Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

Nemzeti egység hetedik népfrontkong- P 1 resszus záróakkordja- ü * ként a Szózat hangjai csendültek fel, s zúgva-zeng- ve töltötték be a termet — ahol alig egy éve a XII. párt- kongresszus is ülésezett. Eb­ben a teremben, ahol ezúttal — 1981. március idusán — a szocializmust építő Magyar- ország minden foglalkozású, felekezetű és nemzetiségű, párttag és pártonkívüli ál­lampolgára képviselve volt. Ezeregyszáz küldött érezte erősebbnek, eltökéltebbnek magát, s ugyanez, az egymás iránti bizalom által felerősö­dő tettrekészség tölthetett el minden igazi hazafit, aki fi­gyelemmel kísérte a Haza­fias Népfront VII. kongresz- szusát. Harmadvirágzás. így mond­ta Kádár János, aki a kom­munisták nevében köszönte meg, hogy a XII. pártkong­resszus helyzetelemzését és határozatait magáénak fo­gadta el a népfront, hogy a kormány programja nemcsak szavakhan, hanem tettekben is visszhangra talált az em­berekben. Harmadszor virág­zik a népfrontmozgalom, mondta Kádár János; első íz­ben alapvetően más társadal­mi viszonyok közepette volt képes virágot bontani, má­sodízben a felszabadulás után virágzott, majd rövid időre elsorvadt megint, de most — miután jó néhány éve öntözzük hajtásait — új­ra virágzik. Nemzeti egység ebben az országban alapvetően más történelmi viszonyok közepet­te máskor is létrejött, de ez a nemzeti egység ma — ami­kor már magunk mögött tud­juk a nagy osztályösszeütkö­zések korszakát — erősebb, mint valaha. Egységes abban ez a nemzet, hegy békét akar, hogy épp ezért várta bizalommal, s fogadta öröm­mel a Szovjetunió Kommu­nista Pártja legutóbbi kong­resszusának az imperializmus hidegháborús kihívására adott, az enyhülési politika folytatására elkötelezett, konstruktív válaszát. Aztán egységes abban is a mi nem­zetünk, hogy a szocializmus felépítésére szövetkezett, hogy éppen ezért tartja-érzi a sajátjának a párt immár hosszú évek óta változatlan irányvonalát, a pártét, amely — ismét Kádár János sza­vaival élve — nem tekinti sem csalhatatlannak, sem té­vedhetetlennek önmagát, s amelynek a szövetségi politi­ka következetes folytatása szükségképpen nem pusztán taktikája, hanem stratégiája is, hiszen a szocializmus fel­építése a tenniakaró embe­rek szövetségét, és a dönté­sek előtti érdemi vitáját egyaránt nem nélkülözheti. Nem ideológiai egységről volt szó ezen a kongresszu­son — nem is lehetett, ma már senki sem ringatja ma­gát ebben az illúzióban —, de politikai egységről igen, a mindenki által elfogadható célokról, a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan voltáról igen, a család társa­dalmi jelentőségéről, a mun­ka elismerésének fontosságá­ról igen, az oktatás, a neve­lés, a közízlés formálásának szükségességéről igen. És igen: az egység éppen a kü­lönbözőségben öltött testet — ezt lehetetlen volt nem érzé­kelni — ezen a kongresszu­son.- A harmad virágzását élő népfrontmozgalom e kong­resszusát a sokszínűsége jel­lemezte. índenekelőtt gondolat- gazdag volt ez a ta- náosjjozás, akár arról volt szó, hogy a nép szolgá­lata nem változtatható szol­gáltatássá, akár arról, hogy a településfejlesztés még nyíltabb várospolitikát kö­vetéi, vagy hogy a közös cse­lekvésre hívó értelmes szónak minél több réteghez, minél több emberhez kell eljutnia. Természetesen gondjaink­ról is sok szó esett, s érzé­kelhető volt a felszólalások­ban e gondok súlyos volta is, ám a küldöttek szava a gon­dok megoldásának mikéntjére is számos javaslatot tartal­mazott, s e szavak az ország biztonságérzetéről, tenniaka- rásáról adtak hírt Március közepe van, a mezőgazdasági munkák kez­detének időszaka. Mégsem kezdhetik mindenütt a szántást. J mert bizony az időjárás nem mindig kegyes az emberhez. A napokban is szinte az egész megyében esett az eső, ami mélyen feláztatta, sárossá változtatta a talajt. A ho­mokosabb területen gazdálkodó nagyüzemekben már meg­kezdhették a talajmunkát. Nincs vesztegetnivaló idő, hi­szen tavalyról hatvanháromezer hektár szántatlan terület maradt. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ■■■■ Vethetik az árpát Befejezte munkáját a népfrontkongresszus Megválasztották az Országos laaáesot ás a tisztségviselőket Vasárnap befejezte mun­káját a Hazafias Népfront VII. kongresszusa. A második napon a tanácskozás munká­jában részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, valamint politi­kai, állami és társadalmi éle­tünk több más vezető képvi­selője. A kétnapos tanácskozáson 37 felszólalás hangzott el, köztük Csepelyi Tamásnak, megyénk küldöttének is. Megyénk kongresszusi kül­dötte utalt arra: alapvető fel­adatunk tovább erősíteni azo­kat a kötődéseket, amelyek népünket a hazához, a szülő­földhöz, haladó társadalmi rendszerünkhöz fűzik. Fele­lősségteljes kötelessége a mai felnőtt nemzedéknek, hogy a fiatalokkal jobban megismer­tessük azt a nagy munkát, áldozatvállalást, amely meg­szüntette hazánkban a nyo­mort, a létbizonytalanságot. — Minden jelenbeli csele­kedetünk egy-egy építőkoc­kája annak a jövőnek, ame­lyet az utánunk következő generációk örökölnek — folytatta. — Számunkra nem mindegy, miképpen épül a jövő, milyen örökséget adunk gyermekeink kezébe. Meg­győződésem, hogy a Hazafias Népfront még többet tehet annak érdekében, hogy tör­ténelmi múltunkat, szocialis­ta jelenünket lakosságunk még jobban megismerje és cselekvőén támogassa. Csepelyi Tamás a további­akban a megye gazdag törté­nelmi hagyományaival foglal­kozott és idézte a megye szü­lötte, az internacionalista Zalka Máté gondolatait: „Ha nem szereted hazádat, ahol születtél és felnőttél, azt a földet, amely táplált, az egét, a falvait, akkor nem érted az internacionalizmus lényegét, más népekkel való kapcsola­tod értelmét, mely saját ha­zád szeretedének érzéséből fakad.” Felszólalása további részé­ben arról beszélt: Szabolcs- Szatmár megyében gazdag hagyományai vannak a béke és barátság ápolásának. Há­rom szocialista országgal va­gyunk közvetlenül határosak, akikkel meghitt, jó szomszé­di és baráti szálak fűznek össze bennünket. Tapasztala­taink azt mutatják, hogy a közös célok, az ezer szállal kötődő személyes kapcsolatok jól szolgálják a béke és ba­rátság, a népek felemelkedé­sének ügyét. Foglalkozott a Leninről el­nevezett Barátságkerttel, a májusi békehónap záhonyi megnyitó rendezvényeinek je­lentőségével. Eredményeink kölcsönös bemutatása, a poli­tikai, gazdasági, a kulturális és sportkapcsolatok erősítése, megannyi konkrét jegye ba­rátságunknak és együvétarto- zásunknak. — A Hazafias Népfront megtisztelő feladata, hogy mindnyájunk közös ügyét, a béke és barátság egymást fel­tételező és segítő eszméjét terjessze, ápolja és védje — mondta befejezésül. A kongresszusi felszólalá­sokat summázva Sarlós Ist­ván leszögezte: a vita olyan képet adott a társadalomról, amely jelzi, miben vagyunk szilárdak és erősek, miben va­gyunk gyengék, hol és min kell javítani. A távlat bizta­tó, s már önmagában az is erőt ad, hogy a párt szervezi és irányítja népünk munká­ját, támogatja a Hazafias Népfront tevékenységét. A népfront — ahogy az egyik küldött hangoztatta — nem­csak van, hanem cselekszik is. A cselekvés erőt, meggyő­ződést, hitet is jelent a job­bításra. Hitet, amely nemcsak a vallásos emberek sajátja. A kommunista is hivő, mert hisz az emberben, hisz a szocia­lista jövőben, hisz az emberi­ség békéjében, hisz az egész világ boldogulásában. A hit a szocialista meggyőződésnek is alapvető feltétele, amely nélkül kommunistának, nép­frontosnak lenni, akként csele­kedni nem lehet. (Folytatás a 4. oldalon) Jól teleltek az ősszel vetett kalászosok és takarmány- növények. összesen százezer hektáron került földbe a mag, s a várható kipusztulás mértéke nem haladja meg a háromezer hektárt. Tavasszal hétszázezer hektáron kell vetni, aminek több mint a fele kukorica és siló. Kedvező, hogy minden vetőmag — még fölöslegben is — a gazdasá­gok rendelkezésére áll, s már meg is kezdték a jó minő­ségű magvak kiszállítását. így, ha az időjárás engedi, már­cius végén kezdődhet a tavaszi árpa vetése. Több terme-» lőszövetkezetben előcsdráztatott burgonyát is ültetnek, s április elején ez is megindulhat. Az ősszel be nem vetett, területekre tavasszal kalászosokat és kukoricát vetnek a gazdaságok, ezt bizonyítják a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához érkezett tervinformációk is. Fontos munka ebben az időszakban a melegágyak, fó­liasátrak készítése, a dohány és a szántóföldi zöldségnö­vények magvainak elvetése. Metszik még a gyümölcsösöket a mezőgazdasági nagy­üzemekben. Ez a munka sem tűr halasztást, mert már­cius második felében már meg kell kezdeni a tél végi le­mosó permetezést. Sok gazdaság már végzett a metszéssel, de összességében a gyümölcsösöknek még tíz százaléka metszetlen. (sb) Megkezdődtek megyénkben a Forradalmi Ifjúsági Napok Petőfi Sándor nyíregyházi szobrának megkoszorúzásá­val kezdődött március 15-én délelőtt 9 órakor Szabolcs- Szatmár megyében a Forra­dalmi Ifjúsági Napok ese­ménysorozata. Egy óra múl­va, a Kossuth téri ünnepség kezdetére a zuhogó eső elle­nére is több ezer általános és középiskolás diák, szakmun­kástanuló, főiskolai hallgató vonult a város főterére, ahol az Ifjú Gárda-zenekar patto­gós indulói feledtették a rossz időt. . Tíz órakor a Himnusz hang­jaival vette kezdetét az ün­nepség. A Nemzeti dal elsza- valását követően Tóth Géza, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, az SZMT titkára köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztve­vőit, köztük a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács, a megyeszékhely és a nyíregy­házi járás vezető testületéi­nek képviselőit, majd Nagy László, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Óvári Miklós beszéde Nagygyűlés a nyíregyházi Kossuth téren. A 133 évvel ezelőtti esemé- keseredett küzdelmek, a nyekre emlékezve elmondta: Habsbur.g-ház trónfosztása, a „Március 15-e nemzeti törté- Függetlenségi Nyilatkozat el- nelmünk egyik fordulópontja, fogadása nyitánya volt an- Az 1848-as törvények, közöt- nak az új korszaknak, amely- te a jobbágyok felszabadítá- ben ha rövid időre is, de sa, a honvédség megalakuld- ™g£kult nemzeti sa, Kossuth toborzó útjai, a a 15. Magyar Nyelv Hete megnyitóján Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia felolvasóter­mében tartott ünnepséggel megkezdődött a 15. Magyar Nyelv Hetének rendezvény- sorozata. Benkő Loránd aka­démikus köszöntő szavait kö­vetően Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára nyitotta meg a Magyar Nyelv Hetét. Beszédében hangsúlyozta: — Anyanyelvűnk ügye mindannyiunké, akik azon fáradozunk, hogy népünk a társadalmi fejlettség maga­sabb szintjére emelkedjék. Közügyről van tehát szó, s e közös ügy az anyanyelvi mű­veltség emelése. A cél az, hogy a magunk módján és eszközeivel növeljük a ki­mondott vagy leírt szó ha­talmát, elősegítsük, hogy a szavaknak mindig legyen ér­telme, a beszédnek tartalma és meggyőző ereje. Anyanyel­vűnk — ha őszintén és jól használjuk — közelebb hoz­za egymáshoz az embereket, tehát közösséget formáló erő, s ugyanakkor fontos közéleti tényező is: a társadalmi mé­retű tanácskozások, a szocia­lista demokrácia gyakorlati érvényesülésének nélkülöz­hetetlen eszköze. — Anyanyelvűnk szavai, ha nyíltak, igazak és meg­győzőek, tettekre mozgósíta­nak, megteremtik a közös cselekvés nélkülözhetetlen feltételeit. Anyanyelvűnkön tanuljuk meg mindazt a szé­pet, ami tartalmassá teszi életünket, ami értelmet ad fáradozásainknak, küzdel­meinknek. Ezért, ha anya­nyelvűnkről beszélünk, több­f ről van szó, mint egyszerű tudományos ügyről, vagy kul­turális tettről, az anyanyelvű műveltség fejlesztésén mun­kálkodva a társadalom egész fejlődését, a szocialista nem­zeti egység erősödését segít­jük elő. — Anyanyelvi műveltség, iskola, nyelv- és közélet, be­szédkultúra és demokratiz­mus: ezek azok az összefüg­gések, amelyek a nyelv ügyét fontos művelődéspolitikai, szélesebb értelemben társa­dalompolitikai kérdéssé avat­ják. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága mellett működő Műve­lődéspolitikai Munkaközös­ség ezért kérte fel az elmúlt évben a nyelvvel foglalkozó (Folytatás a 4. oldalon) győzelmes hadjáratok és el- (Folytatás a 4. oldalon) Nyírvasváriban nagy sikert aratott a Balkányi ÁFÉSZ tánccsoportja. ■I Kelet­Magyarország I XXXyiIIj évfolyam, ,64, szám ^ ÁRA; 1,40 FORINT 1981. március 17., kedd \ HÁ AZ IDŐ ENGEDI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents