Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

1981. február 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Legyei versenyképes „Nagyobb mértékben szükséges növelni a termelés haté­konyságát, fejleszteni a termelési és gyártmányszerkezetet, fokozni termékeink nemzetközi versenyképességét.” (A me­gyei pártbizottság 1981. évi feladattervéből.) VERSENYKÉPES CSAK JÖ ÄRU LEHET. A sza- bolcs-szatmári üzemekből kikerülő termékek nagy többségét a szalagok, mun­kapadok mellől indítják a vásárlóhoz — nem raktárra termelnek gyáraink, szövet­kezeteink. Ilyen helyzetben is ismerni kell azonban má­sok áruit,, amelyek a mieinkkel együtt szerepel­nek a kínálati listán. Mindez igényes munkát feltételez. Egy nemrégiben készült nyíregyházi elem­zésben azonban azt állapí­tották meg, hogy a vállala­tok, gyárak önerőből nem fordítanak kellő energiát a versenytársak termelésének, fejlesztési terveink megis­merésére. A város ipari üze­meinek nagy része önálló piackutatás hiányában ke­vés információval rendelke­zik pozíciói megítéléséhez, s emiatt a termelőegységek általában rövid távra ala­kítják ki piacpolitikájukat. (Vannak természetesen jó példák is: a MEZŐGÉP kö­zép- és hosszú távra egy­aránt önállóan tervez. A kedvezőtlen összkép miatt tette szóvá nemrégiben a városi párt-vb is, hogy vál­toztatni kellene a kialakult helyzeten, mivel a vállala­tok többsége ma is elégedett a termelési struktúrájával, a termékei iránt ma meg­nyilvánuló keresletet kielé­gítőnek ítéli. Általános tapasztalat, hogy a külkereskedelmi vál­lalatok piaci körülmények­re, exportértékesítésére vo­natkozó tájékoztatása nem kielégítő. A szabályozó rendszer fejlesztési lehető­séget korlátozó hatása mel­lett ez is közrejátszott ab­ban, hogy a nyíregyházi vál­lalatok nem használták ki teljes egészében az export- árualapot termelő hitel le­hetőségét. A versenyképes termé­kekhez elengedhetetlen a jó fejlesztő apparátus, ame­lyekkel nem sok vállala­tunknál büszkélkednek. A TERMELÉSI SZERKE­ZET változásai a gondok el­lenére is éreztetik hatásu­kat a megyeszékhely üze­meiben. Nőtt az új termé­kek aránya, a város üze­meiben gyártott termékek­nek kb. 15—17 százaléka há­rom évnél fiatalabb. Külö­nösen jelentős a változás a nehéziparban (ez a mező- gazdasági gumiabroncsgyár átadásával függ össze), de dinamikus szerkezetalakí­tásról adott számot a ME­ZŐGÉP és a papírgyár is. Ez annál is inkább értékes, mert a termékszerkezet-vál­tást követően számottevően kevesebb importanyagot használnak fel. A párt KB termékszerke­zet-korszerűsítéssel foglal­kozó, 1977-ben hozott hatá­rozatát követően sok jó kezdeményezés hangzott el a termelőüzemi pártszerve­zeteknél is. Ezek különösen az exportra is termelő nagyüzemeknél voltak je­lentősek. Az ipari üzemek termék- struktúrája, annak ver­senyképesség szerint történő alakulása a megyeszékhe­lyen összességében nagyon változó képet mutat ma is. Különösen az élelmiszer- iparban magas azoknak a termékeknek az aránya, amelyek nem versenyképe­sek, azzá nem is tehetők, de a lakosság ellátása szem­pontjából termelésük indo­kolt. (főként a tejipari, ga­bonaforgalmi és malomipa­ri, a sütőipari vállalatokról van szó). A gépipari ága­zatban a termékek jelentős része versenyképessé tehető, hasonló a helyzet a Taurus termékeinél is. Meg­lepő azonban az ipari szö­vetkezetek többségének ál­láspontja: értékesítési gond­jaik ellenére termékeik 80— 90 százalékát versenyképes­nek minősítik. SZIGORÚBB FELTÉTE­LEKKEL kezdtük az évet, a középtávú tervidőszakot. Érdemes tehát újólag átte­kinteni, értékelni, frissebb információkat szerezni, hogy a szabolcs-szatmári termékek a tervidőszak kö­zepén, végén is versenyké­pesek maradhassanak. M. S. TÉLEN SINCS HOLT IDÉNY Mindenki a „fedélzeten“ Februári helyzetkép két termelőszövetkezetből A határt hó borítja, var­jak szállják csapatostul a ve­tést, eleséget keresve. Bizony nem sok mindent kaparnak ki a fagyos hó alól, hiszen percről percre megzavarja ténykedésüket a műtrágyát szóró gép. Felröppennek, s csak nagy sokára merészked­nek ismét a földre. A trak­tor pedig szorgalmasan rója a köröket az őszi vetésen. Javítják a talajt N e tessék haragudni, bácsi kérem, hogy én ebbe a szép iro­dába csak úgy bejöttem. Ha zavarok, máris elme­gyek, csupán azt szeret­ném megkérdezni, hogy nem tudnak-e itt nekem valamilyen munkát adni? Dolgozni szeretnék, mert ma reggelig dolgoztam is, de most azt mondták a gyárban, ahol mindennap 6-tól 2-ig dolgoztam, hogy ez veszélyes a fiatalkorúra és ők nem akarnak bajba keveredni, ezért még most számoljak le, ami bér jár, azt majd utánam küldik az albérletbe. Mert tetszik tudni, én albérletben lakom, itt nem messze egy öregasszony­nál, aki nagyon aranyos néni, befogadott engem. Ne tessék csodálkozni azon, hogy én eljöttem ott­honról, de így kellett ten­nem, mert engem az apám zavart el, kés volt a kezé­ben. Az apám mindig csak iszik, sose józan, és olyankor nem tudja, mit csinál. Kilencen vagyunk mi testvérek, van, aki már férjhez ment, megnősült, de a legtöbb még tőlem is kisebb. Apám nem jár el sehová dolgozni, lehet, hogy beteg is, de akkor minek iszik? Szegény anyukám, aki küldönc az "£yík vállalatnál, úgy duggatja előle S kis pénzt, nehogy megtalálja a csa­ládi pótlékot, mert akkor azt is elinná. Amikor jól beiszik, akkor teljesen nincs az eszénél, akkor menekül a család. Meg az­tán tessék elképzelni, a tíz éven aluli kis öcséi- met kínálgatja cigarettá­val. Engem ki nem állhat, nem tudom miért, hát késsel is megfenyegetett. Akkor én úgy megijedtem, hogy elhatároztam, ottha­Kislány kopog gyom a családot, albérlet­be költözöm. Egy ideig meghúzódtam a nővérem­nél egy másik városban, de én ott nem szeretek lakni, meg az anyukám, a testvéreim is hiányoztak. Ezért hazajöttem, szeren­csére adtak munkát egy gyárban és az az öreg né­ni is befogadott. Most vi­szont kint vagyok az ut­cán, nem tudom, mit csi­náljak. Voltam már a munkaközvetítőben, de ott csak annyit válaszoltak, hogy sajnos nincs, nem tudnak velem mit kezde­ni, menjek haza. Ha tud­nák, hogy milyen rossz nekem erre még csak gon­dolni is, akkor biztosan nem mondanák. Eddig jó volt, a gyárban kaptam ebédet is, de most már ez sincs. Nem tudom, mi lesz velem, elmennék én küldöncnek, meg taka­rítónőnek is, vagy a kony­hára tányért mosni. Tessék elhinni, hogy én még ta­nulni is tudnék, ha olyan helyre kerülnék, de hát nincs, aki szóljon énmel- lettem. Kár, hogy ezekben a szép irodákban nincs szükség küldöncre, de csak tessék felírni az én nevemet és ha valami lesz, akkor tessék nekem üzen­ni... Igen, várhatok is én, hi­szen úgyse tudok mit kez­deni az időmmel. Az jó lenne, ha telefonálni tet­szene valahova, mindegy hova, nekem már ez is jólesik... Na, tetszik látni, hogy itt is ugyanazt mondják: nincs semmi, nem tudnak segíteni, mert még csak tizenhat éves múltam. Az ilyen még nem jó munka­erő, mert csak nappal le­het dolgoztatni, pedig én vállalkoznék a két mű­szakos munkára is. Tetszik még telefonálni máshova is? Jó, azt is megvárom, mert van időm... M it mondtak, hogy csak hat hónapra? Jaj, az nekem már nagyon jó, még a hat hét is nagyon jó, mert akkor én már nem leszek kint az utcán. Nagyon szépen köszönöm, már megyek is a Tempó szövetkezet­hez, a munkakönyvemmel, és ne tessék félni, én nem hozok szégyent a bácsira. Én majd mindenkinek rendesen köszönök és amit mondanak, azt mindet Szépen megcsinálom. Csa­varogni sem fcgok; majd téssék érdeklődni. Kezit- csókolom. A. S. RÉGEN ELMÚLTAK MAR A KUKORICA- MORZSOLÖS, TOLLFOSZTÓS TÉLI ESTÉK, AMI­KOR A MEZÖGAZDASÄGBAN DOLGOZÓKNAK KÉNYSZERŰ PIHENŐT KELLETT TARTANI. NAPJAINKBAN A NAGYÜZEMI TERMELÉS FO­LYAMATOS MUNKÁT BIZTOSIT A LEGHIDE­GEBB HÓNAPOKBAN IS. ILYENKOR KÉSZÜL­NEK FEL A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A KORA TAVASZI MUNKAKEZDÉSRE, AZ EGÉSZ ÉVRE. — Megfelelő most az idő, minden műtrágyaszóró gé­pünk dolgozik — újságolja Tar János, a mátészalkai Kraszna menti Egyesült Erő Termelőszövetkezet főmező­gazdásza. — A tápanyag­visszapótlás mellett mész- iszappal javítjuk a talajt. — Nem beszélhetünk télen sem holt idényről. Hol van már az az időszak, amikor a téli hónapokban az egyetlen és legfontosabb munkánk a tervkészítés volt. Az időjárás miatt egy kicsit elcsúsztunk a betakarítással és a kukori­cánk egy részét, 120 hektárt decemberben törtük le. Tör­tük mi azt kézzel is, csak mi­nél hamarabb magtárban le­gyen. Nem maradt el az ered­ménye, sikerült mindet letör- nii A sz "Vetkezetnek 340 ál­landó dolgozója van. A mun­kát — ugyanúgy, mint nyá­ron — télen is kérik, igény­lik. Kettős oka van ennek. Egyrészt meghatározott mun­kanapot kell teljesíteni, hogy háztáji földet kapjanak, más­részt a pénzre, a fizetésre mindenkinek szüksége van. — Negyven asszonynak te­remtettünk munkalehetőséget a BFK-val közösen — folytat­ja a főmezőgazdász. — Janu­ár elején indult a betanulási időszak. Megkezdtük a láda- szegezéshez szükséges fák ki­termelését, nemsokára indul a szegezés is. A COMPAKT Kereskedelmi Vállalatnak Szovjetunióból és Romániá­ból érkezett ömlesztett sót csomagolunk ötvenkilós zsá­kokba. Dolgoznak a tagjaink a gépműhelyben, az állatte­nyésztésben, keverőüzemet épít a kőművesbrigádunk. Metszük az almafáinkat is. Szóval teljes a nagyüzem leg­alább annyira, mint aratás­kor. Nem jut idő a pihenés­Kis igény, kis munka Csendes a tunyogmatolcsi határ is. Annál nagyobb vi­szont a sürgés-forgás az iro­dában. Készül a tavalyi mér­leg és az idei terv. — A cél nálunk is az, hogy télen is foglalkoztassuk a tagjainkat — kezdi a beszél­getést Pethő Sándor, a tu­nyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetkezet főköny­velője. — Saját szükségle­tünkre ládát szegeznek az asszonyok, s a faanyagot is mi állítjuk elő a fűrészüze­münkben. A keltetőüzemben liba-, kacsa- és tyúktojásokat keltetünk. Nőket csak ezen a két helyen tudunk foglalkoz­tatni. A teljes foglalkoztatá­sukat nem tudjuk megolda­ni, habár felvettük az Egye­sült Izzóval a kapcsolatot, de nem tudtuk a feltételeiket teljesíteni. Így a százhatvan női tagunk közül mindössze negyvenen dolgozhatnak a ládagyártásnál és a keltető­ben. Ehhez jönnek még az irodai dolgozók, s körülbelül ötvenszázalékos a téli fog­lalkoztatásunk. — Jelenleg a gyümölcsös­ben folyik a metszés. Itt vi­szont csak férfiak dolgoznak, mert nálunk nincsen hagyo­mánya a női metszőknek. Azért a minimális száztíz munkanapot minden női ta­gunk ledolgozza. Nincsen hagyománya a női metszésnek, mondta a szövet­kezet főkönyvelője, pedig tudnának a gyümölcsösben munkát adni a nőknek. Va­lahogy úgy érzem évekkel ezelőtt máshol sem volt ha­gyománya ennek, de elkezd­ték, s azóta sok esetben jobb munkát végeznek a nők, mint a férfiak. Az igény pedig mindig olyan, amilyen a kí­nálat. Nincsen * megoldva Ezzel talán be is lehetne fejezni. Mind a két termelő- szövetkezet kereste, keresi a teljes foglalkoztatás lehetősé­gét, s az egyik már meg is találta. A két termelőszövetkezet esete jellemző a megyei nagyüzemekre. Nincsen még megoldva megbízhatóan mindenütt a téli foglalkozta­tás. Ennek a télnek hamaro­san vége lesz. A következőig még egy év van. Sipos Béla Nem fog beázni a tető Építőipari szigeteléskonfekcionáló üzem Nyíregyházán Az épületek megbízható te­tőszigetelésének véglegesen elfogadott, jól bevált techno­lógiája még nem alakult ki Magyarországon; a kísérletek több irányban, jelenleg is folynak. A Kelet-magyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat is immár hat éve folytat eredménnyel kecseg­tető kísérleteket a Taurus W lemezes fóliával. A további kísérletek célja a már elért eredmények — technológiák — finomítása. Ezek egyike az úgynevezett lepedősítési technológia kidolgozása, a méret szerinti eiöregyáríás megszervezése. Erre a célra a vállalat Tünde utcai központi telepén egy üzem épül. Itt a 120 centiméter széles szala­gokat összevulkanizálják, többrétegesítik, majd a meg­adott méretre szabják.. A már készülő épület te­tején — ugyancsak kísérleti jelleggel — tízféle rétegfel­építésű tetőszigetelő variánst alkalmaznak. A legjobban be­vált szigetelésre aztán ÉVM- minősítést kérnek, melynek alapján azt szélesebb körben is alkalmazhatják az építő­iparban. Ugyancsak a Taurus W fóliával folytatnak majd itt talajvíz-szigetelési kísér­leteket, a már említett lepe­dősítési eljárással. A hagyo­mányos technológia alkal­mazásával ugyanis az alap­gödörben előbb szigeteléstar­tó téglafalat építenek, azon rögzítik, illetve építik fel a vízvisszatartó réteget. A le­pedősítési technológiánál mindez elmarad; a tartófalat előre gyártott vasbeton ele­mek képezik, erre helyezik rá a méretre szabott „lepedőt”. Ezt a műveletet gyorsan, na­gyobb épületeknél is szinte napok alatt, szakmunkaigény nélkül lehet majd jobb mi­nőségben elvégezni. A központi szigeteléskon­fekcionáló üzem építése szer­ves része a vállalatnál folyó tervszerű műszaki fejlesztés­nek, a mindenképpen gazda­ságos építésiparosításnak. Nagy előnye, hogy az előre- gyártás téli viszonyok között is folyhat, s a készen tárolt „lepedőket” pedig már rak­tárból lehet a helyszínre szál­lítani. Az üzemben előrelát­hatóan már az első negyed­évben megkezdődik a terme­lés. B lakás- elosztásról Kovács Mihály, a Nyíregy­házi Városi Tanács V. B. igazgatási osztályvezetője. — A Minisztertanács nem­rég megjelent rendelete né­mileg módosította az 1971-es lakásrendeletet. Az új ren­delet nem az elosztás alapel­veit érintette, de az eltelt tíz esztendő változásai szüksé­gessé tették, hogy azok né­hány ponton módosuljanak. A hatodik ötéves terv irányelvei szerint a követke­ző években növekednie kell a szervezett magánlakás-épí­tési akcióban épülő lakások számának. Ennek megfelelő­en a készülő helyi tanácsi rendeletek is — a megfelelő pénzügyi feltételek, kölcsö­nök biztosítása mellett —, a magánlakás-építést szorgal­mazzák. Ez már az idén át­adásra kerülő lakások típu­sainak megoszlásában is érezteti hatását. A tanácsi bérlakásra vá­rók, illetve jogosultak név­jegyzékét, a tavalyról listán maradt 120 igénylő mellett idén mindössze 30—40 igény­lővel tudjuk kiegészíteni. A tanácsi értékesítésű célcso­portos lakásra “várók név­jegyzéke pedig nem is fog változni. Az idén 87 lakás kerül átadásra, a jelenlegi listán pedig többen szere­pelnek, mint ez a szám. Az­zal, hogy kevesebb tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás épül, s az ilyen típusú lakásokra a várakozási idő jelentősen megnövekszik, az irányelvek arra ösztönöznek, hogy min­den lakásra váró saját lehe­tőségeit próbálja jobban számba venni. Ügy gondo­lom, mindez jobban megfelel a jelen társadalmi, gazdasá­gi helyzetnek. De igazságosabbá teszik a lakáselosztást az irányelvnek azok a részei is, melyek a városba áramlást igyekeznek befolyásolni. Ez a lakás­igénylőket új pontrendszer kidolgozásával arra ösztönzi, hogy eredeti lakóhelyükön, vagy a városok vonzáskörze­tében igyekezzenek lakást szerezni. Ésszerűsödik a lakásgaz­dálkodás is. Ez azt szolgál­ná, hogy mindénél minőbb igényeinek megfelelő lakás­hoz jusson. Az, hogy az új irányelv szerint az új laká­sok 30—40 százalékát lakás­cserére akarjuk felhasználni, önmagáért beszél. Hisz sze­rencsés esetben egyetlen új lakás megépülésével, s a cse­rére várók bevonásával, há­rom családot is megfelelő la­káshoz lehet majd juttatni. Csendes Csaba Hi a véleménye?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents