Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 21. QQQQGQ Kényszermegoldás ? Kamarakórusoknak rendezett találkozót a múlt hét végén a KPVDSZ nyíregyházi művelődési háza, melyen a nemrégiben alakult spirituálé együttes is bemutatkozott. Képünk a szegedi Canticum kórus műsorából mutat be egy részletet. (Jávor L. felv.) Mókus kvartett, Tücsök zenekar, kórusmű angolul Tagozatos tanulók bemutatója Az elmúlt hét végén rendezték a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola dísztermében az iskolában tanuló zenetagozatos tanulók immár hagyományossá vált növendékhangversenyét. A koncerten énekes, hangszeres szólisták és együttesek, valamint az alsó és felső tagozat kórusai szerepeltek. Nyitányként a Napsugár énekkart hallottuk, amelyet Hegedűs Istvánné tanárnő vezényelt. Az énekkar tagjai iskolánk 4. és 5. osztályos tanulói. Nagy tetszést váltott ki a zeneszerető közönségből a Mókus kvartett. Az együttes tagjai a 4. osztályba járnak. Második éve tanulnak játszani ütős hangszereken a zeneiskolában. Tanáruk Joó Csaba. A nem mindennapi hangszeres összeállítású zenekar dobon, cintányéron, gongon, száncsengőn, (harangjátékon), kasztanyetten, triangulumon és csörgődobon játszott. Főleg XX. századi szerzők műveit játsszák. Kedves színfoltja volt a hangversenynek az alsó tagozatos furulyazenekar és az 5. z. osztályok Tücsök zenekarának közös produkciója. A furulyával 1. osztályban ismerkednek meg a tanulók, 3. osztályos korukban lehetnek a legügyesebbek furulyazenekari tagok. A Tücskök 3. osztálytól hegedűinek, illetve csellóznak, aktív tagjai az iskola nagyzenekarának is. Legszívesebben a XVI—XVII. századból való táncdallamokat játsszák, de szeretik a magyar és idegen népdalok feldolgozásait is. A zsúfolásig megtelt nézőtér, kétszeri visszatapsolással fejezte ki tetszését a befejezésként szereplő felső tagozatos énekkarnak, amelyet már évek óta nagy sikerrel vezet Szabó Dénes karnagy. Műsorukon Friderici, Kocsár, Bartók, Iber és Copland énekkari művei szerepeltek, érdekesség, hogy az utolsó számot angolul énekelték. Szabó Hedvig 6. a/z az újságíró-szakkör tagja Bartók emlék- Koiinda, stúdió—k. hangversenyek Fővárosi együttesek Nyíregyházán „És az ő szarvuk / Ajtón be nem térhet / Csak betér az völgyekbe, / A karcsú testük / Gúnyában nem járhat, / Csak jáihat az lombok közt, / A lábuk nem lép / Tűzhely hamujába, / Csak a puha avarba: / A szájuk többé / Nem iszik pohárból, / Csak tiszta forrásból.” így meséli el a szarvassá változott fiúk történetét Bartók: Cantata Profana-ja, melyet a megyei központi Bartók- emlékhangverseny mottójául választottak a rendezők. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei művelődési központ, a megyei kórusszervezet és a tanárképző főiskola rendezi a koncertet a zeneszerző születéséhek 100. évfordulója alkalmából március 28-án este 7-kor a főiskola kerengőjében. Bartókra emlékeznek a nyíregyházi zeneiskola művésztanárainak hangversenyén is március 22-én délután ötkor a nyíregyházi 4. számú iskola dísztermében. Az emlékhangversenyen szóló- és kamaradarabok szerepelnek. Egy mondatban... — Vencsellei István fotóművésszel találkozhatnak az érdeklődők március 22-én délelőtt 9 órakor a VMK hírlapolvasójában rendezendő ankéton... — A Bérgyilkosok című Hemingway-feldolgozás legközelebb március 22-én este hatkor szerepel a nyíregyházi Városi Stúdió színpad műsorán a Szabolcs presszóban... — Hangversenyen mutatkozik be a közönségnek a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium énekkara március 21- én este hétkor a 4. számú iskolában ... — A VMK díszítőművészeti stúdiója március 21-én a nyíregyházi közgazdasági szakközépiskolában rendez ■népművészeti bemutót és vásárt ... Újabb előadás-sorozattal vendégszerepeinek Nyíregyházán a főváros legrangosabb amatőr művészeti együttesei. A Stúdió—K. alkotóközösség a Leonce és Léna című szerelmi komédiát március 21-én este hét, 22-én pedig délután három órai kezdettel mutatja be a városmajori párt- és művelődési házban. A Koiinda együttes népzenei műsora a születéstől a halálig kíséri végig az ember életét. Szombaton fél ötkor az irodaházban, vasárnap háromkor pedig az orosi művelődési házban lépnek fel. Könyv — előjegyzésre Minden nap — újdonság Hogy sikerült eddig az 50 százalékos kedvezményes könyvvásár? — kérdeztük a nyíregyházi Bessenyei köny- esboltban. Gáspár Péter oXtvééétSfÖP ,1 'megtudtuk, hogy a félidejéhez érkezett könyvvásár már eddig is felért legalább két téli vásárral. Három megye: Hajdú, Szolnok és Szabolcs boltjai tartanak állandó kapcsolatot, s a vásárlók érdeklődése szerint cserélik is a könyveket. Egyéni kívánságokat is figyelembe vesznek, s előjegyzésre próbálják a kért könyvet megszerezni. Különösen az irodalomtörténeti, a történelmi témájú kötetek, illetve a szakkönyvek keresettek, ezekből a következő napokban újabb szállítmány érkezik. Március 28-ig tehát szinte mindennap érdemes bemenni a könyvesboltokba ... Fafaragó szakkör alakult a közelmúltban a jánkmajtisi művelődési házban. A tíz tagú csoportot a sikeresen dolgozó helybeli amatőr művész, Tar Béla vezeti, aki felvételünkön legújabb munkáján dolgozik. (Gaál Béla felvétele) Falura ingáznak Sok ezren vannak, akik arra kényszerülnek, hogy mindennap hosszú kilométereket utazzanak munkahelyükre, vagy vállalva a családtól való távollétet, egykét hetenként járjanak csak haza. Hogy pontosan menynyien választották a boldogulásnak ezt az útját, arról nincs statisztikai adat. De azt tudjuk, hogy legtöbbjüket a nagyvárosok, az ipari centrumok csábították. Mellettük vannak olyanok is, akik városról ingáznak falura. Szolgálati lakást ígértek Közel egy éve még a Nyírség Ruházati Szövetkezet dolgozója volt Nyíregyházán Palkó Sándomé gyártáselőkészítő, akivel most Bak- talórántházán, a VERTISZ- ben találkoztunk. — Nagyon sokan a jobb fizetés reményében néznek új munkahely után. Én keresetcsökkenéssel kerültem ide. Mégis megérte. Előző állásomban öt évig dolgoztam, meglehetősen rossz légkörben. Apránként kikészültek az idegeim. A fiatalasszony férje és szülei helyeselték a döntést. — A közlekedés jó, így nem jelent túl nagy terhet a kijárás. Reggel háromnegyed 6-kor kelek, fél órával előbb, mint mikor Nyíregyházán dolgoztam. Viszont maga az utazás naponta több, mint 2 óra. Egyelőre nem jelent gondot az időveszteség, hiszen gyerekünk nincs, a férjem pedig katona. De hosszú távon nem lehet vállalni az ingázást. A házaspár jelenleg a férj szüleinél lakik egy szobában. Nyíregyházán adták be a lakásigénylést, de nem biztos, hogy a megyeszékhelyen telepednek le. — A VERTISZ-től ígéretet kaptam arra, hogy esetleg adnak egy szolgálati lakást. Végső soron a kiköltözés is egy megoldás. Még nem döntöttük el, hogy hol szeretnénk letelepedni. Vendég vagyok otthon... Varjú Imre, a nyírkarászi Béke Termelőszövetkezet energetikusa eredetileg nyírkarászi, s most mégis Kisvár- dáról ingázik a községbe. — A városba nősültem 1976-ban. Semmi pénzért nem költöznék újra falura, a gyerekeim miatt. Nem kell azt magyarázni, hogy menynyit könnyít a lakótelepi összkomfort, a jobb ellátás, vagy az, hogy több lehetőség van a kicsik iskoláztatására. — Reggel és este 1—1 órával nő a munkaidőm az utazgatás miatt. Borzasztó strapás. Nem szólva arról, ha kimarad, vagy késik egy járat. Persze van, hogy én nézem el az órát. Képzelje csak, pár perc késés nekem két óra várakozást jelent. Szeretem ezt a munkahelyet, de már elegem van abból, hogy vendég vagyok otthon, s csak futólag láthatom a gyerekeimet. Hiába akarok, idő híján segíteni sem tudok a feleségemnek, aki szintén dolgozik, s borzasztóan túlterhelt. Az energetikus nem kön- törfalaz: egy-két éven belül szeretne otthonához közelebb eső munkahelyre kerülni. Egyetemi diplomával általánosba Zuborné Pázmándi Katalin viszont épp kislánya érdekében vállalta az ingázást Kemecsére. — Biológia—földrajz szakon végeztem az egyetemen, s bizony nem dúskálhatok az állások között. Nyíregyházán, a Petőfi kollégiumban helyezkedtem el ’79 őszén, s örültem, hogy egyáltalán a városban kaptam állást. A munkával töltött délutánok, hétvégék miatt alig jutott időm Ildikére. Mikor megtudtam, hogy van egy hely Kemecsén, azonnal jelentkeztem. — Nem az utazgatás a legrosszabb, hanem az, hogy már reggel 6-kor ki kell ci- bálni az ágyból a gyereket. A másik gond, hogy az iskolában 15 perces szünetek vannak, így elméletileg egy percünk jut arra, hogy a tanítás végén elérjük a buszt. Akinek nincs utolsó órája, ilyenkor kiszalad, s visszatartja rövid időre a járművet — de hát ezt sem lehet a végtelenségig csinálni. A fiatal pár szépen berendezett kis kuckójában beszélgetünk Nyíregyházán. Szerencsések, hogy ifjú házas létükre már lakásuk van. — Ez, sajnos albérlet — tájékoztat a férj, aki a papírgyár anyagbeszerzője. — Képzelheti, mi pénzt fizetünk érte. — Zoli nagyon sokat vállal — szól a feleség. — Gyakran hajnali 3-kor kel, s éjfélre jut haza. Fáradságos munka, de így többet keres. A-kemecsei általános iskolában nyílt titok, hogy a legtöbb fiatal, ingázó pedagógus ugródeszkának tekinti ezt a munkahelyet. Zuborné számára sem ez a végállomás. Mint mindenki, szeretne ő is révbe érni, s végzettségének megfelelő munkát végezni ott, ahol az otthona van. Házi Zsuzsa Kikutatta a zsebeit Rablás az utcán Tavaly október 9-én Mátészalkára utazott a fiatalkorú R. Andor 17 éves és B. Csaba 18 éves szamosszegi lakos. Pestre szándékoztak menni, s az volt a tervük, hogy a vonaton kártyázással szereznek pénzt. Este kilenc körül a Halász étterem előtt meglátták Schmidt Ferencet, aki erősen ittasan jött ki az ajtón Aranyos Dániel társaságában. R. Andorék követték őket. Schmidt átadott Aranyosnak 500 forintot és ezt a két fiatalkorú látta. B. Csaba kezdeményezésére elhatározták, hogy elveszik a Schmidtnél maradt pénzt. Schmidt és Aranyos a Kraszna Áruház közelében elváltak, Schmidt egyedül folytatta útját hazafelé. A Kossuth utcán, a mozitól néhány méterre R. Andorék utolérték és mindketten arcul ütötték. B. Csaba lefogta a karját, R. Andor pedig kikutatta a zsebeit és elvett tőle 1020 forintot. Schmidt másnap följelentést tett, s bár erősen hézagosán emlékezett a történtekre, nem telt bele egy újabb nap, és R. Andorékat őrizetbe vették. A kár megtérült, a pénz egy részét megtalálta a rendőrség, a többit R. Andor megfizette. Az ügyre a napokban tett pontot a nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Lengyel István tanácsa: R. Andort egy év és négy hónap szabadságvesztésre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. B. Csaba ügye már a Nyíregyházi Járásbíróság előtt jogerőssé vált, mert tudomásul vette az ott kiszabott egy év és hat hónap szabadságvesztést, továbbá a két év közügyektől való eltiltást. Az ítélet jogerős. (k) MHWhang Segítsünk! Nagy figyelemmel olvastam a Kelet-Magyar- ország újévi számában a mozgássérültekkel kapcsolatos cikket. Azóta is örömmel és meghatódva látom lapjukban a napi híreket, a rokkantak, mozgássérültek megsegítésére történő felajánlásokról, segítségnyújtásról, hogy a sérült, rokkant emberek újra beilleszkedjenek a társadalom életébe, annak értékes tagjai legyenek... Szívből kívánom embertársaim és magam nevében, hogy mindez sikerüljön, s legyen ez több attól, hogy egy-egy rokkant embernek (esetleg ünnepélyes keretek kötött) átadunk egy-egy rokkantkocsit, hogy anyagilag segítjük őket, esetleg valóban számukra megfelelő munkához juttatjuk legalább egy részüket. Tegyük ezt, s ne csak 1981-ben. Most azonban arról szeretnék szólni, hogy ne csupán a mozgássérülteket tekintsük segítségre méltónak. Sokan járnak köztünk lelkileg sérült emberek. Számtalan esetről tudunk, amikor gyermekek elveszítik a szüleiket, anyák gyermeküket, feleségek férjüket, vagy fordítva. Ök ugyan tudnak dolgozni, járni, esetleg még anyagi támogatásra sem mindig ráutaltak. De nem lehet mindegy az, hogyan élnek és dolgoznak. Rokkantak ők is, s nekik éppúgy szükségük van az emberi megértésre. Ebből kell többet és többször adnunk. Ehhez kérem az orvosok, a barátok és főleg a munkatársak, a munkahelyi vezetők segítségét. Császár Terézia egészségügyi dolgozó JEGYVÁLTÁS — PIKTOGRAMRA Matricák a buszon A nyíregyházi 8-as jelzésű buszokon már látható, a többin ezután fognak megjelenni azok a matricák, melyek a busszal közlekedőket hivatottak segíteni. A rajzos jelek — piktogramok — a korábbi, nehezebben olvasható-kezelhető feliratokat váltják fel. Pályaudvarokon, vendéglátóhelyeken mindannyian találkozhattunk már velük. A táblán lévő koffer például a csomagmegőrzést, míg a felnagyított hatalmas jegy a pénztárt jelöli. A magyar buszokon félig-meddig úttörőnek számító nyíregyházi kezdeményezést minden bizonynyal több helyen követik majd. A Volán nyíregyházi kirendeltségének két dolgozója tervezte táblák a felszállás rendjét, a jegykiadó automata és az ajtók működését igyekeznek többek között bemutatni. A kocsik hátsó ajtajára a bérletes utasokat jelképező, bérletet ábrázoló matricát ragasztanak. A jegykiadó automata mellé a kétforintos nagyított mása kerül, az ajtók belső oldalát pedig a felszállás befejezésére felhívó csengő rajzával látják el. A szembeötlő, figyelemfelhívó piktogramok mellett a viteldíj, illetve a pótdíj ösz- szegét a buszok ablakaira ragasztott, átlátszó feliratokon közük. A több mint kétszáz Volán-busz matricázását a meleg idő érkeztével folyamatosan végzik el. (Az öntapadós táblák felrakásához melegre van szükség.) Ha a munkával elkészülnek, nemcsak a buszközlekedést segítik majd, de ízléses díszítésként is szolgálnak majd. (Csendes)
