Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
1981. március 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á hitel ára ]OBB MINŐSIG, TÖBB FIZETÉS Elismerés Moszkvából A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK termelésfejlesztési elképzelésüket (beruházásokat) nagyrészt a bank közreműködésével, hitel igénybevételével valósítják meg. 1976-tól létezik a hitelezés új formája, az exportárualapot növelő termelésfejlesztési hitel. Sajnos a megye mezőgazdasági üzemei az elmúlt öt évben túlzott óvatossággal éltek e lehetőséggel, ötvenegy termelőszövetkezet 600 millió forintos fejlesztéshez mindössze 350 millió forint konvertálható hitelt vett igénybe. Az óvatosság főként azzal magyarázható; bár kedvezőek a visszafizetési és kamatfeltételek, a követelmény is nagy. A bank szigorúan számonkéri a megállapodás alapjául szolgáló mennyiségi és minőségi terméktöbbletet. Vannak üzemek, mint például a tisza- vasvári Munka, ahol elszámoltatás nem okoz gondot. A tiszavasváriak tavaly a kukorica-, a búza- és a napraforgó-termesztés fejlesztéséhez kértek és kaptak ötmillió forint konvertálható hitelt. Az eredmény kukoricából 800 hektáros területen 57 mázsás, búzából 840 hektáros területen 52,1 mázsás átlagtermés. A napraforgó többlettermés 126 tonnát tett ki. A fejlesztés hasonló hatékonysága mellett a bank a 6 százalékos kamatból az árbevétel alapján a kamat 25 százalékát visszatéríti. Az exportárualap növelésére mindig szükség volt. Termelésnövelő és minő-« ségjavító rekonstrukciót hajt végre a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat a vásárosnaményi és a mátészalkai takarmánytáp-készítő üzemében. Mindkét helyen még a múlt évben elkezdődtek a munkálatok, melyek idén áprilisban, illetve májusban fejeződnek be. A régi gépekkel a rekonstrukciók ideje alatt is végzik a korábbi arányos termelést. A vásárosnaményi tápüzem korszerűsítésére 30 milliót Ez a következő években is egyik fő követelmény a gazdaságokkal szemben. Sajáterős termelés fejlesztésére csak kevés üzem képes, tehát hitelre van szükségük. A bank megyei igazgatóságától kapott tájékoztató szerint 1981-ben növekedett a konvertálható hitel iránt az érdeklődés. Már jóváhagyták a nagycserkeszi Kossuth és a tiszalöki Szabadság Tsz-ek igényét, miszerint a cukorrépa-termesztés korszerűsítéséhez, területnöveléséhez a két gazdaság 7,1 millió forint hitelt kap. Döntés alatt van másik két termelőszövetkezetnek a búza, illetve a kukorica termesztésére vonatkozó hitelkérelme. Ez együtt 6,6 millió. Egy másik fejlesztési terv baromfitelepre, keltetőüzemre vonatkozik 73 millió forintos banki „segédlettel”. Ha a beruházás megtörténik, a hiteligénylők évi 440 vagon húscsirkét garantálnak. Előkészület alatt van a varsánygyürei fejlesztési terv is. A tsz 150— 160 vagon többlet baromfihús előállításával kívánja növelni meglévő kapacitását. MESSZEMENŐEN TÁMOGATJA a bank a megalapozott, reális döntéseket, mert a konvertálható hitel sokoldalúan hasznos, nemcsak a népgazdaságnak, az üzemeknek is. Ahol jól kezelik a pénzt, ott a fejlesztési ráfordításokat köny- nyen, gyorsan kigazdálkodjék. (s. e.) költ a vállalat. A legújabb típusú gépi berendezést és automatikát szerelik fel itt. Ez egyben hatékonyabbá, másrészt jelentősen gazdaságosabbá teszi a termelést. A rekonstrukció befejezése után; az eddigi napi 8 vagon tápkészítés megháromszorozódik: napi 24 vagon mennyiség lesz az üzem termelése. Mátészalkán 10 millió forint költségen, a tápüzem gépi