Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

KM MELLÉKLET (Folytatás a 3. oldalról) meg. Ezért indokolt megvizs­gálni annak a lehetőségét, hogy miként teremthető meg a feltétel a meglévő rendsze­rek fejlesztésére vagy egyes területeken mélyfúrású ku­takkal, olcsóbb vízművekkel lehet-e enyhíteni a vízellátási nehézségeken. Piaccsarnok, régi Szabolcs Nyíregyháza felsőfokú sze­repköre jelentős terheket ró a városban és vonzáskörzeté­ben élő lakosság megfelelő kereskedelmi ellátására. Bár rangos áruházakkal rendelke­zik a település, az utóbbi idő­ben tovább növekedett az üzletek terheltsége, amit fi­gyelembe kell venni a követ­kező esztendők fejlesztéseinél. Áll ez akkor is, ha az ellátást nem csupán fejlesztéssel — tehát új létesítményekkel —, hanem a meglévő hálózat cél­szerűbb üzemeltetésével is lehet javítani. Vannak azonban elodázha­tatlan tennivalók. Ilyen töb­bek között a fedett piaccsar­nok mielőbbi — legkésőbb 1982-ben — történő átadása, melyhez minden segítséget meg kell adni. A körút Kun Béla úti szakaszán — miután megépültek, benépesültek a tízszintes toronyházak — fel­tétlenül szükséges egy ABC- áruház építése, megnyitása a legrövidebb időn belül. Igé­nyelné a város egy bútoráru­ház, valamint a tranzit forga­lomra épülő — emellett a be­járó dolgozóknak is kedvező bevásárlási lehetőségeket nyújtó — Csemege Áruház lé­tesítését. A belvárosi re­konstrukció során kialakuló üzletnegyed is fontos részét képezi a közeli évek fejlesz­tésének. A külterületek ellá­tásában a magánkereskede­lem, illetve az üzletek bérbe adása kap majd nagyobb sze­repet. Az olyan hagyományos munkáslakta települése, mint Borbánya ellátásának javítá­sa a szövetkezeti szektor fej­lesztésével valósítható meg. Szerény lehetőségek van­nak a vendéglátó-hálózat fej­lesztésére. Fontos, hogy a fo­lyamatban lévő fejlesztések (piaccsarnok, Kálvin tér, Is­kola utca) és a régi Szabolcs rekonstrukciója mellett javul­jon a lakótelepek és Sóstó el­látása. Az Újvárosi lakótele­pen szükség lesz rá, hogy az Alföldi Vendéglátó Vállalat beruházásában egy nyílt áru­sítású és a gyermekélelmezés báziskonyhái feladatát is el­látó létesítmény készüljön el. Emellett a tömegétkeztetés feltételeinek javítására mi­előbb meg kell vizsgálni a meglévő kapacitások célsze­rűbb kihasználását. Erőfeszítések az iskolás gyermekekért A város lélekszámának ug­rásszerű növekedése, tehát a demográfiai tényezők követ­keztében — miként eddig is — jelentősen nő az iskolás­korú gyermekek száma Nyír­egyházán a következő 5 esz­tendőben. Várható, hogy a je­lenlegi, közel 13 500 főről öt év múlva 18 000 főre emelke­dik az iskolába járók száma. A rendelkezésre álló tanter­mek és az előirányzott 80 tanteremfejlesztés sem tűnik elégségesnek a jövőben. Vár­ható, hogy az egy osztályte­remre jutó tanulók száma a jelenlegi 37,2-ről 42,7 főre nö­vekszik. A legnagyobb erőfeszítések mellett is igénybe kell majd venni a szükségmegoldósokat és átmeneti intézkedésekre is fel kell készülni. Igaz, a be­iskolázási körzetek felülvizs­gálásával és módosításával is lehet enyhíteni valamit az egyenlőtlen terhelésen, ez azonban nem a végleges meg­oldás. A tanteremfejlesztést a lakásépítés által indokolt sorrendben és területeken kell majd megvalósítani. Korszerűsítés a belvárosban ÍUpys(jkíkkor meg kell ta­lálni*» módot arra, hogy az új iskolák építésével párhu­zamosan néhány belvárosi, a távlatokban is megmaradó iskola korszerűsítési munkáit elvégezzék. A meglévő pén­zek takarékos felhasználásá­val meg kell teremteni arra is a lehetőséget, hogy a régi iskolák tornatermi gondjai enyhüljenek. A városi sport- csarnok hiányát egy vagy két új iskola nagy alapterületű — tehát városi igényeket is szolgáló — tornatermének megépítésével is lehet némi­leg mérsékelni. Viszonylag kiegyensúlyo­zott jelenleg Nyíregyházán az óvodai ellátás. A jövőbeni új fejlesztéseket a kiemelt la­kótelepeken valósítják meg, miközben néhány alkalmat­lan, illetve városrendezési ok­ból felszámolandó óvoda megszüntetésére is sor kerül­het, — ez azonban nem ronthatja az ellátás színvona­lát. A város kulturális életének legjelentősebb létesítményei (megyei művelődési és ifjú­sági ház, színházrekonstruk­ció) megyei beruházásként, fejlesztésként valósulnak meg. E létesítmények elké­szültével, belépésével össz­hangban módosítani szüksé­ges a városi intézmények mű­ködését. Az önálló színtársu­lat megfelelő ellátására ke­resni kell egy otthonjel'legű színészház megépítésének a lehetőségét. Jósaváros: alsó fokú oktatási központ Középiskola, kollégium Ugyancsak a megyei tanács beruházásában valósul meg a középfokú oktatási intézmé­nyek fejlesztése. Ennek kere­tében fejeződik be Nyíregy­házán a tervidőszak első évé­ben a Kossuth gimnázium re­konstrukciója és a Vasvári gimnázium bővítése. Meg­valósul továbbá a hatodik 5 éves tervben 200 kollégiumi hely kialakítása középiskolá­soknak, 4 tanteremmel bővül a mezőgazdasági szakközépis­kola, hat tantermet kap a ke­reskedelmi szakközépiskola és elkezdődik egy új egészség- ügyi szakiskola építésének az előkészítése. Csak szerény mértékű le­het a sportlétesítmények fej­lesztése. Az egyetlen jelen­tősebb létesítmény a városi stadion bővítése első ütemé­nek megvalósítása, mely a közeli hónapokban elkészül. Ezen túl tanácsi eszközökből jelentősebb fejlesztésre nincs kilátás. Ha valahol, akkor itt szükség lesz tehát a társa­dalmi munkaakciók szervezé­sére például a bujtosi sport­telep, a városliget kialakítá­sánál. A kialakuló Újváros sportolási igényeit — elkép­zelések szerint — a SZÉSE- sporttelep fejlesztésével kí­vánják megoldani hosszú tá­von. Környezet és szolgáltatás Napi gond ma is és az ma­rad a jövőben is a város tisz­tasága, a környezet védelme, a parkfenntartás. Űj parko­kat, jelentősebb zöldterületet elsősorban az épülő új lakó­telepeken alakítanak ki. Előbbre kell lépni — még­hozzá erőteljesen — a köz- tisztasági szolgáltatások te­rén. Egységes géppark kiala­kításával fokozni szükséges az úttisztítás gépesítését, nö­velni kell a rendszeres sze­métgyűjtésbe bevont lakások számát. A város új létesítménye: a 19. sz. általános iskola Megoldást kell találni a hulladék ártalmatlanításában, mivel ez a városban hama­rosan kritikus pont lesz. Az anyagi eszközök célszerű fel- használásán túl a tanácsren­deletek korszerűsítésével, azok radikálisabb végrehajtá­sával is erősíteni kell a köz­területek megóvását. Fejlesz­teni kell ezen kívül a temet­kezési szolgáltatást, be kell fejezni az Északi temető bő­vítését. A VI. ötéves tervben közel 32 milliós ágazati fejlesztést és több, mint 9 millió fejlesz­tési alap átadásra nyílik mód a kommunális szolgáltató vál­lalatoknak. Az eredményes szolgáltatásfejlesztésért el kell érni, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a tanácsi ágazati célokkal. A megyei tanács a szolgáltatás­fejlesztési alap terhére terve­zi a gépjárműjavító-kapacitás fejlesztését. Százhúsz négy­zetméterrel kívánja növelni a textiltisztítást, 300 négyzet- méteres felületen a híradás- technikai javítóhálózatot, míg a más jellegű személyi szolgáltatások terén 600 négyzetméteres fejlesztésre nyílik lehetőség. Út, járda, busz Nem ok nélkül panaszkod­nak legtöbbet a nyíregyházi­ak az utakra, a járdákra, a közlekedésre. Szaknyelven szólva: a városban a tanácsi belterületi utak kiépítettsége 39, a belterületi járdáké pe­dig csupán 41,7 százalék. Zsúfolt a város belterülete, nehézkes a közlekedés. A VI. ötéves tervben vár­hatóan 102 millió forint áll a tanács rendelkezésére az ága­zat gondjainak apasztására. Ebből mindenek előtt a telep­szerű lakásépítésekhez kap­csolódó út-, járda-, parkoló­építéseken túl meg kell való­sítani az V. ötéves tervidő­szakról áthúzódó, elmaradt tennivalókat is. Nyíltan meg kell mondani, hogy a 102 mil­lió forint a gondok egy részé­nek a megoldására elégséges csupán, hiszen a gyűjtőútépí­tések temérdek pénzt emész­tenek. Legfontosabb feladatok: a KPM beruházásához kapcso­lódva meg kell építeni a kül­ső körút déli szakaszát, vala­mint a Marx téri összekötést. Megoldást kell találni az új autóbusz-pályaudvar hosz- szabb távon is kielégítő el­helyezésére, tovább kell lép­ni a lépcsőzetes munkakez­dés szervezésében. A peremkerületekben és mindenütt, ahol szüksége mu­tatkozik, továbbra sem nélkü­lözhető a lakosság, a vállala­tok segítsége az útvonalak fenntartásában, korszerűsí­tésében. Gondolkodni kell az autóbusz-megállóhelyek jobb kialakításáról, fedett várako­zók építéséről, a járatsűrűség növelésén, Sóstóhegy irányá­ban egy, a vasútat elkerülő út építésén. A tömeges gépkor csitárolás feltételeiben is előbbre kell lépni. Az új la­kótelepeken e téren a korsze­rű megoldásokat kell követni, egyéb területeken pedig a szintalatti garázsokat előnyben részesíteni. kell Energia a városnak már a mostani tervidőszak­ban el kell kezdeni az 1988- ban üzembe helyezendő lé­tesítmény előkészítését, illet­ve egyes részeinek megvaló­sítását. Erre a következő öt évben 80 millió forint fordít­ható. Kórház és orvosi rendelő Az egészségügyi ágazat fej­lesztései, beruházásai is alap­vetően a megyei tanács ré­vén valósulnak meg Nyír­egyházán a következő fél év­tizedben. A több mint 600 milliós előirányzat lehetőséget ad a megyei kórház rekonst­rukciója II. ütemének a foly­tatására — ami egyben férő­helyfejlesztés is —, továbbá a rendelőintézet megkezdett fejlesztésének a folytatására. Üjabb 200 ággyal bővül 1985 végéig a Sóstói úti kórház. A gép- és műszerellátást 30 millióval kívánja javítani a megyei tanács a város terüle­tén. A lakásépítési programmal összhangban a következő években három orvosi rendelő megépítését irányozza elő Nyíregyháza város, ami per­sze nem oldja meg azt a ré­gi gondot, hogy igen sok or­vosi rendelő még ma is ma­gánlakásban van. Bővül a kö­vetkező években a felnőtt- és gyermekorvosi rendelési órák száma, de ezen felül a kör­zeti orvosi reiideiít*műszere­A jövőben az energiaellá­tásban előtérbe kerül a villa­mos energia szélesebb körű felhasználása és ez hatással lesz a városra is. A világítá­son, a konyhai hasznosításon túl a VI. ötéves terv során már a használati meleg víz előállításánál is villamos energiával kell számolni. A lakótelepek ellátásán túl elő­re kell lépni a közvilágítás­ban is. A gázellátás fejlesztése a TIGÁZ beruházásaként való­sul meg. Peremterületeinknek ez lehet az egyik korszerű, gazdaságos energiahordozója. Ahol azt a beépítettség lehe­tővé és indokolttá teszi — így például a Ságvári-telep és Borbánya —, ott tervszerűen kell a hálózatfejlesztést meg­valósítani. A város hőtermelő kapaci­tása 1985-ig biztosítja az ellá­tást — ebbe bejátszik a szeré­nyebb mértékű lakásépítés is. Később azonban szükség lesz egy új hőtermelő bázis létre­hozására, aminek az átfutá­si ideje igen hosszú. Ezért Kiskörút: új lakóházak makettje zettségén is j$y|Wihi igyekszik a tanács. Az egészségügyi ellátás leg­érzékenyebb pontja a város­ban a fogorvosi ellátás, ezért a hálózat bővítése feltétlenül indokolt. Szükség volna új fogászati laboratórium építé­sére és meg kell vizsgálni a kétműszakos ellátás lehetősé­gét. Más: a gyermekorvosi el­látás javítására egységbe kel­lene szervezni a gyógyító­megelőző munkát az iskolaor­vosi és a védőnői szolgálattal. Az üzemi orvosi ellátás ke­retében nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazda- sági dolgozók ilyen ellátására. Sokat javult az elmúlt években a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése. Most további 200 hely megépítése a cél főként az új lakótele­pen. Ezenkívül Borbányára indokolt megépíteni egy 40 személyes bölcsődét. Itt kell megemlíteni: az idős lakosság szociális gondo­zása terén tovább kell bőví­teni a szociális gondozásba bevont személyek számát. Ezenkívül a megoldás céljá­val szükséges vizsgálni az öregek napközi otthona léte­sítésének lehetőségét. Egyéb­ként a társadalmi közkiadá­sok az öt év során tete­mes részét képezik a közel 3 milliárdos tanácsi költségve­tésnek. íme: évenként egy bölcsődés gyermekre 25 300, egy óvodásra 11 000 forintot, minden napközibe elhelyezett gyermekre pedig 6000 forin­tot költ a város. A városi pártbizottság által megtárgyalt fejlesztési kon­cepció méltatja a nem taná­csi gazdaságok részvételét a szűkebb pátria gazdagításá­ban. Ezeknek a gazdasági egységeknek a részvétele igen jelentős a fejlesztési alap elő­teremtésében: az elmúlt öt évben negyedmilliárd forin­tot juttattak a közös célok megvalósítására. A jövőben is számít rájuk a város! Mint a városközösséget nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is erősítő mozgal­mat, külön szükséges megem­líteni a társadalmi munka 5 éves programját. Jó alap van erre Nyíregyházán: az elmúlt években a kollektívák szám­talan jelét adták önzetlensé­güknek­Körültekintő szervezést igé­nyel mindez, hiszen az érté­kelhető társadalmi munkához időben meg kell teremteni az anyagi és személyi hátteret. Mint eddig, ezután is vonzó feladatokkal szükséges tágíta­ni a társadalmi munkaalkal­mak körét. Segít a lakosság Reális számítások szerint a kövfetkező öt évben 245 mil­liós társadalmi munka telje­sítése várható a város lakos­ságától, a kollektíváktól — ez 10 százalékkal -lenne maga- , ' sabb, mint az- elmúlt öt esz­tendei volt. A különböző ak­ciók bonyolításánál kiemel­kedő cél, hogy az főleg a kör­nyezet védelmére, a telepü­lés tisztaságára, értékeink megóvására irányuljon. A szakvállalatok elsősorban a gyermekintézmények építésé­nél igyekezzenek csökkenteni a kiviteli költségeket, míg az intézményeket patronáló szo­cialista brigádok a fenntartá­si, a fejújítási munkákból ve­gyék ikf tfesíükék i4rovábM3 játszótereket,' pályákat lehéfc* létrehozni társadalmi össze­fogással. A főbb célok a társadalmi munkavégzésben 1985-ig: a városi zöldterület növelésé­hez új mozgalmat kell indíta­ni „Százezer fát Nyíregyházá­ra” elnevezéssel. Érezhető gyakorlattá kell tenni a „Jár­dát minden nyíregyházi utcá­ra” akciót: évenként így 10 kilométer új járdát építsenek a városban. Vállalati össze­fogás és lakossági hozzájáru­lás lehet a fedezete egy, a tömegsport céljait szolgáló műjégpálya építésének. A té­rítéses társadalmi munkaak­ciók bevételével olcsó iskolai uszodák létesítését kell támo­gatni. A legnagyobb feladat ez­után is az „Együtt Nyíregy­házáért” mozgalomra vár. Ál­tala már 1981-ben szeretnék megalapozni a bujtosi sport­kombinát kialakítását. Az ezt követő két esztendő teljes be­vételét egy, a Jósavárosban megvalósítandó „Ifjúsági sza­badidő központ” kivitelezésé­re fordítaná a város tanácsa. Ezek a célok önmagukért beszélnek. Mind a fejlesztési alapokból, mind a társadal­mi összefogás révén megvaló­suló létesítmények jól szol­gálják majd a Nyíregyházán élők alapvető szükségletei­nek minél teljesebb kielégí­tését. Érdemes értük dolgoz­ni! 1981. február 21.^0

Next

/
Thumbnails
Contents