Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 21. QQQQGQ Kényszermegoldás ? Kamarakórusoknak rendezett találkozót a múlt hét végén a KPVDSZ nyíregyházi mű­velődési háza, melyen a nemrégiben alakult spirituálé együttes is bemutatkozott. Képünk a szegedi Canticum kórus műsorából mutat be egy részletet. (Jávor L. felv.) Mókus kvartett, Tücsök zenekar, kórusmű angolul Tagozatos tanulók bemutatója Az elmúlt hét végén ren­dezték a Nyíregyházi 4. szá­mú Általános Iskola díszter­mében az iskolában tanuló zenetagozatos tanulók immár hagyományossá vált növen­dékhangversenyét. A koncer­ten énekes, hangszeres szólis­ták és együttesek, valamint az alsó és felső tagozat kó­rusai szerepeltek. Nyitányként a Napsugár énekkart hallottuk, amelyet Hegedűs Istvánné tanárnő vezényelt. Az énekkar tagjai iskolánk 4. és 5. osztályos ta­nulói. Nagy tetszést váltott ki a zeneszerető közönségből a Mókus kvartett. Az együttes tagjai a 4. osztályba járnak. Második éve tanulnak ját­szani ütős hangszereken a ze­neiskolában. Tanáruk Joó Csaba. A nem mindennapi hangszeres összeállítású ze­nekar dobon, cintányéron, gongon, száncsengőn, (ha­rangjátékon), kasztanyetten, triangulumon és csörgődobon játszott. Főleg XX. századi szerzők műveit játsszák. Kedves színfoltja volt a hangversenynek az alsó ta­gozatos furulyazenekar és az 5. z. osztályok Tücsök zene­karának közös produkciója. A furulyával 1. osztályban is­merkednek meg a tanulók, 3. osztályos korukban lehetnek a legügyesebbek furulyazene­kari tagok. A Tücskök 3. osz­tálytól hegedűinek, illetve csellóznak, aktív tagjai az iskola nagyzenekarának is. Legszívesebben a XVI—XVII. századból való táncdallamo­kat játsszák, de szeretik a magyar és idegen népdalok feldolgozásait is. A zsúfolásig megtelt néző­tér, kétszeri visszatapsolással fejezte ki tetszését a befeje­zésként szereplő felső tagoza­tos énekkarnak, amelyet már évek óta nagy sikerrel vezet Szabó Dénes karnagy. Műso­rukon Friderici, Kocsár, Bar­tók, Iber és Copland énekka­ri művei szerepeltek, érde­kesség, hogy az utolsó számot angolul énekelték. Szabó Hedvig 6. a/z az újságíró-szakkör tagja Bartók emlék- Koiinda, stúdió—k. hangversenyek Fővárosi együttesek Nyíregyházán „És az ő szarvuk / Ajtón be nem térhet / Csak betér az völgyekbe, / A karcsú tes­tük / Gúnyában nem járhat, / Csak jáihat az lombok közt, / A lábuk nem lép / Tűzhely hamujába, / Csak a puha avarba: / A szájuk töb­bé / Nem iszik pohárból, / Csak tiszta forrásból.” így meséli el a szarvassá válto­zott fiúk történetét Bartók: Cantata Profana-ja, melyet a megyei központi Bartók- emlékhangverseny mottójá­ul választottak a rendezők. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei művelő­dési központ, a megyei kó­russzervezet és a tanárkép­ző főiskola rendezi a koncer­tet a zeneszerző születéséhek 100. évfordulója alkalmából március 28-án este 7-kor a főiskola kerengőjében. Bartókra emlékeznek a nyíregyházi zeneiskola mű­vésztanárainak hangverse­nyén is március 22-én dél­után ötkor a nyíregyházi 4. számú iskola dísztermében. Az emlékhangversenyen szóló- és kamaradarabok szerepelnek. Egy mondatban... — Vencsellei István fotó­művésszel találkozhatnak az érdeklődők március 22-én délelőtt 9 órakor a VMK hír­lapolvasójában rendezendő ankéton... — A Bérgyilkosok című Hemingway-feldolgozás leg­közelebb március 22-én este hatkor szerepel a nyíregyházi Városi Stúdió színpad műso­rán a Szabolcs presszóban... — Hangversenyen mutat­kozik be a közönségnek a nyíregyházi Vasvári Pál Gim­názium énekkara március 21- én este hétkor a 4. számú is­kolában ... — A VMK díszítőművésze­ti stúdiója március 21-én a nyíregyházi közgazdasági szakközépiskolában rendez ■népművészeti bemutót és vá­sárt ... Újabb előadás-sorozattal vendégszerepeinek Nyíregy­házán a főváros legrangosabb amatőr művészeti együttesei. A Stúdió—K. alkotóközös­ség a Leonce és Léna című szerelmi komédiát március 21-én este hét, 22-én pedig délután három órai kezdettel mutatja be a városmajori párt- és művelődési házban. A Koiinda együttes népzenei műsora a születéstől a halá­lig kíséri végig az ember éle­tét. Szombaton fél ötkor az irodaházban, vasárnap há­romkor pedig az orosi műve­lődési házban lépnek fel. Könyv — előjegyzésre Minden nap — újdonság Hogy sikerült eddig az 50 százalékos kedvezményes könyvvásár? — kérdeztük a nyíregyházi Bessenyei köny- esboltban. Gáspár Péter oXtvééétSfÖP ,1 'megtudtuk, hogy a félidejéhez érkezett könyvvásár már eddig is fel­ért legalább két téli vásárral. Három megye: Hajdú, Szol­nok és Szabolcs boltjai tar­tanak állandó kapcsolatot, s a vásárlók érdeklődése sze­rint cserélik is a könyveket. Egyéni kívánságokat is fi­gyelembe vesznek, s előjegy­zésre próbálják a kért köny­vet megszerezni. Különösen az irodalomtörténeti, a törté­nelmi témájú kötetek, illetve a szakkönyvek keresettek, ezekből a következő napok­ban újabb szállítmány érke­zik. Március 28-ig tehát szin­te mindennap érdemes be­menni a könyvesboltokba ... Fafaragó szakkör alakult a közelmúltban a jánkmajtisi mű­velődési házban. A tíz tagú csoportot a sikeresen dolgozó helybeli amatőr művész, Tar Béla vezeti, aki felvételünkön legújabb munkáján dolgozik. (Gaál Béla felvétele) Falura ingáznak Sok ezren vannak, akik arra kényszerülnek, hogy mindennap hosszú kilométe­reket utazzanak munkahe­lyükre, vagy vállalva a csa­ládtól való távollétet, egy­két hetenként járjanak csak haza. Hogy pontosan meny­nyien választották a boldo­gulásnak ezt az útját, arról nincs statisztikai adat. De azt tudjuk, hogy legtöbbjü­ket a nagyvárosok, az ipari centrumok csábították. Mel­lettük vannak olyanok is, akik városról ingáznak falu­ra. Szolgálati lakást ígértek Közel egy éve még a Nyír­ség Ruházati Szövetkezet dolgozója volt Nyíregyházán Palkó Sándomé gyártás­előkészítő, akivel most Bak- talórántházán, a VERTISZ- ben találkoztunk. — Nagyon sokan a jobb fizetés reményében néznek új munkahely után. Én ke­resetcsökkenéssel kerültem ide. Mégis megérte. Előző ál­lásomban öt évig dolgoztam, meglehetősen rossz légkör­ben. Apránként kikészültek az idegeim. A fiatalasszony férje és szülei helyeselték a döntést. — A közlekedés jó, így nem jelent túl nagy terhet a kijárás. Reggel háromnegyed 6-kor kelek, fél órával előbb, mint mikor Nyíregyházán dolgoztam. Viszont maga az utazás naponta több, mint 2 óra. Egyelőre nem jelent gondot az időveszteség, hi­szen gyerekünk nincs, a fér­jem pedig katona. De hosszú távon nem lehet vállalni az ingázást. A házaspár jelenleg a férj szüleinél lakik egy szobában. Nyíregyházán adták be a la­kásigénylést, de nem biztos, hogy a megyeszékhelyen te­lepednek le. — A VERTISZ-től ígéretet kaptam arra, hogy esetleg adnak egy szolgálati lakást. Végső soron a kiköltözés is egy megoldás. Még nem dön­töttük el, hogy hol szeret­nénk letelepedni. Vendég vagyok otthon... Varjú Imre, a nyírkarászi Béke Termelőszövetkezet energetikusa eredetileg nyír­karászi, s most mégis Kisvár- dáról ingázik a községbe. — A városba nősültem 1976-ban. Semmi pénzért nem költöznék újra falura, a gyerekeim miatt. Nem kell azt magyarázni, hogy meny­nyit könnyít a lakótelepi összkomfort, a jobb ellátás, vagy az, hogy több lehetőség van a kicsik iskoláztatására. — Reggel és este 1—1 órá­val nő a munkaidőm az utaz­gatás miatt. Borzasztó stra­pás. Nem szólva arról, ha kimarad, vagy késik egy já­rat. Persze van, hogy én né­zem el az órát. Képzelje csak, pár perc késés nekem két óra várakozást jelent. Szeretem ezt a munkahelyet, de már elegem van abból, hogy vendég vagyok otthon, s csak futólag láthatom a gyerekeimet. Hiába akarok, idő híján segíteni sem tudok a feleségemnek, aki szintén dolgozik, s borzasztóan túl­terhelt. Az energetikus nem kön- törfalaz: egy-két éven belül szeretne otthonához köze­lebb eső munkahelyre kerül­ni. Egyetemi diplomával általánosba Zuborné Pázmándi Kata­lin viszont épp kislánya érde­kében vállalta az ingázást Kemecsére. — Biológia—földrajz sza­kon végeztem az egyetemen, s bizony nem dúskálhatok az állások között. Nyíregyházán, a Petőfi kollégiumban he­lyezkedtem el ’79 őszén, s örültem, hogy egyáltalán a városban kaptam állást. A munkával töltött délutánok, hétvégék miatt alig jutott időm Ildikére. Mikor meg­tudtam, hogy van egy hely Kemecsén, azonnal jelentkez­tem. — Nem az utazgatás a leg­rosszabb, hanem az, hogy már reggel 6-kor ki kell ci- bálni az ágyból a gyereket. A másik gond, hogy az is­kolában 15 perces szünetek vannak, így elméletileg egy percünk jut arra, hogy a ta­nítás végén elérjük a buszt. Akinek nincs utolsó órája, ilyenkor kiszalad, s vissza­tartja rövid időre a jármű­vet — de hát ezt sem lehet a végtelenségig csinálni. A fiatal pár szépen beren­dezett kis kuckójában be­szélgetünk Nyíregyházán. Szerencsések, hogy ifjú házas létükre már lakásuk van. — Ez, sajnos albérlet — tájékoztat a férj, aki a pa­pírgyár anyagbeszerzője. — Képzelheti, mi pénzt fizetünk érte. — Zoli nagyon sokat vál­lal — szól a feleség. — Gyak­ran hajnali 3-kor kel, s éj­félre jut haza. Fáradságos munka, de így többet keres. A-kemecsei általános isko­lában nyílt titok, hogy a leg­több fiatal, ingázó pedagógus ugródeszkának tekinti ezt a munkahelyet. Zuborné szá­mára sem ez a végállomás. Mint mindenki, szeretne ő is révbe érni, s végzettségének megfelelő munkát végezni ott, ahol az otthona van. Házi Zsuzsa Kikutatta a zsebeit Rablás az utcán Tavaly október 9-én Máté­szalkára utazott a fiatalkorú R. Andor 17 éves és B. Csaba 18 éves szamosszegi lakos. Pestre szándékoztak menni, s az volt a tervük, hogy a vo­naton kártyázással szereznek pénzt. Este kilenc körül a Halász étterem előtt meglátták Schmidt Ferencet, aki erősen ittasan jött ki az ajtón Ara­nyos Dániel társaságában. R. Andorék követték őket. Schmidt átadott Aranyos­nak 500 forintot és ezt a két fiatalkorú látta. B. Csaba kezdeményezésére elhatá­rozták, hogy elveszik a Schmidtnél maradt pénzt. Schmidt és Aranyos a Kraszna Áruház közelében elváltak, Schmidt egyedül folytatta útját hazafelé. A Kossuth utcán, a mozitól né­hány méterre R. Andorék utolérték és mindketten ar­cul ütötték. B. Csaba lefog­ta a karját, R. Andor pedig kikutatta a zsebeit és elvett tőle 1020 forintot. Schmidt másnap följelen­tést tett, s bár erősen héza­gosán emlékezett a történtek­re, nem telt bele egy újabb nap, és R. Andorékat őrizet­be vették. A kár megtérült, a pénz egy részét megtalálta a rend­őrség, a többit R. Andor megfizette. Az ügyre a napokban tett pontot a nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Lengyel István tanácsa: R. Andort egy év és négy hónap szabadságvesz­tésre büntette és két évre el­tiltotta a közügyektől. B. Csaba ügye már a Nyíregy­házi Járásbíróság előtt jog­erőssé vált, mert tudomásul vette az ott kiszabott egy év és hat hónap szabadságvesz­tést, továbbá a két év köz­ügyektől való eltiltást. Az ítélet jogerős. (k) MHWhang Segítsünk! Nagy figyelemmel ol­vastam a Kelet-Magyar- ország újévi számában a mozgássérültekkel kap­csolatos cikket. Azóta is örömmel és meghatódva látom lapjukban a napi híreket, a rokkantak, moz­gássérültek megsegítésére történő felajánlásokról, segítségnyújtásról, hogy a sérült, rokkant emberek újra beilleszkedjenek a társadalom életébe, annak értékes tagjai legyenek... Szívből kívánom ember­társaim és magam nevé­ben, hogy mindez sikerül­jön, s legyen ez több at­tól, hogy egy-egy rokkant embernek (esetleg ünne­pélyes keretek kötött) át­adunk egy-egy rokkantko­csit, hogy anyagilag segít­jük őket, esetleg valóban számukra megfelelő mun­kához juttatjuk legalább egy részüket. Tegyük ezt, s ne csak 1981-ben. Most azonban arról sze­retnék szólni, hogy ne csu­pán a mozgássérülteket tekintsük segítségre mél­tónak. Sokan járnak köz­tünk lelkileg sérült em­berek. Számtalan esetről tudunk, amikor gyerme­kek elveszítik a szüleiket, anyák gyermeküket, fele­ségek férjüket, vagy for­dítva. Ök ugyan tudnak dolgozni, járni, esetleg még anyagi támogatásra sem mindig ráutaltak. De nem lehet mindegy az, ho­gyan élnek és dolgoznak. Rokkantak ők is, s nekik éppúgy szükségük van az emberi megértésre. Ebből kell többet és többször adnunk. Ehhez kérem az orvosok, a barátok és fő­leg a munkatársak, a munkahelyi vezetők segít­ségét. Császár Terézia egészségügyi dolgozó JEGYVÁLTÁS — PIKTOGRAMRA Matricák a buszon A nyíregyházi 8-as jelzésű buszokon már látható, a töb­bin ezután fognak megjelen­ni azok a matricák, melyek a busszal közlekedőket hiva­tottak segíteni. A rajzos je­lek — piktogramok — a korábbi, nehezebben olvas­ható-kezelhető feliratokat váltják fel. Pályaudvarokon, vendég­látóhelyeken mindannyian találkozhattunk már velük. A táblán lévő koffer például a csomagmegőrzést, míg a fel­nagyított hatalmas jegy a pénztárt jelöli. A magyar bu­szokon félig-meddig úttörő­nek számító nyíregyházi kez­deményezést minden bizony­nyal több helyen követik majd. A Volán nyíregyházi kirendeltségének két dolgo­zója tervezte táblák a fel­szállás rendjét, a jegykiadó automata és az ajtók műkö­dését igyekeznek többek kö­zött bemutatni. A kocsik hát­só ajtajára a bérletes utaso­kat jelképező, bérletet ábrá­zoló matricát ragasztanak. A jegykiadó automata mellé a kétforintos nagyított mása kerül, az ajtók belső oldalát pedig a felszállás befejezésé­re felhívó csengő rajzával látják el. A szembeötlő, figyelemfel­hívó piktogramok mellett a viteldíj, illetve a pótdíj ösz- szegét a buszok ablakaira ra­gasztott, átlátszó feliratokon közük. A több mint kétszáz Vo­lán-busz matricázását a me­leg idő érkeztével folyamato­san végzik el. (Az öntapadós táblák felrakásához melegre van szükség.) Ha a munká­val elkészülnek, nemcsak a buszközlekedést segítik majd, de ízléses díszítésként is szolgálnak majd. (Csendes)

Next

/
Thumbnails
Contents