Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

2 KELBT-MAGYABOBSZAG 1981. március 3. Böszörményi téli tárlat A GYŐZTESEK SÁROSPATAKRA UTAZNAK A Hajdúböszörményben megnyílt téli tárlat az al­földi festészet szellemében alkotó művészek kiállítá­sa. A városi művelődési központban tizenhét kép­zőművész közel negyven művével találkozhat a lá­togató. Megyénket négyen — Berecz András, Hor­váth János, Huszár István és Lakatos József — kép­viselik. A rendezők konr cepciója: keresztmetsze­tét adni a városhoz kötő­dő festők és grafikusok törekvéseinek. Az első böszörményi té­li tárlat kaleidoszkópsze- rűen mutatja fel az érté­keket, széles skálán, a lí­rai realizmustól az intel­lektuális festészetig. A me­gyénket képviselő képző­művészek munkáiról ösz- szességében elmondható, hogy korrekt anyag, itt-ott kellemes meglepetésekkel. Berecz András három tem­peraképe közül Bethlen Gá­bor szuggesztív portréja (Móricz: Erdélyi és az apli- kált felületű Virágárus érett színkultúrája figye­lemre méltó. Horváth Já­nos Szalmakalaposán a sárgák és a zöldek „ösze- mosásával” nyert felület a portréfestészet lehetősé­gét mérlegelő kompozíció. Huszár István széles ecsetkezelésű, foltokból építkező Tokaji bolondja a népi anekdoták világát tükrözi. Lakatos József már törzsvendégnek szá- ,mít Hajdúböszörményben. Most is böszörményi ihle­tésű képeivel szerepel (Böszörmény II., III.), Kadmium-sziéna-szürke kompozíciói e város skan­zenszerűségét emelik ki: az élő néprajzi jelleg — tűzfalak, kapuk, górék, palánkok alkotta sajátos szövevény — jelenik meg festményein. A többi kiállító közül Bényi Árpád, Madarász Gyula, Maghy Zoltán és Szilágyi Imre munkái is föltétien figyelmet érde­melnek. A tárlat február 28-ig tekinthető meg. T. P. A II. Rákóczi Ferenc Gimná­zium táncosai aranykoszorús minősítést nyertek. (Both Pál Ambrus) Városnyi színpadhoz ha­sonlított három napon át Kisvárda. A megyei diákna­pok versenyzői megfiatalítot­ták a kulturális seregszemlé­re a várost. A forró hangu­latú péntek esti megnyitó után a szombati versenyna­pot a fiatalos jókedv jelle­mezte. A 111-es számú ipari szakmunkásképző intézet au­lájában a néptánccsoportok léptek a színpadra. A nagy- kállói Korányi Frigyes Gim­názium, a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázi­um és Szakközépiskola, va­lamint a nyíregyházi Mün- nich Ferenc és Petőfi Sándor kollégiumok diákjaiból álló csapat kapott arany oklevelet. Ezüsttel díjaztak egy, bronz­zal két csapatot. A délelőtti órákban a mű­velődési központ pódiumter­mében egy másik nagykállói siker is született. Pol-beat kategóriában Ferenc Kata­lin és Oláh Sándor duója nyert arany oklevelet. Há­rom versenyző ezüstöt, kettő pedig bronzot kapott. A zeneiskola termeit az énekesek és hangszeres elő­adók foglalták el. Szólóének és szólóhangszer — népi ze­nekarok kategóriájában négy-négy arany oklevelet ítélt oda a legjobbaknak a zsűri. A nyíregyházi Krúdy gimnázium énekkvintettje, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium énektriója, - Szi­Csibe gépből Rekonstrukció után 13 milliós kapacitás A nyíregyházi baromfikel­tető a helyi Vörös Csillag, valamint a sátoraljaújhelyi termelőszövetkezet tojásait „használja”. Az üzemben hibrócsibéket keltetnek, mert a fajtának optimális a ta­karmányhasznosítása, ideális hústípusú, s nagyüzemi fel­dolgozásra kiválóan alkalmas, vagyis meghálálja a vele való bíbelődést. A keltetés megkezdése előtt a tojásokat szigorú szempontok szerint osztá­lyozzák, amit ügyes gép is segít. Ekkor derül ki: melyek töröttek, túl hosszúak, vagy éppen kétszikűek. Ezekre kár lenne energiát pazarolni. Általában a tojások 10 szá­zaléka nem felel meg, de azok sem mennek veszendő­be, mert Kisvárdán feldol­gozzák. Az üzemben 65 keltetőgép van, s egyenként tízezer to­jás fér el bennük. Azokat a 3 hetes keltetési ciklusidő alatt egyenletesen 38 Celsius- fok hőmérsékleten tartják. A belőlük kikelt 33—42 gramm súlyú csibéket speciális fűt­hető, szellőztethető tehergép­kocsikon juttatják el a part­nergazdaságaikhoz, ahol tu­dományosan összeállított táp­pal 7—8 hétig etetik, tarjtják, amíg elérik az egy kilogramm feletti testsúlyt, majd a kis­várdai feldolgozóba szállít­ják, s ott a csirkéknek véget ér élő pályafutásuk. A nyíregyházi keltetőből évente 6,2 millió csibe kerül a tenyésztőkhöz. A jelenlegi félautomata eszközökkel nem tudnak többet keltetni. S mivel a csirkehús fogyasztá­sa rohamosan növekszik, el­kerülhetetlen az üzem teljes rekonstrukciója. Ehhez nyá­ron hozzá is látnak. Amíg — előreláthatóan egy évig — a felújítás tart, addig sem lesz termeléskiesés, mert ideigle­nesen a kisvárdai és a máté­szalkai keltetőben végzik el a megyeszékhelyiek munká­ját. A korszerűsítés során az épületek alapterületét nem növelik. Többlettermelést csakis nagyobb kapacitású — hazai gyártmányú — automa­ta gépek üzembe állításával fognak produkálni: hatvan darab vadonatúj berendezést vásárolnak, melyek mind­egyikébe egyszerre csaknem 17 ezer csibe keltethető, és sokkal érzékenyebbek, ener­giatakarékosabbak, biztonsá­gosabb működésűek lesznek elődeiknél. A beruházás nyo­mán a megyeszékhelyen évente tizenhárommillió csi­bét fognak keltetni. (cselényi) lágyi Erzsébet (Kisvárda, Bessenyei gimnázium), Far­kas Katalin (Nyíregyháza, Vasvári Pál Gimnázium), va­lamint a nyíregyházi Krúdy gimnázium fuvolakvartettje, Hajdú Tamás (Nyíregyháza, Krúdy gimnázium), Kollo- nay Zoltán (Nyíregyháza, Vasvári Pál Gimnázium) és a 110-es szakmunkásképző in­tézet citerazenekara végzett a legjobb helyen. Az éneke­sek közül ezüst oklevelet né­gyen, bronzot ketten nyertek. A szólóhangszeresek és népi zenekarok között pedig két ezüst és öt bronz oklevelet osztottak ki. A vers- és prózamondók jó felkészültségről adtak szá­mot. Ennek bizonyítéka az a hét arany oklevél, amelyet Aux Tibor (Nyíregyháza, 110-es számú szakmunkás- képző intézet), Vizi Mariann (Nyíregyháza, Krúdy gimná­zium), Béres Erika (Nagykál­ló, Budai Nagy Antal Szak- középiskola), Néző László. (Nagykálló, Korányi Frigyes Gimnázium), Rusznák And­rea (Kisvárda, Bessenyei gimnázium), Tóth Zoltán (Nyíregyháza, ipari szakkö­zépiskola), Bősze Katalin (Ti- szavasvári, Váci Mihály Gim­názium) vehetett át. Nyolcán szereztek ezüst, hatan pedig bronz minősítést. :ép sikerrel szerepeltek a kórusok. Arany minősítést ért el a szakmunkásképző in­tézeti énekkarok között a nyíregyházi 107-es, a 110-es, valamint a kereskedelmi és vendéglátó-ipari intézet, a másik középiskolai kategóri­ában pedig a nagyecsedi, a kisvárdai Bessenyei gimná­zium, Nyíregyházáról a Zrí­nyi, a Krúdy és a Vasvári gimnázium énekkara. öt együttes kapott ezüstöt, négy pedig bronzot. A diákszínpa­dok versenyében az arany minősítést nem adták ki. Ezüstérmes a nyíregyházi Vasvári és a demecseri gim­názium csoportja, három di­ákszínpad pedig bronz minő­sítést szerzett. A háromnapos rendezvény vasárnap, ünnepélyes ered­ményhirdetéssel ért véget. Az arany, ezüst, bronz oklevelek és az értékes tárgyjutalmak kiosztása után a kategóriák győztesei gálaműsorral bú­csúztak a közönségtől. A leg­jobbak — több mint kétszá­zan — a sárospataki diák­fesztiválon képviselik me­gyénket április 29- és május 2-a között. Ojfehértón az ÁFÉSZ a 4-es számú főút mentén a szövő­gyár közelében új élelmiszer-háztartási üzletet nyitott a közelmúltban. (Elek Emil felv.) A lány integetett neki... Rablás az Orgona utcán Tamás Imre tavaly no­vember elsején napközben többször átment á nyíregy­házi Halászcsárdába, és este is ott italozott. Ittas állapot­ba került. Este ott volt már Szarka László 30 éves több­szörösen büntetett előéletű nagycserkeszi alkalmi mun­kás, továbbá az élettársa, Bancsó Józsefné, sz.: Balogh Mária segédmunkás, és an­nak húga, Balogh Julianna. Tamás átült a Szarkáék asztalához, mert Balogh Ju­lianna integetett neki. Itt a lány kért tőle 30 forintot italra. Közben Tamás az ön­gyújtóját is az asztalra tette. A pénzzel és az öngyújtóval Balogh Julianna eltűnt. Este tíz órakor felálltak az asztaltól Szarkáék is, hogy mennek. Tamás Balogh Ju­liannát kereste, mire Szarka ígérte neki, hogy megmutat­ja, hol lakik. Elmentek az almatároló felé. Szarka út­közben elkérte Tamás kabát­ját azzal, hogy fázik. Meg is kapta és magára terítette a kabátot. Az almatárolónál nem áll­tak meg, hanem mentek to­vább a Simái úton, majd az Orgona utcában. Ott egy sö­tét, kivilágítatlan részen Szarka követelte, hogy Ta­más adja oda neki a pénzét. Tamás azt mondta, hogy nincs neki. Erre Szarka arcul csapta, lenyomta a földre és elszed­te tőle az óráját, gyűrűjét, irattárcáját és apróbb szemé­lyes holmijait. Az órát és a gyűrűt átadta Bancsónénak. Ezután Tamás felállt, és kérte Szarkát, adja vissza a kabátját. Szarka erre újból nekitámadt, ütötte, dulako­dott vele, s egy bokorba ke­rültek. Itt Tamás felülkere­kedett, mire Bancsóné fejbe­rúgta. Szarkáék elmentek, Ta­más pedig másnap tett jelen­tést a rendőrségen, és Szarkáék még aznap őrizetbe kerültek. Tamás sérülései könnyebb természetűek voltak. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a napokban hirdetett ítéletet az ügyben, és rablás miatt Szarkát három év fegy- házra, Bancsónét egy év és négy hónap börtönre büntet­te. A bíróság Szarkát há­rom, Bancsónét két évre til­totta el a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ki) Szórakoztató műsoraival nem kényeztetett el túlsá­gosan minkét a televízió a múlt héten. Vonatkozik ez elsősorban Bedő István pénteken sugárzott Vannak még angyalok című, az át­lagos színvonalon jóval alu­li tévékomédiájára. A be­fogadási nyilatkozattal üz­letelő öregek manipulációi kudarcának bemutatása a minden zaklatást kibíró Varga Sándor esetében bi­zony (vagy hálistennek?) bő félórára is csak a „ki- szekírozási” trükkök ismé­telgetésére futotta... Pedig a rendező (Bednai Nándor) kiváló színművészeket sora­koztatott fel a produkció sikere érdekében, őket per­sze mindig szívesen nézzük, hallgatjuk, de most mintha lehetetlent kívánt volna a stáb tőlük: eljátszani egy humorossá erőltetett törté­net félig-meddig megírt szerepeit. Ugyancsak nem sok jót írhatok a szombat es­ti Flóra c. angol té­véfilmről, mely fölöttébb porosnak tűnt és megbo­csáthatatlanul unalmasnak hatott számomra. Viszont szívesen néztem végig va­sárnap délután — annak ellenére, hogy a filmművé­szet ezköztára azóta termé­szetesen jóval gazdagabb lett és kifejezési formái összetettebben artisztikussá váltak — Korda Sándor 1933-as, VIII. Henrik ma­gánélete c. filmjét, különö­sen ilyen kitűnő, „friss” magyar szinkronizálásban. Egyáltalán nem akarom alábecsülni a debreceni Csokonai Színház kitűnő, Ben Johnson: Volpone — avagy a pénz komédiája felvételről sugárzott előadá­sát sem, meg kell azonban jegyeznem, hogy két kosz­tümös szórakoztató produk­ciót sugározni ugyanazon a napon nem volt valami sze­rencsés. Végül a műsorhét legki­emelkedőbb eseményéről — igaz, hogy más kategóriá­ban: a Századunk régen várt új sorozatának meg­kezdéséről. A Végjáték a Duna mentén első része az 1944. márc. 19-én a magyar legfelsőbb politikai-katonai vezetés körében történteket jelenítette meg, Bokor Pé­ter megszokott, szinte mű­fajteremtő, lenyűgözően komplex módszerével. Horthy és Kállay minisz­terelnök, s a magyar ural­kodó körök a háborúból va­ló tétova „kiugrási” kísér­letei a német megszállás napján a felelősség pem vállaló gyávaságba torkoll­tak. (Horthy szánalmasan ismételgette: „De hát én semmit sem írtam alá... a felelősség az övé... Hitle­ré.” — Ugyanakkor paran­csot ad, hogy ne legyen el­lenállás a megszálló néme­tekkel szemben.) Pedig — a magyar vezérkarhoz a né­metek szándékairól előze­tesen befutott jelentések alapján — lett volna ele­gendő idő a katonai ellen­állás megszervezésére... Az újvidéki vasúti híd magyar katonai őrségéhez valami­lyen okból nem érkezett meg az ellenállást letiltó parancs, így vált aztán a kötelességét teljesítő őrve­zető 1944. március 19-nek egyetlen hősi halottjává. Bár a német megszállás eseménytörténete és a ma­gyar politikai-katonai hát­tere főbb vonalaiban ismert, Bokor Péter a részletek megvilágításával, a helyszí­nek (pl. az újvidéki) bemu­tatásával elsősorban az ese­mények egykori szereplői­nek megszólaltatásával hal- lalanul érzékletessé vará­zsolta történelmi ismerete­inket. Merkovszky Pál Azt gondolom, az egyik legnehezebb riporteri fel­adat az, ha egy beszélge­tés során a riporter a meg­kérdezett ember életének lé­nyeges momentumait, az ezekre vonatkozó kéréseket és válaszokat úgy állítja rendbe, hogy az illetőről a legfontosabbakat, legjellem­zőbbeket tudja meg a hall­gató. Látszólag ez könnyen megtartható alapelv. Azon­ban a beszélgetés tapinta­tos irányításához a ripor­ternek bizonyára jól „fel kell készülnie a partner­ből”; ezenkívül pedig a te­hetség, a jó megérzés meg a széles körű műveltség is el­engedhetetlen riporteri kö­vetelmény. Sediánszky Já­nosról régóta tudjuk, ren­delkezik ezekkel a tulajdon­ságokkal, melyekhez még az is társul, hogy kellemes tár­salgó. Legutóbb a múlt hét elején örülhettünk egy ál­tála készített műsornak. Egy estém otthon cím alatt egy, a rádiót különösen ked- ,velő orvost mutatott be. Az adásnak a hallgatóban kel­tett jó hangulatához nem­csak a bemutatott személy színes egyénisége, kedves történetei járultak hozzá, hanem a riporter érzékeny és sok mindenre reagáló partneri ténykedése is. A szombat esti háromne­gyed hét alkalmas időpont arra, hogy jó hangjátékokat hallhasson az ember a fő­adón. Most Arái Liives két­szereplős játékát közvetítet­te a rádió. A Maud király­né-föld két csalódott ember találkozását, pillanatnyi kö­zel kerülését, csatáját és el­válását sűrítette, s mondta el Ardi Liives gondolatait az őszinteségről, az igaz és hazug érzelmekről, a kép­mutatásról, a hiszékeny bi­zalomról és az általánosítá­sig túlhajtott bizalmatlan­ságról. A könnyed hangvétellel indított hangjáték egyre ko­molyabb színeket használva bontja ki a csalódottságá­ban a magányt, a csendet kereső sarkkutató és az egy­kor ugyancsak súlyosan csa­lódott, de ezt az érzelmek kiiktatásával, lelki megkö­zelíthetetlenséggel kompen­zálni akaró egyetemista lány jellemét, gondolatvilá­gát. Á hallgató szinte perc­ről percre többet tud meg róluk. Ez a fokozatosság nemcsak a befogadást, ha­nem a mérlegelést is jobban lehetővé teszi a hallgatónak. Igazi élményt okozott ez a hangjáték. Kútvölgyi Erzsé­bet és Lukács Sándor játé­kával. A harmadik programon mutatták be Öve Magnus- son svéd író hang játékát. Az Isten veled, Walter Larsson szintén az embert kapcsolatok minőségét, mi­lyenségét boncolgatja. A szeretetet és a megértést mint a leglényegesebb ér­zelmet állítja nemcsak a testvérek, hanem általában az emberek kapcsolatának középpontjába. Fő követ­keztetése azonban, mármint az, hogy az embert hibáival együtt is lehet szeretni, nem kaphat teljes hitelt a hallgatótól. Ez az felv meg­bicsaklik részben a címben szereplő haldokló életének, magatartásának elmesélése, részben, pedig a két fivére viselkedésén, dialógusain. Seregi István □KÉPERNYÖEEE Hagy sikert diáknapok Kisvárdán flUtiTTil MELLETT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents