Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

1981. február 26.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

BB

B műszaki rangja

Beszélgetés dr. Tóth Jánossal, az MTESZ főtitkárával

Megyénk szellemi életének számottevő része az MTESZ: négy és fél ezer műszaki, agrár- és természettudományos értelmiségi szakmai-társadalmi életét fogja össze. A közelmúltban tartott megyei tisztújító küldöttértekezleten részt vett Tóth János, az MTESZ főtitkára, akivel a szövetség céljairól, lehetőségeiről beszélgettünk.

— öt esztendő munkájának értékelésére készülünk országosan is; a napokban hoztuk nyilvánosságra, hogy ez év őszén, októberben tartjuk a szövetség 13. országos küldöttközgyűlését — mondta az MTESZ főtitkára.

— Természetes, hogy az ilyen átfogó időszak értékelésénél pártunk kongresszusának dokumentumait vesz- szük alapul. Elmondhatom: a műszaki értelmiség körében általános egyetértés, helyeslés fogadta a pártkongresz- szusnak azokat a megállapításait és határozatait, amely

— a nehezebbé vált külső feltételeknek megfelelően — az eddigieknél sokkal szigorúbb követelményeket állítanak a gazdaságirányítás, a termelőmunka, a műszaki fejlesztési tevékenység és a tudományos kutatás elé.

— Mi az a plusz, amit az MTESZ, a tudományos egyesületek a szakmai munkához adhatnak?

— Az a törekvésünk, hogy a sorainkban tömörült 170 ezer műszaki, agrár- és természettudományos értelmiségi szakember a népgazdasági célok, feladatok érdekében társadalmi úton is hasznosítsa szellemi energiáját. Az MTESZ ezerarcú szakmai, társadalmi szervezet, amely a műszaki értelmiség minden rétegét tömöríti soraiban, egzisztenciális függés nélkül

tehát igazgató és jólkép- zétf szakmunkás egyaránt hasznos tagja lehet a különböző egyesületeknek, csoportoknak. A szellemi tőkét kívánjuk országos és helyi célok megvalósítása érdekében hasznosítani. De hozzájárulunk a műszaki értelmiség munkájának jobb kibontakoztatásához azzal is, hogy egyesületeinkben, szervezeteinkben széles körű társadalmi, gazdasági információhoz juttatjuk a szakembereket.

— Milyen konkrét feladatok foglalkoztatják jelenleg a szövetséget?

— Most öt nagyobb jelentőségű kérdéscsoport feldolgozását kísérjük különös figyelemmel. Ezek a következők: az energiával való észszerű takarékoskodás; az elektronikai alkatrészgyártás; az élelmiszergazdaság ipáf'i hátterének fejlesztése; a gyógyszergyártás (és a gyógyszeripar nemzetközi versenyképességének) fejlesztése, valamint a — hozzáférhető — szellemi termékek (kutatási-fejlesztési eredmények, szakmai információk, újítások, találmányok, licenciák) jobb hasznosítása. Javasoljuk, hogy a megyei tanácsok hasonló témákban koncentrálják a tudományos egyesületekben tömörült műszaki értelmiség tevékenységét, kiegészítve a megyék előtt álló fontosabb feladatokkal. Szabolcs-Szatmár megyében azt tapasztaltuk, hogy jó az együttműködés, sok rendezvény szolgál megyei célokat és értékes tanulmányok készültek a megye hatodik ötéves tervéhez is.

— A megyei küldöttértekezleten is elhangzott, szeretnék megőrizni, sőt továbbfejleszteni az egyesületi élet sokrétű, vonzó, társadalmi jellegét.

— Törekvésünk, hogy a munkánk tartalmas, stílusa és szervezete pedig korszerű legyen, olyan, amely alkalmas a nagyobb feladatok megoldására. A gondolatokat társadalmi úton kérjük, tehát nem kívánhatjuk a társadalmi aktivistáktól, hogy fo- galmazgassanak, utárfajárja- nak technikai részletkérdéseknek. Tehát jól fel kell használni apparátusainkat, társadalmi vezetőségeinket, hogy a jó ötleteket a megvalósulás helyére eljuttassák, napirenden tartsák, továbbfejlesszék.

— Lehet-e mérni a tudományos egyesületi munka hatását, eredményeit?

— Részben igen. Sokszor milliókat érő fejlesztési elképzelések, tanulmányok születnek az MTESZ keretében, lényegében jelentős költségek nélkül. Egy-egy konkrét feladat megoldásával is el tudunk számolni. De sok esetben nem lehet statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítani a tudományos egyesületi munka eredményeit. Előfordul, hogy egy feketekávé melletti beszélgetésen olyan gondolat fogalmazódik meg, amelyet esetleg másnap már vállalati dolgozóként valósít meg a műszaki szakember — ez aligha mérhető. De nem is törekszünk rá mértéken felül. Fontosabbnak tartjuk, hogy az MTESZ-ben végzett munka közéletiséget jelentsen, s minél több fiatal értelmiségi szakember is bekapcsolódjon, s tanuljon vezetést, emberi kapcsolatokat s új dolgokat a tudomány gyakorlati alkalmazására.

Marik Sándor

Több m,

kevesebb kereset?

„Problémám, úgy érzem, nemcsak egyéni, de főképp társadalmi és az egész gyári dolgozók érdeke is. Ugyanis vállalatunknál 4 műszakos munkarend és teljesítménybérezés van érvényben. És ennek ellenére 1980. május óta mind nagyobb követelmények mellett fizetésünk egyre kevesebb.” — írja egy olvasónk Vásárosnaményból. Kéri, hogy nevét tartsuk titokban, azonban a forgácslapgyárban kialakított bérezéshői' ójy^nökat íf, aminek érj demes utánajárni.

— Az új gépsor indításával a teljesítménykövetelményeket meg kellett változtani — indokol Szicsó Béla főmérnök.

A panaszos ugyanis azt teszi szóvá, hogy korábban az

I. osztályú forgácslap köbméteréért 16 forintot fizettek, a

II. osztályú terméknél 8 forint járt egy műszaknak. Aztán a december 29-én kiadott igazgatói utasítás már csak az I. osztályú termékre ír ki bért a teljesítmény után.

— Csakhogy tudni kell azt is, hogy változtak a műszaki feltételek, s ezek kívánták meg a norma változtatását — folytatja a főmérnök. — Most ugyanannyi munkával jóval többet tudnák gyártani egy műszakban.

Tény, hogy vitákat váltott ki a gyáron belül, amikor változtattak a teljesítménybérezés rendszerén. Ugyanis a gyár vezetésének törekvése egyértelműen a jobb minőség

megkövetelése. Ez annyit jelent, hogy a személyi alapbér 80 százalékát mindenki megkapja, azonban a többletet már csak az első osztályú termékek alapján fizetik. Mind• Új gépsor, más

követelmény

• Kollektív szerződés alapján

• Kevesebb tálára

ezt igyekeztek tudatosítani a művezetőkkel, munkásokkal is. Nem maradtak ki a társadalmi szervek sem a megbeszélésből.

— Az elszámolási rendszerrel a szakszervezeti bizottság nevében egyetértek — állította, s írta le Moravcsik József szb-titkár.

Most már csak azt érdemes megnézni, hogy mennyiben igaz levélírónk azon állítása, hogy csökkennek a fizetések.

— Itt van a múlt évi keresetek kimutatása a nehézgépkezelőknél — mutatja a főmérnök. — Bárkit meg lehet nézni, kérdezni a keresete felől.

Találomra R. József bérét nézzük. Néhány száz forintos változás van egyik hónapról a másikra, attól függően, hogy mennyi volt a ledolgozott órák száma. Azonban a januári és az októberi megegyezik, mindkét alkalommal 213 órát volt munkában. A keresete: januárban 5166 forint,

októberben 6578 forint. Tehát egyértelmű az emelkedés. Ugyanez mutatható ki másnál is. A pótlékokkal együtt általában 25 forint felett alakul az órabér.

— A bérezést a kollektív szerződés alapján határozzuk meg — folytatódik a magyarázat. — Az alapbérnél figyelembe vesszük a szakképzettséget, az eltöltött munkaidőt, míg a mozgóbér egyértelműen a jobb teljesítményeket díjazza.

Még meg kell jegyezni, hogy a mostani bérrendszer korántsem végleges. Egyelőre csak a téli hónapokra szól, amikor az időjárás miatt nehezebb a feldolgozás. A nyári hónapokban még szigorodhatnak is a követélmények — amennyiben ezt a gépek állapota lehetővé teszi.

— Egyedül a túlórákat csökkentjük, azonban a bérszint emelkedéséről ezután sem mondunk le — mondja búcsúzóul a főmérnök.

L. B.

Jelenleg 450 dolgozót foglalkoztat a Minőségi Cipőgyár csengeri gyára. Képünk a felsőrészkészítő szalag

dísztűzőiről készült. (Elek Emil felvétele)

SZÉP SIKER

Versengő

brigádok

AZ SZMT KULTURÁLIS, agitációs és propagandaosztálya, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei művelődési központ, valamint az SZMT Móricz Zsigmond művelődési háza új feltételek szerint meghirdetett „Igaz ez a szép” című kulturális vetélkedőjét minden eddiginél nagyobb siker kísérte. Az elmúlt napokban lezárult jelentkezések szerint 330 szocialista, illetve a címért küzdő brigád vállalta a versenyt.

A vetélkedő célja, hogy segítséget adjon a brigádok önműveléséhez, általános, poíitikai és szakmai ismereteik gyarapításához: részévé válva kulturális vállalásaiknak, azokat konkrétabbá és színvonalasabbá téve. Ötszemélyes csapatok versenyeznek a brigádok képviseletében. Kikötés, hogy mezőgazdasági brigádok nem nevezhettek, továbbá megszabták az iskolai végzettség felső határát is. Felsőfokú végzettségűek csak a felkészítés időszakában segíthetik munkatársaikat, a versenyben már nem vehetnek részt.

Változott a témakörök felosztása is. Így politikai kérdésekből, hazánk történelméből, illetve három területről szabadon választott kategóriában zajlanak a versenyek. Ezek a következők: környezetvé- delem-környezetesztétika, mai magyar irodalom, sport — turisztika — természetjárás — játékok. MÁR MÁRCIUSBAN ELKEZDŐDIK a versengés, amelyhez lapunk, a Kelet-Magyarország is segítséget kíván nyújtani az egyes témaköröket feldolgozó feladatlapok közlésével. A válaszokat a jelentkezési arányok szerint kijelölt munkáskörzetek művelődési központjai értékelik. Az üzemi, lakóhelyi vetélkedőket augusztus közepétől szeptemberig bonyolítják le, majd következnek a járási, városi, illetve a területi döntők. A legjobbakból áll össze a megyei döntő mezőnye, novemberre. Közülük a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollektívákat megjutalmazzák, amellett odaítélik a KISZ megyei bizottságának kü- löndíját a legjobb ifjúsági brigádnak, s elismerésben részesülnek azok a felsőfokú végzettségű szakemberek is, akik a brigádoknak a felkészülés időszakában a legtöbb segítséget nyújtották.

□

izénkét évig voltam rakodó. Kétszer kaptam hórukk munkáért kiváló dolgozó kitüntetést. Sokszor meg kellett emelni érte a lapátot, csákányt. Itt éltem, dolgoztam a nyíregyházi temetőrakodón, Nem volt forró leves, radiátor, zuhanyozó, csak tarisznya, pléhkályha meg vízcsap a bódé mellett.

Mi eszkábáltuk össze a szociális létesítményt. Amikor Fehérgyarmaton megszűnt a Belsped, eladták a lovakat. Ott maradt üresen az istálló. Szétszedtük, kocsira pakoltuk és beszállítottuk ide. Befedtük a tetejét hullámpalával. Ez lett a rakodók villa negrája ...

Boros Gyuszival dolgoztam párban. Egyenként egy műszakban 3—400 mázsa cementet, sódert, téglát, mikor milyen árut cipeltünk. Amikor meg Juhász Janival beálltunk szenet lapátolni a bivalyvagonba, így hívtuk a

KY-osokat, nem látszott ki egyikünk sem. Később meg a szénportól már nem tudtak megkülönböztetni bennünket ...

Heli Józseftől sokat tanultam. fogásokat is, viselkedést is, meg politikát is. Amikor valamit nem értettem, vagy akadékoskodtam, ő magyarázta meg. Később előlépett raktárosnak. Én maradtam rakodónak. Nagy utat tettem meg, amióta elkerültem a temetőrakodóról. Voltam a vállalat gumiraktárosa. Rám bízták a nyíregyházi Volán egész gépkocsiparkjának a gumiköpeny-állományát. Sok-sok milliós értékek felelős gazdája voltam. Elvégeztem közben négyes-ötös eredménnyel a marxista esti

galmasabb pillanata az marad, amikor itt, a rakodón párttitkárnak választottak. Az öreg Bencze, Gergely, meg a többiek. Félszáz ember. Egy esztendeje vagyok párttitkár. Nekem fontos jubileum. Esküszöm, sokkal nehezebb volt ez az egy év, mint a tizenkettő rakodóként. Akkor volt lányom, fiam, feleségem, meg a nagylapát. Most meg háromszázhúsz ember. Ebből kétszázötven a rakodómunkás. Keményen cseng szájukból a szó még akkor is, ha nem panasz hagyja el.

Türelmet és bizalmat kaptam. Ha hibáztam is, megbocsátottak. Sok mindent tanulnom kell még. Hazahordom a munkát. Néha hajnalig is eltart, amíg lekörmölöm a beszámolót... Amikor az első taggyűlést tartottam, remegett a lábam, zizegett a papi» a kezemben az izgalomtól. Velem szemben meg ötvenkét ember ült. Alig jött ki hang a torkomon. Figyelték minden szavamat. Biztatást vártam. S a visszapillantásokból, a mosolyokból éreztem, hazataláltam.

Cserélődött a vezérkar. Egy ember maradt meg a régi pártvezetőségből, Rikk Ernő. Megválasztották Szanyi

Jánost és Mahácsi Józsefet. Két kitüntetett rakodómunkást és Lisovszky Jóskát, a gépkocsivezetőt. így vagyunk most. öt pártvezetőségi tag, s mind az öt munkásőr.

Tudja, a rakodómunkában gyorsan apad az erő. Duplán számít itt minden esztendő. Könnyen lerokkannak az emberek.

Könnyítettünk a nehéz fizikai munkán. Targoncákat vásároltam a rakodóra. Gépkezelői tanfolyamot szerveztünk. Ma éjszaka indulok Pestre két új elektromos targoncáért. Ezeket most aszal- kaiak és a bátoriak kapják ... Rakodási és gépesítési csoportvezető vagyok. Ezért kapom a fizetést. így most duplán módomban van segíteni.

Eltűnt a villa negra, a szabadcsap, a pléhkályha. Csem- pézett, gázfűtéses fürdő-zuhanyozó szolgálja a hórukkmunkások egészségét.

Farkas Kálmán

Á hórukkos monológja

középiskolát. Felavattak munkásőrnek. Nyíregyházán egyéves pártiskolát jártam. És most hallgatója vagyok a Kossuth Lajos Szakközépiskolának. Vén fejjel érettségire készülök.

Életem talán egyik legiz-