Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 6. Nemcsak a nyugdíjasokat érinti I. Hi az alap? A sajtó, a rádió és a televízió ismertették az elmúlt hetekben az Elnöki Tanács és a Minisztertanács rendelkezéseit egyes társadalombiztosítási szabályok módosításáról. A változtatások iránt igen nagy az érdeklődés, sokan kérdezik a változtatások indokait és azt is, hogy nem várbató-e további lényeges módosítás. A tiszaiöki fafeldolgozó üzemben évente huszonötezer köbméter fát dolgoznak fel. Egyik termékük a raklap, mely jelentős tőkés exportot képez.(Jávor L. felv.) Kis levéltárosok szakköre Kutatáshoz — korkedvezmény Á kiszámítás módja A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályok nagyobb része elsősorban azokat érinti, akik még a nyudíjazás előtt állnak. Az aktív keresők körében a nyugdíjazást megelőző 5—10 évben érthető módon megnő az érdeklődés a nyugdíjazás kérdései iránt. Az aktív keresők körében a legnagyobb érdeklődést az váltotta ki, hogy módosult a nyugdíjalap kiszámítása. Eddig a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag meghatározásánál figyelembe kellett venni a munkaviszony alapján járó mindazon juttatásokat, amelyek járulékkötelesek, amelyekből tehát a dolgozóktól nyugdíjjárulékot vontak le. Ez az eljárás any- nyiban változik, hogy az 1980. december 31-ét követően kifizetett jutalom összegéből az e nélkül számított kereset legfeljebb 10%-át kitevő részt lehet figyelembe venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bányászati hűségjutalomra, a törzsgárda- jutalomra, a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott jutalmakra, a vezetői érdekeltségi rendszer keretében központi szabályozás alapján kifizetett összegre és az egyéni kitüntetésekkel járó jutalmakra. Ismeretes, hogy a nyugdíjalapot a nyugdíjazást megelőző 5 év legkedvezőbb 3 évében kifizetett bérek szerint számítják. A 10%-os korlátozás ugyanerre az időszakra vonatkozik. Ha tehát egy dolgozó az említett 3 év közül 2 évben a kereset 5%-ának megfelelő jutalmat kapott, a 3. évben az évi bér 20%-ának megfelelő jutalom „fér bele” a nyugdíj alapjául szolgáló kereset 10%-os mértékébe. Az intézkedés nem visszamenőlegesen lép életbe. Sokszor előfordult, hogy a nyugdíjazás előtt nem indokolt módon nagy összegű jutalmakat fizettek ki. Ez ellentétes a munka szerinti elosztás követelményével és ihffö- kolatlanul növeli a nyügdíj- kiadásokat. A jogszabály módosításától várható, hogy az ilyen jellegű, lényegében a nyugdíj felemelését célzó és a végzett munkától független kifizetések háttérbe szorulnak. A nyugdíjalap kiszámítását érinti az a rendelkezés, amely szerint a tárgyjutalom ösz- szegét figyelmen kívül kell hagyni. Ebből az is következik, hogy a tárgyjutalom ösz- szege után nem kell nyugdíjjárulékot levonni. 20 éves szolgálati idő További lényeges változás a nyugdíjjogosultsághoz minimálisan szükséges 10 évi szolgálati idő 20 évre való felemelése. A 10 év előírása logikus volt évtizedekkel ezelőtt, amikor az aktív kordáknak jóval kisebb hányada vállalt rendszeresen munkát. Ma már a munkaképes korúak döntő többsége részt vesz a társadalmilag szervezett munkában. Ez indokolta a 10 éves minimum felemelését. A nyugdíj összege a munkabértől és a szolgálati időtől függ. Sok esetben az alacsony nyugdíj megállapításának döntő oka az alacsony szolgálati idő. A szolgálati időminimum felemelése fokozatosan lép életbe, gyakorlatilag 1990-től. Ebben az évtizedben még 10 évi szolgálati idővel is nyugdíjba lehet menni. Jelenleg évente 20—25 ezerre tehető azoknak a száma, akik 20 évnél alacsonyabb szolgálati idővel érik el a nyugdíjkorhatárt. Ez elég jelentős nagyságrend. Valószínű, hogy 1 évtized múlva ezek száma lényegesen kisebb lesz, tehát kevesebb embert fog az intézkedés érinteni. Nyugdíjpótlék — baleseti táppénz 1981. I. 1-ével nem fizikai munkakörökben nem lehet jogot szerezni a továbbdolgo- zásra ösztönző, 3%-os nyugdíjpótlékra. Ezt a nyugdíjpótlékot az elmúlt évtized elején vezette be a kormányzat. Ismeretes, hogy akkor hazánkban munkaerőhiány volt és ez indokolhatta a tovább- dolgozás ösztönzését. Időközben a munkaerőhiány mérséklődött, feltételezhetően a tervidőszak folyamán normális egyensúlyi állapot jön létre. Ilyen körülmények között már nem látszott indokoltnak a korhatáron túli foglalkoztatás központi szabályozása. Emellett szólt az is, hogy egyes értelmiségi pályákon kismértékben nehezebbé vált a pályakezdők elhelyezkedése. Ha a szellemi dolgozók a nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíjba vonulnak, ez könnyíthet a pályakezdők gondjain is. Mindez nem jelenti azt, hogy ha egy értelmiségi pályán dolgozó erőt érez magában a korhatár után is a munkához — és ezzel munkáltatója is egyetért — nem dolgozhat tovább. Tovább dolgozhat, jogai a munkaviszonyban állók jogaihoz képest semmit nem csökkennek, pusztán a központi ösztönzés megszüntetéséről van szó. Nem társadalombiztosítás, hanem jogszabály rendelkezik a baleseti táppénz, illetve kártérítésről. Ez is az aktív keresőket érinti. Korábban az volj^a helyzet, hogy üzemi balesetnél a táppénz összegét kártérítéssel egészíthették ki a dolgozók teljes keresetére. A kártérítési eljárás nagyon sokszor hosszadalmas volt. 1981. január 1-től a biztosítottnak járó baleseti táppénz a napi átlagkereset teljes ösz- szege. Dr. Rózsa József MŰM szociálpolitikai főosztály vezetője (Folytatjuk) Tárnokmester, pecsétőr, püspök, a „király képében” bíró elé idéző poroszló, zsoldos, jobbágy üli körbe az asztalt. Párbeszédük történelmet idéz. A csillogó szemek, a mosolyok árulkodnak: mulattató és tanulságos a játék. A szerepek formálói hetedikes tanulók. Kéthetenként szakkörön a megyei levéltárban ismerkednek a régmúlttal. Á figura „bőrében" — Ötödik éve működik a szakkör. A „kiöregedett” diákok már középiskolában tanulnak, néhányan egyetemre, főiskolára készülnek — történelemből — vázolja a kör múltját Láczay Magdolna levéltáros. — Nem könnyű a szakkörvezető dolga. Tisztában kell lennie a történelmi tananyaggal, hogy építhessen a tanulók ismereteire. Másrészt csak oldott, játékos formában bővítheti azokat eredményesen. Ezért találtuk ki többek között a szerepjátékot. Egy-egy történelmi figura „bőrébe bújva” átélhe- tőbb a múlt. A letűnt korok századaiba a szakköri tagokat „elkíséri” Fejes Ferencné, a Nyíregyházi 6. számú Általános Iskola történelem szakos tanárnője. Titkok tudói — A páros heteken az iskolában tartunk szakköri foglalkozásokat. így hetente találkozunk. A levéltár kilépést jelent a megszokott iskolai környezetből. Itt a régi könyvektől roskadozó polcok, az iratokat rejtő dobozok között mindig akad felfedezni való. Ettől sajátos ez a szakkör. Olyan iratokat, okleveleket, dokumentumokat láthatnak a gyerekek, melyeket csak felnőtt kutatók vehetnek kézbe. Párhuzamosan a tananyaggal megismerkednek a szőkébb haza, a megye történelmével. A száraz lecke színesedik, megelevenedik, önállóan is kutathatnak. Ez azonban korántsem egyszerű. Újra tanulnak olvasni, mert a kanyargós kézírások szavát nem mindenki érti. Megismerik a történeti feldolgozások műhelytitkait. Az anyaggyűjtés, forráselemzés fogásait, melyek próbára teszik a tanulók kitartását. Kölcsey-levól eredetiben A hosszú asztalt körbeülő tanulókat faggatva kiderül, nem eminensek gyűjtőhelye a szakkör. Bár sok az ötös, négyes, de néhányuk ellenőrzőjébe történelemből közepes került. A szakkör is segíthet majd a javításban. Mi hozza össze a tanulókat? A történelem szeretetén túl a céltudatosabbakat a leendő pálya, a hivatás. Mert a pályaválasztásban jó tanácsadó a kör. A gyerekek időben felismerhetik : jól választottak-e, valóban szeretik a tantárgyat, melyből továbbtanulnak. A • történelemórákon a reformkorról, az 1848—49-es szabadságharcról tanultak legutóbb. A levéltári találkozásunkkor Kölcsey Ferenc reformkori országgyűlésen írt eredeti leveleit olvasták. A következő foglalkozásokon pedig a szabolcsi, szatmári 48-as honvédek nyomába erednek „találkozásra”. Reszler Gábor Pusztuló A kép elszomorító: két falu között, mintegy 50 holdas pusztaság. Egy-egy magányos diófa, rokkant koronájú alma- és szilvafa, a földből itt-ott kilátszó kiszáradt szőlőtőke még sivárabbá teszi a képet. Tudom a kert történetét. Nagybirtok volt, tüskés sövénnyel, csősszel, rangos fajtájú szőlőkkel. Határosán vele egy domb tövében diófás volt. Földosztáskor a honfoglalók örömével foglalták el az új tulajdonosok. Utána is még ez a földdarab tartotta el gyümölccsel, bizonyos zöldségfélékkel a falut. Hallgatom az idősebbeket. Mesélik, hogy milyen finom szőlők voltak ott, hogy beszökni gyermekhőstett volt, bejutni gyümölcsszedőnek áldott szerencse. Földosztás után is maradt a zártkert szigorú rendje, kimondatott még az is, hogy mikor lehet dolgozni ott. Kincs volt az a kert, úgy, ahogyan falvaink határában mindenütt kincs volt a zártkert. Akkor kinevették volna azt a boltost, aki egy faluban zöldség árusítására rendezkedett volna be. Idős, ma hetvenhat éves paraszt- ember mesélte, hogy megbüntették azt, aki nem művelte rendesen a kertjét, és nem is a büntetés nagysága fájt, hanem az azzal járó szégyen. Ha az árokpartokat parcellázták volna fel, arra is akadt volna ember, aki megműveli, és a falvak lakossága azon perelt volna, hogy hol a pontos határ a két község között. Szegényebbek voltunk? Igen. Nemcsak javakban, hanem tudásban, a jövő elképzelésének képességében is. A Nyírbéltek melletti Gyáli szőlő közelében a diófák saját árnyékuk áldozatai lettek, mert napsütött föld kellett a krumplinak, a rozsnak, a dohánynak, a gyümölcsfák belehaltak a hozzá nem értésbe. A szőlő élt legtovább, de ahogy öregedtek az első honfoglalók, ahogy fáradni kezdtek a láVannak „szürke” tolvajok, akik csak akkor emelnek el valamit, ha épp útjukba kerül, de vannak erőszakosak is, akik a legkülönbözőbb szerszámokkal felfegyverkezve indulnak értékszerző útjukra, hogy ha másként nem, erőszakkal is megszerezzék amit akarnak. A köznyelvben betörőknek hívjuk őket, a hivatalos nyelv szerint „dolog elleni erőszakkal — kisebb, vagy nagyobb — értékre elkövetett lopás”. Nagy Sándorné született Németh Anna 29 éves csen- gerújfalui lakos gyakran bejárt D. Mihályné lakására. November 4-én megfigyelte, hogy D.-né mikor megy el otthonról, s míg az asszony a templomban volt, Nagyné egy vésővel lefeszítette az ajtón lévő zárat, bement a lakásba és ellopott 6000 forintot. Az ügy hamar kiderült, s a pénz — mielőtt a tolvaj elköltötte volna — visszakerült tulajdonosához. A bíróság — mert a kár megtérült — 8 hónapi szabadságvesztést szabott ki Nagynéra, de a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az alkoholista 20 éves, napkori Juhász László december 13-án este részegen egy baltával indult el pénzt szerezni a napkori iparcikkboltból. Átmászott a kerítésen, aztán a baltával nekilátott falat bontani. Egy idő után rájött, hogy a megbontott részen nem tud bejutni, zártkert bak és a vállak, ahogy fogyni kezdtek a falvakból a fiatalok, úgy nőtt a távolság a falu és a kert között. Csak Nyírbélteken évenként 130—150 hektárnyi műveletlenül hagyott kertet, földet találnak a határjárásokkor. Arra van törvény, hogy ezeket a műveletlen hagyott parcellákat állami tulajdonba vegyék, de mert ezek nagyüzemi hasznosításra alkalmatlanok, nem oldódik meg semmi. Nő a parlagföld, és az önmagát valamikor (igaz, korántsem a mai színvonalon!) zöldáruval ellátó falu sorban áll egy második zöldségboltért, hiszen a megművelt kertjeink is a nagyüzemektől ellesett módszerekkel, ott megismert növényvédő szerekkel egy-egy terméket termelnek. A távolabb eső, egykor kincseket érő kertekben pedig egyre több helyen, semmit. A műveletlen földek egyfelől talán valóban a viszonylagos jómód jelei, de az, hogy az állam rendeletekkel kényszerül védekezni a mezőgazdasági hasznosítású földek fogyása ellen, hogy évenként így is egy nagy, ötezer hektáros termelőszövetkezetnek megfelelő földterület lesz parlaggá, úttá, udvarrá, várossá, a szegényedés lehetőségét hozzák közel. ▲ zöldségboltokban vásárolni lehet kényelmesebb, de ha községenként nem találunk valamilyen megoldást e folyamat lassítására, akár úgy, hogy a közlekedéssel hozzuk közelebb, elérhetőbb távolságra ezeket a területeket, akár úgy, hogy iskolák, üzemek, közösségek segítségét szervezzük, akkor napról napra szegényedhetnek a kényelmes boltjaink. Azt a bizonyos kiirtott diófást már nem lehet megmenteni, de a messzire tervező ember ültethetne akár diófákat is. Unokáink tisztelnének érte minket. meg a hátsó ajtót könnyebb is kifeszíteni, így ott próbálkozott. A lemezkazettában szép kis összeg volt (több, mint 17 ezer forint), de nem találta meg, s körülbelül 40 forint aprópénzzel távozott, még a falbontás „munkadíját” sem kereste meg a boltban. Innen a Gárdonyi utcán parkoló autóbuszhoz ment, benyomta az ajtót, lefeszítette a pénz tárolására szolgáló lemezkazettát, elvitte egy fasorba, kinyitotta, de egy vasat sem talált benne. A gyengeelméjűség enyhe fokában szenvedő Juhász Lászlót a bíróság 10 hónapi börtönre büntette, 1 évre eltiltotta a közügyektől és az alkoholisták kényszergyógyításának is alá kell vetnie magát. Egy csatornavassal akarta kifeszíteni szeptember 13-án éjszaka a vállaji Rákóczi Tsz zöldségboltját Pintye Gyula 32 éves tyukodi lakos, de észrevették, s menekülnie kellett. Pintye nem haza indult, hanem a mátészalkai ABC- áruház ablakát verte be, bemászott, 728 forint váltópénzt, s közel 1500 forint értékű árut elvitt. Hogy ne kelljen a lopott holmival gyalogolnia, a Rácz-kertben egy motort is lopott, de alig jutott el 50 méterre, megfogták a rendőrök. Pintyét 1 év börtönre ítélték, 2 évre eltiltották a közügyektől és kötelezték a betöréssel okozott kár megtérítésére. Mindhárom ítélet jogerős. Bartha Gábor Falat is bontott Baltával pénzért A nyírmihálydi kastély ma — napközi otthon. (Jávor L. felv.)
