Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

1981. február 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Munkában a nyíregyházi papírgyár többszínnyomó gépe. (Elek Emil felvétele) GONDOLKODVA DOLGOZNI FEJ VAGY KÉZ? Papírgyári vélemények ALAPANYAG TAKARMÁNYTÁPHOZ Cirok és csillagfiirt Most kötik a szerződéseket Idei kenyérgabona felvásár­lására a szerződéskötéseket a nagyüzemi gazdaságokkal már a múlt év október végé­re befejezte a megyei gabo­naforgalmi és malomipari vállalat. Még mindig tart azonban a megállapodások kötése tápkészítéshez nélkü­lözhetetlen fehérjetartalmú takarmányokra, egészen a ve­tések idejéig. Ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek hatékony támo­gatása szükséges ahhoz — kö­zölték a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál —, hogy a drága import fehérjét hazaival pótolják. Megyénk­ben megvan a feltétel borsó, takarmánycirok, köles, lóbab termelésére és lucernaliszt előállítására. Utóbbit speciá­lis szárítóval rendelkező gaz­daságok készítenek. Másrészt megyénkben igen jelentős a csillagfürttermelés is, mely társulásnak a vajai Rákóczi Tsz a gesztora. Ez évi átvételre közel 20 ezer vagon kenyérgabonára kötött szerződést a megyében a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat. Takarmányga­bonából 10 ezer vagonnyi a szerződött mennyiség. Napra­forgóra — a fehérjetartalmú takarmányokéval együtt — még tartanak a szerződéskö­tések. (ab) HÚSTERMELÉS Vemhesüsző kisüzemekbe Fej és kéz. Melyikre van nagyobb szükség egy jól gé­pesített gyárban, ahol a tech­nika jelenléte arra serkenti a munkást, hogy gondolkod­va dolgozzék, különben nem tud megbirkózni a gépekkel. Előfordulhat azonban az is: a gépek leszoktatják kezelő­jét arról, hogy túl sokat töp­rengjen munka közben, elég, ha a kéz dolgozik. Félt tőle... Csökken-e a kéz szerepe a nyíregyházi papírgyárban, vagy továbbra is szükség van az „arany kezű” szakembe­rekre, nagyobb-e a becsülete a gondolkodva dolgozó mun­kásnak, mire jó a nagyobb iskolai végzettség, az érettsé­gi, vajon árt-e a mérnök te­kintélyének, ha nem csak a fejét, olykor a kezét is hasz­nálja . . . Bodnár Borbála hetedik éve szakmunkás. Tíz évvel ezelőtt, mint tanuló, itt kezd­te a munkát a papírgyárban. Azt mondja, néhány éjszaka nem tudott aludni, amikor felajánlották, hogy gép mel­lé kerülhet. Szerette volna, de félt is tőle ... — Nem bántam meg. Nem- . csak azért, mert elég jól le­het keresni, általában 3600 forintot kapok havonta. Igaz, két műszakban dolgozunk. Azért is jó ez a munka, mert nem egyhangú, négyféle té­telre is át kell állni. Leg­utóbb például csemegepapírt és a Tomi mosószer dobozát készítettük. A gép ugyan sok mindent tud, de állandóan figyelni kell, jól van-e beál­lítva, mert a századmillimé­terek is számítanak. Ilyen­kor kell az ügyes kéz, a fi­gyelem, de a fejre is szük­ség van. Nem mondja így szó sze­rint, de az embernek az az érzése, a gép kezelőjének együtt kell „gondolkodnia” a masinával, hogy megértse működését, ismerje a legér­zékenyebb pontjait, el tud­jon igazodni, ha valami aka­dozik ... — Mindenképpen nagyobb tudást kívánnak a gépek, mintha más egyszerűbb mun­kát végezne az ember — folytatja a fiatal szakmunkás­lány, aki igen korán kel min­den reggel, háromnegyed négykor. Tiszatelekről jár be dolgozni Nyíregyházára. — A szakmunkástudás önmagá­ban nem lett volna elegendő a modern gépekhez, erre még „rá kellett tanulnunk” vala­mennyiünknek . . . Érettségizett szakmunkás Horváth István 27 éves gépmester a gépipari szak­munkásvégzettséghez meg­szerezte a papíripari szak­munkásképesítést is. Közép­iskolát is végzett. A kecske­méti gépészeti és automatizá­lási főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Érettségi­zett szakmunkás. — Az én esetemben talán úgy tűnik, hogy a kezem munkájára alapoztam a jö- vőm. Valószínű kaptam vol­na valahol egy íróasztalt, de ott jóval kevesebbet keres­nék, mint itt. Hetvenhárom óta dolgozom a papírgyár­ban, itt kezdtem, nincs ösz- szehasonlítási alapom, mi a helyzet más gyárakban. Öt­ezer-ötszáz forintot viszek haza havonta, az órabérem — beszámítva a különböző já­randóságokat — 29 forint húsz fillér. Az én munkám változatos. Sokkal egyhan­gúbb a zsákgyári kollégáké, ahol ha egy nagy széria el­indul, hetekig, hónapokig csak papírzsákok gördülnek le a szalagokról... Hasznát veszi-e az érettsé­ginek? Erről azt mondja, in­kább amolyan presztízshasz­na van a gépgyártó-technoló- gusi képesítésének, önbizal­mat ad, jólesik, ha némely mérnöknek partnere lehet egy-egy műszaki gond meg­beszélésében. Már aki nem röstelli megkérdezni, ami ép­pen foglalkoztatja. Van aki csak mustrálgatja a gépet, és nem mer kérdezni, azt hiszi, azzal csökken a tekintélye a munkások előtt... — Szerintem a fej a fon­tosabb, az irányítja a kezün­ket. Összhang kell a kettő között — állítja Horváth Ist­ván — és a vállára neheze­dő felelősségről beszél; 29 millió forintot érő gépen dol­gozik. Felelősséggel tartozik nemcsak az értékes masiná­ért, hanem a vele dolgozó munkások munkarendjéért, fegyelmezettségéért, a munka mennyiségi és minőségi köve­telményeiért is. A teljes emberre van szükség Gerhardt András okleveles gépészmérnök. Üzemvezető, arról beszél, megvan a lehe­tőség, hogy az ötletesen, fi­gyelmesen dolgozó szakmun­kásokat anyagilag és erköl­csileg jobban megbecsüljék, mint a rutinszerű munkát végzőket. A végtermék, a tel­jesítmény legtöbbször hű tükre a munkának. Egyúttal az előző munkafolyamatban dolgozók mindig vizsgáznak a következőknél. A lélekte­len munkát a gépek is meg­érzik. És jelzik is ... — Nálunk is mindinkább azok vannak többségben, akik figyelmesen, gondolkodó emberként kezelik a gépüket, rendbehozzák és úgy látnak munkához. S ez jellemzi a munkájukat az egész műszak alatt. A teljes emberre van szükség nemcsak a kéz ügyes­ségére, az eszére is. Így van ez a szellemi munkánál is. A mérnöknek sem árt, ha a kezét is használja. Már csak azért is, mert a pa­píriparban vannak olyan mozzanatok, amikor a ke­zünkkel is megvizsgáljuk, például mennyi ragasztót hord fel a henger, mert szem­mel nem mindig lehet meg­győződni, megfelelően van-e a gép beállítva. Szellemi energiák A gyakorlati érzékről, a kétkezi munkáról azt mondja az üzemvezető mérnök, arra azért is szükség van, hogy saját tapasztalatból is tud­ja egy-egy javítási, vagy más munka mennyi időt kíván, milyen gondokkal kell szem­benézni a gépeket kezelő munkásoknak. Fej és kéz egymásrautalt-, sága továbbra is érvényes igazság. A nagyobb tudás és igény nem teheti lustábbá, bátortalanabbá a kezet és fordítva: az ember helyett dolgozó gépek néta szoktat­hatják le gazdáikat a gondol­kodásról, a szellemi energiák felszínre hozataláról. A pa­pírgyári élmények a fej és a kéz összhangjáról tanúskod­nak ... Páll Géza Szabolcs-Szatmárban, ha az állattenyésztés fajlagos muta­tóit tekintjük, jelentős a fej­lődés. Az elmúlt években a termelésnövelés intenzív jel­lege érvényesült. Vonatkozik ez a tejtermelésre, de még in­kább a sertéstenyésztés áru­kibocsátására. Gond viszont, hogy a ház­tájiban, a kisüzemekben a tehénállomány bár lassan, de fokozatosan csökken. A nagy­üzemek férőhelyépítés nélkül ezt a tendenciát nem tudják megszüntetni. Keresni kell te­hát azokat a módokat, ame­lyekkel az állatállomány kí­vánatos szintentartása meg­oldható. A megyei állatforgal­mi és húsipari vállalat idén ezer vemhesüsző és 5 ezer vemheskoca kihelyezését ter­vezi a kisüzemekbe. A ked­vezményes akció minden bi­zonnyal jó hatással lesz a termelési kedv növekedésére. Az állatforgalmi és húsipari vállalat példáját a megye né­hány termelőszövetkezete is követi. Hasznos lenne azon­ban, ha bővülne, szélesedne a kör, különösen azokon a te­rületeken, ahol az állattartás­nak a háztájiban hagyomá­nyai, jó lehetőségei vannak. Álmasűrítmény külföldre Eredményes évet zárt 1980- ban a Nyírségi Almafeldolgo­zó Társulás. Mint az igazgató tanács nemrég megtartott év­záró értekezletén elhangzott, a társulás vajai léüzeme ta­valy.4500 tonna kiváló minő­ségű almasűrítményt készí­tett, s értékesített tőkés pia­con. A két éve alakult társu­lás tagjai a jó munka ered­ményeként ezúttal a behozott vagyonuk ötödét visszakap­ták. Az igazgató tanács tagjai a múlt évet értékelve kiemel­ték a nyersanyagátvétel és feldolgozás gyorsaságát, a partneri kapcsolatok erősödé­sét. Az idei feladatok közül kiemelkedik a termelés foko­zása, a minőség és a gazdasá­gosság növelése. Á /evél A múlt század közepén alapították a Növényolaj ipari Vállalat nyírbátori gyárát. Megyénk egyik legrégibb üze­mének legfiatalabb dolgozói a boltíves pince­klubban gyülekeznek, hogy megbeszéljék az idei feladatokat, elmondják a véleményüket a KISZ kongresszusi leveléről. A klub falán két vörös zászló is áll, ezzel a felirattal: „A KISZ KB kiváló KISZ-szervezet zászlaja”. Az elnökségi asztal lábánál fekszik egy rek­lámszatyor, ezzel a felirattal: Kinek van er­re energiája? Nem szándékosan került ide a szatyor, de az üzem dolgozói idén energiából és alapanyagból több millió forint értékűt szándékoznak megtakarítani. Százhetven 30 éven aluli fiatal dolgozik itt, közülük kilencvenhét tagja a KISZ-nek. Nagyrészt tehát rajtuk is múlik a milliók sorsa. Nincsenek itt valamennyien, nem is férnének be a klubba. A vasasok, az úgyne­vezett kisegítők alkotják azt az alapszerve­zetet, amely most taggyűlést tart. Villanysze­relők, karbantartók foglalták el az alacsony ülőalkalmatosságokat. Régen vége a mű­szaknak, szinte valamennyien farmert, ele­gáns téli pulóvert öltöttek magukra. Ünnepé­lyes a csend, Durucskó József, az alapszer­vezeti titkár rövid üdvözlés után a dolgok közepébe vág. A legfontosabb feladatokat is­merteti. Címszavakat sorol: Ésszerűbben, gazdasá­gosabban dolgozzunk, sose feledkezzünk meg a minőségi munkáról. Nincs külön ifjúsági brigád az üzemben, de a fiatalok kevés ki­vétellel szocialista brigádban dolgoznak, így lendíthetnek a mozgalom kerekén. A „Dol­gozz hibátlanul” mozgalmat még komolyab­ban is lehet venni. Elterjedt munkamódszer itt a „Munkád mellé add a neved” módszer is. Fontos, hogy nyomon követőhető legyen a munka, utolérhessék, személy szerint is meg­dicsérhessenek, vagy elmarasztalhassanak mindenkit... Az idei legfontosabb feladatok közé tartozik az Alkotó ifjúság pályázaton való részvétel. A hozzászólók közt Pásztor Zoltán java­solja: „A kisegítő iskolának végezzünk tár­sadalmi munkát és ezt vegyük is be az akció- programba.” Kónya Zoltán a szakmai vetél­kedők színvonalának növelésére hívja fel a figyelmet. Nyitrai László arról szól, hogy szükségessé vált az ifjúgárdisták létszámá­nak növelése. Az is szükséges, teszi hozzá, hogy a vállalások ne csak papíron létezze­nek. Árvái Sándor is arra hívja fel a figyel­met, hogy a szerteágazó vállalásokkal nem szabad szétforgácsolni az erőket. Elhangzanak az egyéni, „testre szabott”, konkrét vállalások: ezeket számon is lehet kérni. Mik is szerepelnek a vállalások kö­zött? Szerepel egyebek között a Bóni-napok megszervezésének segítése, a pinceklub mű­ködésének támogatása, a brigádmozgalom propagálása. Talán azért, hogy kevésbé hivatalos és hogy vidámabb legyen a folytatás, valaki javasolja, hogy a jelenlevő két birkózó kiné­zetű fiú egyikét a rendezvényekre ki kéne jelölni kidobólegénynek. Komoly téma azonban a kongresszusi le­vél megvitatása. Edelényi Pál a levél részle­tességével elégedett, de hiányolja, hogy az nem foglalkozik kellően a bérkérdéssel, a fiatalok fizetésével. Szerinte nem ártana KISZ-fórumokon is felvetni a kérdést: miért van az, hogy a nagyvállalat másik gyárában a fiatalok ugyanazért a munkáért több pénzt kapnak? Virág Mihály szerint a levél köz­vetlenül vagy közvetve mindent érint. De hozzáteszi: „A gondokat elsősorban ne a KISZ KB-nak címezzük, hanem a helyi ve­zetőknek. Hiszen a megoldás főleg rajtuk ■múlik.” Persze, nem csak rajtuk. Guba Sán­dor nem bánná, ha a patronálók és a patro­náltak között nem volna nagy a korkülönb­ség. Főleg azért, mert a nagyjából azonos korúak őszintébben, bátrabban el merik mondani egymásnak örömeiket és gondjai­kat. Nyitrai László szavai: „A hányaveti munkápak az lássa a kárát, aki vétkes ben­ne. Ne restelljünk, ne féljünk név szerint bírálni. Év közben is vegyük elő a levelet. Olyan ez a levél, mint egy tükör.” N. I,. A munka­közvetítésről Dr. Oláh Sándor, a Nyír­egyházi Városi Tanács ügy­félszolgálati irodájának veze­tője. — A városi tanács ügyfél- szolgálati irodája feladatai között a munkaerő-közvetítés is szerepel. A munkaerő-köz­vetítést a munkaügyi minisz­ter a múlt év végén rende­letben szabályozta. A rende­let szerint a munkaerő-köz­vetítésnek segíteni kell az ál­lampolgárok elhelyezkedését, illetve ezzel párhuzamosan a vállalatok munkaerő-szükség­lete kielégítését. A hátályát vesztett régi rendelet szerint csak a munkakönyvvel ren­delkezők — tehát munkát ke­resők — fordulhattak az iro­dához. Ez törvényszerűen ve­zetett egyfajta kényszervá­lasztás i szisztéma kialakulá­sához. Az új rendelet Szerint a munkaközvetítő szervek a munkaviszonyban állóknak is kötelesek tájékoztatást adni. Irodánk a munkaerő köz­vetítésével, szociálpolitikai feladatai ellátása mellett (mint a csökkent munkaké­pességűek és a szabadultak elhelyezése) egyfajta — in­gyenes — szolgáltató tevé­kenységet végez. Ám ennek a szolgáltató tevékenységnek csak akkor van értelme, ha valóban naprakész informá­ciók tárolására képes. Ez egy­felől a munkáltatók, másfelől a munkát keresők segítségét feltételezi, s igényli. Hiszen az ő visszajelzésük nélkül — mikor, mennyi, milyen mun­kaerőre van szükség, illetve ebből már mennyit töltöttek be — adatainkat nem va­gyunk képesek aktualizálni. Ez fontos lenne, hiszen a foly­ton változó munkaügyi körül­mények miatt tevékenységünk jelentősége mindinkább nő. Ha pedig nem a valós mun­kaügyi helyzetet tükrözi in­formációs rendszerünk — a munkaközvetítő szolgáltatás már értelmét is vesztette. Üjdonság a rendeletben az is, hogy az alkalmi és esti munka közvetítését is szabá­lyozza. Ezt a több ember által igényelt munkalehetőséget ezentúl ugyanúgy nyilvántar­tásba vesszük, mint a főállá­sú munkalehetőségeket. Az új ügyrend kialakításá­hoz időre van szükségünk. Az adatszolgáltatás és tárolás megszervezését terveink sze­rint egy negyedéven belül si­kerül elvégeznünk, s akkor a munkaerő-közvetítést úgy tudjuk végezni, hogy az való­ban naprakész állapotot tük­rözzön. Csendes Csaba Ólomkristály Vásárosna- ményból. Negyedmilliárd fo­rint érték előállítását terve­zik 1983-ban a vásárosnamé- nyi üveggyárban, amely öt­szöröse az idei, 50 milliónak. Fokozzák majd a csiszolt áruk, üveggyöngyök, poharak termelését, s különösen na­gyobb mértékben növelik az ólomkristály dísztárgyak gyártását. Mi a véleménye?

Next

/
Thumbnails
Contents