Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 17. Kérdések és válaszok a városról Bojtos, Ságvári-telep, Borbánya Várospolitikai kérdések is — Mikorra várható az Istszerepeltek Nyíregyházán az idei párttaggyűléseken és a népfronttanácskozásokon. Köztük több olyan van, amely nagyobb közösségeket is érint. E közérdekű kérdéseket és a válaszokat (amelyeket a városi tanács illetékes osztályai állítottak össze) közöljük most. — Gyors fejlődésnek indult a Ságvári-telep, de a régebbi utcák között sok nagyon elhanyagolt. Terveznek-e itt felújításokat? — Az 5. számú körzetben a Dugonics utca északi oldalán aszfaltjárdát építettek, és az év első hónapjaiban a fák csonkolása, illetve a száraz fák kitermelése megtörténik. A Rózsa Ferenc utca, Rajk László utca felújítása, a Kőris utca csapadékvíz-elvezetése, a Fürst Sándor utcán közkifolyó építése a VI. ötéves tervidőszak feladatai között szerepel. Szintén ebben az időszakban tervezik az új Ságvári-telepi családi házas rész telefonhálózatának kiépítését is. — Az Akácos utca környékén állandó az elektromos áram feszültségingadozása, s ez gondot okoz a készülékek üzemeltetésénél. — A panaszt orvosolják: 1981. első negyedévében a Görgey u.—Simái u. sarkán új transzformátort helyeznek el, ami megoldja az ott lakók gondját. — A Butyka-telepen régóta esedékes a villanyhálózat bővítése, a helyzet romlik. Számíthatnak-e javulásra? — A Mester utca környékén a meglevő hálózat keresztmetszet-bővítésével kívánnak számottevő javulást elérni, ezt a munkát a tervekben szerepeltetik. SM^hang Telefonra várnak A Kelet-Magyarország f. év február 14-én „Telefonra várnak” címmel közzétett cikke alapján az alábbiakról tájékoztatom az elvtársakat. Nyíregyháza területén jelenleg 3410-en várakoznak távbeszélő-állomásra. A távbeszélőigények elbírálása magánszemélyek esetében a népgazdasági szempontból tekintett fontossági sorrend, a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények, valamint az időrendi sorrend figyelembevételével történik. Az „Igénybejelentés” nyomtatványon a munkaadó igazolása segítséget nyújt a postának az igény elbírálásánál. Akiknél az állomás üzemeltetéséhez államigazgatási, nép- gazdasági érdek fűződik, a sorrendet a posta a munkaadó fontosságának megfelelően állapítja meg. A jelenlegi műszaki helyzet — a távbeszélő főközpont csaknem 100 százalékos telítettsége miatt — azonban a magánkérelmezők igényének kielégítésére szinte egyáltalán nincs lehetőség. Fentiek miatt Nyíregyházán jelenleg csak a közületi igények korlátozott számú kielégítésére és az egyes felszabaduló vonalak esetén a fontos beosztású (orvos, egyéb) várakozók igényének kielégítésére kerülhet sor. A távbeszélő főközpont bővítése előreláthatólag a VI. ötéves terv végére várható. Zombor Ferenc távközlési és műszaki igazgatóhelyettes ván utca felújításának befejezése? — Ez a munka a Soltész Mihály utca és a 4. számú főút városi szakaszának megépítésétől függ. A főutat folyamatosan építik tovább, amint az időjárás megengedi, s a főútépítést követi majd a csatlakozó utak rendbetétele. — Mivel javítanak a buj- tosi rész állapotán a terület végleges rendezéséig? — Már intézkedtek az Ig- rice csatorna és a csatlakozó csapadékcsatornák tisztítására. A bujtosi tavakba a Jég utca felőli csatornabekötést megszüntették. A Hunyadi utcai bekötés megszüntetésére az utca kiépítésével egy időben intézkednek. A Mák utcai közkifolyó létesítése néhány hónapon belül megtörténik. A Belső körúti csatornát 1981. elején a tanács ki- tisztíttatja. — Tervezik-e az Ószőlő utca további kiépítését a Garibaldi utcától délre, parkosítanak-e a Kun Béla utcán, s megoldják- e a Kossuth utca—Vasvári Pál utca gyalogos összeköttetését? — Az Ószőlő utca további kiépítése szerepel a város VI. ötéves tervében, hasonlóképpen a Kun Béla utca további parkosítása is. A Kossuth és a Vasvári Pál utca közötti rész most építési terület, a két forgalmas utca közötti gyalogos közlekedés az építkezésekkel egy időben megoldódik. — Tervezik-e új utcák megnyitását Borbányán? — Igen, a VI. ötéves tervidőszakban több új utcát nyitnak, a munka folyamatos lesz. Az Alma utca megnyitására már 1981-ben sor kerül. Egyébként most készül Borbánya részletes rendezési terve (amely a Százados utcáig terjedő részt foglalja magába). Az útmegnyitások sorrendjénél figyelembe veszik a lakossági igényeket, s több helyen javítják a közvilágítást. — Sok a változás az állomás környékén. Nem tervezik-e az állomás előtti tér átfogó rendbetételét? — Az állomás előtti tér áttervezésével már foglalkoznak a szakemberek, de az átépítés csak későbbi terv. — A nyugati ipartelep egyik legforgalmasabb kereszteződése a Derko- vits—Dugonics utcánál van, tervezik-e szabályozását? — Még az idén gyalogos átkelőhelyet festenek fel, ezt követően pedig gondoskodnak a csomópont nátrium lámpás megvilágításáról. Fuyeiette a mezőőrt Tavaly ősszel a rozsályi Rákóczi Tsz-ben az almáskertekben leszüretelt almát esetenként napokig a szabadban, a fa alatt tárolták, mert a termés elszállítása lassúbb volt, mint a szedés. Az alma őrzéséről csupán úgy gondoskodtak, hogy az egyetlen mezőőr, Szilágyi Ferenc végigjárta a gyümölcsösöket. Kihasználta ezt a helyzetet Farkas József 29 éves többszörösen büntetett előéletű helybeli segédmunkás. Rendszeresen megdézsmálta a tsz Vencsellei István képei Vencsellei István: Hortobágy Vencsellei István fotóművész Hortobágy című kiállítása tegnap nyílt meg és március 29-ig látható a nyíregyházi VMK-ban. Ebből az alkalomból beszélgettünk a művészszel. Először szülőföldjéről, iskoláiról. — Nyírségi vagyok, annak tartom magam, noha -Szülőfalum, Fülöp közigazgatásilag most nem Szabolcshoz tartozik. Édesanyám, rokonaim most is ezen a homokos, dombos-lankás vidéken, Lúgoson, Piricsén élnek. Sokat járok ma is arra, és szerelmese vagyok annak a változatos tájnak. — Egy mindenes tanyasi iskolából becsöppenni egy debreceni polgáriba — nem volt könnyű. Szüleim sem bírták anyagilag, így aztán, mint annyian a hasonló sor- súak abban az időben, a negyvenes évek végén, munkás lettem: építkezésen kőművesek mellett, vendéglátó vállalatnál lovas kocsival ételt hordtam ki. Dolgozók gimnáziumában érettségiztem, és megszereztem a nyomdai fényképész szakmunkásbizonyítványt is. Az Atommag- kutatóban végzett munkám révén az anyag mikrovilágát is megismertem. — A fényképészszakma gyakorlása még messze van a fotóművészettől. — Így igaz. A debreceni fotóklubban találtam igazi lehetőségre. Egymást alakítottuk, ösztönöztük és folyton tanultunk. Nemcsak szakmai kérdésekkel foglalkoztunk. A társművészetek éppúgy érdekeltek, mint a világ eseményei, az élet minden jelensége. — 1960-ban került először képe falra egy-egy kiállításon. A húsz év alatt készült fotók nagy többsége a múlt világának pusztulásáról, enyészetéről tudósít. Mi volt a gondolati-eszmei indíték? — A növény fejlődésének meghatározója, az a talaj, amiben meggyökerezett, ahonnan a táplálékot kapja. Így vagyok én is. Meghatározó ahol és ahogyan felnőttem, az embert szívóssá tevő lehetetlenül sivár világ. Paraszti környezet volt ez, a paraszti élet szokásai és normái kitörölhetetlen nyomot hagytak bennem. Ez volt az első világmindenségem, ennek a tárgyait láttam és tapasztaltam meg először, dolgoztam, éltem velük, ezek alakítottak engem. Ügy érzem ezeknek a gondolatoknak, érzéseknek a megfogalmazásához megtaláltam a hatékony formát is: a montázst. Egy idős parasztnéni háborúellenes képeimet nézve azt mondta: olyan sűrűek ezek a képek, mint akkor volt az idő. Meglepődtem és örültem, hogy így érzi és átérzi. — Ügy tűnik másik nagy élménysora napjaink Horto- bágya. Miképpen sikerült ilyen alaposan megismerni, és láttatni a pusztát? — A hatvanas évek közepétől Balmazújvároson vezetek szakkört. Kapcsolatba kerültünk a Hortobágyi Nemzeti Park vezetőivel, egymásban társakra találtunk, célunk közös volt, és az ma is: megmenteni ezt a természeti értéket, megmutatni hiteles arcát. Így sikerült megismernem a Hortobágyot, azonosulni vele. Nem titkolom azért, hogy a hortobágyi képeim a Nyírségből hozott hatások kiteljesedései. — Amikor a városból kimegyek, érzem, hogy lélegzik a természet. Felszívódok benne. Nem tudok betelni a végtelenség monumentalitásával. A Nap itt úgy kél és nyugszik, mint sehol másutt. Ez az én Napom, ami ugyan mindennap más és más, mint ahogy minden napot másképpen él meg az ember. Számomra a teljességet jelenti ez a Nap: az életet, az embereket, a szeretetet és a szerelmet, az örökös megújulást, a természet féltését... — Kinek ajánlja a Horto- bágy-kiállítást? — Örülök, hogy egy kis részt meg tudok mutatni természetimádatomból. Az én világom ez, de mindannyiunknak nagyon fontos — úgy érzem. Ajánlom azoknak, akik velem együtt aggódnak a természet világáért. Kenyeres Imre Dézsmálta az almát almáját október folyamán, főként a Szabó-kertben lévőt. Október 24-én Szilágyi Ferenc mezőőr tetten érte Farkast, amint a leszedett almát öntötte a ládákból a zsákjába a Szabó-kertben. A mezőőr figyelmeztetésére Farkas fenyegetésekkel és trágárságokkal válaszolt, sőt, a dézsmálást még aznap megismételte. Másnap az Orbán-kertből vitt el két zsák almát, amikor a mezőőr ismét tetten érte. A nyomozás során az is tisztázódott, hogy Farkas rendszeresen lopott a kertből leszedett almából, meghámozta a zsákmányát és értékesítette. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Farkast — mint többszörös visszaesőt — a lopás' miatt hét hónap szabadság- vesztésre büntette és két évre eliltotta a közügyektől. Kötelezte a bíróság Farkast arra is, hogy az ellopott mintegy négyszáz kilogrammnyi alma ellenértékét — kétezer forintot — a tsz-nek fizessen meg. Az ítélet jogerős. (k) Elröpült a páva, ám reméljük, hogy idővel megint újból visszatér... A rádió és a televízió múlt héten befejeződött nagyszabású nép- dalversenye, a Röpülj páva szívbéli gyönyörűségünkre szolgált. Túl azon, hogy a nemes versengés igazi nyertese — mint a tudós nemzetközi zsűri elnöke, a hazai népdalkutatás nesztora, Rajeczky Benjámin a döntőn megállapította — az ügy volt, a magyar népdal továbbélésének-éltetésének, mai kultúránkba való mind szervesebb beépülésének az ügye, bízvást állíthatjuk, hogy a szereplők a tévénézők millióinak őszinte ro- konszenvét és elismerését vívták ki. A díjazottak és a nem díjazottak egyaránt. Mihail Solohov világhírű regénye, a Csendes Don tévésorozatként vetített film- változatának a múlt kedden látott negyedik része után talán már nyugodtan leírható, hogy Szergej Gera- szimov feldolgozása és rendezése valósággal odaszögez minket a képernyő elé. A filmváltozat ritka nagy erejű: sikerült az alkotóknak (elsősorban Geraszimovnak) a cselekmény leglényegesebb elemeinek kiemelésével megidézniük a kort, a kozákság „magatartásmintáit”, egymásnak feszülését a sorsfordító időkben, plasztikussá tenniük a filmen az élesre metszett, íróilag pompásan kidolgozott jellemeket. Történelmileg hiteles levegője van ennek a filmnek, s minden kockájáról sugárzik a részletek meg- elevenítésének szinte kivételes műgondja, méltóan a nagy solohovi műhöz. A magyar szinkron (szövegírója Nikowitz Oszkár, rendezője Moldoványi József) szereplői is kiváló teljesítményt nyújtanak. Bizonyára széles körű előzetes érdeklődést keltett — a műsorlap! tájékoztatás alapján is — a csütörtöki tévéfilm, a Védtelen utazók. A munkásszálláson lakó szövőnők életképeiből, sorsvázlataiból összeötvözött dokumentum-játékfilm azonban nem nevezhető igazán sikerültnek a valóság- hűség szempontjából sem, bár ha minden, az „életből ellesett” eset csakugyan megtörtént és úgy történt is meg, mint Keller Zsuzsa és Felvidéki Judit forgatókönyve (Felvidéki rendezésében) ábrázolta. Jobbára hiányzott a filmből a határozottabb mondanivaló köré csoportosított sűrítés, s a művészi átütőerő, (önmagában az, hogy a bemutatott, többségükben hányatott sorsú „szállási” lányokkal, asszonyokkal a munkahely nem törődik eleget, a munkaerőt látja bennük, s kevéssé az embert — nagyon általános mondandó. Pláne, ha még enyhén didaktikus elemek, mint az otthonvezető Kati „néni” szerepe, vagy olyan sematizmusok nyújtották el az amúgy is vontatott filmet az ábrázolásban, mint pl. az otthongyűlés, vagy a Kati fegyelmi tárgyalásának képsorai.) Másik megjegyzésem: kevesebb, de részletezőbben bemutatott „életkép” talán — a hatást tekintve több lett volna. Két jelenet jelezte az elszalasztott lehetőségeket. Az egyik a részeges anya látogatása a szálláson, mikor pénzt kért a lányától. A másik a cigánylány hazalátogatása. Mindkettő döbbenetes hatású volt. Di- csérőleg kell megemlékezni a „civil” szereplőkről is, a forgatókönyv és a rendezés hibáiról ők semmiképpen nem tehetnek, mint ahogyan a filmben szerepelt egyetlen hivatásos művész, a kitűnő Venczel Vera sem. Merkovszky Pál [Jrádió MELLETT A Jelenidőben című állandó műsor utóbbi adása a vezetők kiválasztásának módjaival foglalkozott, különös figyelemmel a pályázati úton való kijelölésre. Az Igazgató kerestetik riportere, Kocsi Ilona, az elhangzottak szerint alaposan utánajárt a témának. Mint a fehér holló, olyan ritka még, amikor pályázattal keresnek vállalati igazgatót. Nyilván nem az egyedüli lehetséges és üdvözítő mód így találni elsőszámú vezetőt, vannak előnyei és biztosan vannak hátrányai is. Éppúgy, mint más módozatoknak. A hátrányok azonban nem szabad hogy elriasszák az illetékes felettes szerveket a pályázat meghirdetésétől, ha másképp nem találnak megfelelő embert igazgatói posztra. Azonban — ahogyan a műsorból is kitűnt — mégis a tervszerű káderfejlesztés, a vezetőnek előre kiszemelt egyén munkájának megfigyelése, egyre nagyobb feladatokkal való megbízása, ezek végrehajtásának minősítése, vezetőképző tanfolyamfok) elvégeztetése — az a mód, amely a bizonytalansági tényezőket leginkább kirekeszti (-heti) a kiválasztás során. Az Igazgató kerestetik félórája eléggé széleskörű tájékoztatást adott a témában kevésbé jártasaknak, s talán némi ötletet is a személyzeti munkában dolgozóknak. A munkásmozgalom jeles személyiségeinek élete any- nyira egy a mozgalommal, annak történetével, nem is lehet róluk másként megemlékezni, mint minél részletesebb körképpel együtt. Ebben olykor — egy-egy esemény vagy politikai elv és gyakorlat ismertetésekor — háttérbe is szorulhat az egyén, néha percekre is. Attól függően, hogy az illető az eseményekben milyen szerepet játszott, illetve milyen befolyással volt — esetleg — azok menetére. Ez természetesen nem csökkenti az életmű egészének értékét. A forradalmároknak életük, cselekedeteik, magatartásuk, elvhűségük és napi gyakorlatuk — az életmű. A jó példa az utódoknak. Papp Lajos most lenne 75 éves. Ebből az alkalomból készített róla emlékműsort Barát Apollónia, kölcsön véve a jeles forradalmár emlékiratainak címét: Törvényen kívül. Ebben a műsorban a legjobbnak azt tartottam, hogy nem egy helyen többet mondott a kor fontos viszonyairól és eseményeiről, mint a műsor alanyáról’, Papp Lajosról. A halálra készülő ember — hacsak nem nagyon hiú — őszinte szokott lenni. Azt a Búcsúlevelet, amelyet Martinkó Károly ugyanilyen című dokumentumjátéka ismertet, egy gyermekeiben csalódott munkásasszony írta. Ebben a történetben ennek az asz- szonynak a halála is megrendítő, de megrázó az a gondosság, ahogyan elrendezte maga körül a dolgokat öngyilkossága előtt, hálátlan, iránta érzéketlen lányai részére. Ez a tény és a szerkezet (a hanganyagok közbeépítésével meg-meg- szakított búcsúlevél) tette érdekfeszítővé a Vajda István rendezte dokumentum- játékot. Seregi István QKÉPERNYŐ m
