Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981,. február 21. •KkJnK&4MS OQQOBQ Á győztes Nyírvasvári, Nagyecsed, Ópályi furulyás A tánchagyományokról A Kodály Zoltán népze- ; nei versenyt, mely a Nyír­I egyházi 6. számú Általá­nos Iskola házi vetélkedő­jéből nőtt városi kulturá- ; lis seregszemlévé, az idén : másodjára rendezték meg j a megyeszékhelyen. Az i említett iskola tanulói f. most is hagyományosan | szépen szerepeltek. A ! nyolctagú fiúkórus és Bár- í dosi Magdolna hangszer- f szólista első lett. Immár negyedik alka- ! lommal vehette át kate­góriájában a legjobbnak járó jutalmat a nyolcadi­kos Magdi. A napokban citerán, klarinéton, zon­gorán és hegedűn játszó versenytársak előtt győ­zött furulyájával. — Első osztályban Űjfe- hértón zenetagozaton ta­nultam meg furulyázni. Nyíregyházára költözve is kedvencem maradt. Azért szeretem, mert igazi népi hangszer. Édesanyám sok dallamra megtanított. Az iskolában Barna János énektanár segített a fel­készülésben. Együtt vá­lasztottuk ki azt az öt népdalt is, melyekkel nyertem. — A Zrínyi Ilona Gim­náziumban orosz tagoza­ton szeretnék továbbtanul­ni. A furulyával nincse­nek komolyabb terveim. Hobbiként játszom rajta | továbbra is. Legjobban a Az utóbbi két évtizedben egy lelkes kutatógárda fá­radhatatlan munkával gyűj­tötte és dolgozta fel a ma­gyar népi zene és tánc gyöngyszemeit, és szinte semmiből új tudományágat teremtett. Eredményeik összefoglalása az a kötet, amelyet Magyar néptáncha­gyományok címmel jelente­tett meg a Zeneműkiadó. Szabolcs-Szatmár megyé­ben mintegy másfélszáz köz­ségből ezernél több táncvál­tozatot rögzítettek, csaknem 20 000 méter mozgófilmen. A közelmúltig itt volt a leg­elevenebb a hagyományos paraszti táncélet. Megyénkben a nagy tánc­alkalmak mellett a spontán mulatságok, a vasárnapi dél­utáni játszók, házi mulatsá­gok és szabad bálok jelentet­ték a szórakozást. Továb­bi táncalkalmakat je­lentettek a közös munkák (fonó, dörzsölő, lekvárfőző) és a kalákák befejező mulat­ságai (tollfosztó, fonó, ház­építő kalákák). Ilyen volt a házszentelő („taposó”, „tapo- dó”, „csűrdürüzgölő”, „dü- bögő”). Az egyes tánctípusok so­rában a régi eredetű eszkö- zös pásztortánc és a hozzá­kapcsolódó botoló táncok, verbunkok gazdag változa­tokkal ismeretesek. E terü­leten él a cigánytánctípus két változatának ága, a ma­gános férfitánc és a nővel járt páros cigánytánc. A csaknem négyszáz olda­las kötetben számos olyan tánc és népdal szerepel, amely Szabolcs-Szatmár me­gye egyes községeinek nevé­hez fűződik. A nagyecsediek, nyírvasváriak, ópályiak, ger- gelyi-ugornyaiak táncait fényképek is idézik a rangos kötetben. — ősz — Nagysikerű hangversenyeket tartottak az elmúlt napokban megyénkben az Országos Filharmónia bérleti sorozatában. Péczely Sarolta és Sólyom-Nagy Sándor ária- és dalestje­in Mozart-, Brahms- és Kodály-művek szerepeltek. Ké­pünkön Péczely Sarolta a nyírbátori koncerten. (Glück György felvétele) Még egyszer a városmajoriakról olvasok. Főleg történelmi ! regényeket, de lány lé- j temre kedvelem az indián- I történeteket is. I Térszínház A Budapesti Térszínház február 21-én és 22-én mu­tatkozik be a nyíregyházi közönségnek Néró című com- media deli ’arte műsorával. A szombati előadás este hét­kor, a vasárnapi délután 3- kor kezdődik a 4. számú is­kolában. Néhány hete kaptuk a jó hírt, s közöltük is azonnal: a nyíregyházi Városmajori ci- terazenekar bejutott a Rö­pülj páva népdalverseny te­levíziós középdöntőjébe. So­kan szurkoltak az együtte­sért, ismerősök és ismeretle­nek kívántak sikeres szerep­lést. Ami bizony az első kö­zépdöntő többi produkciójá­val összevetve csak halvány árnyéka volt annak, amit ez a zenekar valójában tud. Néhány napja meg arról kapjuk a hírt: feloszlóban van a Városmajori citeraze- nekar. A tévés kudarc elvet­te a kedvüket, abba akarják hagyni... Mi tagadás, az utóbbi hír jóval meglepőbb, mint az előbbi. A közönség tudja, hogy az együttes eddig cite- rajátékával hívta fel magára a figyelmet, a népdaléneklés­hez nem szoktak, nem vélet­lenül Városmajori citeraze- nekar a nevük. A hibát leg­feljebb ott követték el ők is, azok is, akik a nevezést jó­váhagyták, hogy olyan nép- dalversenyre jelentkeztek, melyen első követelmény az énektudás, s másodlagos a hangszeres kíséret. Épp ezért sajnáljuk, hogy a feloszlás gondolatával foglalkoznak. Szerintünk a megyei népze­nei versenyeken évről évre első díjat, fődíjat, különdíjat stb. nyert együttest egy ilyen­fajta kudarcnak csak ed ze­nié kellene és ösztönözni a további sikerekre. (be) Ilyen még nem volt... — de lesz. Most majd meg­mutatjuk — mókás művelő­dési mulatságok minden mennyiségben Mátészalkán. Ennyi elég is a szójátékok­ból, amit egy nem minden­napi meghívóról vettünk kölcsön. Már ez is elárulja, hogy aki az egészet kitalálta, annak vagy több, vagy ke­vesebb van egy kerékkel, vagy éppen annyi, amennyi a népművelők farsangjához, a jó hangulat megteremtéséhez kell Mindenesetre egy esté­re teljes kikapcsolódást ígér a mátészalkai művelődési központ február 25-én, este hattói az úttörő- és ifjúsági ! ázoan. Lássuk csak, miből lehet válogatni. Ételsor, italsor, műsor. Nyitótánctól az össze- csukódásig, importált zenebo­na a szállodából, továbbá a Szatmár táncegyüttes, a pe­dagóguskórus, a VIK-pódi- um, speciális táncház, aztán élő műsorismertetés, — azaz egy hölgy, aki ruha helyett nlakátba öltözik, ily módon is felkeltve az érdeklődést a művelődési ház rendezvényei — és más iránt. No és végül a kétszer: — először és utol­jára — megjelenő Falra-bor- só, a báli hírmondó, amely feltehetően arról is beszámol, hogy minden jól sikerült... m: ' >■ m mondatban — Újjászervezték a vá- sárosnaményi művelődési központ színjátszó cso­portját, melynek tagjai közé újabb jelentkezőket várnak... — Kamarazenei kon­certet tartanak február 22-én délután fél hat­kor Mátészalkán, a zene­iskolában Kedves Tamás gordonka- és Irmai Kál­mán zongoraművész köz­reműködésével ... — Politikai ifjúsági klub kezdte meg műkö­dését Nyírbátorban, a MEZÖGÉP-gyáregység if­júsági klubjának helyisé­gében ... — A megyei diáknapo­kat Kisvárdán rendezik február 27— március 1. között... Olajpótló hévíz — Fólia alatt — Februári retek — Segítséget várnak Talán a primőr megneve­zés nem is jó, hiszen nem­csak korán, a szabadföldinél korábban, hanem egész év­ben friss konyhakertészeti árut akar termelni a gemzsei Dózsa Termelőszövetkezet. Az akaratnál már tovább léptek. De tartsunk sorren­det. Még a hetvenes évek elején fúrtak Gemzsén egy termálkutat, üvegház fűtésé­re tervezték. A kút több millió forintért megépült, amely 1050 méterről ötven fo­kosnál melegebb vizet szol­gáltat. Csak a kút készült el, tovább nem jutottak. Így mondják — belebuktak. Ne firtassuk. A termelőszövetkezet mai vezetősége — tekintettel az energiahelyzetre, megyénk téli friss áruval való mosto­ha ellátottságára, — újra elővette a témát. Egyes véle­mények szerint a kút percen­ként négy liter olaj kalóriá­ját helyettesítő energiaszol­gáltatásra képes. Ezt szeret­nék hasznosítani. A múlt őszön a megyei tanácstól kaptak félmillió forint támo­gatást a próbálkozásukhoz. Ebből használt szivattyút, csöveket és fóliát vettek. A tartóoszlopokat saját fa­anyagból ácsolták, megépí­tették a vezetékrendszert, minden szerelést maguk vé­geztek. Így bütyköltek össze légy darab fóliasátrat, ösz- szesen mintegy 2100 négyzet- méter felületre. Retekkel, hagymával és salátával ültet­ték be a fólia alatti terüle­tet. Ezeknek a kevésbé igé­nyes zöldségféléknek a ter­melésére jól bevált a fólia alatti melegvizes fűtés, állta az idei leghidegebb, mínusz 19 fokos időjárást is. Az első retekszállítmányokat febru­ár elején vitték Kisvárdára, Vásárosnaményba és kisebb mennyiséget adtak a Nyír­egyházi ZÖLDÉRT-nek is. A termelőszövetkezet sze­retné kihasználni a kút tel­jes kapacitását, amely két hektár fűtésére készült, de jelenleg a kezdetleges sát­rakban ennek csak egytize- dét hasznosítják. A szövet­kezetnek a továbblépéshez nincs tőkéje. Külső segítsé­get várnak. Szívesen társul­nának más termelőszövetke­zetekkel, vállal átokkal, ke­reskedelmi szervekkel. Jó lenne ha az illetékesek meg­vizsgálnák ezt a lehetőséget és ha érdemes továbblépni, ne hagviák veszendőbe men­ni a már befektetett több millió forintot, hasznosítsák a feltárt energiát, (cs.) KLÍMA. így hívják azt a szövetkezetei, amelynek nyíregyházi kirendeltsége 3 megye — Szabolcs, Hajdú, és Borsod — állami gazdaságai­ban, termelőszövetkezeteiben, vállalatainál, intézményeinél működtetett üzemanyagku- tak jelentős részét karban­tartja, javítja, s segédkezik azok hitelesítésében. Az utóbbi időben csaknem megduplázódott — jelenleg mintegy kétszáz — a meg­rendelőik száma, akik rend­szeresen igénylik munkáju­kat, sőt azt szerződésben is „szentesítik”. A partnereik kútjait, üzemanyag-tárolóit a szerelők általában 6 he­tenként vizsgálják át, s vég­zik el rajtuk a szükséges karbantartást. Természete­sen, ha sürgős beavatkozás szükségeltetik, azt is igye­keznek elvégezni. A hirtelen jött bajok elhárításával két dolgozó foglalkozik. De sze­rencsére a szövetkezetük gyártotta berendezések üzembiztosak. Kell is, mert még a mentőszolgálatnál és a tűzoltóságnál is az ő kút­jaikat, tárolóikat használják, s azok műszaki állapotát is a nyíregyházi kirendeltség nyolc dolgozója istápolja. A legújabb terveik szerint júli­ustól pedig a honvédség üzemanyagkútjait is ők fog­ják „oltalmazni”. Dudás János kirendeltség- vezető1 tájékoztatása”, szerint a Balkánéi Állami' Gazdaság­ban a napokban fejezték be 16 darab föld alatti üzem­anyagtartály tömítéseinek vizsgálatát. Jelenleg a náb- rádi Szikra Termelőszövet­kezetben is hasonló munká­kat végeznek. De foglalatos­kodnak Debrecenben és Mis­kolcon is. Például Debre­cenben a mentőszolgálat ré­szére új kutakat szerelnek, állítanak üzembe. A jövőben a KLÍMA szö­vetkezet egy újítást vezet be a tartályok tisztításában. Vegyszeres oldattal kívánja eltávolítani a tárolókban le­rakodó szennyeződéseket. (cselényi) Zsineggel üzletellek Sikkasztó raktárosok Kötélgyártó kisiparos volt 1979-ig Tóth József 64 éves csengeri lakos. A kötelek ér­tékesítésekor kapcsolatba ke­rült sok tsz-szel, különösen a raktárosokkal, akik bevéte­lezték az általa készített árut. Látogatásai alkalmával min­dig kérte, hogy adjanak el számára a tsz tulajdonából bálázó zsineget, hogy kötelet fonhasson belőlük. Volt rak­táros, aki ráállt az alkura, így Tóth a forgalmi árnál jó­val alacsonyabban jutott alapanyaghoz. Megismerkedett a rozsályi Rákóczi Tsz volt raktárosá­val, Kosztya Sándor 56 éves zajtai lakossal, majd utódjá­val, Gáspár Lajos 49 éves ugyancsak zajtai lakossal. Kosztya 30 tekercs bálázó zsi­neget adott át Tóthnak bér­fonásra, de a kötelet a rak­tárba nem vételezte be, így a tsz-t 9607 Ft kár érte. Gáspár a raktárából el­sikkasztott hat tekercs bálá­zózsineget, eladta 900 forin­tért Tóthnak, (a tényleges ér­téke több mint a kétszerese.) bár a nyomozás során a bá­lázózsineget megtalálták. Tóth jól ismerte Bódi Jó­zsef 57 éves méhteleki lakost is, aki szintén tsz-raktáros volt. Ö a bálázás során meg­maradt zsineget nem véte­lezte vissza a raktárba, s az így „szerzett” többletet elad­ta Tóthnak: a 90 kg zsinegért 800 forintot kapott. (A tényle­ges kár 5490 Ft lett volna, ha a nyomozás során nem ta­lálják meg az elsikkasztott zsineget.) A Nyíregyházi Megyei Bí­róság dr. Lengyel István ta­nácsa a napokban hirdetett ítéletet az ügyben. A három raktárost kisebb értékre el­követett sikkasztás, Tóthot pedig az erre való f elbúj tás miatt mondta ki bűnösnek. Az ítélet meghozatalánál fi­gyelembe vette a bíróság, hogy Tóth előrehaladott érel­meszesedése és idült alkoho­lizmusa miatt magatartásá­ban közepesen korlátozva volt, a raktárosok meg va­lamennyien kitüntetett dol­gozók — Bódi miniszteri ki­tüntetéssel is rendelkezik, — ezért Tóthot 12 000, Kosztyát 8400, Gáspárt 5600, Bódit pe­dig 4500 Ft pénzbüntetésre ítélte a bíróság és kötelezte őket a még meg nem térült kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. (k) KI A FELELŐS? A Kelet-Magyarország 1981. február 4-i számában a „Fórum” rovatban panaszos levél jelent meg „Szemetes utca” címmel. A levélben foglaltak szerint a vállalat­nak az Árpád utcán van egy szeméttároló konténere. Ez igaz, de annak ürítéséről a Nyíregyházi Közterületfenn­tartó Vállalatnak kell gon­doskodnia. Erre szerződésünk van, amiért a vállalat jelen­tős összeget fizet. Kétségte­len, hogy papírt is fúj a szél az utcán, de hasonló a hely­zet az egész városban, ahol szeméttároló van, amit a „gu­berálók” is elősegítenek. Más­részt nemcsak a vállalat használja a tárolót. Képtelenségnek tartjuk, hogy a cigarettavégeket az utcára szórják a központi dolgozók. A levélíró által közölt ré­szen — a központi irodánk Árpád utcai oldalán — köz- használatú járda nincs. Ami a vállalat területén lévő jár­dákat illeti, azt rendszeresen takar íttatjuk. Erről bárki meggyőződhet. A levélíró pa­naszolja, hogy az Árpád ut­ca sáros. Ez sem a vállalat témája, hanem a tanácsé, hi­szen nem a vállalat gondo­zásában van az utca. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Nyíregyháza Kanda Pál igazgató A szerkesztőség megjegyzé­se: Levélírónknak abban fel­tétlenül igaza van, hogy az utca szemetes, s ez a helyzet tűrhetetlen. Ügy véljük, hogy ez esetben a címzés volt téves. A helyzet változtatásá­ért a Közterületfenntartó Vállalat a felelős. KGST-kukorica­nemesítés Központ: Martonvásár A hazai — s a martonvásá- ri — kukoricanemesítési eredmények elismeréseként az MTA martonvásári mező- gazdasági kutatóintézete lett a KGST országok kukorica­nemesítési koordinációs köz­pontja. A tagországok elha­tározták, hogy a jövőben kö­zös program szerint végzik a kukoricanemesítési és fajta­minősítő munkát, valamint a nemesítési alapanyagok fel- használását, egyesítik az anyagi erőforrásaikat. A falvak ellátásáról Várják a javaslatokat A megyei tanács 1981 március második felében tartandó ülésén tárgyalja a fogyasztási szövetkeze­tek lakosságellátó tevé­kenységét. Megyénkben az ÁFÉSZ-ek szerepe meg­határozó az ellátásban: ők elégítik ki a kiskereske­delmi igények hatvan, és a vendéglátói szükséglet 69 százalékát. A reálisabb megítélés érdekében több bizottság végzett vizsgálatot az ÁFÉSZ-eknél, amit hasz­nosítanak az ülésen. A tapasztalatok teljesebbé- tétele céljából a megyei, tanács köszönettel venné, ha a lakosság kérdéseivel, észrevételeivel, javaslatai­val — amelyet az ülésig a megyei tanács vb keres­kedelmi osztályára eljut­tatva — hozzájárulna a felmérés előkészítéséhez, a megalapozottabb dön­téshozatalhoz. Primőr Gemzséről Benzinkutak orvosai Milyen a KLÍMA?

Next

/
Thumbnails
Contents