Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

Körültekintő előkészítő munka nyomán formálódott Nyíregyháza város VI. ötéves tervi, tanácsi fejlesztési kon­cepciója. Ehhez alapot min­denek előtt a városi pártérte­kezlet határozatai, az ország- gyűlési képviselő- és tanács­tagi választások alkalmából elhangzott javaslatok, a nép­frontválasztásokkor megfo­galmazott felvetések képezték azon túl, hogy a szakemberek felmérték a különböző ága­zatok igényeit, az ellátottság jelenlegi színvonalát. Mindeh­hez járult, hogy messzemenő­en figyelembe vették a kon­cepció készítői a népgazda­ság lehetőségeit, a felsőbb ta­nács egyértelmű törekvését; azt, hogy a meglevő eszközö­ket az alapellátás szükségle­teinek kielégítésére kell el­sősorban felhasználni. Természetesen ezen felül számos igény jelentkezik a la­kosság részéről, jórészt olya­nok, melyekre központi anya­gi források nem állnak ren­delkezésre. Ezért — akárcsak az elmúlt időszakban — a jö­vőben is tovább növekszik a helyi kezdeményezés, a he­lyi erőforrások jelentősége. Itt elsősorban arról van szó, hogy több területen a lakos­ság hozzájárulása, a lakóte­rületi és az üzemi kollektí­vák, az egyének fokozódó társadalmi munkája nélkü­lözhetetlen az igények kielé­gítéséhez. A város anyagi le­hetőségei ugyanis csupán ar­ra elegendőek, hogy a— bár magasabb szintű — alapellá­tást elégítse ki. Általános jellemzője ezen túl a VI. ötéves tervi koncep­ciónak, az egész tervezésnek, hogy a közel 2,4 milliárdos várható fejlesztési összeg fel- használása az eddigiektől ru­galmasabban történhet. Külö­nösen áll ez a kapcsolódó be­ruházásokra, például az út, a járda, a csapadékcsatorna té­teleire: ezek az új tervezési módszer szerint már tisztáb­ban, külön rovatban jelennek meg, így az ilyen célra fel­használható pénzek is jobban áttekinthetőek lesznek. Vál­tozatlanul a mennyiségi igé­nyek kielégítésére szükséges törekedni á következő eszten­dőkben, amellett, hogy szem előtt kell tartani a városré­szek arányosabb fejlesztését, melynek megvalósítása az el­látási színvonalkülönbségek csökkentését eredményezné. Kiindulásként a koncepció készítői — s ezt követően a tervet jóváhagyó városi ta­nács — azt tartják szem előtt, hogy a VI. ötéves terv elejére 111 ezerre nőtt a város la­kossága, s hogy a természetes szaporulat évenként mintegy ezer fő. Az eddigi gyors növe­kedés — a jelenlegi lehetősé­geket figyelembe véve már nem kívánatos, ezért indokolt olyan intézkedések kidolgozá­sa, melyek mérséklik a túl­zott beáramlást. Ilyen többek között, hogy a város közvetlen környeze­tében levő településeket kö­zös erővel kell fejleszteni. Az úgynevezett aglomeráció- ban levő közösségek népes­ségtartó képességét fokozni lehet és kell a rendelkezésre álló eszközök legcélszerűbb felhasználásával. Másrészt kü­lönböző közgazdasági eszkö­zökkel (reális telekár és hasz- nálatbaadási díj), a lakásel­osztás és -gazdálkodás sza­bályozásával a jelenlegi gya­korlattal szemben ellenérde­keltséget kell létrehozni, il­letve korlátokat szükséges ál­lítani az egészségtelen város- baáramlással szemben. Mind­ezzel szükséges elérni, hogy a vándorlási nyereség a VI. öt­éves tervben ne haladja meg az ötezer főt, vagy másként: a város lakónépességére vo­natkozó prognózisoknak csu­pán az alsó határát (121 ezer főt) érjük el. Ez elengedhe­tetlenül szükséges ahhoz, hogy a reálisan számba vehető források elégségesek legye­nek a lakosság ellátottságá­nak biztosításához. Otthon 111 ezer embernek A végleges terv kidolgozá­sát segítő dokumentum, a fejlesztési koncepció a VI. öt­éves terv kezdetén 31 645 la­kással és 111 ezer fős népes­séggel számol. így Nyíregy­Nyíregyháza öt év múlva FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A TERVKÉSZÍTÉSHEZ házán 100 lakásban 351 ember él. Az újabb tervidőszak végé­ig — hasonlóan a most véget ért ötéves tervhez — 6500 la­kás megépítését célszerű elő­irányozni. Ez azonban nem jelent pontosan ennyi lakás­növekedést, hiszen csaknem ezer lakás megszűnésével is számolni kel szanálás és más okok miatt. Ha közelebbről is szemügy­re vesszük az épülő lakáso­kat, nyomban kitűnik, hogy — összhangban a lakásgaz­dálkodás új elveivel — az eddigihez képest a belső tar­talomban súlyponteltolódások vannak. Eddig ugyanis a meg­épített lakások számottevő részét képezte az úgynevezett célcsoportos lakás, ami a leg­nagyobb terhet jelentette az államnak, a városnak és a legkedvezőbb volt a beköltö­zőknek. A jövőben jelentősen csökken a célcsoportos laká­sok száma és növekszik a te­lepszerű magánház, vala­mint a családi és korszerű lakásépítés. Előtérben a saját erős építkezés Fontos tudni, hogy a telep­szerű magánházak csaknem 70 százalékát az OTP, 30 szá­zalékát pedig a lakásépítő szövetkezet keretében látszik legcélszerűbbnek megépíteni. Mivel várható, hogy a VI. öt­éves tervben felélénkül az egyéb, magánlakás-építési akció, gondoskodni szükséges róla, hogy ezek a lakások is házasok garzonlakásokhoz, melynek törlesztik a részletét, emellett vállalnak havonként bizonyos összegű takarékbe­tét-fizetést; ennek fejében a tanács és az OTP kötelezné magát, hogy egy bizonyos időn belül a ma még fiatal házas családnak az igényé­hez illő lakást biztosít, amibe természetesen beszámítják az att igényelhetné — állami bérlakás helyett a kedvezmé­nyek igénybevételével OTP, vagy lakásépítő szövetkezeti lakást vásárol. (Ez utóbbinál javítja a helyzetet, hogy a következő tervidőszakban el­képzelések szerint a lakásépí­tő szövetkezet is részesedik az Újvárosban házgyári lakások­ból!) a lakással még nem rendelke­zők és mennyit a lakáscserét igénylők. Nagy figyelmet kell szentelni ugyanis a többlép­csős lakáscsere fellendítésére, mert így egy új lakással ese­tenként 4—5 család gondját is meg lehet oldani. Kevésbé lé­nyegtelen, hogy intenzívebb terület-előkészítéssel keltsék fel az érdeklődést a magán­erős építkezések iránt; el kell érni, hogy az állami lakásból kiköltözőknek reális érdekük fűződjék az építkezéshez, hiszen ezzel a város érdekét is szolgálják. Tatarozás, városkép Fontos teendők adódnak a VI. ötéves terv során a lakás- gazdálkodásban is. Nyíregy­házán jelenleg a lakásállo­mány értéke megközelíti a 10 milliárd forintot A telep­szerű lakások zöme az IKSZV kezelésében, valamint a szö­vetkezeti és az OTP-építőkö- zösségek tulajdonában van. Indokolt, hogy az állami la­kások felújítási és korszerű­sítési programját a jövőben jobban összhangba hozzák az új lakások építésével, a vá­rosrendezési tervekkel. Fel kell tárni és a tervidő­szak végéig ki kell használni a tetőbeépítési lehetőségeket. A felújításoknál és a korsze­rűsítéseknél jobban tekintet­tel kell lenni a városkép for­málására. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a fűtési energiamegtakarítását ered­ményező munkálatok elvégzé­A lakásépítés új ösztönzői ugyanis fokozottan előtérbe állítják a szervezett magán­építkezést, aminek a feltéte­leit Nyíregyházán is erőtel­jesebben kell megteremteni. A tervkoncepció 1985 végéig 1500 célcsoportos lakás meg­építését tartja valószínűnek, ugyanakkor a telepszerű ma­gánépítés, illetve a családi és korszerű lakásépítés során kis híján ötezer lakás elké­szítésére nyílik mód a megye- székhelyen. A telepszerű lakásépítésben a házgyári — részben az alag­útzsalus —, a no fines és egyéb technológiák alkalma­zásával kell számolni. E téren a kivitelező vállalatok tech­nológiai felkészültsége a meghatározó, a városnak eh­hez szükséges alkalmazkodni. A lakóépületek átlagos szint­száma a koncentrált lakásépí­tések hatására a középmagas lakóépületek felé tolódik el, amit indokol, hogy a lakos­ság is jobban kedveli ezeket. Az elképzelések szerint a telepszerű lakások túlnyomó része az új lakótelepeken ké­szül el. A leendő Újvárosban a tervidőszakban — első ütemként — 1800 lakás meg­építését tervezik. Közel 1000 lakás elkészülte várható a XI. lakókörzetben, mely a Kossuth utca és a Vasvári Pál utca közötti részen talál­ható. Az állomás közelében levő Szamuely lakótelepen 759, a városközpontban a a belső körút mentén 455, a Malomkertben 427 és az Öz- közben 133 lakás épül. koncentráltan, a korszerű szervezési elvek alapján, a város szerkezeti fejlődését fi­gyelembe véve, városképileg is igényesen készüljenek el. Kispénzű ifjú házasoknak Fontos cél a következő öt évben, hogy az eddigieknél jobban az igényekhez igazo­dó, nagyobb alapterületű és több félszobát magába fog­laló lakás megépítését tartsák szem előtt a beruházók! Azon túl, hogy régi óhaj teljesülne ezáltal, a lakásösszetétel ilyen változása megteremti az in­tenzívebb lakáscsere feltéte­leit és módot nyújt több ge­neráció együttélésére is. Emellett is messzemenően figyelembe kell venni, hogy Nyíregyházán a jelentkező la­kásigényeket úgy lehet ered­ményesen kielégíteni, ha a jö­vőben is épül nyugdíjasok háza, garzonlakás vagy fiata­lok háza; ha szorgalmazzuk a csökkentett értékű lakásépí­tést és több cserelakás épül például a kisajátítással érin­tett családoknak. Az e téren mutatkozó, feszültséget leve­zető intézkedések közül érde­mes szólni a fiatal házasok la­kásgondjának tervezett, lép­csőzetes megoldásáról. Elképzelések szerint a fia­talok által is elérhető induló összeggel jutnak majd az ifjú Új házak a Zrínyi Ilona utcában előtörlesztés minden forintját, így különösebb megerőltetés nélkül, garantáltan lakáshoz jutnának a családok, miköz­ben nem kellene elviselni a drága albérlet minden kel­lemetlenségét. Kitér a koncepció arra is, hogy továbbra is indokolt folytatni a város területén levő foghíjtelkek beépítését a többszintes, magánlakás-épí­tési akcióban. Új alapokon a lákáselosztás Összhangban a lakáspoliti­kai elvek változásával, a VI. ötéves terv során új alapok­ra kell helyezni a lakáselosz­tás rendszerét s gondoskod­ni szükséges arról, hogy érvé­nyesüljenek Nyíregyházán is a központi határozatokban foglalt követelmények. Új ta­nácsrendelettel kell majd a megváltozott körülmények­hez igazítani a lakásigénylés, az elosztás rendjét, fokozato­san felszámolni a társbérle­teket és széles körben tudato­sítani, hogy az állami bérla­káshoz a jövőben jobbára szociális indokok alapján le­het csak hozzájutni, egyéb­ként a jelenleginél jóval hosz- szabb lesz a várakozási idő. Sokkal hamarabb tudja te­hát megoldani mai vagy ké­sőbbi lakásgondját az, aki — bár a lazább megkötések mi­Cpül az új művelődési ház Megfontolás tárgyát kell, hogy képezze az is: a jövőben az elosztás körébe tartozó la­kások közül hányat kapjanak sére. A felújításokhoz meg kell teremteni a kivitelezői hátteret. Az állampolgárok tulajdonában levő lakásoknál a jövőben jobban kell alkal­mazni a sortatarozásokat, il­letve a kényszertatarozást. Jön a Tisza vize Minden város egyik leg­főbb feladata a megfelelő vízellátás és a kielégítő szennyvízkezelés. Nyíregyhá­zán az utóbbi időben ellent­mondásossá s ezáltal kriti­kussá vált a szennyvízkeze­lés: a tisztítókapacitás fejlesz­tése nem tartott lépést a ke­letkező szennyvíz mennyisé­gével. Emellett a városi ge­rincvezeték méretezése sem volt kellően előrelátó, a tisz­títótelep kapacitása a jelen­legi helyén — környezetvé­delmi és technikai okokból — nem fejleszthető. Tetézi eze­ket a gondokat, hogy a város jelentős területein megoldat­lan a csapadékvíz elvezetése, belvízrendezésre lenne szük­ség. A lakosság hozzájárulásával A hatodik 5 éves terv so­rán az egyik legjelentősebb feladatot Nyíregyházán ezek­nek a gondoknak az enyhíté­se adja. A vízellátást a regi­onális rendszerhez kapcsolód­va az OVH és a megyei ta­nács közös fejlesztése meg­alapozottá teszi. Ennek kere­tében I983-ra csőrendszeren a Tisza vize eléri Nyíregyházát, hosszú időre megoldván ezzel a megyeszékhely vízellátását. Öt év alatt több, mint 50 mil­lió forintot költ majd a város a vízellátás javítására, ami­ből az új lakótelepek ellátása megoldódik. Nehezebb feladat a hosszú távon megmaradó, hagyomá­nyos városrészek ellátását szolgáló vezetékrendszer to­vábbfejlesztése, valamint a magánerős lakásépítés köz­műfeltételeinek a megterem­tése. Ez utóbbihoz a lakosság önkéntes hozzájárulását és vállalati erőforrásokat is igénybe szükséges majd ven­ni. Ily módon 5—6 kilométer hálózat építhető meg. 200 millió szennyvíz- kezelésre Minimálisan 200 millió fo­rintot igényel és így hosszú távon is számottevő a városi szennyvízkezelés terén elő­irányzott fejlesztés Nyíregy­házán. Ebben az ötéves terv­ben feltétlenül meg kell való­sítani egy új szennyvíztisztí­tó telep építését, a hozzá kap­csolódó nyomóvezeték és a gerinchálózat elkészítését s a város szennyvízhálózatának kettéválasztását. Az úgyne­vezett szennyvíz II. Felsősi­ma térségében készül, újabb 10 ezer köbméteres tisztító- kapacitással. A városi szennyvízhálózat kettéválasztása valójában az egységes rendszer kialakításá­hoz vezet. így a meglévő há­lózat átépítése nélkül is meg­oldható a város mai égető gondja, mivel az új helyzet­ben kapcsolásokkal érhető el a tehermentesítés. Környe­zetvédelmi okokból ugyan­akkor fel kell számolni né­hány egyesített csatornarend­szert (például a Guszev lakó­telepit, ahol egy közös csa­tornába folyik a szennyvíz és a csapadékvíz). A felszíni vízelvezetés is napi feladat. Az Újvárosi la­kótelep építése, a bujtosi rész komplex rendezése igényli az Igrice főfolyás teljes rekonst­rukcióját, és egységes keze­lését. Az említett célok elérésé­re — a jelenlegi számítások szerint — a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet kevés­nek tűnik. Ha szükség lesz rá, más területek rovására is előnyben részesítik a város­ban immár akuttá vált víz­ellátási és szennyvízproblé­ma felszámolását. Ide tartozó lényeges kérdés a külterületek vezetékes ivó­vízzel történő ellátása. Ez a gond a városi hálózatról a ké­sőbbiek során sem oldható (Folytatás a 4. oldalon) KM melléklet 1981. február 21. ff-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents