Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 4. AHVASÄROSNAMENYBAN sssssLj1J . .Z'.TTIlllisssssssssssssss^ JÓ KIINDULÁSI ALAP Eredményes ipari fejlődés Gazdaságpolitikai faladatok a városban Mind az országos, mind a megyei átlagot lényege­sen meghaladó ipari fej­lődésről adhat számot Vá- sárosnamény 1980-ban. S ezek az eredmények ad­ják az alapot az idei gaz­daságpolitikai céloknak is, amelyek a termelésben, a lakosság ellátásában ma­gasabb szintet kívánnak meg. Új csarnokok A múlt évben új ipari üze­mek, csarnokok léptek be a termelésbe, bővült az üze­mek gyártási kapacitása. A Vörös Október Férfiruhagyár, az Irodagép-ipari Vállalat, az üveggyár új üzemei tették lehetővé a termelés 28,8 szá­zalékos növelését. A terme­lés eredményességét pedig az mutatja, hogy amíg 1979-ben az üzemek egy alkalmazottja 351 ezer forint értékűt ter­melt, addig tavaly már 455 ezer forintot ért egy ember munkája. A létszámbővítés csak a VOR és az üveggyár esetében volt jelentős, másutt a termelékenység fo­kozásával értek el eredmé­nyeket. A termelésben igen magas az IGV 110 milliós, a ládagyár 50 milliós, a VOR 30 milliós termelésnövelése — állapította meg legutóbbi ülésén a városi-járási párt- bizottság is. Nem árt azonban össze­vetni az elért termelést az eredeti tervekkel sem. Esze­rint a ruhagyárban és a for­gácslapgyárban magasabb termelést terveztek, mint amennyit teljesítettek. A lemaradás okai különbözőek. A forgácslapgyár nemzetközi pert nyert, s az idén megin­duló rekonstrukció hozhatja meg a várt eredményeket. A ruhagyárban az új üzemcsar­nokkal együtt új szervezést valósítottak meg, amelyhez sem az irányításban, sem a begyakorlottságba#' és a munkafegyelemben nem nőt­tek fel a dolgozók. Ezt igazol­ja a termelés hullá'- zása is. Kihasználni a lehetőségeket Ebben az évben új ipari beruházásokra már nem le­het számítani. Azonban a ta­valyi 75 millió forint értékű beruházásnak a gyümölcse az idén érik meg. Így teljesen reális a megyei célokkal azo­nos, 5—6 százalékos ipariter- melés-növekedést tervezni az idén. Azokban az üzemekben viszont, amelyeknél nemrég fejeződött be a fejlesztés — ruhagyár, irodagépipar, üveg­Fogadónapok A városi tanács tisztségvi­selői hétfői napokon tartanak fogadóórát. Minden hónap­ban az első hétfőn Czakó Já­nos tanácselnök, a második hétfőn (most február 9-én) dr. Farkas Géza vb-titkár, a harmadik hétfőn (február 16-án) Miklós Elemér tanács­elnök-helyettes várja a város lakosait. gyár — az átlagot meghaladó növekedésre lehet számítani. A faipari üzemek a teljes kö­rű anyaghasznosításban lép­hetnek előbbre. Az építőipar tavaly jól ki­használta lehetőségeit. Azon­ban a helyi kapacitás tovább­ra sem közelíti meg az igé­nyeket, így további fejlesztés szükséges. Tartani kell a ki­vitelezési határidőt (változ­tatva az eddigi rossz gyakor­laton), s a fontossági sorrend szerint sorolni a beruházáso­kat. Ellátás és közérzet Köztudott, hogy a város és járás lakói nemegyszer a szomszédos városokba utaz­nak, ha vásárolni akarnak. Mindez a kereskedelmi mun­ka színvonalát minősíti. Bi­zonyítja ezt az is, hogy a te­rületen a kereskedelmi forga­lom növekedésének üteme mérséklődött, tavaly csak megközelítették a tervezett forgalmat. Nagyobb kezde­ményezőkészséget várnak az idén a szövetkezeti kereske­delemtől ahhoz, hogy meg­tartsa és növelje vásárlóit. A kiegyensúlyozott, bőséges áruellátás lehet az alapja an­nak, hogy a megyei átlagot meghaladóan nőjön a vásár­lók száma. A távlatokban pe­dig olyan jogos igények kielé­gítésére kell gondolni, mint egy bevásárlóközpont létre­hozása. Sokat segít az ellátá­son az épülő lakások föld­szintjén kialakítandó üzlet­sor is. Bár a városi lét, az új ipa­ri munkahelyek kissé háttér­be szorították a mezőgazdasá­got, azonban a jelentősége így is nagy. A kedvezőtlen adottságok ellenére eredmé­nyesen dolgozik a termelő- szövetkezet. A tájegységi adottságokhoz való még jobb alkalmazkodással lehet a jö­vőben eredményeket elérni. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a háztáji és kisegítő gazdáságok megkü­lönböztetett támogatásáról. A termelési kedv fenntartása mind a termelőszövetkezet, mind az ÁFÉSZ kiemelt fel­adata kell, hogy legyen a kö­vetkezőkben, hiszen mindez a helyi ellátás javításához is hozzájárul. Az oldalt összeállította: Lányi Botond ÚJ TELEPÍTÉSEK M it a beregi erdő? Sokan irigyelhetik a vá- sárosnaményi Vörös Csil­lag. Termelőszövetkezet eg^ik szoc'fsfeta brigádját, amely lenyűgöző..-környe­zetben dolgozik. A szövet­kezet 600 hektárnyi erde­jének gazdái ők. Az erdő ma is hűen őrzi Bereg ősi növényzetének jellegze­tességeit. Jól jellemzi ezt az is, hogy a kutatók je­lenleg is fürkészik a kör­nyék természeti ritkasá­gainak titkait, hiszen az ősgyepek, tőzegmohaláp, és egyéb mocsári növé­nyek, valamint az ott élő állat- és rovarvilág életét napjainkban is számos rejtély fedi. Például talál­ható itt eleven utódokat világra hozó gyíktól kezd­ve a rovarölő harmatfűig sok minden. Közülük jó néhány nemcsak a hazai, hanem az európai élővilág ritkasága is. Valószínű, hogy idővel e területet tájvédelmi körzetté nyil­vánítják. Viszont az öt település — Vásárosnamény, Vitka, Olcsva, Gergelyiugornya és Jánd — határába mes­terségesen telepített akác, hazai nyárfűz és nemes­nyár nagy részét e század első évtizedeiben ültették, oda, ahol a földek sem mezőgazdasági művelésre, sem takarmánytermesztés­re, sem az állatok legelte­tésére nem voltak, s most sem használhatók. A tsz havonta, tervszerűen, kö­rülbelül 210 köbméter fát vág ki, melynek a 40 szá­zalékát á TSZKER közre- műE&désével értékesíti. A többit a szövetkezet, és a lakosság tűzifaként hasz­nosítja. A kivágott fák he­lyére a környék talaj- adottságainak és tájjelle­gének legjobban megfele­lő új erdőket telepít Így, a Tisza partján főként nyárfákat, máshol pedig kocsányos tölgyet ültet. E munkát nagyban nehezí­ti, hogy a szövetkezet a csemetéket messziről — Szombathelyről —, s drá­gán tudja beszerezni. Baly János erdészeti ágazatvezető elmondta: hogy a belvizes gyenge termőképességű talajokat a jövőben hasznosítani tudják, készítettek egy meliorációs tervet, s ha az megvalósul, mintegy 150 hektáron új erdőt telepít­hetnek. Sajnos a természeti kör­nyezet megváltozása nem kedvez a környék vadállo­mányának. Szarvas példá­ul csak átvonulóban mu­tatkozik. Ellenben őz, fá­cán, szárcsa, vadkacsa még sok van. A termelőszövetkezet erdészeti dolgozói társa­dalmi munkában, védnök­séget vállaltak a Beregi Múzeum építményeinek karbantartásáért, felújítá­sáért, hogy az idelátoga­tók maradandó élménye­ket szérezzenek. (cselényi) BEMUTATKOZIK: Á Krasina táncegyüttes Próbálnak a táncosok Húsznál több klub, művé­szeti csoport, szakkör és tan­folyam résztvevői töltik meg élettel hétről hétre a vásá- rosnaményi városi-járási mű­velődési központot. A felnőt­tek, gyerekek, kismamák, nyugdíjasok, kertbarátok, táncosok, fafaragók találtak itt otthonra. A legeredmé­nyesebb csoportokról havon­ta szólunk városi oldalunkon. Bár az igazi átütő, ferge­teges siker még várat, ám a Kraszna táncegyüttes jelene, jövője biztató. Az együttes 1974 óta működik. Fenntar­tása nemcsak az otthont adó művelődési központ, hanem a helyi ÁFÉSZ és a gimnázium szívügye is. A harminc tán­cos zöme fiatal, az átlagélet­kor húsz-huszonkét év. Táncoktatókat csalogattak Vásárosnaményba, hogy meg­felelő legyen a színvonal. Ko­nok kitartást kívántak a pró­bák — az .oktatók közül töb­ben hamar leálltak, hátat fordítottak az együttesnek. Mindig akadtak újabb vál­lalkozók. Most Bak István, a járási sporthivataltól és fele­sége tanítja a táncosokat. A házaspárnál sajátos a mun­kamegosztás: a feleség az al­sósokkal, a férj a felsősök­kel és középiskolás kordák­kal gyakorolja a tánclépése­ket. Egymás keze alá adogat­ják a táncosokat, folyamatos lesz az utánpótlás. Más együttesek megirigyel­hetnék azokat a nagyszerű feltételeket, melyek között hetente kétszer próbálnak. Tágas próbaterem, fűtött mellékhelyiségek, öltözetből, csizmákból mindig megvásá­rolják a szükségest. A helyi ÁFÉSZ zenekara a fellépése­ken húzza a talpalávalót. Hol lép fel az együttes? A város környéki községekben a „Vidám falusi estéken” mutatkoznak be leggyakrab­ban. A hangulatos rendezvé­nyeken gyakran idős beregi emberek is a színpadon te­remnek, hogy a környékre jellemző tánclépéseket eljár­ják. Ezeket lejegyzik, későb­bi műsoraikba beépítik. A helyi tánchagyományt így ápolják, óvják. Ünnepi műsorokon, megyei bemutatókon évek óta rend­szeresen táncolnak. Jártak külföldön is, Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, a Kárpátontúli területen. Be­regszásszal hagyományosan jó a kapcsolat, folyamatos a táncegyüttesek, kórusok cse­réje. Az új műsorral először mindig a művelődési köz­pontban, más klubok, cso­portok, szakkörök előtt mu­tatkoznak be. Vendég koreográfusokat szívesen fogadnak. Legutóbb például Fajtis Sándor, az Ál­lami Népi Együttestől taní­tott be táncot. Acs József mátészalkai könyvtáros táj­jellegű táncot gyakorolt az együttessel. Balázs Gusztáv, a megyei művelődési központ­tól pedig a napokban fejezte be az új műsorszám betaní­tását. A vendégek új színt hoznak, frissítenek az együt­tes repertoárján. A legtetsze­tősebb táncokból már egész estét betöltő önálló műsort is összeállíthatnak. Jelenleg a csoportban sok a jó képes­ségű, tehetséges fiatal. Fürge, táncos lábuk érleli az újabb sikert. Reszler Gábor Megszűnő cigánytelepek Kétszáz ember felemelkedése Megkülönböztetett mun­kát kíván minden tele­pülésen azoknak a réte­geknek a figyelemmel kí­sérése, amelyek elmarad­nak az átlagos életkörül­ményektől. A városban a cigány lakosság helyze­tét mérte fel legutóbb a tanács végrehajtó bizott­sága, s hozott határozatot további felemelkedésük érdekében. Közel hétszázan, a la­kosság 7,9 százalékát kép­viselve élnek cigányok a városban. Az utóbbi évek erőfeszítései nyomán ked­vező változás tapasztalha­tó körükben, hiszen mind többen beilleszkedtek a társadalomba, állandó munkahellyel, új lakással rendelkeznek, életkörül­ményeik megegyeznek a lakosság átlagával. Létezik egy másik csoport, amely lassan szakít a hagyomá­nyos életmóddal, de — — bár csökkenő számban — akadnak olyanok is, akik még a régi telepeken élnek, állandó munkahe­lyük nincs, életvitelükben igénytelenek. Tíz évvel ezelőtt még négy cigánytelepe volt a városnak. Ma már az utol-- só kettő felszámolásán fá­radoznak. A lakáskörül­mények változása jelenti ugyanis a másfajta élet­mód iránti igény felkelté­sének egyik módját. Ugyanilyen fontos a mun­kakörülmények változása. Jelenleg a férfiak kéthar­mada, a nők harmada vé­gez állandó munkát. A cigányok mintegy fe­le a fiatalkorúak közé tartozik. Ezért szükséges jobban odafigyelni az is­kolázottságukra, már gyermekkorban fel kell kelteni az igényt a maga­sabb színvonalú életvitel iránt. A gyakorlat az, hogy minden, 5. évét be­töltő cigánygyerek részt vesz az iskola-előkészítő' tanfolyamokon. A tankö­telezettség betartásával sincs baj, a pedagógusok rendszeres, áldozatos munkájának köszönhető­en egyre többen eljutnak az általános iskola befe­jezéséig. A fiúk többsége — 18—20 gyerek — már valamilyen szakma tanu­lását is elkezdi. Az eddigi eredmények számbavétele mellett is meg kell állapítani, hogy a városban és főleg a két városkörnyéki községben, i Jándon és Olcsván még ' sok gondot jelent a ci­gánylakosság helyzetének javítása. A nagyarányú támogatás mellett nekik is többet kell tenniük a fel- emelkedésért. i tel- I J A havas Tisza-híd a gergelyiugornya! part felől.

Next

/
Thumbnails
Contents