Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
1981. március 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Újítások a mezőgazdaságnak A hazai mezőgazdasági gépgyártás alapos kritikáját fogalmazták meg a szakemberek azzal, hogy újítási feladattervet készítettek. A Balkányi Állami Gazdaságban idén először az újítómozgalom eredményeinek növeléséért 13 témakörben kértek olyan műszaki megoldást, amelyekkel egyes területeken növelhető ,a termelés, csökkenthető az anyag- és energiafelhasználás, mérsékelhető á kézi munkaerő. Szerepel a feladatok között egy olyan felhordó szerkezet, amellyel a bálázott széna kazlazása gyorsabb és könnyebb lesz. Az elevátorhoz hasonló gépnek 8—10 méteres magasságba kell juttatni a lucernaköte- geket. Egy másik nem kevésbé fontos megoldásra váró feladat; készítsenek az újítók olyan adaptert, amelyet ha a meglévő műtrágyaszóróra szerelnek, egyenletes terítéssel a kiszórt műtrágya mennyisége hektáronként nem haladja meg az 1 mázsát. Mindkét újításnak, ha megvalósul, óriási haszna lesz. El lehet képzelni, jelenleg a félmázsás szénabálákat kézzel küszködik fel a kazalra. A műtrágyaszóró viszont eredeti, gyári konstrukciójában most pocsékol. Csak hektáronkénti 2 mázsán felüli kiszórásra alkalmas. így függetlenül attól, hogy a talajerő-szin- tentartás milyen mennyiségű visszapótlást igényel, két. mázsánál kevesebb műtrágyát nem tudnak kiszórni. A műtrágya nagyon drága. A mezőgazdasági gépgyártás nagy hibája: nem mindig tart lépést a.követelményekkel, a felhasználók igényével. Nincs üzem, ahol ne alakítanák, módosítanák a vásárolt gépeket, mert azok teljesítménye, használhatósága nem éri el a megkívánt szintet. Volt idő, amikor azt mondtuk, írtuk, mindegy milyen a gép, csak segítse valamiképpen a mezőgazdasági termelést. Változott a helyzet, ma már rengeteg a gép. Ezért is nem a mennyiség, hanem a minőség, a célszerűség a fontos. Taposórács A z Öntödei Vállalat kisvárdai vasöntödéje az ország legnagyobb áruöntvény-előállí- tó üzeme. Évente sok ezer tonna szürkeöntvényt készítenék, legismertebb a radiátor. Mint minden vállalatnál, úgy Kisvárdán is a hagyományos termékek fejlesztése mellett, keresik az újat, dolgoznak azért, hogy a termékskála bővítésével növeljék az exportarányt, javítsák a hazai ellátást. A Vulkán — nem egészen új, de hazai felhasználásban eddig ismeretlen — terméke az úgynevezett taposórács. Alkalmazási területe a szakosított sertéstelepek, rendeltetése a higiénikus tartás megteremtése. A sertéstelepeken ma betonrácsokat alkalmaznak a tartás melléktermékeinek elvezetésére, a lefolyók fedésére. A szürkeöntvényből készült rácsok hasonló rendeltetéssel számos előnyt kínálnak. Élettartamuk többszöröse a betonrácsokénak, könnyebben tisztíthatok, a sertések lábait balesettől megóvják. Ezzel szemben a betonrácsok hátránya a gyors elhasználódás, a töredezés, kopás. Nehéz a tisztántartás a repedésekben megragadó, leülepedett piszok miatt. Miután ennyi előnye van az öntöttvas taposórácsoknak, gondolhatnánk, kapva- kapnak utána a hazai felhasználók. Koránt sincs így. A fő vásárló egy osztrák cég, a hazai szakosított sertéstelepek fenntartói, újak építői közömbösek. Az ok: a betonrács valamivel olcsóbb. Erre mondta a vállalat főkönyvelője; mégnem tanultuk meg mennyire igaz a népi bölcselet; „nem az a drága, ami jó, hanem az, ami rossz”. Valóban. Seres Ernő Nagyközségeinkből jelentjük M Omboly gyára Ültetik a burgonyát A nyíregyházi Béke Tsz- ben a múlt hét végén megkezdték az előcsíráztatott burgonya ültetését. Megyénkben egyedülálló módszerrel öt hektáron ötfajta holland burgonya kerül a földbe. Ezt követően vegyszerezik a táblát, majd síkfóliát húznak a burgonya fölé. A tervek szerint a Béke Tsz korai burgonyájából már júliusban vásárolhatunk a nyíregyházi üzletekben. Képeink a vetésről és a fóliahúzásról készültek. (Elek Emil felv.) Kulturális társulás, környezetvédelem GÄVAVENCSELLÖ. a nagyközségi művelődési ház tevékenysége, valamint az MHSZ munkája szerepelt a tanács végrehajtó bizottsága március 9-i ülésének napi-, rendjén. A művelődési ház 1980. évi költségvetése kétszázezer forint volt. Ebből százhúszezer forintot a kulturális társulás tagjai biztosítottak. Gondot jelent, hogy idén a társulási szerződés érvénye lejárt. Mivel az új szerződés még nincs megkötve, így a társulás tagjaitól a pénzügyi támogatást nem 7 A sszonyokkal tele busz indult ömböly- ről Kiskunhalasra. Szabó Károly, a helyi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke: — Ismerkedni, barátkozni, látni küldtük el őket. Megismerni az üzemet, az ottani munkát. Régi álmunk, hogy a nagyon kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetnek valamilyen ipari háttere is legyen. Itt éveken át üresen állt a volt határőr laktanya. Kértük, hogy megvehessük. Ugyanakkor segítséget is kértünk a vételhez, az átalakításhoz. Ennek az I. kategóriába sorolt, nullától kilenc aranykoronás földeken gazdálkodó termelőszövetkezetnek létkérdés az, hogy azért maradjanak fiatalok, legyenek szakemberek a faluban. Török Antal, a termelőszövetkezet párttitkára : — Ha száz asszony és lány itt ipari tevékenységből meg tud élni, ha hozzászokik az üzemi légkörhöz, ha munkássá lesz, akkor ez a falu holnapja egy kicsit. — Hogyan találtak partnert? — Budapesten a Tsz-Ker. segített. így kerültünk kapcsolatba a Kiskunhalasi Kötöttárugyárral. Nekik kell a melléküzem, van is hasonlójuk. Bérmunkában fogunk dolgozni nekik, az ő termékeiket dolgozzuk mi itt össze, varrjuk készre. — A távolság nagyon nagy. — A szállításhoz vettünk egy IFA-t. A gyár a fele fuvarköltséget átvállalta. — Lesz-e Ömbölyön száz munkát kereső asszony? — Felmértük. Másként hozzá sem kezdtünk volna. Nyírbéltek, Penészlek és Omboly biztosítja a munkaerőt. Két műszakban fog dolgozni az üzem, autóbuszon szállítjuk majd az asszonyokat. Eddig ötvenen jelentkeztek, akik nem termelőszövetkezeti tagok. Egyszerű betanított munkáról van szó. Most a gyár- látogatást követőn, március 2-án 15 asszony utazott Kiskunhalasra. Három hónapot dolgoznak ott, tőlük és a gyár embereitől tanulnak majd a többiek. — Hogyan fogadta a falu az üzem tervét? — Nemcsak a falu örült. Mindenki segített, akit kértünk. Mi szolid, mintegy másfél milliós nyereséget várunk majd az üzemtől. Ezen túl van még egy nyereségünk: a gyárral úgy állapodunk meg, hogy munkacsúcsok idején, például almaszedéskor egy hónapra leáll az üzem, és a száz asszony segít az almaszedésben. A mi munkaszervezésünk lesz könnyebb, a munkánk biztonságosabb. — Mikor kézd dolgozni a „kis gyár”?- — A gépek érkezésétől függően áprilisban, vagy júniusban. Reméljük hamar ... (bartha) kapja a művelődési ház. Az elmúlt esztendőben kilenc szakkört és kiscsoportot működtettek. Vezetésüket, négy kivételével, társadalmi munkában vállalták. ' A vb ülésén megállapították, hogy művelődési ház gazdálkodása a korábbiakhoz képest ésszerűbbé vált. A továbbiakban tervszerűsíteni kell a rendezvények megtartását, elsősorban azokat, melyek után bevételt is várnak. Nagyobb segítséget kell nyújtani a társközségben működő és önálló költségvetéssel nem rendelkező művelődési ház munkájához is. NYÍRTELEKEN a múlt évi pénzügyi tervek végrehajtásáról, valamint a középtávú közművelődési tervről tárgyalt a községi tanács. Tavalyi pénzügyi feladatait a község végrehajtotta. A bevételi tervet túlteljesítették, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezet kevesebb hozzájárulást tudott csak fizetni. Egyebek között, több, mint félmillió forintot költött a nagyközség a belvízelvezetési munkákra. A társadalmi munkák értéke az elmúlt évben meghaladta a hárommillió forintot. A középtávú közművelődési tervben jó néhány figyelemre méltó cél szerepelt. A lakosság kulturális igényeit és szükségleteit folyamatosan mérni kell, s ezt figyelembe véve rugalmasabban lehet az elvégzendő feladatokat is megszabni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi rétegződés módosulásaira, s ennek megfelelően differenciált tevékenységet kell a művelődési házban végezni. Nagyobb részt kell vállalni a község lakói politikai műveltségének, közéleti aktivitásár nak fejlesztésében is. ANARCSON a múlt esztendei költségvetési és fejlesztési terv zárszámadásának jóváhagyása mellett á köztisztaság fenntartásáról esett szó a tanácsülésen. A községi közös tanács 1981. évi 1. számú rendeletének tizenkilenc paragrafusa a községben jelentkező környezetvédelmi problémákra igyekszik megoldást adni. kállúsemjEnben együttműködési szerződést kötött a nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága. A megállapodás célja az, hogy fejlődjön a lakosság és a tanács kapcsolata. A szükségletek, igények jobb megismerését és kielégítését, a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát is szolgálja majd a VI. ötéves terv időszakára szóló megállapodás. A tanácsülésen az ifjúsági törvény végrehajtásáról, a község ifjúságának helyzetéről is szóltak. Bár tovább növekedett a községben a munkahelyek száma, a fiatalok elhelyezkedése nem minden esetben zavartalan, örvendetes viszont, hogy a fiatalok a legtöbb esetben vállalták a munkakör betöltéséhez szükséges szakma megszerzését. Javultak a kulturálódás lehetőségei. Kibővítették a községi könyvtárat, létrehoztak egy ifjúsági klubot. A meglévő létesítményeket viszont nem hasznosítják megfelelően, így az ifjúság nagy része csak a szórakozóhelyeken töltheti el idejét, s ez nem befolyásolja helyes irányba a magatartásukat. (Csendes) Pult és légkör N emrég az egyik ABC- áruházban heves vita zajlott le, valóságos kis bolti háború. Mindez, nem a vásárlók és eladók, hanem a fehér köpenyes bolti dolgozók között. Egy idősebb eladónő, magából kikelve, pártját fogta egy fiatalabbRitka eset az ilyen, be kell vallani, ebben az ABC-áru- házban is. Mégsem lehet kéz- legyintéssel elintézni, mert a bolti légkörnek, a kulturáltságnak egyik fokmérője; milyen a hangnem, az érintkezés, az együttműködés, az egymás iránti figyelem az eladók között. A vevő se érzi jól magát, ha az eladók haragosan forgolódnak egymás mellett, egymásra várnak, vagy éppen egymással vannak elfoglalva. A rendreuta- sító hang, a cinizmus, a félresikerült humoros megjegyzés sem öregbíti az áruház hírnevét Sokszor tapasztalhatjuk, hogy' vannak úgynevezett érzékenységi pontok, amelyek kiválthatják a viszálykodást. Fültanúja voltam olyan vitának, amely akörül robbant ki; ki köteles segédkezni az árupakolásnál, amikor befut a kocsi. Vagy kinek rangon aluli a bolti áruszállító kocsit tologatni a raktár és az eladótér között. Láttam viszont, éppen a közelmúltban, hogy az egyik megyeszékhelyi nagy csemegeáruház vezetője, a világ legtermészetesebb módján tolta a négykerekű masinát, az áruszállító kocsitól, be az áruházba ... Meggyőződésem, hogy nem tartozott a munkaköri kötelességei közé, mégsem szégyellte, pedig szaporán kellett fogadni az utcai járókelők, ismerősök köszönését. Vajon a kereskedelmi munkamegbeszéléseken szó esik-e az egymás közötti viszonyról? Valószínű, hogy szó esik, de tartok tőle, hogy nem mindig jelentőségéhez mérten. Nem vagyok kereskedelmi szakember, de megkockáztatom a megjegyzést: tanulni kell az egymás közötti munkamegosztást, a kölcsönös figyelmességet és tiszteletet, a megfelelő munkatársi hangnemet is. Sajnos, néhol inkább megmosolyogják. Tudom, amikor hosszú sorok állnak a pénztár előtt, nem éppen boldogság — a várakozó vevőknek sem —, hogy az italárut a pénztáros az előírásoknak megfelelően becsomagolja. Uram bocsá, még az éppen szétfolyó, rosz- szul csomagolt túrót és egyéb képlékeny árucikket is. De amikor kolléganője, aki az árakat „bediktálja” szól, hogy „csomagold”, s a megszólított haragosan a vevő kosarába dob egy szelet papírt és valamit morog magában, nemcsak a vevőben kelt rossz hangulatot, hanem gondolom: a másik bolti dolgozóban is. □ edig, ha keveset is beszélünk róla, minden boltnak megvan a maga hangulata, amitől jól vagy rosszul érezzük magunkat vásárláskor. Ez a hangulat nemcsak az árukészlettől, az áraktól, a tisztaságtól, a praktikus elrendezéstől, hanem jórészt a bolti 'dolgozóktól függ. Néha az embernek kedve lenne azt mondani, a méla undorral kiszolgáló, vagy a visszajáró pénzt a kosarukba dobó kereskedelmi dolgozónak, „mért nem keres magának egy másik munkahelyet, ahol örömét lelné, ne gyötörje magát és bennünket, vevőket se”. Mégsem mondhatjuk ezt, mert nem lennénk teljesen igazságosak. Nemcsak a kereskedelemben akadnak oda nem valók, hanem szinte minden szakmában. Hogy mégis jobban feltűnik nekünk, talán azért van, mert naponta velük találkozunk a legtöbbet. Páll Géza