berendezése műszaki fejlesztését végzik. Izzó hangulatú pártvezetőségi ülés volt tavaly szeptemberben a nyíregyházi ruhagyárban. Elhangzott ott dicséret, de bírálat is bőven. A minőség volt a téma, s a résztvevők egyike sem tartotta titoknak: most kell ráhúzni, mert az egész évben egyenletesen jó minőség megtartása éppen szeptemberben igényelt megújulást. A lendületvétel sikerült: a konkrét, személyre szóló pártmegbízatások jól támasztották alá a gazdasági vezetők intézkedéseit, újra nőni kezdett az első osztályú termékek részaránya. Á vállalat legjobb gyára Az eredmény azóta ismert: a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyára az idén megkapta a szovjet külkereskedelmi vállalat, a Raz- noexport elismerő oklevelét, amelyet éppen az egyenletesen jó minőséggel érdemeltek ki. Néhány héttel később újabb elismerést jelenthettek be a nyíregyházi kollektívának: másodszor is elnyerték a vállalat legjobb gyára kitüntető címet, amelyet a termelési program jelentős túlteljesítésével, az első osztályú termékek részarányának javításával és a termelékenység jelentős növelésével érdemeltek ki. Az utóbbi években sok, a munkát könnyítő speciálgép került a VOR nyíregyházi gyárába. (Elek Emil felvétele) Külön-külön is mindegyik nagy feladat. — A nyíregyházi ruhagyárat az utóbbi években szinte csak a munkaszervezésről ismerték — mondja Hajdú Miklós, a vállalati pártvezetőség titkára. — Nagy munka volt, de a kétéves szervezés után mi is elégedettek voltunk a termelékenység 23,3 százalékos növekedésével, s ha hozzávesszük, a szervezést követő első teljes évet, 1980- at, az eredmény 41 százalékos pluszra szépül. De ez már nem a szervezés éve, hanem a minőség esztendeje volt. Még lehet javítani — Kétszeresen is újra kellett tanulni a szakmát — fogalmaz Butkai Ildikó, aki most éppen bélelt férfinadrágokat endliz célgépen. — A szervezés után másképpen osztódott el a munka, speciális gépeket is meg kellett ismerni, amelyek közül sok jóval gyorsabb volt, mint amit megszoktunk. Ildikó KISZ-titkár, párttag tehát sok mindent tud az üzem dolgairól. Elsősorban a kollektíváról, az együttműködésről beszél. — A nadrágszalagon mi sokat segítünk egymásnak. Ez INFLUENZA Két ember szinte versenyt köhög mellettem. — Á kettő? — kérdezi az egyik. — Á dehogy ... RÉGI BARÁTOK — Mesélj! Mi van a többiekkel? Mi lett a Zsófiból? — Férjhez ment___ — Állati! És ki volt az az ökör, aki elvette? — Én — mondja fagyosan a másik. nem azt jelenti, hogy elvégezzük a másik munkáját, hanem azt, hogy menet közben figyelemmel kísérjük: az előttünk dolgozó hibátlanul végezte-e el feladatát. Ilyenkor még lehet javítani, később már a minőség látja kárát a mulasztásnak. Ügy gondolom, hogy mi, KISZ-esek, párttagok itt a szalag mellett azzal tehetünk legtöbbet a minőségért, ha megbecsüljük egymás munkáját, megmutatjuk egymásnak a jó szakmai fogásokat, s kellemes légkört teremtünk. Greskó Veronika a zakószalag művezetője, szintén fiatal párttag. — Szerintem a legfontosabb, hogy anyagilag is elismerik a jó minőséget — ösz- szegezi tapasztalatait. A hivatalos megfogalmazás szerint mi minőségi bérrel kombinált egyéni teljesítménybérben dolgozunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy tíz százalékkal, tehát 300—400 forinttal kereshet többet az, akinek munkája kifogástalan minőségű. Belejöttünk a zakókészítésbe is, mostanában már napi 560 kerül le a szalagunkról. A minőséget a feltételek oldaláról is megtámogatták a gyárban: anyagra nem kell várni, s a szerelők ugyanúgy érdekeltek a folyamatos munkában, mint a varrónők. Ha valaki a gép hibája miatt nem tud dolgozni, a szerelők pénze is bánja. Egymást segíteni — Valóban az a hír járja, hogy én mindig a minőséggel hozakodom elő, az üzemben is, a pártvezetőség ülésén is — mondja Márkus József né, a meo vezetője — de nem lehet szétválasztani a napi gazdasági és a pártmunkát, hiszen mindkettőnek fontos célja, hogy jó minőségű, keresett termékek kerüljenek ki a mi gyárunkból. A pártfórumokon elsősorban az együttműködést, egymás segítését szeretnénk javítani, s összegyűjtjük mindazt a sok javaslatot, amit aztán a napi munka szervezésénél figyelembe vehetünk, sokszor már továbbfejlesztve. — Akkor volt nálunk a fordulópont, amikor kiiktattuk a szóhasználatból a „ke-a, leti, á nyugati, a helf^U Vfc^, zséf igazgató. Á*Í<ár szalag mellett, akár irodában beszélünk, csak nadrág, zakó, mellény hangzik el, s minden darabnak lehetőleg minden piacon meg kell felelni. Ez gondolkodásbeli változásokat is igényelt — és örülünk, hogy összefogással megnyertük az első meneteket a szervezés és a minőség területén is. Tavaly elértük, hogy a MERT és az importőr minősítése szerint 100 termékünkből 98 első osztályú volt. És ezen még javítani szeretnénk ... M. S. JÓINDULAT — Tessék csak! Parancsoljon!— A fiatalember udvariasan az autóbusz jegyautomatájához engedi az idős hölgyet. — Köszönöm, fiam! Maga nagyon kedves ... — Semmi, csak tetszik tudni, nem vagyok benne biztos, hogy jó a gép. NEM MINDEGY — Na és Bandi? Ö nem dolgozik már nálatok? — Már nem. — Hova ment? — Sehova. Ű lett a főnök. (tha) Mi a véleménye? GYERGYÓI GYULA NEB-elnökhelyettes A névtelen bejelentésekről — A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanolyan fontosnak tartja a névtelen levelek, bejelentések, panaszok kivizsgálását, mint azokat, amelyeket névvel juttatnak el hozzánk a bejelentők. Több éves tapasztalataink szerint a névtelen bejelentések, panaszok mintegy ötven százaléka megalapozott, míg a névvel ellátott bejelentéseknél ez az arány 80 százalék. A megyei NEB-hez érkező összes bejelentések felét teszik ki a névtelenek, amelyek az előző évekhez — különösen a nyolc-tíz évvel ezelőttihez — emelkedést jeleznek. —„ Mioek . fuJajdQnítQm, hogy nem csökken? - -sőt a többi bejelentéshez viszonyítva inkább növekszik a névtelen levelek, panaszok száma? Az egyik oka az lehet: a közvélemény szélesebb körben is tudomást szerzett arról, hogy minden névtelen bejelentést kivizsgálunk és ha az szükségessé válik, akár büntető- eljárást is kezdeményezünk. Melyek a leggyakoribb témakörök? Főként a társadalmi tulajdonról, a pénzügyi fegyelem lazaságairól írnak a bejelentők, a dolgozókkal való bánásmódról, magatartásbeli visszásságokról tesznek közérdekű bejelentést. Sajnos, az esetek egy részében ezt akkor teszik, amikor eljöttek az előző munkahelyükről, vagy már nyugdíjba vönültak. o, 11 jer Miért nem írják alá a levelet? Pedig sokan tudnak arról: van egy törvény —, az 1977-es I. sz. —, amely a közérdekű1 bejelentések, panaszok ügyében született, s jogvédelmet nyújt a jóhiszemű, jóindulatú bejelentőknek. Ennek ellenére kényelmesebb megoldásnak látszik számukra, ha névtelenül küldik el bejelentésüket, mert attól tartanak, ha nincs mindenben igazuk, illetve a vizsgálat nem tud minden feltárt hiányosságot bebizonyítani, esetleg bajuk származhat belőle. Sokszor megkönnyítené, meggyorsítaná a népi ellenőrzési vizsgálatokat, ha ismernénk a levélírók kilétét és tőlük részletesebb információkat is kapnánk az ügyre vonatkozóan A bonyolult esetekben emiatt elhúzódnak a vizsgálatok ... — Elmondanám még, hogy a névvel, címmel érkező közérdekű bejelentések, panaszok íróit minden esetben védelemben részesítjük, nevüket titkosan kezeljük. Még akkor is, ha a bejelentésben foglaltak nem mindenben fedik a valóságot. A NEB rendszeresen figyelemmel kíséri, változott-e a helyzet a bejelentés színhelyén, illetve hogyan alakult a bejelentő sorsa. Páll Gcz» Rekonstrukció két üzemben Több takarmánytáp (ab) T án most vannak az almafák édesanyám kertjében a legjobb termőerőben. Szép, kifejlett, erős törzsű, nagy lombú fák; ilyenformán természetes, hogy több velük a munka is. Kezdődik mindjárt ilyenkor a metszéssel. Nos, elterveztem én, hogy a nővérem és a sógorom szakfelügyelete alatt magam is részt veszek e nem mindennapi munkában. Metszőollót és kisfű- részt hoztak magukkal Nyíregyházáról a sógoro- mék fölös számban, a szerszámokon tehát nem múlhatott vágyam teljesülése. Még a hosszú, kétágú létra csapjait is megzsíroztam előre, ne nyikorogjon az se. Ilyenformán mindennel ellátva vártam mohón a munka kezdetét. Meg is érkeztek ők. A szerszámokat rendben kirakták, akkurátosan munkaruhába öltöztek, magam nemkülönben, indulhattunk a kertbe, s már csattogtattam is az egyik fölös ollót. — Hát te azzal mit akarsz, öcsémfi? — kérdezte Sándor, mire kihúztam magam és közöltem: — Azt, amit ti. — Áhá! Szépen állunk. Lesz itten már munkaerő, oda se bagózzunk már a világnak. Megesszük ezt a harminchét fát egy nap alatt, ha ilyen nagy segítGa lám bős Lajos: Metszés ségünk is lesz. Na nézzük csak, ehhez a fához például, hogyan látnál hozzá? — Majd ti mondjátok! — Aj, de gyönyörű is lesz! Mi állunk idelenn és mutogatjuk és kiabáljuk, hogy ezt a gallyat, vagy emezt, és akkor gyönyörű világ lesz itt mindjárt. — Mért ne? — Kérlek tisztelettel — mondotta a sógor —, add már ide azt az ollót, míg csendesen vagyunk. — És elvette és el is tette a szerszámot azonnal. — Lesz itt neked munkád, sohse félj, ha nem is olyan nemes, mint amilyenre gondoltál. — Például? — Például, rendesen ösz- szeszeded mindazt a gallyat, amit mi a nővéreddel levágunk, és szépen lehordod az udvarra, ott minőségileg elhelyezed, nem pedig összevissza dobálva, mint a trágyát szokás, szóval megértjük egymást, ugyebár?! — Ugyebár ez nekem nem tetszik — véltem. — Ugyebár akkor beülsz a szobába az írógéped elé, és végzed a szakmád szerinti munkádat, világos? Majd mi összeszedjük a gallyat is utólag, ha méltóztattál végre megérteni. — De látni is szeretném a munkát! — Akkor csak az a lehetőség marad: a gally. Egy Toldi Miklóst is arra kárhoztatták a csuhás barátok, gondoltam és tán dünnyögtem is, hogy a nagy erejével vizet hordjon nekik a völgyből a hegy tetején álló klastromba. S mit tehetett? — Mit dünnyögsz? — Semmit, lényegtelen. S kezdetét vette a munka. Két nap alatt, míg a metszés tartott, hajlongtam annyit, amennyit máskor fél év alatt se. Előbb csak ölben hordtam a gallyat, aztán rájöttem, hogy ott a targonca, arra egyszerre hat öllel is ráfér, ha nem több, állítsuk csak szolgálatba! — No lám — vélte mosolyogva a sógor —, vannak a földön ésszerű dolgok is. A rra gondoltam, hogy a munka végeztével micsoda derékfájásom lesz nekem a rengeteg hajlongástól, és csudák csudája, annyi se lett, mint egy hangyacsípés. Kifejezetten jól esett még másnap is, minden mozdulat. És csak köszönni tudom a sorsnak e két szép napot! Ellesett beszélgetések
