-Zsilinszky, a Damjanich, a Kossuth, a Zrí­nyi, a Váci és az Édesanyák utcai csatornákat az újlétai termelőszövetkezet tisztította ki. A fejlesztési alap ötven milliójából épp a felét fordí­totta a tanács a megkezdett, s az idén befejezésre váró 72 lakás és az alatta kialakítan­dó szolgáltatósor építési költ­ségeire. A Hunyadi, a Kisbo- gáti és a Váci úti lakótelepen közel kétezer méter zárt csa­padékcsatorna épült meg, ami közel négymillióba került. A kulturális ágazat a József At­tila úti 100 személyes óvodá­val lett gazdagabb, az épít­kezések folyamatosságának biztosításához pedig a Sóhor­dó, az Erzsébet és a Zrínyi utcák által határolt területen 57 telket alakítottak ki. Nyolcmillióval segítette a tanács a víz- és csatornamű társulatot, így készülhetett el három kút, melyek közül ket­tő már üzemel. Befejeződött a korábbi években elkezdett 2,7 kilométer vízvezeték épí­tése, s közel egy kilométer vezeték épült a Sóhordó úti házhelyekhez. Befejezték 1,8 kilométeren a szennyvízcsa­torna építését, s megkezdő­dött a szennyvíztelep bővíté­se. A tanácsülésen elfogadták a végrehajtó bizottság két­éves munkájáról szóló be­számolót, majd díszpolgári cím és Pro Űrbe Nyírbátor kitüntetések odaítéléséről döntöttek. NDK-beli küldöttség megyénkben Tapasztalatcsere a honvédelmi nevelésről Megyénkbe érkezett szerdán háromnapos tapasztalat­csere-látogatásra az MHSZ NDK-beli testvérszervezete (a GST) küldöttsége, amely az MHSZ országos vezetőségének meghívására tartózkodik hazánkban. Dr. Werner Eltze, a GST központi bizottságának elnökhelyettese és Rudolf Sei­ber, a GST KB propagandaosztályának vezetője Szabolcs- Szatmárban elsősorban az MHSZ külföldi testvérszervezetei­vel kialakított megyei kapcsolatokat, a honvédelmi nevelő­munkát, valamint az MHSZ agitációs és propagandatevé­kenységét tanulmányozza; a küldöttség Nyíregyházán és Kis­várdán honvédelmi klubokba is ellátogat. Megújul Nyírbátor főtere. Jó ütemben halad a lakások és üz­lethelyiségek építése. „ (Jávor "László felvétele) KPYDSZ, egészségügy Napirenden a bérfejlesztés A bérfejlesztésről és a tag- szervzésről tanácskozott már­cius 25-én Nyíregyházán a KPVDSZ megyei bizottsága, A munkában részt vett Kiss Tibor, a szakmai szakszerve­zet főtitkárának helyettese. A megyei bizottság mellett működő bérbizottság 25 ÁFÉSZ-nél vizsgálta: az el­múlt évben hogyan hajtották végre a bérfejlesztést. Azt is figyelembe vették, hogy ta­valy hatezer négyzetméter alapterülettel nőtt a üzlethá­lózat, ami bizonyos létszám- mozgáshoz vezetett. A szövet­kezetek sok helyen nem kö­rültekintően és nem az új rendelkezésnek megfelelően hajtották végre a bérfejlesz­tést. Túlzott, hogy jutalma­zásra háromszor annyit for­dítottak, mint alapbéresítés­re. A nagy aránytalanság — állapította meg a megyei bi­zottság — nem annyira a jobb munkára serkent, mint a gya­koribb szubjektív döntésekre enged következtetni. Számos szövetkezetben a fi­zikai dolgozók bértömege sok­kal kisebb mértékben nőtt, mint a nem fizikai dolgozóké. A vizsgált helyeken a fizikai •dolgozók bérét átlagosan csu­pán 2,8 százalékkal növelték, míg a nem fizikaiak átlago­san 7,6 százalékos emelést kaptak. Kirívó helyzet volt tapasztalható Rakamazon, ahol a fizikai dolgozók át­lagbér-növekedése mindössze 1,6 százalékos volt, míg az al­kalmazottaké kereken 8 szá­zalékos. Záhonyban 2,2 száza­lék, illetve 9,8 százalék volt a nem fizikai dolgozók javára. Dombrádon a fizikai dolgozók átlagbérét 5,5 százalékkal nö­velték, a többiekét nem ke­vesebb mint 12,5 százalékkal. Néhány helyen a lehetősé­geket is rosszul használták fel. Nyírbélteken például vég­rehajthatták volna a 3 száza­lékos, feltételhez nem kötött bérfejlesztést; de ezzel szem­ben 2,4 százalékkal csökkent a szövetkezet bértömege. A Baktalórántházi ÁFÉSZ hét- százalékos bérszínvonal-növe­kedést hajhatott volna végre, de csak három és fél százalé­kost valósított meg. Győrtele- ken a lehetséges hat és fél százalékos növekedés helyett kettő és fél százalékost haj­tottak végre. Szerdán Nyíregyházán ülést tartott az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága is. Az idei bér- fejlesztés tapasztalatait tűz­ték napirendre. Általános tapasztalat, hogy az egészségügyi intézmények­ben a differenciált bérelosz­tásnál jól érvényesült a szak- szervezet szerepe. A „váltós” nővérek munkahelyi pótlékát 800 forintra emelték. A gyógyszertári központban a tervezettnél fél százalékkal magasabb volt a bérfejlesz­tés. Több pénzt kaptak azok, akik veszélyes helyen, vagy nehéz körülmények között dolgoznak. lUU&^ÉUHPl Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents