Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
GYÁRI ASSZONYOK TISZALÖKÖN Helytállás a HODIKOT üen Fárasztó munka 8 órán át varrógép fölé hajolni, pedá- lozni, vasalógépek gőzében talpalni. A gépek egyhangú és nem is halk zúgása — főleg a műszak vége felé — kissé nyomasztóan hat. A bejáróknak az utazás, a tétlen várakozás is teherként jelentkezik. De ezek a lányok és asszonyok nem panaszkodnak, „férfiasán” helytállnak. Sőt, talán annál jobban, hiszen az üzemben szilárd a fegyelem, a késés, az italozás, a hosszú cigarettaszünet ismeretlen, ebben a tekintetben nem „férfiasak” az üzem dolgozói. A HÓDIKÖT tisza- löki üzeméről van szó. Mi tagadás: a Tiszalökön dolgozó lányokat és asszonyokat egy kicsit a kényszer is ráviszi a kemény helytállásra. Ugyanis a közvetlen közelben nincsenek jellegzetesen női üzemek. De ne csökkentsük az itteniek érdemeit. Főleg azokét, akik 7—8 éve éjjel-nappal, ha kell vasárnap is munkába állnak és olyan termékeket állítanak elő, amelyek megállják helyüket mind a hazai, mind a világpiacon. És nem is a legjobb körülmények között folyt itt a munka az elmúlt év végéig. A hatalmas csarnok zsúfolttá vált, „kinőtték”. Toldot- tak-foldoztak hozzá egy újább helyiséget, amelynek mérete 29X18 méter. A még friss falú bővítmény nagyobb teret adott a dolgozóknak, szellőMEZEI FERENCNÉ sebb, tágasabb helyen dolgozhatnak. Az elmúlt év vége óta alacsonyabbak itt a ruhahegyek. Az üzem vezetője a csarnok végén csupán egyetlen nagyobb ruhacsomót mutat. Kész ruhák, pontosabban magasnyakú garbók várnak elszállításra. Nem a szállító járművek hiányoznak. A 18 ezer darab garbó azért tornyosul itt, mert nincs címke, anélkül pedig a késztermék még nem kész termék. Az anyagellátásról külön kell beszélnünk, hiszen ez is nehezíti a munkát. Ha ezért lemaradás van a termelésben, s ezt túlmunkával, éjszakai műszakok bevezetésével igyekeznek pótolni. A tröszt mindig időben megrendeli ugyan a selyem címkéket, de azok többnyire késve érkeznek. Az említett 18 ezer darab garbón kívül itt áll 30 ezer darab különböző ruha, ezeken már van megfelelő címke, de az ide illő használati utasítást jelző címkék még nem érkeztek meg. A fontos címkék év végén is hiányoztak; végre december elején megjöttek. December 7-én vasárnap, Télapójárás idején az üzem vezetője kérte (nem is utasította) a lányokat, asszonyokat, hogy jöjjenek be címkézni. Hívó szavára száztízen jöttek be kora reggel. BARANYIFERENCNÉ Köztük volt Mezei Ferenc- né fiatalasszony, két kisgyermek anyukája. Melegítőfelsőrészeket készít a gépén. Tiszalökön lakik. Azon a bizonyos december 7-én a férje főzött otthon, meleg étellel várta haza a soron kívüli műszak után. Mezemét az is serkenti, hogy egy aranykoszorús brigád helyettes vezetője. Brigádtársaival évente több szabad szombatját feláldozza a termelés érdekében. A megkésett címkézést néha társadalmi munkában végzik. Baranyi Ferencné megtermett asszony, magasszárú cipőt visel. A vasalóüzemben szinte műszak végéig állnia kell. A meleg, a gőz tovább nehezíti munkáját. Mégis szívesen — és mint mondják róla — jól dolgozik itt, immár hét éve. A háztartásból jött a HÓDIKÖT-be dolgozni, s hamar megszokta a koránkelést, a buszozást. Tisza- dobról jár át naponta. Férje évek óta beteg, két gyereket nevel, a munka és a napi ingázás mellett mégis volt ereje és kedve levelezőn elvégezni a 7. és a 8. általános iskolai osztályt. A vasalóüzemben a gépi vasalórészleg korszerű, egy gázpedálszerű szerkentyűvel lehet szabályozni a villamosvasalót. Gyakran a kézi vasalóban is kell dolgoznia. TÓTH JÓZSEFNÉ Mutatja, hogy a kézi vasaló mellett egy kis lavór látható, tele vízzel. A hagyományos öntözés és vasalás a szó szoros értelmében nehéz helytállást kíván. Teljesítményre dolgozik. Hogy mennyit, azt a fizetése is bizonyítja. Decemberben 5400 forintot keresett. De volt már 6100 forint is a borítékjában. Tóth Józsefné szintén bejáró, Tiszadobról ingázik naponta. Azt mondja, a várakozással együtt a nap 24 órájából kettőt utazással tölt. Női blúzokat készít nem éppen modern gépén. A koncentrálás, a derékhajlítás mellett a lábmunka is igénybe veszi. Varrógépét ugyanis pedállal kell hajtani. Három éve dolgozik az üzemben és azt mondja, hogy ha lenne más munkalehetősége, akkor sem menne máshová. Két műszakban dolgozik, de ha a munka úgy kívánja, szívesen, néha önként is bejön, vagy bent marad a harmadik, az éjszakai műszakra. Három asszony a sok közül. Kezük munkája nyomán szebbnél szebb ruhák kerülnek a boltokba. Nábrádi Lajos A HÓDIKÖT tiszalöki üzemének bejáratánál működik a helyi ÁFÉSZ „munkásboUja. A havonta 200 ezer forintot forgalmazó bolt jelentősen könnyíti az üzem nődolgozóinak otthoni „műszakját”. (Elek Emil felvétele.) Javuló élet- és munkakörülmények Munkásbolt az üzemben A szépséges paszabi szőttes készítői hosszú éveken át panaszkodtak az élet- és munkakörülményeikre. Reggelinél, ebédnél a munkapadjukon terítettek meg, úgy fogyasztották el hideg élelmüket. Az elmúlt ősszel aztán a párt, a tanács és a szövetkezetek illetékesei összefogtak. Kidolgoztak egy tervet, minek következtében átalakítottak egy épületet. Étkezde lett ez az épület, meleg ebédet fogyasztanak a szőtteskészítők. Nem egyedi esetről van szó. A nődolgozók élet- és munkakörülménye az utóbbi tíz évben sokat javult. Tízéves az a határozat, amely a nők helyzetének javítására született. Hazavihető ebéd 1979-ben a politikai bizottság újabb határozatot hozott a témával kapcsolatban. Ugyanebben az évben a megyei pártbizottság is napirendre tűzte a témát. Az említett két pártfórum elemezte az elért eredményeket és az új feladatokról is határozott. Í Jrvendetes, hogy megyénk eg több ^izemében, intézményében 'a szóban forgó határozatokat helyesen értelmezik és jól hajtják végre. Számos példát lehet felsorolni annak igazolására, hogy a nők munkakörülménye jobb, az úgynevezett második, vagy harmadik műszakjuk is „elviselhetőbb” lett. Nézzünk egy tiszalöki példát. A HÖDIKÖT üzemében összefogtak a szövetkezeti tagok és a helyi ÁFÉSZ-szel közösen úgynevezett munkásboltot nyitottak. Az üzem bejáratánál bőséges választékkal áll a bolt azok rendelkezésére, akik műszak után sietnek haza. Az üzemi étkezdében egy dolgozó akár három ebédet is rendelhet. Egy ebédhez vállalati támogatást kap, kettőt teljes áron ételes- ben hazavihet családtagjainak. Könnyítése ez az otthoni munkának. A munkakörülmények is javultak a HÓ- DIKÖT-ben. Hogy mást ne említsünk, beszereztek egy modern zsebfelvarró gépet, amely nehéz munkától kíméli meg a dolgozókat. Tízévi gondoskodás A hetvenes években megyénkben felépített üzemek már eleve korszerűnek készültek. Gépesítés és szociális épület nélkül ekkor már tervezni sem volt szabad új üzemet. A tervezők, a beruházók és persze az üzemeltetők nem elkülönülve adták át az üzemrészeket, de érezhető volt a megkülönböztetett gondoskodásuk — a nők javára. Az elmúlt tíz évben köny- nyűipart telepítettek megyénkbe és olyan nem köny- nyűipari üzemeket, amelyek többnyire nőket foglalkoztatnak. Gondoljunk a demecseri textilüzemre, vagy a kisvár- dai Izzóra. Nemrégiben Sza- mossályiban a helyi tsz melléküzemágként ruhaüzemet nyitott. Több szatmári lány és asszony (háztartásbeliek vagy idénymunkások voltak) fedett helyen, jó körülmények között dolgozik. Kismamaszalag, óvodák A nagyobb vállalatoknál számos hasznos intézkedést vezettek be. Emlékezzünk például a Nyíregyházi Konzervgyár kismamaszalagjára. A nyíregyházi papírgyárban üzemi óvodát építettek, az óvoda hasznát sem szükséges kommentálni. A KEMÉV- nél bevezették a nőgyógyászati rendelést. A mátészalkai ISG-ben az esztergályosok jelentős része nő. A nemrég beszerzett modern esztergagépek munkájukat könnyítik. A Nyírségi Patyolat Vállalatnál a szalonokban a vasalás 70 százalékát gépesítették. Igaz, a kézi vasalás még mindig nehéz munka. A kereskedőpálya is elnőiesedett. Az előcsomagolás, a konténerszállítás, az anyag- mozgatás gépesítése sokat könnyített a kereskedőnők helyzetén. De a következő tíz évben is akad még könnyíteni való — és nem csak a kereskedelemben. GYERMEKNEVELES Á jutalom a szeretet jele A kis- és a nagyobb gyermek nevelésében egyaránt fontos szerepet játszik teljesítményének elismerése, erőfeszítéseinek méltánylása vagyis a jutalmazás. A siker elismerésével fokozhatjuk a gyermek önbizalmát, bátorságát. Tudatosíthatjuk benne, hogy többre, jobbra képes. Ezzel fejleszthetjük akaraterejét, nagyobb erőfeszítésekre sarkallhatjuk. Jutalmat sokféleképpen adhatunk. A legegyszerűbb a szóbeli dicséret. Megdicsérhetjük a gyereket, ha pontosan, ügyesen elvégezte a rábízott feladatokat, ha jó osztályzatot hozott az iskolából, ha segített a házi munkában. Munka közben segíthet a további erőfeszítéshez egy-egy bíztató szó: „ügyes vagy”, „csak így tovább”. A gyermek, különösen a kisgyermek szemében az számít jutalomnak, amit „járandóságán” felül kap. Nemigen méltányolja, hogy használati tárgyat — ruhafélét, tanszert stb — kap dicséretül. A jutalom — ajándék, amely azt is kifejezi, hogy akitől kapta, szereti a gyermeket. S ez a szeretet a gyermekben is sze- retetet kelt, s a jutalmazott gyerek szeretetből tudja teljesíteni az újabb követelményt. E mellett biztonságban is érzi magát, ezért nyugodt, céltudatos és kitartó munkát igénylő feladatokat is vállalni mer. Igen jó hatású, ha éreztetjük a gyerekkel, hogy munkája, sikere szüleinek, hozzátartozóinak is örömet szerzett. Még akkor is helyénvaló a dicséret, a jutalmazás, ha nem sikerült tökéletesre a rábízott feladat, de ha kiderül, hogy teljesítéséért a gyerek erőfeszítéseket tett. Mivel jutalmazzunk? — Inkább apró, jelképes tárgyakkal, mint a szülők erejét meghaladó, s a gyerekek közt versengésre okot adó holmikkal. Egy-egy könyv, hanglemez, olcsó játék, sporteszköz hasznos jutalom lehet. De nem azért, mert megírta a leckéjét, megtanulta a házi feladatát. Csak akkor jutalmazzunk, ha ismétlődő, huzamosabb ideig tartó, nagyobb teljesítményről van szó. A mindig dicsért gyerekben negatív tulajdonságok alakulnak ki. Kritikája csökken, elbizakodottá válik, saját teljesítményeit nem ítéli meg helyesen. Könnyen kis zsarnokot nevelhetünk a túlzottan dicsért gyerekből, aki a kis kudarcokat sem tudja elviselni, és miután nem kívánjuk meg tőle az erőfeszítést, a szükséges készségeket sem sajátítja el. Az állandó dicsérettel ugyanolyan rossz hatást érünk el, mint a folytonos kifogásolással. A két eljárás helyes arányát kell megtalálnunk, de inkább a teljesítményre, mint a mulasztásra rámutatva. A mulasztás pótlását is inkább mint következő feladatot kell kitűzni, hangsúlyozva bizalmunkat a gyermekben. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. február 1. Q
