Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

Üdülés A z egyik munkahe­lyen teniszpályák, úszómedence, koz­metikai szalon, mosoda vagy — a „fajsúlyosabb” szolgáltatások közül — he­gyi és vízparti üdülők, ha­lász- és vadásztanyák, egy kisváros számára is irigy­lésre méltó lakásépítkezé­sek. A másikon jobb eset­ben is csupán néhány bé­relt szoba, vagy sebtében felállított faház nyaraló gyanánt; néhány rozzant zuhany,, vagy tucatnyi bá­doglavór egy félreeső suf­niban, öltöző- és fürdő­ként. Ilyen szélsőségek jel­lemzik a munkahelyek szociális szolgáltatásait. A luxus és a szegénység kö­zötti középúttal persze gyakrabban találkozni, de ellentmondások és arány­talanságok szinte minde­nütt felfedezhetők. Valószínűleg igaz, hogy egy vállalatnak könnyebb és talán „hasznosabb” is „béren kívüli juttatásban” részesítenie a dolgozók meghatározott körét, mint bérük emelésére töreked­ni. A munkások számára persze tökéletesen mind­egy, hogy a vállalat szo­ciális tevékenysége möi gött valójában milyen szándék húzódik meg. Az elosztás aránytalanságait azonban észreveszik és szóváteszik. Mindhiába: a munkahely válogat, diffe­renciál, attól függően, hogy kiket tart fontosabb, hasznosabb munkatársak­nak. Logikus és érthető magatartás, egyetlen szép­séghibával: a differenciál­tan szétosztott szociális támogatás anyagi alapjait a vállalat valamennyi munkása és alkalmazottja teremti elő, akik feltehe­tően jól tudják, hogy a végzett munka és a szo­ciális szempontok sze­rinti elosztás között alap­vető különbség van. Ha egy munkahelyen úgy döntenek, hogy a kedvez­ményes üdülés a legrosz- szabb anyagi helyzetben lévők számára nyújtandó szociális támogatás, akkor tudniuk kell azt, hogy ez­zel a döntéssel a jobb fi-l zetésűek, a munkahely szempontjából fontos vagy éppen kiemelkedő munkát végzők jövedelmét meg­rövidítik, s fel kell készül­ni arra is, hogy egyesek közül netán elégedetlen­kedni fognak. N em ártana ezért ki­mondani, hogy a kedvezményes üdültetés elsősorban anya­gi támogatás azok részé­re, akik — például csalá­di helyzetük miatt — más­képpen nem üdülhetnek. A beosztás, a szakértelem elismerése — lenne! — a magasabb bér. S ebből az is következnék, hogy a szociálpolitikának egészen más kritériumokat kell al­kalmaznia. Olyanokat, amelyek a legjobban rá­szorulók gondjait enyhíte­nék. Óránként 20 ezer liter tejet dolgoz fel a mátészalkai tejüzem pasztőröző berendezése. (Gaál Béla felv.) Á TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRA EMLÉKEZTEK Hálastaféta, koszorúzás Nyírségi termékek az AGROMASEXPO-n AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 69. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. március 22., vasárnap MA Nagyobb kedvezmény (2. oldal) • Olcsóbban, szebben (3. oldal) A hagyományokhoz híven Baktalórántházán, a Tanács- köztársaság mártírhalált halt hőseinek emlékművénél tar­tották meg szombaton a KISZ megyei, nyíregyházi járási és baktalórántházi nagyközségi bizottsága által szervezett emlékünnepséget. Az ünnep­ség előzménye reggel három­negyed hétkor kezdődött Kis­várdán, amikor Csucska Je­nő, a Bessenyei gimnázium nyugalmazott igazgatója rö­vid megemlékezés után útnak indította a gimnázium 95 ta­nulójából álló futó stafétát, s 78 kerékpárost, hogy leróják kegyeletüket az iskola egyko­ri tanárainak emlékműve előtt. Baktalórántházán az Ifjú Gárda zenekar indulóira vo­nultak a nagyközség és a já­rás községeiből összegyűlt fi­atalok a hősi emlékműhöz, ahol a Himnusz hangjai után Bihari Albert, a KISZ megyei bizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet. — Tizenötödször köszöni már a tavaszkezdet hagyo­mányos ünnepséggel a nagy­község lakóira, s a megye más tájairól idesereglett fia­talokra. Tizenötödször hajt­juk meg mélységes tisztelet­tel, alázattal fejünket 1919. mártírhalált halt hőseinek emléke előtt, s idézzük fel a Tanácsköztársaság nagyszerű­en és fájdalmasan szép nap­jait. Mindennek már 62 éve, és még csak 62 éve. Hiszen mi ünneplő fiatalok csak tör­ténelemként ismerjük a nagy­szerű tetteket, miközben — ha egyre kevesebben is — itt élnek közöttünk a nagy idők élő tanúi, akik soha nem lan­kadó erővel hordták és hord­ják a rozsét ahhoz a tűzhöz, amelynek lángjai minket él­tetnek, nekünk, jelenünknek és egy a mainál is szebb, bol­dogabb jövőnek világítanak. — De a mohón ízlelgetett szabadság nem tartott soká­ig. A belső reakció elvesztett pozícióit féltette, a külső re­akció a példa erejétől rette­gett. S végül is nem a szív, a fegyver volt kevés, a Ta­nácsköztársaság 133 fényes nap után elvérzett a túlerő­vel vívott csatában. Iszonyú megtorlás következett. Ava­tatlan, idegen és durva csiz­mák sárba tiporták egy nép évezredes vágyát, s azt hit­ték örökre kiirtották Európá­ból az emberibb jövőért küz­dő szellemet, de tévedtek. Baktalórántházán Képünkön: a hálastaféta résztvevői tisztelegnek a mártírok emlékművénél. (Jávor L. fel'v.) Szólt az előadó a három di­cső tavasz — 1848, 1919, 1945 — fiatal hőseinek bátorságá­ról, nagyszerű helytállásáról, akik életre hívták mostani ünnepségsorozatunkat, a For­radalmi Ifjúsági Napokat, a cselekvő emlékezés fórumait, majd azokról a feladatokról beszélt, amelyeket a KISZ kö­zelgő kongresszusa, az arra való felkészülés jelentett Sza- bolcs-Szatmár megye fiatal­jai számára. Az ünnepi beszédet köve­tően ifjú KISZ-tagok fogada­lomtételére került sor, majd a Kisvárdáról megérkezett hálastaféta tagjait köszöntöt­ték az ünnepség résztvevői. Ezt követően a munkás gyász­induló hangjaira koszorúkat helyeztek el Császy László, Vári Emil, Bakó Bertalan, Borsi Imre, Csernyánszky Tamás, Dedinszky Ernő, Györkös István, Györkös Pál, Kántor Imre, Koch Sámuel, Olenyik György, Tolnai Ist­ván és négy ismeretlen röskatona emlékművénél. Az emlékünnepség az ternacionálé hangjaival véget, a KISZ-fiatalok követően egész napos sport- és kultúrműsorral ünnepel­ték a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 62. évfordulóját és a KISZ zászlóbontásának 24. évfordulóját. Négy szakkiállítást rendez­nek április 7—12 között a bu­dapesti nemzetközi vásárvá­rosban. A HUNGEXPO hét­közepén megtartott sajtótá­jékoztatóján elmondták: nagy érdeklődés előzi meg a most kilencedik alkalommal sorra- kerülő AGROMASEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági Gép- és Műszerkiállítást. Ezen 13 ország 113 kiállítója népszerűsíti termékeit, s jó áttekintést ad a gépgyártás­ban élen járó országok újabb megoldásairól, valamint a ha­gyományos, jól bevált techni­káról egyaránt. Az AGROMASEXPO-n fel­sorakoznak a KGST és a fej­lett tőkésországok magyaror­szági szállítóinak berendezé­sei. A nemzetközi tapaszta­latcserék pedig az újabb le­hetőségek jobb megismerését segítik elő. A hazai kiállítók közül a MEZŐGÉP Tröszt száz géppel és műszaki be­rendezéssel szerepel. Helyet kapnak a látnivalók között a nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalat silómarói és pótkocsi­típusai. A tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyár külön­böző gyomirtó és növényvédő szereivel vesz részt a kiállí­táson. A TSZKER országos központja kiállítja a nemrég átadott kótaji üzemben ké­szülő felújított gumiabron­csokat. A külföldi kiállítók közül jelentős a szovjet TRAKTOROEXPORT bemu­tatója, ahol az érdeklődők láthatnak kis- és nagytelje­sítményű gépeket egyaránt. Az NDK-ból kombájnok, fel­dolgozógépek érkeznek az áp­rilis 7-i megnyitóra, míg a csehek többségében élelmi- szeripari gépeket vonultatnak fel. A nyugati országok kiál­lítói közül az osztrákok er­dészeti és faipari gépekre, a dánok öntözőberendezésekre, a nyugatnémet cégek pedig különféle vontatókra, beta­karítógépekre és élelmiszer- ipari berendezésekre hívják fel a szakemberek figyelmét. Tizedik alkalommal rende­zik meg a HUNGAROPLAST Nemzetközi Műanyag- és Gu­miipari Kiállítást. Nyolc or­szág 109 kiállítója felvonul­tatja a rendkívül gyorsan fejlődő műanyagipar leg­újabb termékeit az építőipar­tól a közfogyasztási cikke­ken keresztül egészen az egészségügyi területig. Tizen­öt ország és Nyugat-Berlin kiállítói vesznek részt az ötö­dik alkalommal megrende­zendő Nemzetközi Könnyű­ipari Gépkiállításon. Ezen felvonulnak majd a textil-, konfekció-, bőr- és cipőipari gépek berendezések, automa­ták. A bemutatón egyben jó alkalom nyílik arra, hogy a szocialista országok könnyű­ipari gépgyártói bemutathas­sák a közös munkával kifej­lesztett és kooperációval ké­szített gépeket. vo­In­ért ezt Szakmunkástanulókat jutalmaztak n Szakma kiváló tanulója verseny megyei eredményei A Szakma kiváló tanulója szakmai és tantárgyi tanul­mányi versenyek megyei eredményeit hirdették ki a 107-es Mező Imre Ipari Szak­munkásképző Intézetben március 20-án. Az elmúlt hó­napokban a megyei szakmun­kásképző intézetek tanulói 34 szakmában és 12 tantárgyból versenyeztek. A megyei dön­tők első, második és harma­dik helyezettjeinek — száz­harmincnyolc tanulónak — adták át az elismerő okleve­leket és jutalmakat a megyei tanács és a KISZ megyei bi­zottságának képviselői. A ju- talmazottak közül többen az országos szakmai és tantár­gyi versenyeken is eredmé­nyesen szerepeltek. A leg­jobbak májusban Budapesten központi ünnepségen a jutal­mak mellett átvehetik szak­munkás-bizonyítványukat is. fl KISZ KB zászlaja a SZKÉV fiataljainál Eredményes mozgalmi munkájáért március 21-én átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-szervezetének. Nem könnyű röviden ösz- szefoglalni, mi mindent tettek a SZÁÉV KISZ-esei a ma­gas elismerés elnyeréséért. Mindenekelőtt helytálltak a munkában, ami különösen 1979—80-ban rótt nagy meg­terhelést a dolgozókra. A KISZ-esek is ott voltak a túl­órákon, a két ünnep közötti munkákon, az év végi hajrá­kon. Nekik is köszönhető, hogy a vállalat teljesítette az 1980-as és az V. ötéves terv célkitűzéseit. A KISZ-esek részt vettek a szocialista brigádmozgalom­ban, csatlakoztak a XII. kongresszus tiszteletére in­dult mozgalmakhoz. Patro­náltak gyermekintézménye­ket, készítettek gyermekjáté­kokat, építették a rászoruló munkatársak családi házát, dolgoztak a kommunista szombatokon. Szerepelt a KISZ akció- programjában többek közt a KISZ-radar, vagy a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa munkájának a fellen­dítése. E mozgalmakra 1977­Szovjet megrendelésre Szövetkezet. A képen: rágok. (Jávor L. felv.) dolgozik a Kisvárdai Ruhaipari készülnek a fin- és kamasznad­től fordítanak a SZÁÉV-nél nagyobb figyelmet. Fém- és papírhulladékok gyűjtésében az 1978-as év volt a legeredményesebb: ek­kor 102 ezer forint értékű hasznos anyagot adtai: át a MÉH-nek a fiatalok. Az alapszervezetek politi­kai munkája elsősorban az ifjúsági vitakörök szervezésé­ben valósult meg. Sokat tet­tek a KISZ-esek az úttörő­kért is. Ez elsősorban jól dol­gozó SZÁÉV-es ifi vezetők, másrészt közös rendezvények (gyárlátogatás, vetélkedők, hulladékgyűjtés) révén vált valóra. Az elmúlt években jelentősen nőtt a KISZ-tagok létszáma. Míg 1978-ban mint­egy 360-an voltak a válla* latnál, jelenleg már 560-an vannak. Kiemelkedő ered­ménynek számít, hogy létre­jött a vállalati Ifjú Gárda­szakasz, melyben 22-en te­vékenykednek. A KISZ KB Vörös Vándor­zászlaját szombaton a válla­lati KISZ-küldöttgyűlés ke­retében Nagy László, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára adta át Márkus Gyulá­nak, a vállalati KlSZ-bizott- ság első titkárának. A ren­dezvényen ott volt Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, és Molnár Márton, az ÉVM fő­osztályvezető-helyettese. Az ünnepségen megválasztották a 13 tagú vállalati KISZ-bi- zottságot, melynek titkára is­mét Márkus Gyula lett. U|Kelet- HB Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents