Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

1981. február 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Áldásos befektetés V alamikor a megala­kulandó gépállo­mások traktorosait gépek, szakemberek hiá­nya miatt az országban alig néhány helyen képez­ték csupán. A szocialista mezőgazdasági nagyüze­mek megalakulása és fej­lődése, a közös gazdaságok szakember-ellátottságának javulása és a technika fej­lődése eredményezte, hogy ma már Szabolcsban is egy-egy állami gazdaság vagy erősebb termelőszö­vetkezet képes a legkülön­bözőbb szakemberek kép­zésére. Pénzes Antal, a Kemecsei Állami Gazda­ság termelési igazgatóhe­lyettese újságolta: „Ta­valy a gazdaságunk és a környező téeszek, a nyír- bogdányiak, nagyhalászi­ak, dombrádiak, vasme- gyeriek a kótaj-kemecsei- ek, az ibrányiak összefo­gásával nálunk szervez­tünk a traktorosok részé­re tanfolyamot. Nyolcvan­hat traktoros vizsgázott.” Egy év alatt csak ez a gazdaság a dolgozók kép­zésére és továbbképzésére, több mint 300 ezer forintot fordított. Kertészeti szak­munkásaikat továbbkép­zésre a SZATMÁRKERT- hez küldték Fehérgyar­matra. Itt tanultak a mé- regraktár-kezelők, növény­védők is. Ma már összefo­gással képesek a szocialis­ta nagyüzemek arra is, hogy az oktatógárdát, a tanári kart maguk bizto­sítsák. Szép példája ennek az az igényes szakképzés, amelyre a tuzséri Rákóczi Tsz vállalkozott A közös gazdaságban a kétegyházi mezőgazdasági szakmun­kásképző intézet kihelye­zett osztályt létesített Nö­vénytermesztő gépészeket képeztek a tsz saját szak­emberei. Húsz felnőtt tsz- tag tett sikeres vizsgát Katedrára állt munka után Lippai János és Sza­bó Géza gépészmérnök, Révész László agrármér­nök, tanított politikát a párttitkár Márta László, matematikát fizikát hu­mán tárgyakat pedig az általános iskola egyik ta­nára. A tanulás olyan befek­tetés, amelynek az ered­ménye nem mérhető azonnal és főleg nem szá­mokban. De mindenkép­pen hasznos az egyén, a gazdaság számára. Érde­mes és szükséges áldozni rá. őszintén drukkolok most annak a 12 felnőtt dolgozónak, akik a tuzsé­ri téeszből traktorostan­folyamra jelentkeztek. S ok tsz-ünk, állami gazdaságunk áldoz a dolgozók tanulá­sára, képzésére. Szükséges is, mert a nagy értékű gé­pek szakszerű hozzáértést követelnek. Nem dicsek­vésként említette a tuzsé­ri tsz elnöke: „Gazdasá­gunkban 45 év alatt nincs olyan dolgozó, aki ne vé­gezte volna el a nyolc ál­talánost.” Ez sem mellé­kes. (f. k.) Propagandistáknak Hatékonyság az oktatásban Hasznos tanulmányokkal segíti a pártoktatást a Pro­pagandista folyóirat 5. száma. Közülük elsősorban a KGST nemzetközi valutarendsze­rével foglalkozó interjúra hívjuk fel a figyelmet. Ebben Vincze Imre, a közgazdaság- tudományok doktora többek között a következő kérdések­re válaszol: Hogyan történik a RGST-ben a tagországok által egymásnak szállított áruk elszámolása? Milyen szerepet tölt be a transzferá­bilis rubel? A KGST-orszá- gok közös bankjainak hitele­zési tevékenysége mellett van-e államközi hitelezés a KGST-ben? Az interjúhoz kapcsolódik Botos Katalin, A KGST valutarendszere cím­mel megjelent írása. Így az érdekelt propagandisták és hallgatók mélyebb ismerete­ket szerezhetnek a szocialista országok által közösen kiala­kított pénzügyi rendszerről. Alapoznak-e megfelelően a propagandisták oktató-nevelő munkájukban az emberek magatartását jelentős mér­tékben meghatározó hangula­ti, érzelmi tényezőkre? Nem megfelelően. Pataki Ferenc kandidátus, az MTA Pszicho­lógiai Intézetének igazgatója Társadalmi közhangulat — társadalmi közérzet címmel írt érdekes tanulmányt e té­máról. Ismerteti, hogyan hasznosíthatják eredménye­sen e fontos tényezőket a propagandisták a munkájuk­ban. Ez annál is inkább fon­tos, mivel e két jelenség ál­landóan jelen van társadalmi életünkben, s ezért szükséges számolni velük, hatásukkal, s számítani szükséges ítélkezé­seinkben, döntéseinkben. An- gelusz Róbert, A közvélé- mény és megjelenési formái című írásában a közvéle­mény típusait mutatja be. Is­merteti az aktuális, a látens és a nyugvó közvélemény fo­galmait, s azt, hogyan szük­séges számolni velük. E két tanulmányt különösen a tö­megpolitika kérdéseivel fog­lalkozók figyelmébe ajánljuk, s jól hasznosíthatják a párt- szervezetek vezetői, az agitá­torok is a politikai munká­ban. Érdekes tanulmányt olvas­hatunk Varga Józsefné tollá­ból, aki a szövetkezeti de­mokrácia fejlődését kíséri nyomon az ÁFÉSZ-ek tevé­kenységében. Szilágyi István aspiráns a latin-amerikai neofasiszta diktatúrákat mu­tatja be. Nagy figyelmet ér­demel Vonsik Gyula, a Pro­pagandista folyóirat főszer­kesztőjének írása, mely Ha­tékonyság : az elmélet-gyakor­lat egysége címmel jelent meg. Ebben a propaganda- munka hatékonyságának sok­féle tényezőjét elemzi, s arra hívja fel az oktatók figyelmét mire ügyeljenek leginkább. A Rólunk van szó rovatban há­rom propagandista módsze­reivel ismerkedhetünk meg. m /gye, szólíthatlak Zsó­MJ kának? Tudod, mi itt az osztályon minden­kit a keresztnevén becézünk, nem cifrázzuk, hogy kartárs­nő, legyen szíves, meg paran­csoljon az elvtárs. Minek az a nagy flanc? Szerintem a kisgóré, mármint szeretett főnökünk szívszélhüdést kap­na, ha valaki leelvtársozná! Csak simán Béluci! Érted? Majd meglátod, milyen jó kis banda ez. Papíron én vagyok a csoportvezetőd, de ne félj, nem rázom a porrongyot. Bé­luci az osztályvezető, tündéri pofa, csak vigyázz, minden új lányt megkömyékez, szü­letett szoknyabolond, de jól áll neki, valamikor én is csíptem őt, de őrült féltékeny pasas a férjem, nem akarok botrányt, nem igaz? Az új munkaerőt mindig én igazí­tom el, Béluci ilyesmivel nem foglalkozik, ezért szövegelek most neked, világos? — Jó helyed lesz közlünk, ne ijedj meg, itt még senki nem kapott sérvet a munká­tól, Puskás öcsi tanítványai vagyunk: kis pénz, kis foci. Érted? Szóval, nem szaggat­juk szét az istrángot. Apropó, pénz! Nem tudom, hogy állsz anyagilag, de ha megszorulsz, nincs gond. Aranka néni a másik szobában tele van pénzzel, tőle mindig kérhetsz. Fizetéskor visszaadod, ráte­Á minőség becsülete Kisvárdán Boríték és gyári haszon VILLAN A KÉS, EGY NYISSZENTÉS, S A CSIRKE COMBJA KÜLÖN KERÜL. ÚJABB VIL­LANÁS, SZAKSZERŰ MOZDULATOK, A DARA­BOLOK KÜLÖN TESZIK AZ EXPORTRA KERÜLŐ MELLET, COMBOT. ERŐ, ÜGYESSÉG, KITARTÁS KELL HOZZA, HOGY EGY MŰSZAKBAN TÖBB SZÁZSZOR PONTOSAN MEGISMÉTELJÉK UGYANAZT A MOZDULATOT. Műszakonként negyvenezer csirkét dolgoznak fel Kisvárdán. A csomagolóban pontosan mérik az üzletekbe kerülő árut. (Jávor László felvétele) — A nagy se jó, a kicsit sem szeretjük. A közepes nagyságú csirkét a legjobb darabolni, annak a legjobb a kihozatala — jegyzi meg Varga Józsefné, a HUNNIA- COOP kísvárdai baromfi-fel­dolgozójában. Minőségi bérezés A feldolgozóban ugyanis pontos normákat dolgoztak ki, amelyben meghatározták, hogy a csirke súlyán belül mennyi lehet a nemesebb részek aránya, mennyi a hulladék. — A darabolásnál példá­ul arra kell vigyázni, hogy a combot egybe vágja le, ne kerüljön hús belőle a far­hátra, amelynek fele annyi az ára — magyarázza Ko­vács Mária művezető. Az utóbbi két évben nem­csak a vezetők figyelmén, a technológia kötöttségén mú­lik, hogyan vigyáznak a munkások. A minőségi bére­zés bevezetésével ugyanis közvetlenül érdekeltekké váltak. Van olyan reszort, ahol az óránként három fo­rintot is eléri a prémium, ha teljesítik a feltételeket. — Eléri a 4—500 forintot egy hónapban a prémium — teszi hozzá a másik daraboló, Leskovics Jánosné. Hárman vannak egy cso­portban. Ahhoz, hogy eleget tegyenek a minőségi feltéte­leknek, összehangolt munká­ra van szükség. — Ha valaki szabadságon van, hiányzik és más kerül a helyébe, azt már észre lehet venni — teszi hozzá Nagy Jenöné. Aki rátermett A baromfi-feldolgozóban a szalag sebessége meghatároz­za a munka menetét. Tudják azt is, hogy egy művelethez hány ember szükséges. Rá­adásul a bértételek úgy van­nak kialakítva, hogy a na­gyobb figyelmet, ügyességet kívánó helyeken magasabb az órabér. Az új dolgozók ál­talában az alacsonyabb ke­resetű helyeken kezdenek, aki rátermett, az kerül a ma­gasabb kategóriájú helyre. — Mivel csoportban dol­goznak, ezért általában nem egy emberen, hanem egy adott csoport jó munkáján múlik, hogy milyen a meny- nyiségi és minőségi teljesít­mény — tájékoztat Nagy Jó­zsef üzemvezető. — Ha egy ember rosszul dolgozik, azt úgy is észreveszi a gyártás­közi ellenőr, figyelmezteti a művezető. Ehhez kapcsolódik Kovács Mária művezető mondandó­ja: — A jó szervezéssel tud­juk elősegíteni a minősé­gi munkát. Azon múlik, hogy észrevegyük, ki, milyen tel­jesítményre képes, s annak megfelelő helyre tegyük. A minőségi bérezést a gyárban nem holmi fizetéski­egészítőnek szánják. A meó adatai alapján az üzemgaz­dasági osztály naponta érté­keli a munkát, másnap már az üzemi faliújságon ki-ki láthatja, hogy a csoportja mennyire felelt meg az elő­írásoknak. A prémium ösz- szege pedig elérheti a fizetés negyedét, ötödét is, így min­■ M denki iparkodik. — Meg vagyunk ezzel a módszerrel elégedve — ösz- szegzi a zsigerelőben Dajka Ferencné társai véleményét. — Nekünk azon múlik a pré­mium, milyen a májkihoza- tal, vagyis mennyi májat tu­dunk sértetlenül átadni. Érezze mindenki Serény asszonykezek dol­goznak a feldolgozó vonal mellett. A gyárban bevezetett szervezési intézkedések hoz­ták, hogy ma már egy mű­szakban olyan teljesítményt érnek el, mint korábban a két műszakos üzemelés mel­lett. Ebben szerepet játszik a közös érdekeltség is, hogy a gyár nagyobb haszna akkor van meg, amikor a dolgozók is többet kereshetnek. — Az idén még a hiányzó területeken is bevezetjük a minőségi bérezést — mondja Nagy József. — Még ha köz­vetett módon is, de minden­ki érezze, hogy a vállalat jö­vedelmezőségétől függ az ő keresete. Lányi Botond Ismertetem a dörgést! szel egy húszast és kész. öt­száz forintig jó vagy nála. Azért ismertetem ilyen rész­letesen a dörgést, hogy ta­nulj. Vásárolni akkor mész ki, amikor akarsz, szemben a húsbolt, Józsi bácsi a főnök, leadod nála a rendelést, és a legjobb húsokat teszi félre. Havonta adunk neki fejen­ként egy ötvenes jattot, a csinosabb csajoknak ilyenkor még kezet is csókol! A KÖZÉRT-ben Tériké a beépí­tett emberünk, majd neki is bemutatlak. — Nem tudom, van kocsi­tok? Az alkatrész nem gond, csak szólni kell a számlázás­ban Nusikának, a férje autós­boltban dolgozik. Azt tudod, hogy minden második szom­bat szabad, de mi a pénteke­ket is megszerveztük. A fele társaság délben szép lassan, különböző trükkökkel haza- szivárog, a többiek tartják a frontot, csak kuss van, erről nem beszélünk. Különben ha van valami maszek intézni­valód napközben, csak szólj, megoldható, szabadságot még tüzelőszállításkor sem szok­tunk kivenni, marhaság, de sokat lógni nem célszerű, mert Béluci kiszúrja és mo­rog. A könyvelésből szokott idejárni egy csaj, az Eta, ve­le ne bizalmaskodj, abból él, hogy mószerol, mindent be­köp a főnököknek, utáljuk is érte mindnyájan. A nagyfő­nökünket, a főosztályvezetőt Somosnak hívják, ritkán lát­ni, a kuckójában ücsörög egész nap, mert mindig van benne egy-két légkör, ha na­gyon megszívta magát, akkor puszit kér mindenkitől, egyébként jó fej. — Az osztályon minden névnapot megürmeplünk, dél­ben leáll a munka, húsz fo­rinttal szoktunk beszállni, a pénzen ajándékot veszünk, Béluci névnapján százas a taksa. Az ajándék fejében az ünnepelt megvendégel ben­nünket. Ebből is láthatod, ez egy jó banda, összetartunk. — Zsókám, mit kérdeztél? Hogy mi lesz a munkád? Mondtam, mi nem szaggat­juk szét az istrángot, nyugi, nyugi! Egy-két hétig ismer­kedsz a körülményekkel, szöszmötölsz egy kicsit, aztán majd találunk neked is vala­milyen melót. Világos? Kiss György Mihály M eglepett az ital neve „Al-karottalé”, ol­vastam a félliteres üveg címkéjén a feliratot az egyik szövetkezeti ABC-áruházban, Nyír­egyházán. Megvettem, megkóstoltam, ízlett. A címkén apróbb betűkkel az is ott áll; almából és sárgarépából készült a ros­tos üdítő ital. Ugyanott figyeltem fel az új formájú, pettyes nyakú befőttesüvegre is. 470 gramm gyümölcspüré volt benne, jonatánalma, ribizli és cukor felhasz­nálásával készült, amely fogyasztható az üvegből csemegeként, de felhasz­nálható turmix- és koktél­italnak, krémnek is. Ezen felbuzdulva utána néztem még, mi kapható, ami almából készült. Ta­láltam Zöldalma üdítő italt és Golden szörpöt, továbbá almabefőttet. Megnéztem a címkéket is, hol is készülnek ezek a termékek. Sorrendben; Mosonmagyaróváron, Deb­recenben, Békéscsabán, Szobon. Csak az utóbbi hagyományos befőtt ke­rült ki a Nyíregyházi Konzervgyárból, s a bé­késcsabaiak írták fel, hogy a Zöldalmához hasz­nált sűrítmény Mátészal­káról származik. Kicsit irigykedtem, ki­csit röstellkedtem. Sza- boIcs-Szatmár az alma ha­zája, a magyar téli alma fele itt terem. Az új ízek, ötletek 50—100—400 kilo­méterről jönnek. Nálunk még a Nyíregyházi Kon­zervgyár sűrítményei sem kaphatók. Újítás nincs, a kereskedelem nem rendel, vagy . csak termeszteni tu­dunk? ÉRIÉK T öbb, mint egy hete olvastam, de a do­log azóta sem hagy nyugodni. Elítélték azt a segédmunkást, aki néhány perc lefogása alatt kibe­lezte a nyíregyházi gumi­gyár vezérlő automatáját, s ezzel félmilliós kárt oko­zott, ráadásul másnap nem indult az üzem a hi­ányzó alkatrészek miatt, s lett csaknem egymilliós termeléskiesés is. J Nem tudom, átrendez- ték-e azóta a környéket. Remélem, igen. Mert rendben van, hogy meg­büntették azt a barkácso­ló kedvű dolgozót, ám se­hogyan sincs rendjén, hogy a gyár lelkét, a sok milliós automatát egyet­len csavarhúzóval egy ar­ra járó illetéktelen sze­mély csak úgy egyszerű­en tönkreteheti. Utólag persze, könnyű tanácsot adni, hogy jobb helyeken ennél kisebb ér­tékekre is úgy vigyáznak, ne történhessen kár. Mi­közben a bírósági tudósí­tást olvastam, végiggon­doltam néhány más hiva­talban, üzemben tapasz­taltakat is. Bizony, sok he­lyen hozzáférhető az ér­tékes műszer, a gumi­gyárihoz hasonló vezérlő- berendezés. Eszembe ju­tott az is, hogy jó néhány számítógép is van már az üzemekben, intézetekben, vállalatoknál, s újabbakat is beszereznek. Van, ahol a kezelők távollétében senki sem léphet a sok milliós értékeket védő szobákba. Másutt megelé­gednek azzal, hogy a gé­pet áramtalanították, el­tették az indítókulcsot (mint a gumigyárban). Az intő példa jelzi, hogy ez önmagában nem elég. Vi­gyázzunk jobban értéke­inkre ! M. S. [alma]

Next

/
Thumbnails
Contents