Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 5. Nyíregyháza, malomkerti új lakások. TÉRKÉPET KÉSZÍTENEK, MÉRNEK, KITŰZNEK A megye magasból A repülőgépek alkalmazása a földmérési munkákban már szinte megszokottá, napi gya­korlattá vált. Nemrégen me­gyénk fölött is köröztek olyan speciális „gépmadarak”, ame­lyeken fényképező kamerák vannak, és segítségükkel — úgynevezett fotogrammetriai eljárással készítették el Sza- bolcs-Szatmár megye telepü­léseinek pontos bel-, illetve külterületi térképeit. Ha csak kiegészítő, valamint ellenőr­ző tevékenységgel is, de eb­ben a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyír­egyházi osztálya is részt vett, s azt teszi a jövőben is, hi­szen hátravan még egy fel­adat: az elkészült térképek egységes vetületi rendszerbe helyezése, amit 1984 közepé­ig végeznek el. A BGTV me­gyeszékhelyi gárdájára a Nyíregyháza, Baktalóránthá- za, Nyírbátor és Balkány ha­tárolta terület felmérése há­rul. E munkához már hozzá­láttak. A geodéziai vállalat szak­emberei, mint a beruházások műszaki előkészítésének elő­őrsei továbbra is gondoskod­Élettársi kapcsolat AZ UTOLJÁRA 1970-BEN KÉSZÜLT STA­TISZTIKAI FELMÉRÉS SZERINT A TARTÓS PÁRKAPCSOLATOK MINDÖSSZE 2,5 SZÁZA­LÉKA VOLT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT. BECS­LÉSEK SZERINT AZÓTA E KAPCSOLATOK SZÁMA NŐTT, S A HÁZASTÁRSI ÉLETKÖ­ZÖSSÉGEKNEK MA MINTEGY 5 SZÁZALÉ­KÁRA TEHETŐ. E jogilag nem „szentesí­tett” párkapcsolatok társa­dalmi és jogi problémáiról figyelemre méltó tapasztala­tokat összegeztek legutóbb a Magyar Jogász Szövetség fővárosi szervezetében a csa­ládi jogi és a polgári jogi szakosztály közös tanácsko­zásán. A TÉT a bírósági ügyek tanulságai és. az ügyvédi ta­pasztalatok egyaránt arra utalnak, hogy társadalmunk még sok téves elképzelést táplál e kapcsolatokról. Az együttélésnek ez a formája korántsem valamiféle fiata­lokra jellemző „szabados” életforma. Tíz évvel ezelőtt inkább az özvegyek között terjedt el, főleg az „özvegyi jogok” megtartása érdekében. 1975, az új Munka Törvény- könyve életbe lépése óta né­mileg megváltozott a helyzet, mivel a nők új házasságkö­téskor is megtarthatják öz­vegyi nyugdíjukat. Az özve­gyi haszonélvezeti jogot azonban elvesztik, s ez ma is sokat késztet még házasság helyett élettársi viszony lé­tesítésére. E helyzeten cse­kély mértékben változtatott az a rendelkezés, hogy az öz­vegyi haszonélvezeti jogot meg lehet váltani. A tanácskozáson rendkívül káros és veszélyes jelenség­re is felhívták a figyelmet: számos élettársi kapcsolat napjainkban látszatválás után keletkezik. Sokan anya­gi megfontolásoktól vezérel­ve bontják fel házasságukat — rendszerint közös meg­egyezéssel annak érdekében, hogy kijátsszák a vagyoni korlátozásokat, s így családon belül maradhasson a több­letingatlan, egyszerre két la­kást tarthassanak fenn. A válóperes bíráktól tehát nagy körültekintést kíván e tisz­tességtelen szándékok leple­zésével beadott válókeresetek elbírálása. ROSSZHISZEMŰEN. A tanácskozáson felhívták a fi­gyelmet arra is: az életközös­ség megszűnésekor, a bíróság­tól kért jogvédelem idején mind többször derül fény arra, hogy a „modern” élettársi kapcsolatok jó részét már eleve rosszhiszeműen létesí­tik: többnyire az egyik, a ki­szolgáltatott fél kihasználá­sára épülve. A mostani Polgári Tör­vénykönyvünk értelmében az ilyen életközösségek megsza­kadásának vagyonjogi hatá­sai lehetnek. Köztudott, hogy a házassági életközösség ide­jére vagyonközösség keletke­zik. Az élettársak viszont, ha nem is fele-fele arányban, de a szerzés arányában osztoz­nak „válás” esetén a közösen szerzett vagyonukból. Ez a rendelkezés szakítás esetére csupán az egyik fél kisemmi- zését küszöböli ki, viszont távolról sem biztosít olyan anyagi biztonságot, mint a házas társaknak. Szomorú példák sokasága vall arról, hogy többnyire a nők kiszolgáltatott szerepet vállalva lépnek élettársi kap­csolatra. Nem ritka, hogy a jó anyagiakkal rendelkező férfi csupán „háztartási al­kalmazottat” keres, és élet­társát sok éven át kihasznál­ja, miközben gondosan ügyel arra, hogy ne keletkezzék kö­zös vagyon. Amikor sok év után megjelenik az „igazi”, s egyik napról a másikra hátat fordít élettársának, — az már hiába keresi igazát a bí­róságnál. A SZAKÍTÁS ugyan — ezt is kevesen tudják — ha az élettársi kapcsolat meg­szűnik, a lakással rendelke­ző félnek csupán albérleti szobát kell biztosítania volt élettársa számára, aki a „sza­kítással” nyomban jogcím nélküli lakáshasználóvá vá­lik. A nő, aki belemegy a tá­volabbi házasságkötés remé­nyében egy ilyen kétes érté­kű kapcsolatba — ha időköz­ben közös gyermekük szüle­tik is — az életközösség egy­oldalú felbontásával gyerme­kével együtt távozni kénysze­rül, s ilyen esetben a bíróság sem tud „igazságot szolgál­tatni”. A jogászházban tartott ta­nácskozáson egyöntetű véle­mény alakult ki arról: a jö­vőben a jogi felvilágosítás­ban nagyobb súlyt kell he­lyezni az élettársi kapcsola­tok társadalmi és jogi kérdé­seinek elemzésére, feltárásá­ra. AHOL SZÍVESEN MEGÁLL AZ IDEGEN... Mennyit ér eev függöny? A kérdésnek így önmagában nem sok értelme van. Mondhatnák: annyit amennyit az ára. Nyírcsászáriban, tavaly december közepén egy FORFA eljárással épült presszót adott át a Nyírbátor és Vidéke Áfész. A barátságosra, hangulatosra sikerült presszóban dolgozik Breczku Zoltánné: Á császári presszó — A függöny? Nézze, itt Nyírcsászáriban eddig csak egy italbolt volt. A vendégek, ha igényeltek is mást, azt szokták meg. — Ez a helyiség szép... Meddig maradhat ilyen? Ha becsukják a k@€smát — Ügy szeretnénk, hogy sokáig. Beszélgettünk erről a főnökömmel, Kujbus Imré­vel, amikor kinyitottunk. A napi hat-hétezer forintos for­galom nem nagy. Ha becsuk­ják a kocsmát, az élelmiszer- bolt raktárát bővítik ott, ak­kor ez a forgalom ugrásszerű­en nőni' fog. Nos, egy tiszta, rendes szobában másképpen viselkedik az ember, mint egy szemetesben. Mi az új vendégekkel is szeretnénk el­fogadtatni ezt a rendet. Meg- szoktatni, hogy itt ez így van... — Kik pártoltak át? — A fiatalok szinte az el­ső naptól. Nos, aki a régi kocsmában habozás nélkül a földre dobta a csikket, itt megkeresi a hamutányért. Akadt persze, aki magolva jött be. Szóltunk, és látja ennyit ér a rend és a füg­göny. — Régi vendéglátós? — Régi. Nyírbátorból jöt­tem most haza. Szeretnénk megtartani — Mi a különbség vendég és vendég között? — Nem az a döntő, hogy hol van egy üzlet. Az dönt, hogy milyen. A nyírbogátiak- nak, Bátortól néhány kilomé­ternyire sikerült egy hangu­latos csárdát építeniük, és megtartani azt annak, ami­nek épült. Nem lett belőle kocsma. Ezt, vagy valami ha­sonlót szeretnénk mi is, hi­szen olyan helyen vagyunk, ahol szívesen megáll az autós, az idegén. Bizonyos értelem­ben szerencsésebb itt dolgoz­ni, mint a városban. Ott ke­vés a hely a forgalomhoz, ki­csi az étterem is, a presszó is... — És ha bezár a kocsma? — Nem tudom. Azt hiszem, hogy minden ilyesmit úgy kellene építeni, hogy két he­lyiség legyen ... Persze ez álom. Most a függöny, a rend egy hangulatos helyet ér. Ezt szeretnénk megtarta­ni... Megtartják-e azt a bizo­nyos hangulatot? A helyi italbolt azóta bezárt. Félő, hogy itt is az történik majd, ami annyi helyen történt már: más hely nem lévén a forgalom megnő, a helyiség kicsi lesz, és nem a kocsmá­tól csábít vendégeket a ran­gosabb hely, hanem a kocs­mából kiszorult vendégek formálják a maguk igényei­hez a helyet. Formálni a vendéget Egy kicsit irigylem Breczku Zoltánné szimpatikus opti­mizmusát, de alig épült meg, már féltem a Nyírcsászáriban szükséges presszót. Tudom, nem a Nyírbátori ÁFÉSZ gondja ez. Mindenütt gond, ahol bezárunk és nyitunk, ahol bisztrót építünk a kocs­ma helyett. Bármenyire is szegények vagyunk, valahogy meg kellene oldani, hogy leg­alább egy ideig együtt élhes­sen a jobb új a régivel. Leg­alább addig, amíg az új lesz az erősebb, és formálni tud majd a nehéz vendégeken is. B. G. Leütötte, kifosztotta Óra a zokniban A kállósemjéni vendéglő­ben szórakoztak tavaly au­gusztus 25-én este a Keres- kényi testvérek, a 24 éves György és a 21 éves Ferenc. Betért a vendéglőbe D. Mi­hály ismerősük is, aki megle­hetősen illuminált állapotban volt már, s leült Kereskényi- ék asztalához. Néhány perc múlva valamin összeszólal­koztak, aztán D. Mihály elin­dult hazafelé. A veszekedéstől felpapri- kázódott Kereskényi György elindult D. Mihály után, s a vendéglőtől alig 30 méterre utol is érte. Előbb ököllel tá­madt a részeg emberre, majd amikor D. Mihály összeesett és védekezni sem tudott, Kereskényi lecsatolta karjá­ról az óráját, zsebrevágta, majd belerúgott a fekvő em­berbe és magára hagyta. A rendőrség másnap szer­zett tudomást a dologról, s a csíkos autó elindult a Ke­reskényi testvérekért. György, aki leütötte, majd kifosztotta D. Mihályt, félt, hogy nagy bajba kerül, ha megtalálják nála az előző este szerzett karórát, előszedte azt zokni­jából és odaadta a kocsiban mellette ülő testvérének. A csel nem vált be, az órát így is megtalálták, Kereskényié- ket pedig bíróság elé állítot­ták. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Keres­kényi Györgyöt kifosztás bűntettében és könnyű testi sértés vétségében találta bű­nösnek, s ezért halmazati büntetésül másfél év börtön­ben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Ke­reskényi Ferencre bűnpárto­lás vétségéért a bíróság 4500 forint pénzbüntetést szabott ki. Kereskényi Ferenc tudo­másul vette a büntetést, Ke­reskényi György enyhítésért fellebbezett, ám fellebbezését a másodfokú tárgyaláson visszavonta, így a járásbíró­ság ítélete jogerőssé vált nak a különböző létesítmé­nyek tervezéséhez, kivitele­zéséhez szükséges térképek szolgáltatásáról. Esetenként mérések, kitűzések elvégzé­sével, közműfeltárások, ki­sajátítási tervek létrehozá­sával segítik a megrendelők munkáját. A tevékenységük jellemzésére csupán néhány létesítményt említünk: ők készítették, illetve készítik az új nyíregyházi szenny­víztisztító telep tervezéséhez nélkülözhetetlen alaptérké­peket, feltárták, feltérképez­ték a megyeszékhely közmű­veit, elvégezték a Számos- töltés több tíz kilométeres sza­kaszának állapotfelvételét, kitűzték jó néhány villamos távvezeték tartóoszlopainak helyét, s ténykedtek a Nyír­egyházát, s majdan Nagykál- ló térségét is ivóvízzel ellátó tiszai távvezeték helyének, nyomvonalának kijelölésén ...stb. Megkezdték a gabonafor­galmi és malomipari vállalat megyénkbeli létesítményei­nek állapotfelvételét, azontúl hamarosan befejezik a sza­bolcsi, valamint a Hajdú me­gyei ÁFOR-telepek felméré­sét, térképezését. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium előírta, hogy a városokban pontos, részletes közműnyilvántar­tást kell végezni, mert annak birtokában a beruházások, településfejlesztések, zökke­nőmentesebben megvalósít­hatók. Ennek lényeges része az, hogy a létesítmények épí­tésével „egy időben” a geodé­ziai vállalat a közművek el­helyezkedését hűén ábrázoló térképeket készít. Markó Ferenc osztályveze­tő elmondta: munkájukat korszerű eszközök, felszere­lések segítik. Például van olyan műszerük is, mellyel vízszintes, illetve magassági értelemben megállapíthatják: hol húzódnak elektromos, s egyéb közművezetékek a föld alatt. Nagyobb távolságok méréséhez pedig már sokszor nem mérőszalagot, hanem elektromos távmérőt használ­nak. (cselényi) Kis bélyeggyűjtők Félezer diák hobbyja Nagyszerű dolog a bélyeg­gyűjtés! — fogalmazta meg a tarpai Esze Tamás bélyeg- gyűjtő szakkörösök egyike: Kovásznai Zsuzsa, akivel Li- akos Konstantinné tanárnő, a beregi tájék egyetlen isko­lai körének vezetője szeret­tette meg a gyűjtést. Csütörtökön tartjuk a szak­köri foglalkozásokat — mond­ja a nyolcadikos Zsuzsi. — A négy év alatt mind a bélye­gek kezelését, mind a nagyí­tó, csipesz és más eszközök használatát megtanultuk. Rendszeresen bélyegeket is áztatunk, hiszen gyűjtjük a pecsételt bélyegeket is. A zsebpénzből ugyanis nem fut­ná csak új bélyegekre. így nagyon örültünk, amikor ez év elején a MABEOSZ me­gyei központjától ajándékbé­lyegeket kaptunk. Az iskolában tanár és ta­nítvány élénk figyelemmel kíséri a gyűjtők tevékenysé­gét. Elismeréssel szólnak e munkáról, s egyre többen kapnak kedvet. Sztojkov Demeterné a MA­BEOSZ nyíregyházi központ­jában dolgozik. Az ő lelkes munkájának is köszönhető, hogy megyénk iskoláiban 40 helyen félezernyi kisdiák töl­ti ideje egy részét gyűjtéssel. „A tarpai szakkörvezető ta­nárnő negyedszázada törődik a község érdeklődő fiataljai­val szeretetből. Különösen je­lentős a szaktárgyi munkát segítő bélyegfajták nagy szá­ma, és nem utolsósorban a bélyeg a takarékosságnak is egyik legkifizetődőbb eszkö-

Next

/
Thumbnails
Contents