Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
1981. március 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Minőségi prémium ▲ gávavencsellői Üj Élet Termelőszövetkezet magas hozamokat tervezett 1981-re. Erre kényszerítette őket a költségek gyors növekedése: az energia, a gépek és egyéb ipari eredetű anyagok áremelkedése is. Ilyen körülmények között sokkal nagyobb szerepet kap a szakszerűség, a takarékosság, általában a jobb minőségű munka. Ez a terület — az emberi tényezők —, ahol a legnagyobb tartalékokkal rendelkeznek, s külön beruházást sem igényel. Az Űj Élet Tsz már eddig is mesze a megyei átlag fölött termelt. Igaz, adottságaik is mások, mint a beregi, erdőháti talajokon, vagy a nyírségi futóhomokon. A talaj azonban csak egy lehetőség. Több olyan szövetkezet van, amely hasonló körülmények között gazdálkodik, de az eredményeik messze elmaradnak a gávai mögött. Az idénre tervezett 48 mázsás búza, 67 mázsás kukorica, vagy a 230 mázsás burgonya átlagtermés nagy szakszerűséget, pontos, idejében alkalmazott technológiát feltételez. Ha ehhez még hozzá vesszük: szigorították az üzemanyag- és alkatrésznormákat, méginkább kitűnik, mekkora felelősség hárul a vezetőkre, a tagságra. A szövetkezetben egyes növényeknél eddig sem volt ismeretlen a jobb munka dotálása, a célprémium, az eredmények szerinti bérezés. A búza- és a kukoricatermesztésben a vetés, valamint a betakarítás minőségén jórészt eldől a termesztés sikere. Ezt felismerve, a kulcsmunkákra külön minőségi prémiumot tűztek ki. A búzavetés minőségét a kelés után ellenőrzik: maradtak e csíkok, hogyan „szegték” be a táblák végét, mennyire egyenletes a mélység és így tovább. Amelyik traktoros munkájában nem találnak kifogást, az hektáronként 1 forint 70 fillér prémiumot kap. Betakarításkor, ha a vezetőség által meghatározott szemveszteséget tovább csökkentik, a megtakarításból természetben részesülnek. A jól dolgozó kombájnos a bérén felül még 6—7 mázsa búzát vihet haza aratás után. Az idei tervben a burgonyatermesztést is premizálják. Egy komplexbrigádot alakítottak, amelyik az ültetéstől a betakarításig minden munkát ellát. A prémiumfeltételek megszabásánál különös figyelmet fordítanak azokra a részmunkákra, amelyek minősége döntően befolyásolja a hozamot. Ilyen az ültetés, a csatlakozósorok pontossága, mert a töltögetést csak azonos sortávolság esetén tudja jó minőségben elvégezni a bakháthúzó gép. A szakszerű vegyszerezés szintén kritikus pontja a burgonyatermesztésnek. Ha nem megfelelő a gyomirtás, rosszul dolgoznak a szedőkombájnok — nagy a veszteség — a gyom kártételéről nem is szólva. Az állattenyésztőket a felnevelt borjak és a tejtermelésben elért eredmények szerint premizálják. A tejtermelésben a mennyiség mellett nagy szerepet kap a tisztaság. A tejipar a tejzsír mérése mellett a közeli években újabb minőségi követelményeket ír elő. Hasznos, ha idejében ilyen minőségre szoktatják a gondozókat. S orolhatnám a gépészek elé állított követelményeket, az üzemanyag- és alkatrész-takarékosságban, vagy a vezetők prémiumát, amit a közgyűlés a tervezett termelési érték eléréséhez, illetve a költségek alakulásához kötött. A közgyűlés megbízása alapján a vezetőség a közeli napokban ismerteti minden területen — ahol mérhető a teljesítmény — a prémiumfeltételeket. Remélik, a feszített termelési tervük teljesítésének egyik lényeges segítője lesz a premizálás. Cs. R. Több Ms, olcsóbban „A megye sertéstenyésztésére jellemző: a kedvező szabályozók hatására az V. ötéves terv ideje alatt erőteljes férőhelybővítés valósult meg. Az egy kocára jutó szaporulat és árukibocsátás valamivel az országos átlag felett van.” A megyei állattenyésztés rangját nem kis mértékben növeli ez a megállapítás. Ismervén a megyei sertés- tenyésztés korábbi gondjait, a nagyüzemi tenyésztés és hizlalás gyermekbetegségeit, végre jó kimondani, hogy egyenesben vagyunk. A megváltást főként a szakosodás hozta. Egyre-másra épültek fel a korszerű technológiára alapozott szakosított telepek, megteremtve a termelés folyamatosságát, biztosítva a tenyésztői munka színvonalának szakadatlan növelését. Sikeres beruházás Természetesen az eddig leírtak csak szavak. Hol a bizonyíték? Esetünkben erre Fehérgyarmaton, a Serköv vállalatnál találtunk rá. Az üzem 1974-ben alakult, öt termelőszövetkezet: a fehérgyarmati, a nábrádi, a penyi- gei, a szatmárcsekei és a ti- szakóródi társult a telep létrehozására. Az érintett termelőszövetkezetek egyik legsikerültebb beruházása volt ez. Nincs ráfizetés. Sőt évről évre közelebb jutnak ahhoz a ponthoz, hogy a fejlesztésre adott alaptőke megtérül. Ez viszont csak nyereséges termeléssel, a gazdálkodás állandó javításával lehetséges. FAKITERMELÉS KÖZBEN érte halálos baleset B. Bálintot Tyúkodon. Varsánygyü- rén K. Sándor traktoros halálát a védőburkolat nélkül üzemeltetett kardántengely okozta. Ez csak két eset a tavalyi hat halálos mezőgazdasági üzemi baleset közül. Konkrétan ez a kettő hozható összefüggésbe súlyos mulasztással, hanyagsággal, de nem lehet szó nélkül elmenni a többi mellett sem. Annál is inkább nem, mert az elmúlt esztendőben még hat komoly sérüléssel járó csonkulásos baleset is történt a mezőgazda- sági nagyüzemekben, összesen 1445-en szenvedtek üzemi balesetet a megyében, s örvendetes, hogy ez kétszázzal kevesebb, mint 1979-ben volt. Az igaz, hogy az utóbbi években csökkennek a balesetek — amint ezt a számok is mutatják —, azonban még mindig sokakat ér szerencsétlenség. A csökkenő tendencia egyértelműen a tavaly bevezetett intézkedéseknek köszönhető. Ezek között is első helyen említendő az alkohol- szondás ellenőrzés. Ma már nem ritkaság a termelőszövetkezetekben, hogy a gép- járművezetők reggel a telephelyre történő belépéskor szondába fújnak. Azért még mindig nincs meg ennek a „belépőnek” a visszatartó hatása, hiszen a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben 41 alkalommal osztottak ki fegyelmit italozás miatt a tagoknak. Persze egy, a gyakorlatban már bevezetett adminisztratív intézkedéstől sem lehet azonnal csodát várni. El kell hogy érjen az emberek tudatáig, miattuk, az ő érdekükben hozták ezt a rendelkezést, s nem ellenük. Az viszont tény, hogy csökkent az italozás miatt bekövetkezett balesetek száma, s ez mindenképpen kedvező. Már Szonda a Tsz-ben azért is, mert a két évvel ezelőtti tizennégy halálos és csonkulásos baleset felének előidézője az alkohol volt. Ezzel szemben a tavalyi hat halálos és hat csonkulásos üzemi balesetnél egyetlen esetben sem volt észlelhető az ital hatása. A csonkulásos balesetek forrása leginkább a termelő- szövetkezetekben mostanság megnövekedett fafeldolgozással függ össze. Sajnos nagyon sok helyen védőberendezések nélkül végzik a dolgozók a munkát, mondván, őket úgysem érheti baj... A tavalyi hat csonkulásos baleset közül ötöt szalag-, illetve körfűrész okozott. Ez már jelzi, komolyan kell venni a munkavédelmi oktatásokat, s nem utolsósorban, használni kell a védőfelszereléseket. Az esetleges nehézkesebb mozgás, vagy munkavégzés — amit egyes munka- védelmi felszerelések okozhatnak — megéri a fáradságot. MOST MAR HIVATALOSAN is tavaszt írunk, megkezdték a földeken a szántást, hamarosan vetnek, permeteznek a mezőgazdasági nagyüzemekben. A többi erő- és munkagép is kijavítva, felújítva sorakozik a gépudvarokon. A tavaszi szemléken egyben vizsgálják a védőfelszerelések és tűzbiztonsági berendezések hatásosságát is. Ezekről megfeledkezni végzetes lehet. Sipos Béla Etetik a tenyészsüldőket a fehérgyarmati sertéskombinátban. (E. E. felv.) Fehérgyarmaton elsősorban a megyei tanácskozáson elhangzott ájtalános jellemzésre kerestük az igazolást. A vállalat igazgatója, Klapka György: — A múlt évben fejeződött be az a 23 millió forintos rekonstrukció, amellyel a koca- állományt, a hízottsertés-ki- bocsátást növeljük. Példaként: tavaly 8740 sertést. 846 tonna súlyban értékesítettünk. A kocaállományt fokozatosan 1600-ra növeljük, idén 10 ezer 500 hízott sertés értékesítését tervezzük. Természetesen a rekonstrukció nem azonnal, hosszabb távon érezteti majd hatását. A VI. ötéves terv végére már évi 14 ezer hízott sertést értékesítünk. Hatezerrel több hízott sertés egyetlen üzemből nem lebecsülendő mennyiség. Viszonyításul: egy közepes nagyságú község lakosainak egész évi húsellátására lenne elegendő. De nem csupán a mennyiség érdekes. Üzemi, de népgazdasági szinten egyaránt fontosabb a gazdaságosság. Itt játszik szerepet a kocaforgó, az anyaállatok termelése, a szaporulat felnevelése és végső soron a nyereséges hizlalás. Jobb az átlagnál — Az elmúlt évben a vállalatnál egy koca után a termelési érték 70 ezer 734 forint volt. A nyereség minden koca után 8976 forint. Miként jött ez össze? Terveztünk 8,3 darabos fialási átlagot, teljesítettünk 9,8 darabot. Év elején a választási átlagot 8 darabban határoztuk meg, a végszám 9,2 darab. A közölt adatokat nagyon sok gazdaság szívesen elfogadná saját eredményeként, hiszen az átlagnál lényegesen jobb mutatók. Kérdés viszont, mi ennek a titka? — Elsősorban az érdekeltségi rendszer. Nálunk minden munkabért szigorúan a teljesítményhez kötöttünk. A bérezésnél munkahelyek szerint több alternatíva van. A kocaszálláson feltétel például a születendő malacok száma, az elhullási százalék és a választási átlagsúly. Választásnál például ha a malac 26 napos korára nem éri el a 7,5 kilogrammos súlyt, a dolgozó nem kap prémiumot. Az egész telepien nincs órabéres dolgozó. Ez azért jó, mert senkit sem kell a jobb munkára ösztökélni. Ki-ki a saját érdeke ellen vét, ha a feladatát nem a követelményeknek megfelelően látja el. Táp helyett törköly Energiainséges korszakunkban természetes, ha a takarmányozásról részletesen is beszélgetünk. Az abrak az állattenyésztés legfőbb energiája. — Nem állunk rosszul ennek felhasználásával sem. Az elmúlt évben hizlalásnál 1 kilogramm hús előállításához 3,4 kg abraktakarmányt terveztünk. Megtakarítottunk minden kilogramm húsnál 0,28 kilogramm takarmányt, összesítve 130 tonna hizlalótápot. Ebben már nem csak a dolgozók anyagi érdekeltsége játszott, szerepet, de az is, hogy a takarmány 25 százaléka, amit etettünk, almatörköly volt. Két éve alkalmazzuk ezt az etetési módot, jó eredménnyel, sikerrel. Az almatörköly, mint melléktermék nagymértékben növeli a hústermelés gazdaságosságát. Mi az almatörköly mázsáját 18 forintért vesz- szük, szállítási költséggel 26 forintba van. Amit helyettesítünk vele, a hízótáp, mázsánként 630 forintba kerül. Több húst gazdaságosan termelni csak így tudunk. Amit a fehérgyarmati Serköv vállalatról még meg kell említeni: 1980-ra 37 millió forintos termelési értéket terveztek, teljesítettek 44,5 millió forintot. A nyereségtervet kereken 1 millió forinttal teljesítették túl. Idén még többre, még jobb eredményekre törekszenek. A rekonstrukció után mást nem is lehetne várni. Seres Ernő és nyertesek A jókedv önmagáért beszélt. Amíg a zsűri, mert hát az a zsűrik dolga, felelősen tárgyalt, a nyerők és nyertesek unalmat űzni, népdalokat énekeltek a nyírbélteki művelődési ház nagytermében. Szombaton 200, a nyírbátori járásból való úttörő és kisdobos, vasárnap majd ennyi gyerek adott randevút egymásnak a járási úttörő kulturális szemle alkalmából Nyírbélteken. Pénzes Éva, városi-járási úttörőelnök: — Az ember ilyenkor elsősorban a gyerekek teljesítnpé- ményének, jókedvének örül. Az, hogy amíg mi zsűriztünk, ők meg együtt énekeltek, azt gondolom, hogy sok mindent elmond. Itt voltak nyerők és nyertesek... — A helyszín? — Nyírbátorban nincs termünk, meg aztán azt is szerettük volna, hogy a mieink is kimozduljanak, utazzanak. Rengeteg munka, jó öröm van a felkészülésben, a szereplés „jár” a gyerekeknek. A helyszín: kiváló házigazdánk volt Nyírbéltek. Külön öröm: a szereplőket elkísérték felnőttek, szülők is ... A vendéglátók, helyi úttörővezetők, úttörők, a besegítő községiek jó házigazdák voltak. Figula Miklósné: — Az úttörőcsapatunknak is élmény volt ez a két nap. Azt hiszem, hogy nem lehet elégszer elmondani, eléggé hangsúlyozni: a gyerekeink becsülik a teljesítményt... Nos, a teljesítménnyel valamennyi gyerek nyert, nemcsak a nyertesek, a megyei szemlén szerepelnek majd. Kovacsics Pista még jelmezébe izzadtan mondta: — Tetszik tudni, azért volt jó, mert sokat dolgoztunk érte ... — Sikerült? — Hát... Tapsoltak ... Nincs statisztikám arról, hogy hány barátság köttetett a két napon, de bizonyos: a járási úttörőszemlék seregnyi gyereknek adtak nagyszerű élményt. A dós vagyok az eredményekkel. A megyei szemlén a nyírlugosi táncosok, a kállósemjéni népi játékot bemutató kisdobosok, a színjátszók közül az en- csencsi úttörők és a nyírbátori 3-as iskola kisdobosai képviselik a járást, ök a nyertesek, a többiek azok, akik nyertek. (bartha) — Mikor látta először Mó- riczot Lajos bácsi? — Megmondom én pontosan, 1924 derekán. Akkor konfirmáltam. Túristvándiban, Király Lajos vendégei vagyunk. A gazda zömök, erős ember, két zsák búzát is felemelne egyszerre talán. Pedig benne van már a korban, hetven esztendős lassan. A tisztaszobában ülünk, a könyvekkel körülbástyázott asztal mellett. — Kinél volt akkor Móricz? — Sipos esperes úrnál. Nagy tornácos háza volt akkor a papnak, ott álltunk a verandán, mondtuk a kátét. Egyszer csak kijön egy testes, nagy bajszos ember — olyan apámforma volt —, s hallgatta a leckét. Nem tudtuk mi még akkor, hogy ki az a vendég, igyekeztünk azért jól megfelelni. Mikor végeztünk, a fiúk fejét mind megsimogatta, de a lányoktól csak azt kérdezte: kinek a — Jött a második találko- gyermeke vagy. Odaért a sor zás ... végén álló Zay Antihoz, s — Még azon a nyáron. Ak- kezdte csóválni a fejét. Min- kor is a papiak udvarán téblá- dőnk fehér, bő gatyát hordott, boltunk, mikor szólt az espe- de ezek az Antiék nagyon rés vendége, nem mosnánk-e Móricz Istvándiban be. Ott keressétek! ö ugyanis fenn állt a verandán, látta, hova gurultak a kerekek. Meg is találtuk, nagy volt az öröm. — Mikor tudta meg, hogy az a bajuszos úr Móricz Zsig- mond volt? — Vagy három évvel később. Avatták itt a faluban az I. világháború halottainak emlékművét, én is mondtam egy verset, meg Móricz is *v R7^11 “ v , h n már akkor nagyobb í Ä»yke , Veff Meiyik iró* szereti a le&l0“vi«.Pélert.M6köjySSí». IS»“! I™ » “vSTs : ?é.er- Mis Ja S«*»abl*k0”sokan voltak testvérek, s bizony foltos, lyukas volt a ga- tyája. Látszott, hogy nagyon szegények. A bajuszos úr a zsebébe nyúlt, s nem felejtettem el kivett 10 ezer koronát. Inflációs világ volt, de azért ak kor is adtak egy jó ki! krumplicukrot, meg eg szentjánoskenyeret. örü tünk persze, nem volt szók: akkor gyerekeknek ann pénzt adni. meg a lovas ko'- Olyan ír' partja _sija kerekeit. udv .eredek volt a Túr s mi kitaláltuk, az arról akasszuk a folyóra %kerokekte a^f középébe. : deegCMeg voltunk ijedve, mi io meg. meg mikor lat7 luk hogy jön Móricz. De csak is nevetett »J« egy yÍ KÄÄtottaavizlátja a régi kovácsműhelyt, falán meg az emléktáblát. — Móricztól melyik könyvet olvasta? — Azt kérdezze, melyiket nem. Pedig higgye el, a magunkfajta parasztembernek nemigen volt ideje a könyvre. Én is úgy olvastam, hogy vittem a trágyát a földekre, s míg szép csendesen ballagtak az ökrök, ölemben tartot- :' ~ - vöryíypt. Kezemben a gyeplő ‘az ostor, s mendegél- ?«nk S látja milyen a sze- tunK- , Pont a Galamb SsffSÄS kentem. ^ea s feleségéről a Sipos esperes fe írta azt Moncz I^tt SÄ* S3. KB,lfTuíSÍ.”'’mir SÄ“*“ «riczra. Balogh Géza BIZONYÍTÉK FEHÉRGYARMATON