Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

- 4

KELET-MAGYARORSZÁG

1981. február 28.

(Folytatás az 1. oldalról)

származó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a dolgozók egyes kategóriáinak munkabérét az olyan fontos ágazatokban, mint a vas- és a színesfémkohászat, a szénás a textilipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a vasúti közlekedés. Befejeztük a fizetések és a munkabérek emelését a népgazdaság nem termelési ágazataiban dolgozók számára. Nagyarányú lakásépítés folyt. Több mint 50 millió szovjet embernek javultak a lakáskörülményei a

X. ötéves tervidőszakban.

A társadalmi fogyasztási alapokból nagyobb összegeket

1UI UILUHUIIJV d bet belől, d, ct

közegészségügyre, a munka veteránjainak anyagi ellátására és más szociális intézkedésekre.”

Tyihonov ezután így folytatta: „A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, látja a nehézségeket és a fogyatékosságokat is. Elsősorban arról van szó, hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkatermelékenység növelésének, az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szétforgácsoltságát.”

Célunk a szovjet emberek jólétének további növelése

„Nem mindig jó gazda módjára használtuk fel az erőforrásokat. Erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak felszólalásaiban.

A párt által támasztott követelmények lényege most az, hogy maximálisan kihasználva a szocialista gazdasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetőségeket és tartalékokat, áttérjünk az intenzív termelésnek, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági építésben elért sikerekre támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság további fejlődését a XI. ötéves terv időszakában és az azt követő években, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresz- szus jelöl meg.”

Az előadó ezután áttért beszédének „Az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai a XI. ötéves tervidőszakban” című részére.

Bevezetőiben hangoztatta: „A párt a XI. ötéves tervidőr szak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növelésének biztosítását, a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési útra történő átállításának, az ország termelési potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az öszes erőforrásokkal való messzemenő takarékosságnak és a munka minősége javításának alapján.”

A továbbiakban áttért a részletes tervfeladatokra.

„Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal növekedjék.”

„A XI. ötéves tervben a párt széleskörű intézkedéseket irányoz elő a népjólét következetes emelésére, az egyén mindenoldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjet emberek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésére, - mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja.

Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. A dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielégíteni a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét. Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma 22—25 százalékkal nő.

Kidolgozás alatt áll és megvalósításra kerül az élelmiszerprogram, valamint a közszükségleti cikkek gyártása fejlesztésének programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsátunk a fogyasztók rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó és jó minőségű árucikkekből.”

„Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik.” „A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelem- bevételével a kolhoztagok keresete szoroséul megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét.

Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedéseknek, amelyeket államunk, mint ismeretes, a társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósít meg. 1985- ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki.”

„Űj széles körű intézkedésrendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Az 1981—1983-as években részlegesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg.” „Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására.

Az előzetes számítások tanúsága szerint a gyermekes családoknak nyújtott állami segély növelése és a nyugdíjak emelése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni.”

A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokban folytatjuk a lakásépítést, öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznosított körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni.

. „A népjólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani.

A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata”

„A nyolcvanas években be kell fejeznünk a gazdálkodás intenziv útjára történő áttérést, meg kell valósítanunk a szocialista termelés hatékonyságának további növelését célzó intézkedéseket. A tizenegyedik ötéves terv új, nagy lépést jelenthet és kell

is hogy jelentsen ebben a folyamatban.”

„A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17—20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának legalább 85—90 százaléka. Előirányozzuk a termelékenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban.”

„Amint az SZKP Központi Bizottságának beszámolójakiemelte, az előttünk álló időszakban különösen fontos jelentőségre tesz szert gazdasági építőmunkánkban a termékek anyagigényességének csökkentése, a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyagok takarékos felhasználása. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiahordozó-kitermelés volumenének a jelenlegi szinten tartása, s még inkább növelése egyre költségesebbé válik.

„Erélyesen harcolnunk kell a beruházások szétforgácso- lódása ellen, hogy a beruházásokat az ipari és mezőgazdasági termelés legfontosabb területeire, az üzembe helyezés előtt álló építkezésekre összpontosítsuk, s lerövidítsük az új objektumok építésének időtartamát.

A működő vállalatok rekonstrukciójára fordított ösz- szegek átlagosan háromszor olyan gyorsan megtérülnek, mint az új építkezésekkel létesített hasonló termelési kapacitások. A feladat az, hogy több eszközt fordítsunk a rekonstrukciókra, s növeljük részarányukat a beruházások volumenében.”

„A hatékony gazdaság — a termékek kiváló minőségét, valamint fogyasztási és műszaki-gazdasági karakterisztikáinak javítását is jelenti. Az utóbbi évek során ebben a vonatkozásban némi haladás mutatkozott, ez azonban nem elégíthet ki bennünket. Javítani kell az összes ipari és mezőgazdasági termékek minőségét, szüntelenül fel kell újítani és bővíteni választékukat a műszaki-tudományos haladás mai szükségleteinek és a lakosság növekvő igényeinek megfelelően.”

„A modern termelés fejlesztésében még inkább megnövekszik a tudomány szerepe. A fő irányok tervezete feladatul tűzi ki a tudományos kutatások hatékonyságának fokozását, a tudomány és a technika vívmányai bevezetési idejének jelentős lerövidítését, az alap- és alkalmazott kutatások, valamint a termelés közötti kapcsolat elmélyítését.” „Ki kell szélesíteni a komplex célprogramok kimunkálását és realizálását.”

Az anyagi termelés ágazatai fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyihonov kifejtette:

„A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar „B” csoportjához tartozó ágazatok termelése gyorsabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké.”

„A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szovjetunió energetikai programjának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leo- nyid Iljics Brezsnyev kezdeményezésére. Ebben elsődleges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztése, mindenekelőtt Nyugat-Szibé- riában, ahol biztos nyers- ányagbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyugat-Szibé- riában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész növekedésének elérését.

A villamosenergia-termelés főképpen a nukleáris üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni. 1981—1985 folyamán az atom- és vízerőművek biztosítják majd a villamosenergia-termelés növekedésének több mint 70 százalékát, az európai országrészben pedig csaknem 100 százalékát. Nagy hőerőművek építését tervezzük annak az olcsó szénnek a bázisán, amelyet a kanszki-acsinszki és az ekibasztuzi medencében külszíni fejtéssel bányásznak ki.”

A népgazdaság műszaki korszerűsítése és intenzív vágányokra való átállítása rendkívül komoly feladatok elé állítja a gépipart. A fő irányok tervezete minimum 1,4- szeres terméknövekedést irányoz elő a gépiparban a tizenegyedik ötéves tervidőszakra.”

„Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítésére a népgazdasági beruházások csaknem egyharmadát irányozzuk elő, s ennek nagyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelmezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé.

„A legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonatermesztés növelése, a takarmánytermelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csök„Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi testvéri köztársaság gazdasága és kultúrája.” „A kitűzött feladatok teljesítése

kentésére és minőségének javítására.

„Mezőgazdaságunk termelési potenciálja óriási mértékben növekedett. Most különösen fontos, hogy jó gazda módjára bánjunk vele, hogy biztosítsuk az agráripari komplexum fejlesztésére fordított eszközök felhasználásának maximális hatékonyságát.”

„Nem szabad megfeledkeznünk a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állampolgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságai.”

„Az új ötéves tervidőszakban és hosszabb távon folytatódik a termelőerők telepítésének tökéletesítése mind a már kialakult, mind az új körzetekben.

Tervszerűen és fokozott ütemben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteinek természeti kincseit. E körzetek, mint már említettem, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, energiával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában.”

„E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál—Amur vasútvonal építésének befejezése.”

Már most aktívabban kell munkálkodnia egy olyan átfogó program előkészítésén, amely intézkedik a BAM- övezet igen gazdag kokszolható szén-, vasérc-, színesés ritkafém lelőhelyeinek, a töbhi között az egyedülálló udokáni rézlelőhelynek, a Bajkálon túli, a dél-jakutföl- di és a távol-keleti faipari nyersanyagkészleteknek a hasznosításáról.”

meggyorsítja a szövetséges köztársaságok gazdaságának átfogó fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamatát egy egységes népgazdasági komplexum keretein belül. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a párt lenini nemzetiségi politikája elveinek.”

A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta :

Természetesen figyelmünk középpontjában volt és marad a szocialista országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös érdekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Sikeresen üzemelnek az olyan nagy integrációs objektumok, mint a Barátság kőolajvezeték, a Béke energiarendszer, a Testvériség és a Szövetség gázvezeték. Már magukban ezekben az elnevezésekben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az1 olyan kapcsolatoké, amelyekre a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző.

A jövőben tovább tökéletesítjük népgazdasági terveink más KGST-országókkal való összehangolását, mélyítjük a szocialista gazdasági integrációt. Ebben látjuk a szocializmus világgazdasági pozíciói erősítésének és annak fontos eszközét, hogy a szocialista országok megvédjék magukat a tőkés világgazdaságban megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST- tagországok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növekedni fog.

Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagyfontosságú problémák megoldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtőanyag- és

nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása; a gépgyártás műszaki színvonalának és a végtermékek minőségének emelése, a legkorszerűbb gép- és berendezéstípusok előállításában megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST-tagországok által az 1990-ig terjedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogramok.

A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálja a kereskedelem, valamint az ipari

és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosszú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása.

A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése melett foglal állást. Kellőképpen méltányoljuk, hogy sok tőkés ország és azok üzleti körei konstruktív módon közelítik meg a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit, s kereskedelmünket mindenekelőtt ezekkel az országokkal fogjuk fejleszteni.

Nem a mi hibánk, hogy például az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott keres- » kedelmünk csökken, illetve pang. Ez az Egyesült Államok arra irányuló politikájának következménye, hogy a kereskedelmet az egyenjogú nemzetközi együttműködés érdekeitől idegen, dicstelen politikai célokra használja fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mi az Egyesült Államokkal is készek vagyunk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon.”

„A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyítésére.”

Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá:

„Pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedések komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, valamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk a tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés fokozását.”

„A gazdaság tervirányítását szilárdítva tovább kell fejlesztenünk az önelszámolást az ötéves tervfeladatok és a hosszú távú gazdasági normatívák alapján, tökéletesítenünk kell az árképzést, a hitelrendszert és a pénzügyeket, aktívan kell alkalmazni a gazdasági ösztönzők egész rendszerét.”

„Nagy gazdasági és társadalmi jelentősége van a mai viszonyok között annak, hogy fokozottabban bevonjuk a munkásokat, a kolhoztagokat és az alkalmazottakat a termelés irányításába, hogy emeljük a legnagyobb tömegszervezet, a szakszervezetek szerepét mindazon kérdések megoldásában, amelyek a termelésre, a dolgozók munka- és életkörülményeire és pihenésére vonatkoznak.”

„Az eltelt tíz ötéves tervidőszak méltóképpen szolgálta a kommunizmus építésének és a béke megszilárdításának nagy ügyét, a szovjet emberek életkörülményeinek javítását. Ezeknek a céloknak van alárendelve új, tizenegyedik ötéves tervünk is.”

„Az alkotás és a béke, ez a két egymástól elválaszthatatlan fogalom, fölöttébb közel áll valamennyi dolgozó ember szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor aktivizálódtak az imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjetunió, mint azt Leo- nyid Iljics Brezsnyev hangsúlyozta, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje és megszilárdítsa a békét, hogy megakadályozzon

egy új világháborút, s megbízhatóan szavatolja a szovjet emberek békés teremtő munkáját.”

„Továbbra is lankadatlan figyelemmel kísérjük az ország védelmének megszilárdítását. Nem férhet hozzá kétség: dicső fegyveres erőinket minden szükségessel ellátjuk ahhoz, hogy megbízhatóan szembeszegüljenek az impe-í rialista erőknek a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteivel.

Pártunk és népünk büszke az elért kimagasló vívmányokra és magabiztosan tekint a jövőbe.

A kommunizmusért, a békéért további megfeszített alkotó munka vár ránk. A nagy Lenin mondotta: ahhoz, hogy óriási építőmunkát végezzünk, kellő tudatosságot, eszmeiséget, önfeláldozást és állhatatosságot kell tanúsítanunk.

A forradalmi harc és az új élet építésének egész hősi útja megmutatta, hogy ezeket a nagyszerű tulajdonságokat testesíti meg lenini pártunk, a szovjet nép — a nagy alkotó, harcos és építő nép!

A kommunizmus magasztos eszményeitől áthatott, a párt által irányított és szervezett tömegek eleven alkotó munkája szilárd biztosítéka annak, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait eredményesen megvalósítjuk — fejezte be előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov.

A kongresszus ma folytatja munkáját.

Folytatódik az egységes

QdTonp^fi f^il^sztéso

A termelés hatékonysága a legfontosabb gazdaságpolitikai

közös éfúmkek ölööröft öoíiIkhbíc