Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 28. szám
1981. február 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Áldásos befektetés V alamikor a megalakulandó gépállomások traktorosait gépek, szakemberek hiánya miatt az országban alig néhány helyen képezték csupán. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megalakulása és fejlődése, a közös gazdaságok szakember-ellátottságának javulása és a technika fejlődése eredményezte, hogy ma már Szabolcsban is egy-egy állami gazdaság vagy erősebb termelőszövetkezet képes a legkülönbözőbb szakemberek képzésére. Pénzes Antal, a Kemecsei Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese újságolta: „Tavaly a gazdaságunk és a környező téeszek, a nyír- bogdányiak, nagyhalásziak, dombrádiak, vasme- gyeriek a kótaj-kemecsei- ek, az ibrányiak összefogásával nálunk szerveztünk a traktorosok részére tanfolyamot. Nyolcvanhat traktoros vizsgázott.” Egy év alatt csak ez a gazdaság a dolgozók képzésére és továbbképzésére, több mint 300 ezer forintot fordított. Kertészeti szakmunkásaikat továbbképzésre a SZATMÁRKERT- hez küldték Fehérgyarmatra. Itt tanultak a mé- regraktár-kezelők, növényvédők is. Ma már összefogással képesek a szocialista nagyüzemek arra is, hogy az oktatógárdát, a tanári kart maguk biztosítsák. Szép példája ennek az az igényes szakképzés, amelyre a tuzséri Rákóczi Tsz vállalkozott A közös gazdaságban a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kihelyezett osztályt létesített Növénytermesztő gépészeket képeztek a tsz saját szakemberei. Húsz felnőtt tsz- tag tett sikeres vizsgát Katedrára állt munka után Lippai János és Szabó Géza gépészmérnök, Révész László agrármérnök, tanított politikát a párttitkár Márta László, matematikát fizikát humán tárgyakat pedig az általános iskola egyik tanára. A tanulás olyan befektetés, amelynek az eredménye nem mérhető azonnal és főleg nem számokban. De mindenképpen hasznos az egyén, a gazdaság számára. Érdemes és szükséges áldozni rá. őszintén drukkolok most annak a 12 felnőtt dolgozónak, akik a tuzséri téeszből traktorostanfolyamra jelentkeztek. S ok tsz-ünk, állami gazdaságunk áldoz a dolgozók tanulására, képzésére. Szükséges is, mert a nagy értékű gépek szakszerű hozzáértést követelnek. Nem dicsekvésként említette a tuzséri tsz elnöke: „Gazdaságunkban 45 év alatt nincs olyan dolgozó, aki ne végezte volna el a nyolc általánost.” Ez sem mellékes. (f. k.) Propagandistáknak Hatékonyság az oktatásban Hasznos tanulmányokkal segíti a pártoktatást a Propagandista folyóirat 5. száma. Közülük elsősorban a KGST nemzetközi valutarendszerével foglalkozó interjúra hívjuk fel a figyelmet. Ebben Vincze Imre, a közgazdaság- tudományok doktora többek között a következő kérdésekre válaszol: Hogyan történik a RGST-ben a tagországok által egymásnak szállított áruk elszámolása? Milyen szerepet tölt be a transzferábilis rubel? A KGST-orszá- gok közös bankjainak hitelezési tevékenysége mellett van-e államközi hitelezés a KGST-ben? Az interjúhoz kapcsolódik Botos Katalin, A KGST valutarendszere címmel megjelent írása. Így az érdekelt propagandisták és hallgatók mélyebb ismereteket szerezhetnek a szocialista országok által közösen kialakított pénzügyi rendszerről. Alapoznak-e megfelelően a propagandisták oktató-nevelő munkájukban az emberek magatartását jelentős mértékben meghatározó hangulati, érzelmi tényezőkre? Nem megfelelően. Pataki Ferenc kandidátus, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója Társadalmi közhangulat — társadalmi közérzet címmel írt érdekes tanulmányt e témáról. Ismerteti, hogyan hasznosíthatják eredményesen e fontos tényezőket a propagandisták a munkájukban. Ez annál is inkább fontos, mivel e két jelenség állandóan jelen van társadalmi életünkben, s ezért szükséges számolni velük, hatásukkal, s számítani szükséges ítélkezéseinkben, döntéseinkben. An- gelusz Róbert, A közvélé- mény és megjelenési formái című írásában a közvélemény típusait mutatja be. Ismerteti az aktuális, a látens és a nyugvó közvélemény fogalmait, s azt, hogyan szükséges számolni velük. E két tanulmányt különösen a tömegpolitika kérdéseivel foglalkozók figyelmébe ajánljuk, s jól hasznosíthatják a párt- szervezetek vezetői, az agitátorok is a politikai munkában. Érdekes tanulmányt olvashatunk Varga Józsefné tollából, aki a szövetkezeti demokrácia fejlődését kíséri nyomon az ÁFÉSZ-ek tevékenységében. Szilágyi István aspiráns a latin-amerikai neofasiszta diktatúrákat mutatja be. Nagy figyelmet érdemel Vonsik Gyula, a Propagandista folyóirat főszerkesztőjének írása, mely Hatékonyság : az elmélet-gyakorlat egysége címmel jelent meg. Ebben a propaganda- munka hatékonyságának sokféle tényezőjét elemzi, s arra hívja fel az oktatók figyelmét mire ügyeljenek leginkább. A Rólunk van szó rovatban három propagandista módszereivel ismerkedhetünk meg. m /gye, szólíthatlak ZsóMJ kának? Tudod, mi itt az osztályon mindenkit a keresztnevén becézünk, nem cifrázzuk, hogy kartársnő, legyen szíves, meg parancsoljon az elvtárs. Minek az a nagy flanc? Szerintem a kisgóré, mármint szeretett főnökünk szívszélhüdést kapna, ha valaki leelvtársozná! Csak simán Béluci! Érted? Majd meglátod, milyen jó kis banda ez. Papíron én vagyok a csoportvezetőd, de ne félj, nem rázom a porrongyot. Béluci az osztályvezető, tündéri pofa, csak vigyázz, minden új lányt megkömyékez, született szoknyabolond, de jól áll neki, valamikor én is csíptem őt, de őrült féltékeny pasas a férjem, nem akarok botrányt, nem igaz? Az új munkaerőt mindig én igazítom el, Béluci ilyesmivel nem foglalkozik, ezért szövegelek most neked, világos? — Jó helyed lesz közlünk, ne ijedj meg, itt még senki nem kapott sérvet a munkától, Puskás öcsi tanítványai vagyunk: kis pénz, kis foci. Érted? Szóval, nem szaggatjuk szét az istrángot. Apropó, pénz! Nem tudom, hogy állsz anyagilag, de ha megszorulsz, nincs gond. Aranka néni a másik szobában tele van pénzzel, tőle mindig kérhetsz. Fizetéskor visszaadod, ráteÁ minőség becsülete Kisvárdán Boríték és gyári haszon VILLAN A KÉS, EGY NYISSZENTÉS, S A CSIRKE COMBJA KÜLÖN KERÜL. ÚJABB VILLANÁS, SZAKSZERŰ MOZDULATOK, A DARABOLOK KÜLÖN TESZIK AZ EXPORTRA KERÜLŐ MELLET, COMBOT. ERŐ, ÜGYESSÉG, KITARTÁS KELL HOZZA, HOGY EGY MŰSZAKBAN TÖBB SZÁZSZOR PONTOSAN MEGISMÉTELJÉK UGYANAZT A MOZDULATOT. Műszakonként negyvenezer csirkét dolgoznak fel Kisvárdán. A csomagolóban pontosan mérik az üzletekbe kerülő árut. (Jávor László felvétele) — A nagy se jó, a kicsit sem szeretjük. A közepes nagyságú csirkét a legjobb darabolni, annak a legjobb a kihozatala — jegyzi meg Varga Józsefné, a HUNNIA- COOP kísvárdai baromfi-feldolgozójában. Minőségi bérezés A feldolgozóban ugyanis pontos normákat dolgoztak ki, amelyben meghatározták, hogy a csirke súlyán belül mennyi lehet a nemesebb részek aránya, mennyi a hulladék. — A darabolásnál például arra kell vigyázni, hogy a combot egybe vágja le, ne kerüljön hús belőle a farhátra, amelynek fele annyi az ára — magyarázza Kovács Mária művezető. Az utóbbi két évben nemcsak a vezetők figyelmén, a technológia kötöttségén múlik, hogyan vigyáznak a munkások. A minőségi bérezés bevezetésével ugyanis közvetlenül érdekeltekké váltak. Van olyan reszort, ahol az óránként három forintot is eléri a prémium, ha teljesítik a feltételeket. — Eléri a 4—500 forintot egy hónapban a prémium — teszi hozzá a másik daraboló, Leskovics Jánosné. Hárman vannak egy csoportban. Ahhoz, hogy eleget tegyenek a minőségi feltételeknek, összehangolt munkára van szükség. — Ha valaki szabadságon van, hiányzik és más kerül a helyébe, azt már észre lehet venni — teszi hozzá Nagy Jenöné. Aki rátermett A baromfi-feldolgozóban a szalag sebessége meghatározza a munka menetét. Tudják azt is, hogy egy művelethez hány ember szükséges. Ráadásul a bértételek úgy vannak kialakítva, hogy a nagyobb figyelmet, ügyességet kívánó helyeken magasabb az órabér. Az új dolgozók általában az alacsonyabb keresetű helyeken kezdenek, aki rátermett, az kerül a magasabb kategóriájú helyre. — Mivel csoportban dolgoznak, ezért általában nem egy emberen, hanem egy adott csoport jó munkáján múlik, hogy milyen a meny- nyiségi és minőségi teljesítmény — tájékoztat Nagy József üzemvezető. — Ha egy ember rosszul dolgozik, azt úgy is észreveszi a gyártásközi ellenőr, figyelmezteti a művezető. Ehhez kapcsolódik Kovács Mária művezető mondandója: — A jó szervezéssel tudjuk elősegíteni a minőségi munkát. Azon múlik, hogy észrevegyük, ki, milyen teljesítményre képes, s annak megfelelő helyre tegyük. A minőségi bérezést a gyárban nem holmi fizetéskiegészítőnek szánják. A meó adatai alapján az üzemgazdasági osztály naponta értékeli a munkát, másnap már az üzemi faliújságon ki-ki láthatja, hogy a csoportja mennyire felelt meg az előírásoknak. A prémium ösz- szege pedig elérheti a fizetés negyedét, ötödét is, így min■ M denki iparkodik. — Meg vagyunk ezzel a módszerrel elégedve — ösz- szegzi a zsigerelőben Dajka Ferencné társai véleményét. — Nekünk azon múlik a prémium, milyen a májkihoza- tal, vagyis mennyi májat tudunk sértetlenül átadni. Érezze mindenki Serény asszonykezek dolgoznak a feldolgozó vonal mellett. A gyárban bevezetett szervezési intézkedések hozták, hogy ma már egy műszakban olyan teljesítményt érnek el, mint korábban a két műszakos üzemelés mellett. Ebben szerepet játszik a közös érdekeltség is, hogy a gyár nagyobb haszna akkor van meg, amikor a dolgozók is többet kereshetnek. — Az idén még a hiányzó területeken is bevezetjük a minőségi bérezést — mondja Nagy József. — Még ha közvetett módon is, de mindenki érezze, hogy a vállalat jövedelmezőségétől függ az ő keresete. Lányi Botond Ismertetem a dörgést! szel egy húszast és kész. ötszáz forintig jó vagy nála. Azért ismertetem ilyen részletesen a dörgést, hogy tanulj. Vásárolni akkor mész ki, amikor akarsz, szemben a húsbolt, Józsi bácsi a főnök, leadod nála a rendelést, és a legjobb húsokat teszi félre. Havonta adunk neki fejenként egy ötvenes jattot, a csinosabb csajoknak ilyenkor még kezet is csókol! A KÖZÉRT-ben Tériké a beépített emberünk, majd neki is bemutatlak. — Nem tudom, van kocsitok? Az alkatrész nem gond, csak szólni kell a számlázásban Nusikának, a férje autósboltban dolgozik. Azt tudod, hogy minden második szombat szabad, de mi a péntekeket is megszerveztük. A fele társaság délben szép lassan, különböző trükkökkel haza- szivárog, a többiek tartják a frontot, csak kuss van, erről nem beszélünk. Különben ha van valami maszek intéznivalód napközben, csak szólj, megoldható, szabadságot még tüzelőszállításkor sem szoktunk kivenni, marhaság, de sokat lógni nem célszerű, mert Béluci kiszúrja és morog. A könyvelésből szokott idejárni egy csaj, az Eta, vele ne bizalmaskodj, abból él, hogy mószerol, mindent beköp a főnököknek, utáljuk is érte mindnyájan. A nagyfőnökünket, a főosztályvezetőt Somosnak hívják, ritkán látni, a kuckójában ücsörög egész nap, mert mindig van benne egy-két légkör, ha nagyon megszívta magát, akkor puszit kér mindenkitől, egyébként jó fej. — Az osztályon minden névnapot megürmeplünk, délben leáll a munka, húsz forinttal szoktunk beszállni, a pénzen ajándékot veszünk, Béluci névnapján százas a taksa. Az ajándék fejében az ünnepelt megvendégel bennünket. Ebből is láthatod, ez egy jó banda, összetartunk. — Zsókám, mit kérdeztél? Hogy mi lesz a munkád? Mondtam, mi nem szaggatjuk szét az istrángot, nyugi, nyugi! Egy-két hétig ismerkedsz a körülményekkel, szöszmötölsz egy kicsit, aztán majd találunk neked is valamilyen melót. Világos? Kiss György Mihály M eglepett az ital neve „Al-karottalé”, olvastam a félliteres üveg címkéjén a feliratot az egyik szövetkezeti ABC-áruházban, Nyíregyházán. Megvettem, megkóstoltam, ízlett. A címkén apróbb betűkkel az is ott áll; almából és sárgarépából készült a rostos üdítő ital. Ugyanott figyeltem fel az új formájú, pettyes nyakú befőttesüvegre is. 470 gramm gyümölcspüré volt benne, jonatánalma, ribizli és cukor felhasználásával készült, amely fogyasztható az üvegből csemegeként, de felhasználható turmix- és koktélitalnak, krémnek is. Ezen felbuzdulva utána néztem még, mi kapható, ami almából készült. Találtam Zöldalma üdítő italt és Golden szörpöt, továbbá almabefőttet. Megnéztem a címkéket is, hol is készülnek ezek a termékek. Sorrendben; Mosonmagyaróváron, Debrecenben, Békéscsabán, Szobon. Csak az utóbbi hagyományos befőtt került ki a Nyíregyházi Konzervgyárból, s a békéscsabaiak írták fel, hogy a Zöldalmához használt sűrítmény Mátészalkáról származik. Kicsit irigykedtem, kicsit röstellkedtem. Sza- boIcs-Szatmár az alma hazája, a magyar téli alma fele itt terem. Az új ízek, ötletek 50—100—400 kilométerről jönnek. Nálunk még a Nyíregyházi Konzervgyár sűrítményei sem kaphatók. Újítás nincs, a kereskedelem nem rendel, vagy . csak termeszteni tudunk? ÉRIÉK T öbb, mint egy hete olvastam, de a dolog azóta sem hagy nyugodni. Elítélték azt a segédmunkást, aki néhány perc lefogása alatt kibelezte a nyíregyházi gumigyár vezérlő automatáját, s ezzel félmilliós kárt okozott, ráadásul másnap nem indult az üzem a hiányzó alkatrészek miatt, s lett csaknem egymilliós termeléskiesés is. J Nem tudom, átrendez- ték-e azóta a környéket. Remélem, igen. Mert rendben van, hogy megbüntették azt a barkácsoló kedvű dolgozót, ám sehogyan sincs rendjén, hogy a gyár lelkét, a sok milliós automatát egyetlen csavarhúzóval egy arra járó illetéktelen személy csak úgy egyszerűen tönkreteheti. Utólag persze, könnyű tanácsot adni, hogy jobb helyeken ennél kisebb értékekre is úgy vigyáznak, ne történhessen kár. Miközben a bírósági tudósítást olvastam, végiggondoltam néhány más hivatalban, üzemben tapasztaltakat is. Bizony, sok helyen hozzáférhető az értékes műszer, a gumigyárihoz hasonló vezérlő- berendezés. Eszembe jutott az is, hogy jó néhány számítógép is van már az üzemekben, intézetekben, vállalatoknál, s újabbakat is beszereznek. Van, ahol a kezelők távollétében senki sem léphet a sok milliós értékeket védő szobákba. Másutt megelégednek azzal, hogy a gépet áramtalanították, eltették az indítókulcsot (mint a gumigyárban). Az intő példa jelzi, hogy ez önmagában nem elég. Vigyázzunk jobban értékeinkre ! M. S. [alma]