Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 25. Szemetelok A telet követő tavaszi nagy- takarítást már megkezdték a városban a költségvetési üzem kertészeti és köztisztasági rész­legének dolgozói. Ehhez a munkához a lakosság is csatla­kozik. Sajnos, sokan a salakot, a háztartási szemetet a szom­szédos üres telkekre vagy a csapadékvíz-elvezető árokba hordják. Nem csak egyes lakók szemetelnek, akad néhány üzem, vállalat is. Valamennyi üzem és vállalat, ha saját gép­kocsijával szállítja el az össze­gyűjtött szemetet, azt a kijelölt szemétgyűjtő helyre irányítja. Sajnos, ezek a járművek oly­kor célt tévesztenek. A vár — mint idegenforgalmi nevezetesség — és környéke szeméttel, és törmelékkel tar­kított. A várost vízzel ellátó egyik kútja köré is öntik a szemetet, hulladékot. Lesz mit tennünk a közeli napokban városunk tisz­taságáért, az egészséges kör­nyezetért. Jó lenne elérni, hogy aki szemetel, fizessen is. (V.) Az Epszer kivitelezésében készült 56 tanácsi lakást átadták új tulajdonosaiknak. (Elek Emil felvétele) SZELLEMI VÁROSIASODÁS Milyen szerepet tölt be a város szellemi urbanizációjá­ban a város értelmisége? — erről beszélgettünk Urai Dezső­vel, a városi tanács elnökhelyettesével. Beszélgetésünk kiin­dulópontja az volt, hogy Kisvárdát már régebben is egy ki­csit iskolavárosnak tartották, nem is jogtalanul. Jelenleg 5500 diák tanul a város iskoláiban, akiknek nevelésével há­romszáz pedagógus — óvónő, tanító, általános és középisko­lai tanár — foglalatoskodik. Megkezdték a Száév kivitele­zésében épült új áfész-ven- dégfogadó műszaki átadását Kisvárdán. A hiánypótlások befejezése után úgy tervezik, hogy májusban megnyitják a vendéglátóegységet. Betegápolás! tanfolyam A munkaképtelen öregekkel történő foglalkozás kezd társa­dalmi üggyé válni. Az egészség- ügyi osztály együttműködési meg­állapodást kötött a Vöröskereszt helyi szervezeteivel. így az ifjú vöröskeresztesek részt vállaltak az idős emberek felkutatásában. Jó kapcsolatot alakított ki az egészségügyi osztály a nyugdíjas­klubbal, a Hazafias Népfront vá- ♦ rosi-járási bizottságával és a nő­bizottsággal. Több üzem szocia­lista brigádjai: így az Egyesült Izzó Várnai Zseni; az ABC-áru- ház Váci Mihály; valamint a kis­kereskedők kisvárdai csoportja, a VSZM, a Füszért, valamint a rozsnyai gyógyszertár dolgozói •keresik fel az öregeket. A dolgo­zók ajándékokkal kedveskednek az idős embereknek, valamiint segítenek a . ház körüli munkák elvégzésében. A jobb munka érdekében a Vöröskereszt családvédelmi bi­zottsága áprilisban betegápolá­si tanfolyamot szervez. Ügy tűnik, hogy az értelmi­ségi foglalkozásúak közül Kisvárdán létszámuk és je­lenlétük miatt továbbra is a pedagógusok vannak az első helyen. Ezt a hiedelmünket azonban tényekkel, adatokkal cáfolta a városi tanács elnök- helyettese .. . — Ez valóban így volt hosz- szú ideig — válaszolta. — Ha az értelmiséget emlegettük, általában a pedagógusokra gondoltunk. Legyen szó isme­retterjesztésről, közművelő­désről, az amatőrmozgalmak segítéséről, közéleti munkál­kodásról. Napjainkban is ko­moly szerepe van a város pe­dagógusainak a kultúra ter­jesztésében, pártfogolásában, az itt zajló kulturális ren­dezvények látogatásában, az aktív művelődés segítésé­ben, nem kevésbé az önmű­velődésben, amely példát ad­hat a város nem értelmiségi foglalkozású lakóinak is. — Csakhogy a város fejlő­dése, az iparosítás az utóbbi években jócskán átrendezte az értelmiség sorait, arányát is. Létrejött felnőtt, idetele­pült egy számbelileg is jelen­tős műszaki értelmiség, amellyel mindinkább számol­nunk kell. Mégpedig részben a saját szellemi igényeik, ön­képzésük, továbbképzésük jobb kielégítésében, részben pedig annak a szellemi kapa­citásnak a kamatoztatásában, amit a műszaki értelmiség a város fejlesztéséért tehet. Kirajzolódik a kép, amely szerint a műszaki értelmiség — 170—180 főiskolai, egyete­mi végzettségű szakemberről van szó — létszámában erő­sen megközelíti a pedagógu­sokat. A jogászokkal, orvo­sokkal együtt több mint fél­ezer értelmiségi dolgozó él a városban, amely igen tekin­télyes arány a lakosság szá­mához viszonyítva. — A műszaki értelmiségi­ek közül, főként az építészek, tervezők, műszaki szakembe­rek vettek részt a különböző létesítmények társadalmi ter­vezésében, s ezzel meggyorsí­tották a beruházások elkészí­tését és több millió forintot megtakarítottak a városnak. Mégis azt kell mondanom, hogy a műszaki értelmiség üzemen, vállalaton túli szel­lemi kapacitását még nem tudjuk kellően kiaknázni. Többet kell tennünk azért is, hogy szakmai és tudományos érdeklődésük kielégítésére megfelelő fórumokat teremt­sünk. Azt szeretnénk, ha több ötlet, elgondolás születne a város érdekében. Több bele­szólási lehetőséget kívánunk teremteni a műszaki és álta­lában az értelmiségi dolgo­zóknak a városfejlesztésben, a különböző beruházások, fej­lesztések előzetes kidolgozá­sában. Vannak már előzmények, jó kezdeményezések — folytatta az elnökhelyettes. A Hazafias Népfront szervezésében ered­ményesen dolgozik a műszaki szakemberekből álló társadal­mi bizottság. A Gépipari Tu­dományos Egyesület a város négy legnagyobb ipari üzemé­nek szellemi kapacitását igyekszik összefogni. Az is a tennivalók közé tartozik, hogy vegyek részt a munká­sok műszaki és általános mű­veltségének gyarapításában. Beszélgetésünk egyik fon­tos kérdése volt az elkülönü­lés, a bezárkózás, amely egy- egy értelmiségi csoportot — a szakmák szerint — fenye­gethet. Hogyan lehetne a ta­nácsi és a közművelődési, tár­sadalmi szervek közreműkö­désvei tenni azért, hogy a kü­lönböző foglalkozású értelmi­ségiek ne éljenek elkülönül­ten, hanem cseréljék ki gon­dolataikat, tapasztalataikat, gyakoroljanak kedvező hatást egymás műveltségének, látó­körének bővítésére? — Ilyen elkülönülés talán létezik nálunk is. Természe­tesen, akárcsak más városok­ban tapasztalható, hogy isme- rettségi, szimpátia alapon ér­telmiségi családok összej ár­nak, beszélgetnek, eltöltik a szabad idejüket. Ezt intézmé­nyesen úgy szeretnénk segíte­ni, hogy a tervek szerint meg­alakítottuk a városi művelő­dési központban az értelmisé­gi klubot. Őszinte leszek, még nem sikerült elérni, hogy együtt üljenek, szórakozzanak mérnökök, pedagógusok, or­vosok. De nem adtuk fel, hogy a klubban jó lehetősé­gek kínálkoznak a kölcsönös eszmecserékre, találkozások­ra. Említi a városi tanács el­nökhelyettese azt is, hogy a két legnagyobb létszámot ki­tevő csoport — a pedagógu­sok és a műszakiak — mellett értékes munkát végeznek a városban munkahelyükön és azon túl is, az orvosok és jo­gászok is. Az orvosoknak az egészségügyi ismeretterjesz­tésben, felvilágosításban és a gyógyfürdő gyógyászati ki­használtságában, erősítésében van szerepük. A jogászok eredményesen segítik á jog­tudat, a jogi ismeretek erősí­tését. Négy nagyüzemben hasznosan tevékenykedik a jogsegélyszolgálat, a dolgo­zóknak nem kell fáradniuk, munkahelyükön megkapják a szükséges jogi felvilágosí­tást, segítséget. A kisvárdai értelmiségi dol­gozók átlagéletkora 30—32 év. A fiatal értelmiség valóban jó segítőtárs lehet a szellemi urbanizációban. Aligha lehet beletörődni, hogy még nem mindig számuk és hivatásuk szerint láthatók a különböző kulturális rendezvényeken. A feladat kettős: közeledni kell hozzájuk, hogy ők is közeled­jenek. Megyénk amatőr képzőművészeinek munkáiból rendeztek kiállítást a kisvárdai művelő­dési házban. Az érdeklődők április 1-ig tekinthetik meg a festményeket, szobrokat, érme­ket és fafaragást. Visszakérdez a választó Mire, meiMYit költöttünk? Tanácstagi beszámolók — közös tennivalók Február 23. és március 9. között tartják Kisvárdán a tanácstagi beszámolókat, va­lamint a lakó- és utcabizott­sági gyűléseket. A már évek óta jól bevált gyakorlat sze­rint egyszerre több választó- kerület, lakó- és utcabizott­ság összevontan tartja beszá­molóit. A tanácstagoknak van miről számot adni a válasz­tóknak. Az elmúlt öt évben jelentős mértékben korszerű­södött üzemek mellett az újak is beléptek a termelés­be. Ez azt jelentette, - hogy 2775-tel emelkedett az utób­bi öt évben a foglalkoztatot­tak száma. A városfejlesztés az 1975- ben jóváhagyott rendezési­terv alapján történik. Az el­múlt ötéves tervben város- fejlesztési célokra a tanács fejlesztési alapjából 312 mil­lió forintot fordított. E pénz­összeg 80 százalékát lakás­építésre, az oktatás, valamint a kulturális ellátás javításá­ra használták fel. Megépült 908 lakás, ebből 214 célcsoportos, és 108 csa­ládi ház építéséhez gondos­kodtak építési területről. Ja­vult az utak és a járdák ál­lapota is, bővült az ivóvíz-, a csapadékcsatorna- és a szennyvízhálózat. A közleke­dés nagy problémája a felül­járó építésének elmaradása. A városban jelenleg a leg­nagyobb gondot a belvíz okozza. Elkészült a város víz- elvezetési tanulmányterve, s ennek alapján a legveszélye­sebb területek kiviteli tervét is megrendelték. Jelenleg rendelkezésre áll a Nyerges Imre, a Pacsirta és a Gaga­rin út csapadékvíz-elvezetési terve. Megrendelték a Vár utcai csatorna folytatásának, a Kőszegi csatorna felújításá­nak és az Ifjú Gárda utca víz- elvezetésének terveit. Ugyan­csak készülnek az Árpád, Út­törő, Rudas László, a Kos­suth és a Kereszt út vízelve­zetési tervei is. A belvízkárt szenvedett családoknak soron kívül 20 tanácsi és 40 OTP értékesí- tésű lakás épült. A város fej­lődésével együtt nagy gond a parkosítás és a közterületek tisztántartása. E feladatok megoldásához a tanácstagok a lakosság segítségét kérik. A települést fejlesztő társa­dalmi munka végzésében is jelentősek az eredmények, sajnos az V. ötéves tervre vállalt társadalmimunka-ér- téket nem sikerült teljesíteni. Az egy főre jutó társadalmi munka összege közel 400 fo­rint. Az elképzelések szerint a VI. ötéves tervben közel 22 millió forint értékű társadal­mi munkát terveznek a vá­rosban. . A lakosság vélemé­nyét s aktív társadalmi mun­káját várják a sportkombinát területének előkészítésében, a fásításban, a játszóterek ki­alakításában, a közutak men­tén lévő árkok, átereszek tisz­tításában, s a különböző te­reprendezési munkák végzé­sében. Szerepel a tervben a vár előtti víztározó rendezé­se, a fürdő mellett parkoló kialakítása, s a fürdő környé­kén egy kempingtábor létre­hozása. (VP) Hétfőn, kedden vigyázat! Tükör a balesetekről Hogyan közlekedtünk 1980- ban? Ha Kisvárda város és járás elmúlt évi közlekedés- biztonsági helyzetét vizsgál­juk, akkor megállapíthatjuk, hogy az előző évekhez viszo­nyítva javult a közúton köz­lekedők fegyelme. Viszont még mindig sok az ittas veze­tő és a balesetet okozók szá­ma, s változatlanul fő balese­ti ok a figyelmetlen, gondat­lan vezetés, a szabálytalan át­haladás az úttesten, az el­sőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás. Míg a személyi sérüléssel járó balesetek száma 1979- ben 211 volt, addig az elmúlt évben 158. A halálos balese­tek száma stagnál. 1979-ben és 1980-ban is nyolc halálos közúti baleset történt. Jelentős a csökkenés a sú­lyos és a könnyű sérüléssel járó közúti baleseteknél. 1979-ben 88 súlyos sérüléssel szemben 1980-ban 57, köny- nyű sérüléssel járó baleset 79-ben 116, míg az eLmúlt év­ben 93 volt. A legtöbb bal­eset Kisvárdán következett be: szám szerint 47, az előző -évi 66-tal szemben. A járás és a város területén a legtöbb közúti balesetet — 33-at ;— a személygépkocsik okozták, őket a kerékpárosok követik 29-cel, s a motorke­rékpárosok 26-tal. A napok közül a legtöbb baleset hétfőn, kedden és szombaton történt. Zömükben délelőtt 10—12 óra és 16—20 óra között, (v. p.) Hang- és fényriasztás Elsőség a szívbetegeknek A Kisvárdai Városi Tanács Kórház I. belgyógyászati osz­tályán 1979. október 3-tól hi­vatalosan is megkezdte mun­káját az intenzív osztály. Kezdetben egy monitor állt rendelkezésre, később — a Hunniacoop — kisvárdai üze­me két szív-pulzusfrekvencia ikermonitort vásárolt, amit kölcsönadott az osztálynak. A monitor veszély esetén hang- és fényriasztást végez. A monitorral az infarktusos betegeknél a korai szívhalá­lozás elkerülésére van lehető­ség. Az ötágyas koronáriaőr- zőben öt beteg kezelését, il­letve megfigyelését tudják ellátni az osztály orvosad. A Hunniacooppal ez -év ja­nuár 26-án kötött megállapo­dás értelmében az intenzív osztály dolgozói különböző szűrővizsgálatokat, s kivizs­gálást igénylő esetekben a vállalat dolgozóinak' soron kívüli kórházi ellátást, illetve elhelyezést biztosít. Olyan esetekben is soronkívüliséget kapnak az üzem dolgozói, ha azt az üzemorvos kéri. A ké­szülékhez szükséges zárható szekrényeket a BEAG kisvár­dai üzemének II. Rákóczi Fe­renc szocialista brigádja ké­szítette társadalmi munká­ban. Az oldalt összeállította: pAll Géza

Next

/
Thumbnails
Contents