Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 20. Divatos blúzok A baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet konfekcióüzemében az OKISZ Labor megrendelésére készülő női blúzokat minősíti Pap Sándorné és Sipos Mária. (Elek Emil felv.) NAGYKÖZSÉGEINKBŐL JELENTJÜK Vízrendezés Csengerben Útépítés Tiszavasváriban Mivel, mennyivel gazdagodnak megyénk nagyközségei az idén? Hogy a fejlesztésre és felújításra jutó pénz majdmindenütt kevesebb, vagy a tavalyival megegyező — köztudott. Éppen ezért nő idén a társadalmi munka jelentősége, no meg ezzel együtt becsülete. Csengerben a tanács ez évi legfontosabb feladatának a nagyközség és a társközségek útjainak lefedését, s a községek vízrendezési hálózatának további javítását tekinti. A nagyközségben a Néphadsereg és a Kossuth utca lefedése mellett a Szatmári és Alkotmány utcák vízrendezését is elvégzik. De Szamosan- gyalos, Szamosbecs és Csen- gerújfalu is gazdagodik egy egy lefedett utcával, Csenger- simán pedig a Kossuth utcában vízrendezési munkákat végeznek el. Két társközségben — Csengersimán és Újfaluban — megújul az orvosi rendelő és lakás is. A társadalmi munkára vonatkozó terv készítésénél igyekeztek figyelembe venni a községek intézményeinek javaslatait: melyek azok a karbantartási, fenntartási és felújítási munkálatok, melyeket társadalmi munkában is el lehet végezni. Gávavencsellőn a felújítási munkák java részét társadalmi munkában tudják csak elvégezni. Ám hogy mindez folyamatosan történhessen, vállalatokra lebontva ütemezték a feladatokat. A tanács költségvetési üzemének dolgozói például a földutak kátyúzását, a szeméttárolók bővítését, a szennyvíztisztító aknák tisztítását vállalták. Az „Uj Erő” Tsz tagjai a földutak tolólapos karbantartását, a községi MHSZ-lőtér felújítását, az utak füves mellékének rendszeres nyírását- kaszálását, a nagyközségi kulturális társulás pénzbeni támogatását vállalták. ' A KISZ-szervezetek és szocialista brigádok tagjai fejenként 24 óra társadalmi munka elvégzését szeretnék megvalósítani. A művelődési házban pedig november 7-e tiszteletére helyi anyagból kiállítást állítanak össze. Tiszavasvári, a fejlesztésre fordítható pénz jelentős részét a lakásépítésre alkalmas területek előkészítésére fordítja ebben az esztendőben. Több utcán fogják pótolni a hiányzó közvilágítást, négy utcát pedig szilárd burkolattal látnak el. Több, mint egymillió forintot fordítanak 1981-ben a nagyközség üzlet- hálózatának bővítésére is. (Csendes) Szerencsejáték Kérek az állomáson. Mondják: elfogyott már csütörtökön. Kérek a postán, még mosolyognak is, hogy milyen lehetetlen kívánságaim vannak. Tanácsot azért kapok: az OTP-nél biankó szelvény van. Megyek. Sorba állok a türelmet próbáló OTP-pénztár előtt. Valamivel később hozzákezdek a szelvények kitöltéséhez. Hárman is kérdezik, mondjam gyorsan, hol szereztem. És futnak sorba állni ők is. Nyírbátor városában a hét közepétől hiánycikk a totószelvény. Ezt a feleségeink talán megbocsátják, de a városba tévedő idegen mérges a dupla szerencsejáték miatt. Ugyanis vagy kap, vagy nem kap, Fortuna pedig az üres markába nevet. (—tha) Leltárhiány és bizonylati fegyelem Nem mentség a védett kor Ajánlat a lovas kocsin Lányokkal erőszakoskodtak Egyre gyakrabhan hallani elvetemült emberekről, akik hiszékeny és többnyire fiatal nők könnyelműségét és olykor védtelenségét használják ki pillanatnyi szexuális „igényeik” kielégítésére. A napokban foglalkoztunk az „autós szex” áldozataival, most pedig a fiatalkorú — 16 éves — P. József és az erőszakos közösülés miatt már fiatalkorban 1 év és 4 hónapot börtönben töltött Farkas József lófogata szolgált a cselekmény kezdeti eszközéül. Egy 15 és egy 17 éves lány Nyírvasváriból a nyírbátori vasútállomásra indultak el 1980. december 20-án délután. A két ifjú gyanúsított lovas kocsival érte utói őket és fel is ajánlották, -hogy elviszik őket Nyírbátorba. Amint később a fiatalkorú vallomásából kiderült, ez az ajánlat ténylegesen nem segítség volt, hanem az előre kiterveltek egyik mozzanata: a lányokat meglátva ugyanis megegyeztek abban, hogy ha kell, akkor erőszakosan is közösülnek velük. A két lány azonban nem akart felülni. A lovakat hajtó Farkas azonban már ekkor felajánlotta ostorának szolgálatait, ha nem kérik a kocsikázást. A két lány felült. Rövid időn belül azonban ta- pasztalniok kellett, hogy nem a város, az állomás a fogatos úticélja, hanem egy dűlőút, amely lakatlan területre vezet. A lányok ekkor már még jobban sejtették, hogy mi várhat rájuk. T. M. már le akart ugrani, de Farkas József visszatartotta és a továbbiakban figyelését és őrzését a fiatalkorú P. Józsefre bízta. Farkas pedig ezután figyelmesen fogta a másik lány, N. A. karját. Egy lakatlan területre érve, noha a lányok sehogyan sem akartak leszállni a kocsiról, a gyanúsítottak erőszakkal levették őket, majd pedig erőszakosan közösültek velük. Farkas József még ekkor este, fiatalkorú társa pedig másnap került a rendőrség őrizetébe, s azóta előzetes letartóztatásban várják a fiatalkorúak bíróságának ítéletét, ahol Farkas Józsefnek, mint különös visszaesőnek kell felelnie a történtek miatt Dr. Toronicza Gyula ügyész Rólunk írták! PARTTAGFELVÉTEL A TSZ-EKBEN A Pártélet mostani — 1981/2. — számában dr. Forgács András, a mátészalkai városi-járási pártbizottság ez irányú tevékenységét elemzi. „Nincs tagfelvételi tervünk és százalékosan sem határozzuk meg a felvételek mértékét. Végrehajtó bizottságunk ülésein és a titkári értekezleteken beszámoltatjuk az alapszervezeteket párttag-felvételi munkájukról, a vezetőségi üléseken és a taggyűléseken hangsúlyozzuk ennek jelentőségét, s még számos olyan módszert alkalmazunk, amelyek újsze- rűek, s ami a legfontosabb, hatékonyabbak. Igyekszünk elterjeszteni és általánossá tenni az egyes alapszervezetek célravezető módszereit. Erőfeszítéseinknek mutatkoznak is az eredményei: az elmúlt másfél év alatt a termelőszövetkezeti alapszervezetek 82 párttagot vettek fel, akiknek 91 százaléka fizikai dolgozó, 74 százaléka fiatal és 10 százaléka nő” — állapította meg a cikkíró. FELADATLAPOK A CIGÄNY0VODÄBAN Az Ibrányban 1973 óta működő cigányóvodába kerülő gyermekek 90 százaléka 0-ról indul ismereteik színvonalát és beszédkészségét tekintve. A kiscsoportba kerülő gyerekek többsége nem beszél és nem ért magyarul. Csak az otthon használatos cigány nyelven tudják megnevezni a tárgyakat, eszközöket, néhány fogalmat. A középső csoportba a kötetlen foglalkozásról a kötelező foglalkozásra való áttérés okoz gondot. Itt ismét jelentkezik az ismeret, a tapasztalat és a magyar nyelvhasználat hiánya. Különösen sok a gond a matematika- meg a környezetismeret-foglalkozásokon. A gondolkodási műveletek gyakoroltatása, a gyermekek képességeinek, készségeinek továbbfejlesztése céljából feladatlapokat használnak. Ezek elkészítéséről, gyakorlati alkalmazásáról számol be Kulcsár Simonné az Óvodai Nevelés januári számában. Az elmúlt év tapasztalatait figyelembe véve eredményes módszernek bizonyult a feladatlap kollektív megoldása, óvónői irányítással. A lapok javítását — a hibák mértékétől függően — a gyerekek bevonásával végzik, a fegyelem és figyelem fenntartása érdekében. DOHÄNYZÄSDOSSZIÉ Az Ifjúsági Magazin idei 2. számának Nyílt tér rovatát — négy teljes oldalt — a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola életének bemutatására szenteli. A sok cikk közül a dohányzásról készített, felmérés kínálkozik tallózásra. A megkérdezett 340 fiatal közül dohányzik 156 (45,9 százalék). Ezen belül csak néha szív 10 százalék. Átlagban egy diákra 6—10 darab cigaretta jut. Az elsősök szívnak a legkevesebbet, a harmadik évfolyamon a megkérdezettek 64 százaléka dohányzik. Ügy tűnik, ekkor szoknak rá a tanulók. A szülők engedélyével a dohányosok 32 százaléka cigizik. 62 százalék a baráti kör hatására szokott rá. 19 százalék nem is mutat hajlandóságot a dohányzás elhagyására. KÖLCSEY VÉGAKARATA Lassan tíz éve immár, hogy a napisajtó hírül adta Kölcsey Ferenc végrendeletének előkerülését. Az érdekes hely- történeti dokumentumot a nyilvánosság elé tárja a Népszabadság február 8-i száma. A teljes terjedelmében közölt, százharmincnyolc évig ismeretlen Kölcsey-írás kriminális elemekkel tarkított helyzeteket élt túl titokzatos sorsában. S ezt egyes- egyedül vagyonjogi értékének köszönhette. Reális vagyonjogi értéke megszűnt akkor, amikor felosztották a földeket. Fábián Géza és Bódé Zsigmond a Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Szövetkezet képkeretező- és üvegező részlegének dolgozói látják el ezt a fontos lakossági szolgáltató tevékenységet. Még az átadó leltárba is hibák csúsztak. Védett korban van, mégis megszüntették a munkaviszonyát. Száznyolcvannyolc okiratot hamisított, hogy leltárhiányát el- silabizálja. Kiragadott mondatok a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság egy napi tárgyalásainak anyagából. A bíróság egymás után három ÁFÉSZ ügyét tárgyalta. Mindhárom ügy a leltárhiányra és az erősen kifogásolható bizonylati fegyelemre vezethető vissza. A Baktalórántházi ÁFÉSZ egyik TÜZÉP-telepén az utóbbi három évben a leltározók mindig gondban voltak. Legtöbbször egyszerre hiányt és többletet is megállapítottak. Természetesen a telep vezetője, P. F. még nagyobb gondban volt mint a leltározók. A nyugdíjazása előtti legutolsó leltáránál 15 ezer forint hiányt állapítottak meg nála. Ennek megfizetésére kötelezte a szövetkezet. A db-határozat és a munkaügyi per alatt nyugdíjba vonult, de még az átadó leltára is szabálytalan és erősen kifogásolható volt. A kirendelt igazságügyi szakértő az ügy kuszaságét és a bizonylati fegyelem sorozatos megsértését állapította meg. És ezért nem csupán a telepvezetőt terheli a felelősség. A bíróság — az egyéb körülményeket is figyelembe véve — a volt telepvezetőt csupán 7700 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte. A Demecseri ÁFÉSZ egyik vegyesboltjában 47 ezer forint leltárhiány keletkezett. A boltvezető-helyettes a rá jutó 21 ezer 200 forint hiányt megfizette. A boltvezető P. B-né azonban nem volt hajlandó kifizetni a 25 ezer 800 forintot. Keresetet adott be a bíróságra. És nemcsak azért, hogy a leltárhiányát töröljék, hanem azért is, hogy a munkaviszonyát állítsák vissza. A nagy összegű leltárhiány után ugyanis a szövetkezet a: boltvezető nő munkaviszonyát megszüntette. Az 53 éves asszony már védett korban volt. De tudnia kellett volna, hogy a sorozatos szabálytalanságot a védett korral nem lehet „takarni”. A nyugdíj előtt állóktól talán még inkább elvárható, hogy munkájukat példamutatóan végezzék. Az asszony a védett korában az adminisztrációs munkáját rosszul látta el, ezért felettesei írásban figyelmeztették. A rendőrség is megbüntette az asz- szonyt, mert boltjában szabálytalanul szeszes italt árult. A bíróság is úgy döntött, hogy a volt boltvezetőnek jogosan szüntették meg a munkaviszonyát. De a szakértői véleményre támaszkodva a bíróság megállapította: a bizonylati fegyelem megsértéséért és a szabálytalan leltározásért a szövetkezet még nagyobb mértékben felelős, mint a boltvezető. Ezért a bírósági döntés alapján a most éppen munka nélküli boltosnak 7770 forint leltárhiányt kell megfizetni. A Nyírbátori ÁFÉSZ központi raktárának volt vezetőjét H. Gy-t a büntető bíróság is felelősségre vonta. Csalásért és 188 rendbeli magánokirat-hamisításért a járásbíróság tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés letöltését 2 évre felfüggesztette. A központi raktárban 100— 180 ezer forint leltárhiányokat is megállapítottak, ugyanakkor a leltártöbbletek is több tízezer forintra rúgtak. Az áttekinthetetlenség és a visszaélés egyik oka az, hogy a „központi” raktár területileg három helyen fekszik tizenegy helyiségben. A raktár- vezető alig 18 éves beosztottja nem rendelkezett gyakorlattal, gyakran mégis egyedül tartózkodott a raktárban. Summa summárom, a szövetkezet a volt raktárvezetőt 21 600 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte, ö azonban nem hajlandó fizetni egy fillért sem. A munkaügyi bíróság a tárgyalást elnapolta. Az újabb tárgyalásig szakértő fogja megállapítani, a hiányok és a többletek egyenlegét. Nehéz dolga lesz, mert a központi raktárban (csak úgy mint az említett TÜZÉP-te- lepen és a boltban) a bizonylati fegyelem helyett bizonylati fegyelmezetlenségről kellene beszélni. N. L.
