Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 4. AHVASÄROSNAMENYBAN sssssLj1J . .Z'.TTIlllisssssssssssssss^ JÓ KIINDULÁSI ALAP Eredményes ipari fejlődés Gazdaságpolitikai faladatok a városban Mind az országos, mind a megyei átlagot lényegesen meghaladó ipari fejlődésről adhat számot Vá- sárosnamény 1980-ban. S ezek az eredmények adják az alapot az idei gazdaságpolitikai céloknak is, amelyek a termelésben, a lakosság ellátásában magasabb szintet kívánnak meg. Új csarnokok A múlt évben új ipari üzemek, csarnokok léptek be a termelésbe, bővült az üzemek gyártási kapacitása. A Vörös Október Férfiruhagyár, az Irodagép-ipari Vállalat, az üveggyár új üzemei tették lehetővé a termelés 28,8 százalékos növelését. A termelés eredményességét pedig az mutatja, hogy amíg 1979-ben az üzemek egy alkalmazottja 351 ezer forint értékűt termelt, addig tavaly már 455 ezer forintot ért egy ember munkája. A létszámbővítés csak a VOR és az üveggyár esetében volt jelentős, másutt a termelékenység fokozásával értek el eredményeket. A termelésben igen magas az IGV 110 milliós, a ládagyár 50 milliós, a VOR 30 milliós termelésnövelése — állapította meg legutóbbi ülésén a városi-járási párt- bizottság is. Nem árt azonban összevetni az elért termelést az eredeti tervekkel sem. Eszerint a ruhagyárban és a forgácslapgyárban magasabb termelést terveztek, mint amennyit teljesítettek. A lemaradás okai különbözőek. A forgácslapgyár nemzetközi pert nyert, s az idén meginduló rekonstrukció hozhatja meg a várt eredményeket. A ruhagyárban az új üzemcsarnokkal együtt új szervezést valósítottak meg, amelyhez sem az irányításban, sem a begyakorlottságba#' és a munkafegyelemben nem nőttek fel a dolgozók. Ezt igazolja a termelés hullá'- zása is. Kihasználni a lehetőségeket Ebben az évben új ipari beruházásokra már nem lehet számítani. Azonban a tavalyi 75 millió forint értékű beruházásnak a gyümölcse az idén érik meg. Így teljesen reális a megyei célokkal azonos, 5—6 százalékos ipariter- melés-növekedést tervezni az idén. Azokban az üzemekben viszont, amelyeknél nemrég fejeződött be a fejlesztés — ruhagyár, irodagépipar, üvegFogadónapok A városi tanács tisztségviselői hétfői napokon tartanak fogadóórát. Minden hónapban az első hétfőn Czakó János tanácselnök, a második hétfőn (most február 9-én) dr. Farkas Géza vb-titkár, a harmadik hétfőn (február 16-án) Miklós Elemér tanácselnök-helyettes várja a város lakosait. gyár — az átlagot meghaladó növekedésre lehet számítani. A faipari üzemek a teljes körű anyaghasznosításban léphetnek előbbre. Az építőipar tavaly jól kihasználta lehetőségeit. Azonban a helyi kapacitás továbbra sem közelíti meg az igényeket, így további fejlesztés szükséges. Tartani kell a kivitelezési határidőt (változtatva az eddigi rossz gyakorlaton), s a fontossági sorrend szerint sorolni a beruházásokat. Ellátás és közérzet Köztudott, hogy a város és járás lakói nemegyszer a szomszédos városokba utaznak, ha vásárolni akarnak. Mindez a kereskedelmi munka színvonalát minősíti. Bizonyítja ezt az is, hogy a területen a kereskedelmi forgalom növekedésének üteme mérséklődött, tavaly csak megközelítették a tervezett forgalmat. Nagyobb kezdeményezőkészséget várnak az idén a szövetkezeti kereskedelemtől ahhoz, hogy megtartsa és növelje vásárlóit. A kiegyensúlyozott, bőséges áruellátás lehet az alapja annak, hogy a megyei átlagot meghaladóan nőjön a vásárlók száma. A távlatokban pedig olyan jogos igények kielégítésére kell gondolni, mint egy bevásárlóközpont létrehozása. Sokat segít az ellátáson az épülő lakások földszintjén kialakítandó üzletsor is. Bár a városi lét, az új ipari munkahelyek kissé háttérbe szorították a mezőgazdaságot, azonban a jelentősége így is nagy. A kedvezőtlen adottságok ellenére eredményesen dolgozik a termelő- szövetkezet. A tájegységi adottságokhoz való még jobb alkalmazkodással lehet a jövőben eredményeket elérni. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a háztáji és kisegítő gazdáságok megkülönböztetett támogatásáról. A termelési kedv fenntartása mind a termelőszövetkezet, mind az ÁFÉSZ kiemelt feladata kell, hogy legyen a következőkben, hiszen mindez a helyi ellátás javításához is hozzájárul. Az oldalt összeállította: Lányi Botond ÚJ TELEPÍTÉSEK M it a beregi erdő? Sokan irigyelhetik a vá- sárosnaményi Vörös Csillag. Termelőszövetkezet eg^ik szoc'fsfeta brigádját, amely lenyűgöző..-környezetben dolgozik. A szövetkezet 600 hektárnyi erdejének gazdái ők. Az erdő ma is hűen őrzi Bereg ősi növényzetének jellegzetességeit. Jól jellemzi ezt az is, hogy a kutatók jelenleg is fürkészik a környék természeti ritkaságainak titkait, hiszen az ősgyepek, tőzegmohaláp, és egyéb mocsári növények, valamint az ott élő állat- és rovarvilág életét napjainkban is számos rejtély fedi. Például található itt eleven utódokat világra hozó gyíktól kezdve a rovarölő harmatfűig sok minden. Közülük jó néhány nemcsak a hazai, hanem az európai élővilág ritkasága is. Valószínű, hogy idővel e területet tájvédelmi körzetté nyilvánítják. Viszont az öt település — Vásárosnamény, Vitka, Olcsva, Gergelyiugornya és Jánd — határába mesterségesen telepített akác, hazai nyárfűz és nemesnyár nagy részét e század első évtizedeiben ültették, oda, ahol a földek sem mezőgazdasági művelésre, sem takarmánytermesztésre, sem az állatok legeltetésére nem voltak, s most sem használhatók. A tsz havonta, tervszerűen, körülbelül 210 köbméter fát vág ki, melynek a 40 százalékát á TSZKER közre- műE&désével értékesíti. A többit a szövetkezet, és a lakosság tűzifaként hasznosítja. A kivágott fák helyére a környék talaj- adottságainak és tájjellegének legjobban megfelelő új erdőket telepít Így, a Tisza partján főként nyárfákat, máshol pedig kocsányos tölgyet ültet. E munkát nagyban nehezíti, hogy a szövetkezet a csemetéket messziről — Szombathelyről —, s drágán tudja beszerezni. Baly János erdészeti ágazatvezető elmondta: hogy a belvizes gyenge termőképességű talajokat a jövőben hasznosítani tudják, készítettek egy meliorációs tervet, s ha az megvalósul, mintegy 150 hektáron új erdőt telepíthetnek. Sajnos a természeti környezet megváltozása nem kedvez a környék vadállományának. Szarvas például csak átvonulóban mutatkozik. Ellenben őz, fácán, szárcsa, vadkacsa még sok van. A termelőszövetkezet erdészeti dolgozói társadalmi munkában, védnökséget vállaltak a Beregi Múzeum építményeinek karbantartásáért, felújításáért, hogy az idelátogatók maradandó élményeket szérezzenek. (cselényi) BEMUTATKOZIK: Á Krasina táncegyüttes Próbálnak a táncosok Húsznál több klub, művészeti csoport, szakkör és tanfolyam résztvevői töltik meg élettel hétről hétre a vásá- rosnaményi városi-járási művelődési központot. A felnőttek, gyerekek, kismamák, nyugdíjasok, kertbarátok, táncosok, fafaragók találtak itt otthonra. A legeredményesebb csoportokról havonta szólunk városi oldalunkon. Bár az igazi átütő, fergeteges siker még várat, ám a Kraszna táncegyüttes jelene, jövője biztató. Az együttes 1974 óta működik. Fenntartása nemcsak az otthont adó művelődési központ, hanem a helyi ÁFÉSZ és a gimnázium szívügye is. A harminc táncos zöme fiatal, az átlagéletkor húsz-huszonkét év. Táncoktatókat csalogattak Vásárosnaményba, hogy megfelelő legyen a színvonal. Konok kitartást kívántak a próbák — az .oktatók közül többen hamar leálltak, hátat fordítottak az együttesnek. Mindig akadtak újabb vállalkozók. Most Bak István, a járási sporthivataltól és felesége tanítja a táncosokat. A házaspárnál sajátos a munkamegosztás: a feleség az alsósokkal, a férj a felsősökkel és középiskolás kordákkal gyakorolja a tánclépéseket. Egymás keze alá adogatják a táncosokat, folyamatos lesz az utánpótlás. Más együttesek megirigyelhetnék azokat a nagyszerű feltételeket, melyek között hetente kétszer próbálnak. Tágas próbaterem, fűtött mellékhelyiségek, öltözetből, csizmákból mindig megvásárolják a szükségest. A helyi ÁFÉSZ zenekara a fellépéseken húzza a talpalávalót. Hol lép fel az együttes? A város környéki községekben a „Vidám falusi estéken” mutatkoznak be leggyakrabban. A hangulatos rendezvényeken gyakran idős beregi emberek is a színpadon teremnek, hogy a környékre jellemző tánclépéseket eljárják. Ezeket lejegyzik, későbbi műsoraikba beépítik. A helyi tánchagyományt így ápolják, óvják. Ünnepi műsorokon, megyei bemutatókon évek óta rendszeresen táncolnak. Jártak külföldön is, Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Kárpátontúli területen. Beregszásszal hagyományosan jó a kapcsolat, folyamatos a táncegyüttesek, kórusok cseréje. Az új műsorral először mindig a művelődési központban, más klubok, csoportok, szakkörök előtt mutatkoznak be. Vendég koreográfusokat szívesen fogadnak. Legutóbb például Fajtis Sándor, az Állami Népi Együttestől tanított be táncot. Acs József mátészalkai könyvtáros tájjellegű táncot gyakorolt az együttessel. Balázs Gusztáv, a megyei művelődési központtól pedig a napokban fejezte be az új műsorszám betanítását. A vendégek új színt hoznak, frissítenek az együttes repertoárján. A legtetszetősebb táncokból már egész estét betöltő önálló műsort is összeállíthatnak. Jelenleg a csoportban sok a jó képességű, tehetséges fiatal. Fürge, táncos lábuk érleli az újabb sikert. Reszler Gábor Megszűnő cigánytelepek Kétszáz ember felemelkedése Megkülönböztetett munkát kíván minden településen azoknak a rétegeknek a figyelemmel kísérése, amelyek elmaradnak az átlagos életkörülményektől. A városban a cigány lakosság helyzetét mérte fel legutóbb a tanács végrehajtó bizottsága, s hozott határozatot további felemelkedésük érdekében. Közel hétszázan, a lakosság 7,9 százalékát képviselve élnek cigányok a városban. Az utóbbi évek erőfeszítései nyomán kedvező változás tapasztalható körükben, hiszen mind többen beilleszkedtek a társadalomba, állandó munkahellyel, új lakással rendelkeznek, életkörülményeik megegyeznek a lakosság átlagával. Létezik egy másik csoport, amely lassan szakít a hagyományos életmóddal, de — — bár csökkenő számban — akadnak olyanok is, akik még a régi telepeken élnek, állandó munkahelyük nincs, életvitelükben igénytelenek. Tíz évvel ezelőtt még négy cigánytelepe volt a városnak. Ma már az utol-- só kettő felszámolásán fáradoznak. A lakáskörülmények változása jelenti ugyanis a másfajta életmód iránti igény felkeltésének egyik módját. Ugyanilyen fontos a munkakörülmények változása. Jelenleg a férfiak kétharmada, a nők harmada végez állandó munkát. A cigányok mintegy fele a fiatalkorúak közé tartozik. Ezért szükséges jobban odafigyelni az iskolázottságukra, már gyermekkorban fel kell kelteni az igényt a magasabb színvonalú életvitel iránt. A gyakorlat az, hogy minden, 5. évét betöltő cigánygyerek részt vesz az iskola-előkészítő' tanfolyamokon. A tankötelezettség betartásával sincs baj, a pedagógusok rendszeres, áldozatos munkájának köszönhetően egyre többen eljutnak az általános iskola befejezéséig. A fiúk többsége — 18—20 gyerek — már valamilyen szakma tanulását is elkezdi. Az eddigi eredmények számbavétele mellett is meg kell állapítani, hogy a városban és főleg a két városkörnyéki községben, i Jándon és Olcsván még ' sok gondot jelent a cigánylakosság helyzetének javítása. A nagyarányú támogatás mellett nekik is többet kell tenniük a fel- emelkedésért. i tel- I J A havas Tisza-híd a gergelyiugornya! part felől.
