Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
Az SZKP XXVI. kongresszusára Kádár János vezetésével elutazott az MSZMP küldöttsége Ünnepélyes búcsúztatás a záhonyi határállomáson Kádár János, Lázár György és megyénk vezetői a záhonyi határállomáson. (Elek Emil felv.) Nyereséges termelés Elkészültek az ipari szövetkezetek mérlegei ÉRDEMES E szembe jutnak azok a délelőttök, amikor a műhelyfőnök karbantartást rendelt el. Ezt általában kevesen szerették, mert aprólékos és fáradságos munka volt kevéske eredménnyel. De nem volt, aki helyettük elvégezze. A gép úgy dolgozott, ahogy a gazdája bánt vele. Arra is emlékszem, hogy régebben nagyobb becsülete volt a derék esztergáknak, maróknak, mint néhány műhelyben manapság. Jó hírt olvastam nemrégiben: az egyik tiszántúli tsz-társulás gépműhelyei berendezkedtek az anyagmozgató targoncák javítására, szaknyelven szólva hivatásszerű tmk- ra. Aligha kétséges, hogy évek óta megoldatlan feladatot vállalták magukra. Mi segítette megoldáshoz az ügyet? A szükség, az, hogy nem lehet minden elpusztult jószág helyett újat venni. Rövidebb az a bizonyos takaró, és becsülete van a hibásnak is, ha megfoltozható. Egy gyárban az elmúlt évben néhány öreg esztergára, marógépre szellemes hidraulikus vezérlést szereltek. Az átalakítás — javítással egybekötve — nem volt olcsó mulatság. Ám az öreg gépek megfiatalodtak, kortársaik teljesítményére is képesek. A gyár — a termelékenység növekedésével — csakhamar visszakapja majd a megfiatalításra költött pénzt. Pedig a felújítás előtt nagyon sokan vitatták ezt: mondván, hogy •ezzel lényegében az elmaradottságát konzerválják. Ki tagadná, hogy még a legalaposabb számítás is kockázattal" jár, esetünkben azzal, hogy nem sikerül egészen pontosan felmérni az előre várható hasznot. De ettől még a kockázatot vállalni kell. K iváltképp akkor, ha körülményeink erre kényszerítenek. Ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindenből a legújabbat, a legtermelékenyebbet szerezzük be, kénytelenek vagyunk karbantartással, felújítással megőrizni munkaeszközeink használhatóságát. Hogy minél több jusson a korszerű, az egész népgazdaság számára előnnyel kecsegtető fejlesztésekre, beruházásokra. Teljesítette V. ötéves tervi előirányzatait, több szempontból jó fejlődést ért el a megyében a közlekedési ágazat. Az igények növekedése azonban újabb gondokat vet fel, a következő években a lehetőségek figyelembevételével szükséges sorolni a beruházásokat, a fenntartásra fordítható pénzt — állapították meg pénteken délelőtt Nyíregyházán azon a tárgyaláson, amelyen a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a megye vezetői tekintették át az ágazat helyzetét. A megbeszélésen részt vett Urban Lajos államtitkár, Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese elmondta, hogy az utóbbi öt évben 3,6 milliárd forint értékben valósultak meg a megyében közlekedési célú beruházások és korszerűsítések. A személyközlekedésben az utasok száma megkétszereződött, az emberek 60 százaléka a közúti tömeg- közlekedést veszi igénybe. A vasúti áruszállításban csak a Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken elindult Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, záhonyi teljesítmények emelkedtek, a közúti áruszállítás 40 százalékkal magasabb, mint 1975-ben. A műszaki fejlődést a vasúti fővonalak korszerűsége, az új típusú autóbuszok beállítása jelenti többek között. Nem volt kielégítő a fejlődés a személy- gépkocsik javító- és szerviz- hálózatában. A tervegyeztető megbeszélésen elhangzott, hogy a következő években mintegy 3,2 milliárd forint jut az ágazat fejlesztésére. Fontos a meglévő eszközök fenntartása, jobb szervezéssel való kihasználása. A vasúton belül kiemelt szerepet kap a záhonyi átrakókörzet fejlesztése, felülvizsgálják a nyírvidéki kisvasút sorsát. A közúthálózatnál a mostani szint fenntartása a cél, erőfeszítéseket tesznek a tömegközlekedés javítására. Lehetőség lesz a tervidőszakban Nyíregyházán az új autóbusz-pályaudvar építésének indítására. A hírközlésnek nagyobb lehetőségei vannak a fejlesztésre, 1985-ig tízezer állomásosra bővítik a nyíregyházi telefon- központot a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköz- társaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A pártküldöttség búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint Horváth István belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai és Varga István, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ★ Pontosan déli 10 órakor gördült be a magyar—szovjet határállomásra a záhonyi MÁV-pályaudvarra a magyar pártküldöttség különvonata. Kádár Jánost és a vele együtt utazó Lázár Györgyöt, Gyenes Andrást, Berecz Jánost, valamint Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét, aki ugyancsak a szovjet kommunisták kongresszusának vendégeként utazott Moszkvába — az átrakókörzet és a nagyközség sok száz dolgozója üdvözölte lelkes tapssal. Úttörők kedveskedtek virágcsokrokkal a delegáció tagjainak. A küldöttség fogadására Záhonyba érkezett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Pénzes János a megyei tanács elnöke, ott voltak Kissné Tóth Mária és Hegymegi István, a Központi Bizottság tagjai, a megye, a kisvárdai járás és Záhony párt-, állami- és társadalmi szerveinek számos vezetője. Kádár elvtársat és a pártküldöttség tagjait néhány perces záhonyi tartózkodásuk során Szabolcs-Szatmár megye kommunistái és lakossága nevében Tar Imre köszöntötte. Elmondta: megyénkben is nagy érdeklődéssel várják, nagy figyelemmel kísérik szovjet testvérpártunk XXVI. kongresszusát. Munkakollektíváink — csakúgy mint az ország más területein — számos felajánlással, jelentős munkasikerekkel járultak hozzá a magyar és szovjet nép barátságának további elmélyüléséhez. Jó munkát, jó utat kívánt Kádár elvtársnak és a küldöttség minden tagjának. Kádár János a rövid itt- tartózkodás során a megye mezőgazdasági helyzetéről, az őszi kalászosok áttelelésé- ről érdeklődött, jó munkát és korai tavaszt kívánt a szabolcsi földek dolgozóinak. Örömmel látta, hogy a határmenti vasutasváros, amelynek jelentős szerepe van a magyar—szovjet áruforgalom folyamatos bővítésében, az utóbbi években számos többszintes épülettel gazdagodott. Vendéglátói elmondták, hogy a VI. ötéves terv során is nagyütemű beruházási munkálatokra kerül itt sor, amely várhatóan megteremti a várossá válás feltételeit is. A közvetlen hangulatú búcsúztatást követően Kádár elvtárs és kísérete még hosz- szan integetett a fogadásukra megjelent dolgozóknak és vezetőknek, majd a különvonat elhagyta hazánk területét. Az elmúlt évi munkáról ösz- szesen harminckilenc ipari szövetkezet készített mérleget Szabolcs-Szaitmár megyében. A mérlegek már elkészültek és a mérlegzáró küldött- közgyűlések előreláthatóan március elején kezdődnek el megyeszerte. Az összesített, nem végleges adatok szerint a megye ipari szövetkezetei az elmúlt évben 2 milliárd 630 millió forint értékű árbevételt értek el és a nyereség eléri a 263 milliót. Bár ez kevesebb az előző évinél, de — a szigorúbb szabályozókat figyelembe véve — sikeresnek mondható. A létszám nem változott: az állományi átlag 12 és fél ezer volt. Különösen elismerésre méltó, hogy a termelékenység növekedése 75 százalékban a munka jobb megszervezeséből, a szervezeti intézkedésekből, a rejtett tartalékok feltárásából és nem a létszám növekedéséből származik. Bár az építőipar általában nem érte el az előző évi termelési szintet, mindenképpen jóváírandó, hogy az 1979. évi 223-mal szemben 315 lakást adtak át. A jó eredményeket elérők közé tartozik a Nyíregyházi Megtartotta zárszámadó küldöttközgyűlését a megye egyik hosszú távon is legeredményesebben gazdálkodó üzeme, a napkori Kossuth Termelőszövetkezet. Szegődi János, a termelő- szövetkezet elnöke beszámolójában utalt arra, hogy az idei számyetés több szempontból is jelentős: nemcsak az 1980-as évi gazdálkodás mérlegét vonják meg, de befejeződött egy ötéves terv, és meg kell határozni újabb öt esztendő jeladatait is. Mint mindenütt a megyében, Napkoron is tetemes károkat okozott a tavalyi rendkívüli, szélsőséges és csapadékos időjárás. Ennek ellenére a tervezett 144 millió forintos árbevételi tervet 164 millió forintra teljesítették, a nyereség elérte a meghatározott szintet, a 14 millió forintot. Az állattenyésztés, a melléküzemág és a kereskedelem túlteliesítette feladatát, a háztáji ágazat több mint 22 millió forint értékű árut forgalmazott. Az V. ötéves terv feladatainak teljesítéséről szólva elhangzott: az 1975. évi egy tehénre jutó tejtermelés öt év alatt 2100 literrel nőtt, javult a tenyésztői munka, eredményes volt a rét-legelő gazdálkodás. Telepítettek 72 hektár intenzív almát, megvalósult 36 hektár őszibarack-ültetvény. A következetes munka, az évről évre javuló termelési színvonal eredménye, hogy öt év alatt a termelési érték 70 millió forinttal nőtt. Tárgyalta a küldöttgyűlés a VI. ötéves terv, ezen belül az 1981. évi terv előirányzaExportszállítmányt készítenek elő a Nyírség Ruházati Szövetkezet vasalórészlegében. (Jávor László felvétele) Vasipari Szövetkezet, amely 275 millió forint árbevétellel és 45 millió forint nyereséggel zárta 1980-at. A rakamazi RACITA éve is gazdagabb volt; 334 milliós árbevétel mellett 31 millió nyereséget értek el. A Nyírség Ruházati Szövetkezet különösen a tőkés országoknak végzett bérmunkában jeleskedett, 46 miliő árbevétellel és 13 millió nyereséggel zárta az évet. A Mándoki Fa- és Vasipari Szövetkezet eredménye 53 millió forint árbevétel és 6 millió forint nyereség. A mándokiak legfőbb érdeme a hiányzó cikkek gyártásában elért eredmény, s különösképpen fontos, hogy áttértek a zománcozásra alkalmas füstcsövek készítésére is, amelyet korábban tőkés államokból importáltak. Veszteséggel csak egy ipari szövetkezet — az ibrányi építő és szakipari — zárt. A vesztesége közel kétmillió forint. tát. Napkoron a termelésfejlesztés idén jóval meghaladja a megyei pártbizottság határozatában megfogalmazottat. A termelési érték 1985-ig 37 százalékkal növekszik, évente több mint 7 százalékkal. Ehhez az alapokat a növénytermesztésnél, az állat- tenyésztésben és a gépesítésben az elmúlt években megteremtették. Ügy tervezik, hogy 1985 végére már 12 ezer tonna gyümölcsöt termelnek és az egyéb beruházások mellett építenek egy mirelitüzemet. Az idei év főbb termelési előirányzatai: a búzából 33, kukoricából 43, siló- kukoricából 300 mázsa hektáronkénti átlagtermés. Erőteljesebben nő az állattenyésztésből, és a gyümölcs- termelésből származó bevétel. Ügy tervezik, hogy 1981- ben 209 hektár termőterületről 7800 tonna almát értékesítenek. Ezután Bánóczi Gyula, a megyei párt vb tagja a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldöttközgyűlést, a termelőszövetkezet tagságát. Röviden beszélt az 1980. évi gazdálkodásról, annak tapasztalatairól. Hangsúlyozta: az elismerés hangján lehet szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel a megye valamennyi gazdaságában a termelőszövetkezeti tagok végezték a munkát. A helytálláson felül a jó eredmények alapja az volt, hogy az érdekeltségi viszonyok megfelelően alakultak, érvényesült az önállóság, nem becsülték le sehol sem a háztáji termelés fontosságát. (Folytrtis a 4. oldalon) M. I. Tervegyezfető tárgyalás Nyíregyházán n közlekedés fejlődése Szabolcsban Még jobb árut, gazdaságosan || KeletIflagyarcrszág XXXVIII. évfolyam, 44. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. február 21., szombat Eredményes évet zártak Napkoron
