Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981,. február 21. •KkJnK&4MS OQQOBQ Á győztes Nyírvasvári, Nagyecsed, Ópályi furulyás A tánchagyományokról A Kodály Zoltán népze- ; nei versenyt, mely a NyírI egyházi 6. számú Általános Iskola házi vetélkedőjéből nőtt városi kulturá- ; lis seregszemlévé, az idén : másodjára rendezték meg j a megyeszékhelyen. Az i említett iskola tanulói f. most is hagyományosan | szépen szerepeltek. A ! nyolctagú fiúkórus és Bár- í dosi Magdolna hangszer- f szólista első lett. Immár negyedik alka- ! lommal vehette át kategóriájában a legjobbnak járó jutalmat a nyolcadikos Magdi. A napokban citerán, klarinéton, zongorán és hegedűn játszó versenytársak előtt győzött furulyájával. — Első osztályban Űjfe- hértón zenetagozaton tanultam meg furulyázni. Nyíregyházára költözve is kedvencem maradt. Azért szeretem, mert igazi népi hangszer. Édesanyám sok dallamra megtanított. Az iskolában Barna János énektanár segített a felkészülésben. Együtt választottuk ki azt az öt népdalt is, melyekkel nyertem. — A Zrínyi Ilona Gimnáziumban orosz tagozaton szeretnék továbbtanulni. A furulyával nincsenek komolyabb terveim. Hobbiként játszom rajta | továbbra is. Legjobban a Az utóbbi két évtizedben egy lelkes kutatógárda fáradhatatlan munkával gyűjtötte és dolgozta fel a magyar népi zene és tánc gyöngyszemeit, és szinte semmiből új tudományágat teremtett. Eredményeik összefoglalása az a kötet, amelyet Magyar néptánchagyományok címmel jelentetett meg a Zeneműkiadó. Szabolcs-Szatmár megyében mintegy másfélszáz községből ezernél több táncváltozatot rögzítettek, csaknem 20 000 méter mozgófilmen. A közelmúltig itt volt a legelevenebb a hagyományos paraszti táncélet. Megyénkben a nagy táncalkalmak mellett a spontán mulatságok, a vasárnapi délutáni játszók, házi mulatságok és szabad bálok jelentették a szórakozást. További táncalkalmakat jelentettek a közös munkák (fonó, dörzsölő, lekvárfőző) és a kalákák befejező mulatságai (tollfosztó, fonó, házépítő kalákák). Ilyen volt a házszentelő („taposó”, „tapo- dó”, „csűrdürüzgölő”, „dü- bögő”). Az egyes tánctípusok sorában a régi eredetű eszkö- zös pásztortánc és a hozzákapcsolódó botoló táncok, verbunkok gazdag változatokkal ismeretesek. E területen él a cigánytánctípus két változatának ága, a magános férfitánc és a nővel járt páros cigánytánc. A csaknem négyszáz oldalas kötetben számos olyan tánc és népdal szerepel, amely Szabolcs-Szatmár megye egyes községeinek nevéhez fűződik. A nagyecsediek, nyírvasváriak, ópályiak, ger- gelyi-ugornyaiak táncait fényképek is idézik a rangos kötetben. — ősz — Nagysikerű hangversenyeket tartottak az elmúlt napokban megyénkben az Országos Filharmónia bérleti sorozatában. Péczely Sarolta és Sólyom-Nagy Sándor ária- és dalestjein Mozart-, Brahms- és Kodály-művek szerepeltek. Képünkön Péczely Sarolta a nyírbátori koncerten. (Glück György felvétele) Még egyszer a városmajoriakról olvasok. Főleg történelmi ! regényeket, de lány lé- j temre kedvelem az indián- I történeteket is. I Térszínház A Budapesti Térszínház február 21-én és 22-én mutatkozik be a nyíregyházi közönségnek Néró című com- media deli ’arte műsorával. A szombati előadás este hétkor, a vasárnapi délután 3- kor kezdődik a 4. számú iskolában. Néhány hete kaptuk a jó hírt, s közöltük is azonnal: a nyíregyházi Városmajori ci- terazenekar bejutott a Röpülj páva népdalverseny televíziós középdöntőjébe. Sokan szurkoltak az együttesért, ismerősök és ismeretlenek kívántak sikeres szereplést. Ami bizony az első középdöntő többi produkciójával összevetve csak halvány árnyéka volt annak, amit ez a zenekar valójában tud. Néhány napja meg arról kapjuk a hírt: feloszlóban van a Városmajori citeraze- nekar. A tévés kudarc elvette a kedvüket, abba akarják hagyni... Mi tagadás, az utóbbi hír jóval meglepőbb, mint az előbbi. A közönség tudja, hogy az együttes eddig cite- rajátékával hívta fel magára a figyelmet, a népdalénekléshez nem szoktak, nem véletlenül Városmajori citeraze- nekar a nevük. A hibát legfeljebb ott követték el ők is, azok is, akik a nevezést jóváhagyták, hogy olyan nép- dalversenyre jelentkeztek, melyen első követelmény az énektudás, s másodlagos a hangszeres kíséret. Épp ezért sajnáljuk, hogy a feloszlás gondolatával foglalkoznak. Szerintünk a megyei népzenei versenyeken évről évre első díjat, fődíjat, különdíjat stb. nyert együttest egy ilyenfajta kudarcnak csak ed zenié kellene és ösztönözni a további sikerekre. (be) Ilyen még nem volt... — de lesz. Most majd megmutatjuk — mókás művelődési mulatságok minden mennyiségben Mátészalkán. Ennyi elég is a szójátékokból, amit egy nem mindennapi meghívóról vettünk kölcsön. Már ez is elárulja, hogy aki az egészet kitalálta, annak vagy több, vagy kevesebb van egy kerékkel, vagy éppen annyi, amennyi a népművelők farsangjához, a jó hangulat megteremtéséhez kell Mindenesetre egy estére teljes kikapcsolódást ígér a mátészalkai művelődési központ február 25-én, este hattói az úttörő- és ifjúsági ! ázoan. Lássuk csak, miből lehet válogatni. Ételsor, italsor, műsor. Nyitótánctól az össze- csukódásig, importált zenebona a szállodából, továbbá a Szatmár táncegyüttes, a pedagóguskórus, a VIK-pódi- um, speciális táncház, aztán élő műsorismertetés, — azaz egy hölgy, aki ruha helyett nlakátba öltözik, ily módon is felkeltve az érdeklődést a művelődési ház rendezvényei — és más iránt. No és végül a kétszer: — először és utoljára — megjelenő Falra-bor- só, a báli hírmondó, amely feltehetően arról is beszámol, hogy minden jól sikerült... m: ' >■ m mondatban — Újjászervezték a vá- sárosnaményi művelődési központ színjátszó csoportját, melynek tagjai közé újabb jelentkezőket várnak... — Kamarazenei koncertet tartanak február 22-én délután fél hatkor Mátészalkán, a zeneiskolában Kedves Tamás gordonka- és Irmai Kálmán zongoraművész közreműködésével ... — Politikai ifjúsági klub kezdte meg működését Nyírbátorban, a MEZÖGÉP-gyáregység ifjúsági klubjának helyiségében ... — A megyei diáknapokat Kisvárdán rendezik február 27— március 1. között... Olajpótló hévíz — Fólia alatt — Februári retek — Segítséget várnak Talán a primőr megnevezés nem is jó, hiszen nemcsak korán, a szabadföldinél korábban, hanem egész évben friss konyhakertészeti árut akar termelni a gemzsei Dózsa Termelőszövetkezet. Az akaratnál már tovább léptek. De tartsunk sorrendet. Még a hetvenes évek elején fúrtak Gemzsén egy termálkutat, üvegház fűtésére tervezték. A kút több millió forintért megépült, amely 1050 méterről ötven fokosnál melegebb vizet szolgáltat. Csak a kút készült el, tovább nem jutottak. Így mondják — belebuktak. Ne firtassuk. A termelőszövetkezet mai vezetősége — tekintettel az energiahelyzetre, megyénk téli friss áruval való mostoha ellátottságára, — újra elővette a témát. Egyes vélemények szerint a kút percenként négy liter olaj kalóriáját helyettesítő energiaszolgáltatásra képes. Ezt szeretnék hasznosítani. A múlt őszön a megyei tanácstól kaptak félmillió forint támogatást a próbálkozásukhoz. Ebből használt szivattyút, csöveket és fóliát vettek. A tartóoszlopokat saját faanyagból ácsolták, megépítették a vezetékrendszert, minden szerelést maguk végeztek. Így bütyköltek össze légy darab fóliasátrat, ösz- szesen mintegy 2100 négyzet- méter felületre. Retekkel, hagymával és salátával ültették be a fólia alatti területet. Ezeknek a kevésbé igényes zöldségféléknek a termelésére jól bevált a fólia alatti melegvizes fűtés, állta az idei leghidegebb, mínusz 19 fokos időjárást is. Az első retekszállítmányokat február elején vitték Kisvárdára, Vásárosnaményba és kisebb mennyiséget adtak a Nyíregyházi ZÖLDÉRT-nek is. A termelőszövetkezet szeretné kihasználni a kút teljes kapacitását, amely két hektár fűtésére készült, de jelenleg a kezdetleges sátrakban ennek csak egytize- dét hasznosítják. A szövetkezetnek a továbblépéshez nincs tőkéje. Külső segítséget várnak. Szívesen társulnának más termelőszövetkezetekkel, vállal átokkal, kereskedelmi szervekkel. Jó lenne ha az illetékesek megvizsgálnák ezt a lehetőséget és ha érdemes továbblépni, ne hagviák veszendőbe menni a már befektetett több millió forintot, hasznosítsák a feltárt energiát, (cs.) KLÍMA. így hívják azt a szövetkezetei, amelynek nyíregyházi kirendeltsége 3 megye — Szabolcs, Hajdú, és Borsod — állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben, vállalatainál, intézményeinél működtetett üzemanyagku- tak jelentős részét karbantartja, javítja, s segédkezik azok hitelesítésében. Az utóbbi időben csaknem megduplázódott — jelenleg mintegy kétszáz — a megrendelőik száma, akik rendszeresen igénylik munkájukat, sőt azt szerződésben is „szentesítik”. A partnereik kútjait, üzemanyag-tárolóit a szerelők általában 6 hetenként vizsgálják át, s végzik el rajtuk a szükséges karbantartást. Természetesen, ha sürgős beavatkozás szükségeltetik, azt is igyekeznek elvégezni. A hirtelen jött bajok elhárításával két dolgozó foglalkozik. De szerencsére a szövetkezetük gyártotta berendezések üzembiztosak. Kell is, mert még a mentőszolgálatnál és a tűzoltóságnál is az ő kútjaikat, tárolóikat használják, s azok műszaki állapotát is a nyíregyházi kirendeltség nyolc dolgozója istápolja. A legújabb terveik szerint júliustól pedig a honvédség üzemanyagkútjait is ők fogják „oltalmazni”. Dudás János kirendeltség- vezető1 tájékoztatása”, szerint a Balkánéi Állami' Gazdaságban a napokban fejezték be 16 darab föld alatti üzemanyagtartály tömítéseinek vizsgálatát. Jelenleg a náb- rádi Szikra Termelőszövetkezetben is hasonló munkákat végeznek. De foglalatoskodnak Debrecenben és Miskolcon is. Például Debrecenben a mentőszolgálat részére új kutakat szerelnek, állítanak üzembe. A jövőben a KLÍMA szövetkezet egy újítást vezet be a tartályok tisztításában. Vegyszeres oldattal kívánja eltávolítani a tárolókban lerakodó szennyeződéseket. (cselényi) Zsineggel üzletellek Sikkasztó raktárosok Kötélgyártó kisiparos volt 1979-ig Tóth József 64 éves csengeri lakos. A kötelek értékesítésekor kapcsolatba került sok tsz-szel, különösen a raktárosokkal, akik bevételezték az általa készített árut. Látogatásai alkalmával mindig kérte, hogy adjanak el számára a tsz tulajdonából bálázó zsineget, hogy kötelet fonhasson belőlük. Volt raktáros, aki ráállt az alkura, így Tóth a forgalmi árnál jóval alacsonyabban jutott alapanyaghoz. Megismerkedett a rozsályi Rákóczi Tsz volt raktárosával, Kosztya Sándor 56 éves zajtai lakossal, majd utódjával, Gáspár Lajos 49 éves ugyancsak zajtai lakossal. Kosztya 30 tekercs bálázó zsineget adott át Tóthnak bérfonásra, de a kötelet a raktárba nem vételezte be, így a tsz-t 9607 Ft kár érte. Gáspár a raktárából elsikkasztott hat tekercs bálázózsineget, eladta 900 forintért Tóthnak, (a tényleges értéke több mint a kétszerese.) bár a nyomozás során a bálázózsineget megtalálták. Tóth jól ismerte Bódi József 57 éves méhteleki lakost is, aki szintén tsz-raktáros volt. Ö a bálázás során megmaradt zsineget nem vételezte vissza a raktárba, s az így „szerzett” többletet eladta Tóthnak: a 90 kg zsinegért 800 forintot kapott. (A tényleges kár 5490 Ft lett volna, ha a nyomozás során nem találják meg az elsikkasztott zsineget.) A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Lengyel István tanácsa a napokban hirdetett ítéletet az ügyben. A három raktárost kisebb értékre elkövetett sikkasztás, Tóthot pedig az erre való f elbúj tás miatt mondta ki bűnösnek. Az ítélet meghozatalánál figyelembe vette a bíróság, hogy Tóth előrehaladott érelmeszesedése és idült alkoholizmusa miatt magatartásában közepesen korlátozva volt, a raktárosok meg valamennyien kitüntetett dolgozók — Bódi miniszteri kitüntetéssel is rendelkezik, — ezért Tóthot 12 000, Kosztyát 8400, Gáspárt 5600, Bódit pedig 4500 Ft pénzbüntetésre ítélte a bíróság és kötelezte őket a még meg nem térült kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. (k) KI A FELELŐS? A Kelet-Magyarország 1981. február 4-i számában a „Fórum” rovatban panaszos levél jelent meg „Szemetes utca” címmel. A levélben foglaltak szerint a vállalatnak az Árpád utcán van egy szeméttároló konténere. Ez igaz, de annak ürítéséről a Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalatnak kell gondoskodnia. Erre szerződésünk van, amiért a vállalat jelentős összeget fizet. Kétségtelen, hogy papírt is fúj a szél az utcán, de hasonló a helyzet az egész városban, ahol szeméttároló van, amit a „guberálók” is elősegítenek. Másrészt nemcsak a vállalat használja a tárolót. Képtelenségnek tartjuk, hogy a cigarettavégeket az utcára szórják a központi dolgozók. A levélíró által közölt részen — a központi irodánk Árpád utcai oldalán — köz- használatú járda nincs. Ami a vállalat területén lévő járdákat illeti, azt rendszeresen takar íttatjuk. Erről bárki meggyőződhet. A levélíró panaszolja, hogy az Árpád utca sáros. Ez sem a vállalat témája, hanem a tanácsé, hiszen nem a vállalat gondozásában van az utca. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Nyíregyháza Kanda Pál igazgató A szerkesztőség megjegyzése: Levélírónknak abban feltétlenül igaza van, hogy az utca szemetes, s ez a helyzet tűrhetetlen. Ügy véljük, hogy ez esetben a címzés volt téves. A helyzet változtatásáért a Közterületfenntartó Vállalat a felelős. KGST-kukoricanemesítés Központ: Martonvásár A hazai — s a martonvásá- ri — kukoricanemesítési eredmények elismeréseként az MTA martonvásári mező- gazdasági kutatóintézete lett a KGST országok kukoricanemesítési koordinációs központja. A tagországok elhatározták, hogy a jövőben közös program szerint végzik a kukoricanemesítési és fajtaminősítő munkát, valamint a nemesítési alapanyagok fel- használását, egyesítik az anyagi erőforrásaikat. A falvak ellátásáról Várják a javaslatokat A megyei tanács 1981 március második felében tartandó ülésén tárgyalja a fogyasztási szövetkezetek lakosságellátó tevékenységét. Megyénkben az ÁFÉSZ-ek szerepe meghatározó az ellátásban: ők elégítik ki a kiskereskedelmi igények hatvan, és a vendéglátói szükséglet 69 százalékát. A reálisabb megítélés érdekében több bizottság végzett vizsgálatot az ÁFÉSZ-eknél, amit hasznosítanak az ülésen. A tapasztalatok teljesebbé- tétele céljából a megyei, tanács köszönettel venné, ha a lakosság kérdéseivel, észrevételeivel, javaslataival — amelyet az ülésig a megyei tanács vb kereskedelmi osztályára eljuttatva — hozzájárulna a felmérés előkészítéséhez, a megalapozottabb döntéshozatalhoz. Primőr Gemzséről Benzinkutak orvosai Milyen a KLÍMA?