Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 30. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. február 5., csütörtök Áz agrárgazdaság idei feladatai 16 ellátás, export MA Á megye magasból (2. oldal) Hunkában az igazgató (3. oldal) Beváltott ígéret (3. oldal) Új utakon a szarvasmarha­tenyésztés (7, oldal) Hányán vagyunk, hogyan élünk? (7. oldal) Sportoldal (8. oldal) A Kemecsei Állami Gazdaság központi műhelyében dolgozik Németh Antal villanyszerelő. Képünk egy ventillátor-vil­lanymotor javítása közben készült. (Elek Emil felvétele) Ipari tevékenység a helyi lakosság javára ÁFÉSZ-üzemek tervei 1985-ig Magyar—osztrák tudományos megállapodás A társadalom- és termé­szettudományok legfőbb te­rületein folytatandó közös kutatások, feltárandó témák sokaságát tartalmazza az az 1981—83-ra szóló tudomá­nyos együttműködési megál­lapodás, amelyet szerdán ír­tak alá Budapesten, az MTA székházában, a Magyar Tu­dományos Akadémia és az Osztrák Tudományos Akadé­mia vezetői. Az okmányokat a két akadémia elnöke: Szent- ágothai János és Herbert Hunger, illetve főtitkára: Pál Lénárd és Leopold Schmetterer hitelesítette alá­írásával. Az eseményen je­len volt dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete. A megállapodás értelmében a közösen végzett kutatások eredményeit magyar és oszt­rák publikációkban megje­lentetik, mindkét országban közreadják a magyar—oszt­rák tudományos kollokviu­mok, konferenciák, szeminá­riumok anyagát, erősítik a két akadémia könykiadói közötti együttműködést. Nemzetközi kollokvium az automatizálásról Szerdán húsz külföldi és háromszáz magyar szakember részvételével megkezdődött a Technika Házában a gépipari kis- és középsorozat-gyártás automatizálásának helyzetét és jövőjét elemző nemzetközi kollokvium. A célja az, hogy közkinccsé tegye az automa­tizálás hazai és nemzetközi tapasztalatait, legújabb fej­lesztési eredményeit, s ezzel elősegítse a vállalatok kö­zéptávú gyártmány- és gyár­tásfejlesztési terveinek meg­alapozását. Hazánkban, mint a megnyitón elmondták, mintegy 100 ezer szerszám­gép üzemel, ezek 20 milliárd forint értéket képviselnek. Az agrártermelés helyzeté­ről és feladatairól rendeztek országos tanácskozást ágazati vezetők és vezető szakembe­rek részére szerdán a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. Az értekezleten megje­lent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Faluvégi Lajos, a kormány elnökhelyettese, Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke és Szabó István, a TOT elnö­ke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában rámutatott: a mezőgazdasági termelés ha­zánkban gyors ütemben fej­lődik, évente átlagosan 2,9 százalékkal növekszik és lé­pést tart a fejlett mezőgazda­sággal rendelkező országoké­val. Az elért eredmények, egyebek között az, hogy az egy lakosra jutó gabonater­melés 1980-ban megközelítet­te az 1300 kilogrammot és a hústermelés meghaladta a 140 kilogrammot. A miniszter kitért arra is, hogy a termelés növekedésé­vel nem tartott lépést a gaz­daságosság és a versenyké­pesség javulása. A növény- termelés kisebb mértékben bővült, mint ahogy azt vár­ták, és a gyümölcsösök tele­pítése, valamint az ültetvé­nyek beruházása sem a terv szerint alakult. Az élelmi­szeriparban gondot okoz, hogy a termelés és egyes te­rületeken a kivitel még min­dig nem gazdaságos. A VI. ötéves terv időszaká­ban a mezőgazdasági terme­lést 1985-ig évente 2,5—2,8 százalékkal növelik, az élel­miszeripari termelés növeke­dési üteme ennél valamivel nagyobb, az előirányzat sze­rint 2,7—3,2 százalékos. A terv a növénytermelésnek az átlagosnál jóval nagyobb nö­vekedési ütemet diktál. A nö­vénytermelésen belül a ga­bonaprogram teljesítése adja a legnagyobb feladatot; az ország gábonatermelését a tervidőszakban 15 millió ton­na fölé kell emelni. A hús­termelőkre is nagy feladatok várnak a sertés- és baromfi- ágazat adja a továbbiakban is a hús mintegy 80 százalékát. Váncsa Jenő egyes szakmai kérdésekről szólva kitért ar­ra, hogy még idén sokoldalú programot dolgoznak ki a tartósan veszteséges üzemek fejlesztésére. Ezen a téren minden kezdeményezést meg­vizsgálnak. Figyelembe ve­szik, hogy ezeknek az üze­meknek nemcsak belső meg­újulásra, hanem külső segít­ségre is szükségük van. Az előadást követő vitában felszólalt Havasi Ferenc is. A hatékonyságról szólva rámu­tatott, hogy a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban a ráfordítások és az eredmé­nyek alakulását az eddiginél jobban figyelemmel kell kí­sérni. Meg kell szüntetni a helyenként még fellelhető kedvezőtlen gyakorlatot; azt, hogy egyik évről a másikra elodázzák a már korábban is felmerült gondok megol­dását, a hibák kiigazítását. Utalt arra, hogy a gazdasá­gos termelés megkívánja a tudomány eredményeinek bátrabb alkalmazását, nem­csak az új fajták bevezetésé­nél, hanem például az üzem- szervezésben is. A vitában felszólalók java­solták, hogy az energiataka­rékos módszerek, például a takarmányozási technológiák bevezetésében tegyék az ed­diginél érdekeltebbé a gaz­daságokkal együttműködő vállalatokat. Kérték, hogy a tudományos kutatók és a ter­melési rendszerek adjanak az üzemeknek nagyobb se­gítséget az állattenyésztésből származó bevételeik növelé­séhez. Több felszólaló kifogásol­ta, hogy a forgalmazók nem részesítik kellő megbecsülés­ben azokat a gazdaságokat, amelyek hosszú évekre elkö­telezték magukat a zöldség- termelésre. Vágóhíd, húsüzem, láda­gyártás, paplankészítés, ke­nyér, péksütemény, bőrönd, bőrdíszmű, házhoz szállítás — szinte felsorolni is sok, mi mindenben segíti már javíta­ni az áruellátást és a szolgál­tatást Szabolcs-Szatmár me­gye két tucatnyi ÁFÉSZ-e. Ugyanis ma már kivétel nél­kül minden ÁFÉSZ végez alaptevékenységen kívüli munkát. A dinamikus fejlő­dést a számok is igazolják; a melléküzemági tevékenység­ből származó árbevétel 1979- ben 228 millió forint volt. Ta­valy — annak ellenére, hogy az üdítőital-készítést, a be­tongyártást és baromfikelte­tést, mint gazdaságtalan ter­A közelgő tavaszra utal, hogy január második felétől megnőtt Nyíregyházán, a Bú­za téri vetőmag-mintabolt forgalma. Az üzlet közel 6 millió forint értékű árukész­lettel rendelkezik. A vásárlók zöme kisárutermelő. Főleg kertészeti és egynyári virág­magvakat kérnek és vesznek. Korai vetőmagvakból a napi eladás forgalma máris meg­haladja az 50 ezer forintot. A mintaboltban megkezd­ték az előjegyzést vető­burgonya-értékesítésre. Leg­többen a korai ostara és desiré fajtákat jegyeztetik. A bolt dolgozói közel nyolc vagon vetőburgonya ér­tékesítésére számítanak. Áru­sítása február végén, márci­us elején történik, s a készlet elegendő lesz. Korai, minősí­tett kukorica-vetőmag is van — igénynek megfelelően —, de fűmagvakból is megvan a tavasszal keresett mennyiség. Ezúttal is jelentkezik kerti- mag-újdonság. Ilyen a hol­landiai importból származó, 12 fajta fűszermag, melyek közül ismertebb a megyében méket, megszüntették — a várható érték már megköze­líti a negyedmilliárd forintot. Az ötödik ötéves terv idősza­kára jellemző, hogy a szol­gáltatóhelyek száma 82-ről 114-re nőtt. Sokat fejlődött a kölcsönzés, a házhoz szállítás, 814 helyen van őrlőgép, öt­ven helyen állítanak ki OTP- hitellevelet, nyolc áruház vál­lalja a háztartási gépek üzembe helyezését, négy he­lyen van Patyolat-felvevő­hely. Az elmúlt öt évben az ipari tevékenység legdinamikusab­ban fejlődő ágazatai; a fa­ipar, a sütőipar, a húsfeldol­gozás, paplan- és bőröndké­szítés. Például az elsősorban is: lestyán, ánizs, édeskömény ételízesítő fűszerek és fehér üröm, ürmösbor készítéséhez. A vetőmagvásárlás csúcs- időszaka február és március. Ilyenkor a mageladási havi forgalom eléri a 3 millió fo­rintot. A mintabolt minden szombaton nyitva tart, ezek a csúcsidőszakban különösen zsúfoltak. Kerti kisgépek és szerszá­mok árusításával ugyancsak rendszeresen foglalkozik a mintabolt. Különösen kelen­dők: terménydarálók, rotáci­ós kapák, talajszintlazítók és fűnyírók. Sok vevője van a kézi szerszámoknak. Ezúttal újdonság a hazai gyártmányú Robi—50-es ker­ti kisgép, melynek tartozékai közt van 2,5 mázsa teherbí­rású pótkocsi, állítható szé­lességű töltögető eke; a gép csatoltan hajtani képes 480 milliméter szélességű fűnyí­rót, valamint óránként 6 ezer liter öntözővizet áteresztő szivattyút. (ab) kistermelőknek ládákat gyár­tó faipar termelése közel négyszeresére, a sertésfeldol­gozás több, mint hétszeresére emelkedett. Az elmúlt évben az ÁFÉSZ-sütőüzemek már 3,5 millió péksüteményt 61 000 mázsa kenyeret és 700 mázsa egyéb terméket állítot­tak elő. Paplanból, bőrdísz­műből, utazótáskákból, bő­röndből mintegy 80 millió forint bevétel származott Je- »* lentősen besegítettek a helyi áruellátásba a tiszalöki, fe­hérgyarmati, kisvárdai és vá- sárosnaményi ÁFÉSZ-hús- üzemek. A tiszalöki húsüzem közel félszáz termékéből 25— 27 féle készül rendszeresen, s jut belőle a megyeszékhelyre is. A faipari-ládagyártó tevé­kenység Jánkmajtison, Fe­hérgyarmaton, Kisvárdán és Győrteleken fejlődik gyorsan. Végső soron az ötödik ötéves terv időszakában az ágazat­ban összességében teljesített mintegy egymilliárd forint összegű árbevétel jelentős há­nyadát öt szövetkezet — Nagykálló, Tiszalök, Fehér- gyarmat, Kisvárda, Nyíregy­háza — ÁFÉSZ-ei adták. A fejlődés a VI. ötéves tervben elsősorban az élelmiszeripart, az azt tá­mogató háttéripart érinti. Előtérbe kerül a hiányzó cik­kek fokozottabb gyártása, a kooperációs jellegű bérmun­ka, a kisgépkölcsönzés, ház­hoz szállítás. Különösen nagy lehetőség rejlik abban, hogy építőipari tevékenységüket ezentúl az ÁFÉSZ-ek a lakos­sági szolgáltatásba is bevon­hatják. A hiányzó cikkek gyártása — melynek érdeké­ben a nagykereskedelmi vál­lalatokkal a kapcsolatot már felvették — elsősorban a fa­iparban és az új ágazatként induló vasiparban igényel majd gyorsabb ütemű fejlesz­tést. A VI. ötéves tervben várható dinamikus fejlődés következtében a melléküzem- ági tevékenységből származó árbevétel megközelítőleg el­éri a kétmilliárd forintot. Ez természetesen lehetőséget ad a felszabaduló helyi munka­erő-felesleg fokozottabb fog­lalkoztatásának is, amely — mintegy tízszázalékos növe­kedéssel — a tervidőszak utolsó évében már várhatóan ezer embernek nyújt állandó munkaalkalmat T. A. A Nyírségi Nyomdában az összerakó gépen új regény készül. Az ügyes géppel né­gyen dolgoznak, előtérben Petró Ferencné és Nagy Mihályné. (Elek Emil felvétele) Újdonságok kerttulajdonosoknak Előjegyzés vetőburgonyára ■I Kelet­nagyarorszag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents