Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 17, A Bihari táncegyüttes Nyíregyházán Bölcsőde — üresen Lakókat vár egy nyíregyházi gyermekintézmény Nem, nem tévedés; Nyíregyházán, a Pacsirta utcában február elsején megnyílt új, a város jelenlegi legkorszerűbb bölcsődéjébe eddig mindössze 28 gyereket sikerült „verbuválni”. Magyarán: kihasználatlanul van egy mintegy 18 millió forint beruházással elkészült, tíztagú személyzettel ellátott gyermekintézmény a belvárosban. Aki nem élte át, bizonyára fel sem tudja mérni, mit jelent ez szemben azzal, hogy alig egy évtizede még csak sorban állással lehetett gyereket bölcsődében elhelyezni. Nyíregyházán — jelentős társadalmi hozzájárulással — a tervidőszakban 320-szal bővült a bölcsődei hely, s jelenleg már 1132 gyereket tudnak fogadni! Mint megtudtuk; nemigen marad sokáig üresen a Pacsirta utcai bölcsőde sem. Hiszen sok kismama szívesen menne el újra dolgozni, ha lenne hol elhelyezni gyermekét — még a gyes lejárta előtt is. Szerencsére most már van, s kimondhatjuk végre: Nyíregyházán jelenleg gyakorlatilag minden jogos bölcsődei elhelyezési igényt ki tud elégíteni a város. A megyei művelődési központ által szervezett „A legrangosabb amatőr együttesek Nyíregyházán” c. sorozatban szombaton és vasárnap a Fodor Tamás által vezetett kitűnő Stúdió K színházi alkotóközösség mutatkozott be a nyíregyházi közönségnek Kintorna című produkciójával. A 4. számú iskola koncertek céljára átalakított nagytermét „mini körszínházzá” varázsolták, szakítva a hagyományokkal — hiszen olyan kevés az „igazi plüss- színház” — felépítették parányi cirkuszporondot idéző díszletüket. Ez a díszlet nem utánozza a valóságot, de önmagán belül törvényszerű, kitűnően bejátszható és számtalan ötletre ad lehetőséget. Maga a darab, amiből a produkció készült, Georg Büchner: Leonce és Léna című komédiája, a modern drámairodalom tudós ismerője, Martin Esslin szerint az abszurdok egyik előfutára. „Szelíden rezignált, őszies hangulatú, bolondozástól belengett költői komédia, melyben a commédia dell’arténak, és Shakespeare bolondjainak hagyománya egyesül.” Büchnert, ezt az 1837-ben, 23 éves korában elhunyt „zseniális kamaszt” valami különös „naturalista beidegződés” miatt nem játsszák a „profi” színházak. Fodor Tamásék kitűnő cirkuszporondja, mindentudó hangszerei, esernyői és egyéb rekvizitumai nélkül valóban nehéz lenne elképzelni. Annyira telitalálat ez a rendezés, hogy az ember szinte arra gondol, ezt a darabot másként nem is lehet megcsinálni. A tartalom megtalálta a neki tökéletesen megfelelő formát és sem hozzátenni, sem elvenni belőle nem lehet most már semmit. Az előadás keményen ösz- szehangolt együttesi munka. Nincsenek „egyéni teljesítmények”. Egyöntetűen magas mesterségbeli tudás jellemzi ezeket az „amatőröket”, kiváló mozgás, szép beszéd (talán egy kicsit halk), de a profi színészek közt oly gyakori modorosság legkisebb nyoma nélkül. Pompásan illeszkedik a játékhoz a számtalan furcsa hangszeren megszólaló zene. Ezek a hangszerek önálló életet élnek, benépesítik a színpadot, s kezelőik jóvoltából olykor virtuóz dolgokat művelnek. Az elmúlt években több hazai és külföldi fesztiváldíjat nyert Stúdió K azon túl, Jó hangulatú, színvonalas, ám a nyíregyházi közönségnek még kissé szokatlan produkcióval mutatkozott be a hét végi napokon, szombaton és vasárnap az úttörőházban a Bihari táncegyüttes. A szakszervezeti fenntartású amatőr együttes tavaly ünnepelte 25 éves jubileumát, ismertek idehaza és külföldön. Nagy műsorokban egyszerre húsz párt állítanak hogy — ismert okoknál fogva — színházpótló szerepet töltött be most városunkban, még valamire felhívta a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a színháznak más lehetőségei is vannak — mindig is voltak —, mint amit megszoktunk, amikor felmegy a függöny, és egy három oldalról behatárolt térben, „dobozban” valós események peregnek, szigörúan, valósághűen. Mester Attila Jelenet a komédiából. A most következő, s néhány sorban olvasható bűn- cselekményeknek, vagy vétségeknek két azonos minősítésű ügyön kívül látszólag semmi közük egymáshoz. A végére azonban kiderül, hogy az elkövetőket a kapzsiság, a haszonszerzés vezette, vagy ösztönözte a cselekmény elkövetésére. Holp Gyula 40 éves kislé- tai lakost, aki korábban kétszer lopás miatt volt már büntetve, most Nyírbátorban állították bíróság elé hitelsértés vétsége miatt. Holp 10 ezer forint mezőgazdasági kölcsönt kért az OTP nyírbátori fiókjától, aztán a törlesztésről „megfeledkezett”. A pénzintézet a kölcsönön vett színpadra, három utánpótláscsoportjuk és kitűnő zenekaruk van. Kategóriaminősítésük a legmagasabb: Arany I., szólistáik között örökös aranysarkantyús táncos is található Szögi Csaba személyében. Vezetőjük Novák Ferenc, a hazai néptáncművészet egyik legismertebb koreográfusa. Legközelebb Hollandiában vendégszerepeinek. Nyíregyházára kamaraműsort hoztak. Ez az egyik, ami közönségünk előtt szokatlan, a másik: mindössze három pár közreműködésével adnak áttekintést a magyar táncok és dialektusok történetéből. Ezúttal az ugSaját erőből hálózatfejlesztést és ezzel együtt jobb kenyér- és péksütemény-ellátást valósított meg az utóbbi két évben a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. Demecserben 1979 decemberében kezdett termelni az új sütőüzem, ami 16 millió forintba került, és két műszakban 100 mázsa kenyeret, többféle péksüteményt termel, Megjavult a termékek minősége és az ellátás Deme- cseren kívül Kéken, Tiszafádon, Vasmegyeien, Berkeszen, Beszterecen, Nyírtasson és Gégényben, jóformán az egész Rétközben. Múlt év decemberében Mándokon és Nagykállóban kezdte el a munkát az új, korszerű sütöde. A mándoki 9,7 millió forintba, a nagy- kállói 17,4 millióba került. Előbbi két műszakban 75, utóbbi 130 mázsa kenyeret és süteményt állít elő. A mándoki új üzem mentesítette a záhonyi sütödét. Kisebb területe maradt Záhonynak, mivel a mándoki körzetbe leszarvasmarhát lefoglaltatta volna, azt azonban Holp, hogy pénzhez jusson, már el is adta. Büntetésül 8 százalékos bércsökkentés mellett hathónapi javító-nevelő munkát kell végezni jelenlegi munkahelyén, a gabonaforgalmi vállalat nyírbátori üzeménél. Horváth Tibor 29 éves nyírbátori lakos ugyancsak az OTP nyírbátori fiókjától 6200 forint áruvásárlási kölcsönt vett fel, pontosabban a kölcsönön egy televíziót vásárolt A visszafizetést nem teljesítette, a televíziót pedig eladta, így ő is bíróság elé került, ahol 3500 forint pénz- büntetést szabtak ki rá. Zám Zoltán 34 éves mária- pócsi lakost sikkasztás miatt róstáncok és verbunk történetét kísérték végig keletkezésétől napjaink koreogra- fált táncaiig. Az előadók érdeme, hogy ezzel a kamara- társulattal is jó hangulatot teremtettek, vállalkozásuk nagy sikerrel zárult. Külön ki kell emelni a virtuóz technikájú zenekari szólistákat, s a zenekar együttes produkcióját is. Jó szívvel ajánlhatjuk ezt a műsort azoknak a művelődési házaknak, ahol neves budapesti előadókat keresnek, s színvonalas és elfogadható árú műsorok tervein gondolkodnak, (be) Kép: részlet a műsorból. (László Gyula felvétele) hetett sorolni Benket, Komorót, Tuzsért, Tiszamogyoróst és Eperjeskét. Már az induláskor 25 féle pékterméket készítettek a nag’ Káliói üzemben. Itt a két műszakos termelést idén márciusban kezdik. A termékek választékát az igényeknek megfelelően, tovább bővítik. Ehhez a körzethez tartozik Nagykállón kívül — két műszakos időtől kezdve — Geszteréd, Bököny, Érpatak, Kállósemjén és Biri. Múlt év második felében került sor a vencsellői sütőüzem felújítására is, mintegy félmillió forint költséggel, általa javult a munkakörülmény, eredményesebb az energiamegtakarítás, általában megjavult a termelés feltétele. Ugyanilyen céllal újították fel a múlt évben a ti- szalöki sütőüzemet. A vállalat sikeres hálózat- fejlesztéséhez tartozik, hogy a mándoki új péküzem épületében jól felszerelt kenyér, egyéb pékáru és tejtermék szakboltot rendeztek be. vonták felelősségre. Zám a máriapócsi állomás kezelőjeként a személypénztár gazdája is volt, aztán amikor nem volt pénze, hozzányúlt a vasút kasszájához. Szerencsére hamar felfedezték a dolgot, így mindössze 2900 forintot sikkasztott el, s hiába fizette vissza a nyomozás során, a bíróság 4000 forintra büntette. Tóth Béla 31 éves nyírtéti lakos azt hitte magáról, hogy ő a kis Strasznov Ignác, s olyan dolgot adott el, ami soha nem volt az övé. A deme- cseri keményítőgyár dolgozója észrevette, hogy a gyár melletti csatorna partján néhány boglya széna áll. Elment Gégénybe és két ottani embernek felkínálta a szénát A gyanútlan vevők még örülhettek is, mert az 1800 forint értékű szénát ezerért megkapták. A széna gazdáját Tóth kárpótolta, de csalásáért 4875 forint pénzbüntetést kell fizetnie. Valamennyi ítélet jogerős. Kintorna koncertszinten Mint Strasznov Ignác... Eladta a más szénáját Mándoktól Nagykállóig Jobb kenyér éj üzemekből pKÉPERNYŐ mtr ELŐTT A múlt heti televíziós műsorra visszagondolva, részletezőbb kritika helyett ezúttal csupán néhány észrevételt tennék. Időrendben mindjárt a hétfői rendkívüli adásnapról essék szó. Nézzem — ne nézzem? Bizonyára sokakban vetődött fel a kérdés a — sajnos — népbetegséggé vált infarktusról szóló, Közellenség c. ismeretterjesztő dokumentumfilm műsorlapi beharangozása olvastán, hogy ti. „ ... a sorozat első adásában orvosi beavatkozásokat bemutató dokumentum képsorok is előfordulnak.” S az ilyeneket nem mindenki nézi szívesen. Valahogy én is így vagyok vele. Ennek ellenére, le kell írnom, hogy a film egyáltalán nem volt viszolyogtató, sőt, rendkívül széles, szigorúan tudományos alapozású, a legnagyobb közérdeklődésre bízvást számot tartható és mindenekfelett az elsőrendű hasznos ismeretterjesztő filmek közé sorolható. Köz- érthetősége a jó tanácsok megfogadásában gyümölcsözhet, elsősorban a prevenció és az egészséges életmód tekintetében. Az új Röpülj páva! nép- dalversenyről — az elődöntők rádióbeli hallatán — nem nehéz megjósolni az átütő sikert. Még akkor is, ha szívbéli gyönyörűségünkbe, örömünkbe az 1. középdöntőt élvezve némi üröm is vegyült, a nyíregyházi Városmajori népdalkor lemaradása miatt. (Talán magában a citera jobban feküdt volna nekik, mint a csoportos éneklés?) A hétfő esti rendkívüli (rendkívülien jó?) adásnap szenzációs befejezése volt A pekingi per, a „négyek bandájá”szeállítás. A sajtóból ugyan már jól ismerhettük a per lefolyását, igazi tartalmát a Kínában jelenleg folyó hatalmi harc vetületében, és mégis, a kimondott vagy főleg a ki nem mondott vádak háttere — a képernyő jóvoltából — összehasonlíthatatlan érzékletességgel izgalmas volt. A francia filmeseknek úgy látszik, különös tehetségük van a század tudományos-technikai fejlődését meghatározó ismeretterjesztő sorozatok készítésére. (Azt hiszem, elég csak A repülés történetére utalnom itt.) A kedden befejeződött ,A nukleáris forradalom c. kitűnő sorozatuk is ezt példázta. Dicsérettel emlékezzünk meg a magyar változat rendezőjéről (Andor Péter) a szöveg jól érthető fordításáról (dr. Hársing Lajos) és a hazai szakértő gárdáról, amely ezt a filmet közel hozta hozzánk. Végül, még röviden két vasárnapi produkcióról. Az egyik, a Vasárnap délután — szerintem — nagyon jó, ötletes, szórakoztató magazinműsor volt. Különösen az „ikerjáték” tetszett. A Költőnk és kora érdekes műsortípusnak ígérkezik. Még akkor is, ha nem mifn den adás lesz olyan „parádés”, mint a most Baranyi Ferencet bemutató pilisi író-olvasó találkozó televíziós felvételéről sugárzott, olyan közreműködőkkel, mint Bánffy György, Merényi Judit, Sütő Irén és Szabó Gyula. A költő rokonszenves szerénységgel, szűkszavúan szólt magáról, helyette inkább szép versei beszéltek. És így volt jó. ról szóló dokumentum-öszMerkovszky Fái A múlt évi „termésből” díjazott rádiójátékok, dokumentumműsorok és egyéb műfajú adások sorozatban hangzanak fel újra a rádióban, a díj elnyerése apropóján. A múlt héten ez alkalomból sugárzott egyik mű a Ki lesz a következő? című dokumentumjáték volt. Kondor Katalin és Vass István Zoltán közös alkotása a kritikusok 1980. évi díját kapta. Teljesen megérdemelten. Ez a higgadt hangvételével is felzaklató hangulatú riportjáték (a szerzők adta elnevezés!) a legnagyobb értékért, az emberért emel szót. Elcsépelt közhelynek számít már az előbb említett alapelv, amit. régebben oly', sokszor hangoztattunk. Azonban közhely mivolta ellenére sem sikerült — úgy látszik — mindenütt valósággá tenni, hogy valóban az embert tekintsék a legnagyobb értéknek. Vannak munkahelyek, ahol még nem tesznek meg mindent a dolgozók egészségének védelméért. Ebben a dokumentum játékban a szegedi vasút rókusi kocsimosó telepén uralkodó állapotok okozták egy lelkiismeretes ember idő előtti és gyógyíthatatlan megbetegedését. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dolgozók nem használták a védőfelszerelést, mondván, hogy nehézkes, sőt alkalmatlan a rendszeres és hosszas használatra. Tehát nemcsak a munkahely vezetői, fenntartói követtek el mulasztást. Azonban az is tény, hogy a gazdasági vezetőknek itt és más veszélyes munkahelyeken elsősorban a, körülményeken és a munka technológiáján kell változtatni, ha alapvető védelmet akarnak nyújtani a dolgozónak. Egy ember sorsában a másokra is veszélyt hozó hanyag szemléletre felhívni a figyelmet — ez volt e dokumentumjátéknak a legáltalánosabb éí> távolabbi célja. A rádió nyíregyházi stúdiójának munkatársai a múlt héten a második főadón a Csepel — Nyírbátorban című műsorukkal jelentkeztek. Bálint Attila és Várkonyi Zsuzsa, Ágoston István szerkesztői közreműködésével, ha nem is teljes, de a lényeges témákra kiterjedő képet adtak a Csepel Művek Szerszámgép- gyárának megyénkben működő gyáregységéről, pontosabban az itt dolgozó emberekről, a bennük zajló változásról is szólva. Egy kicsit a jövőt is felvázolták, részben azzal is, hogy a gyárnak a város életére gyakorolt hatásáról is beszéltek. Érdekesek, sőt tanulságosak ezek a műsorok, amelyeket a nyíregyházi stúdió munkatársai a megye üzemeiről, községeiről készítenek. Nemcsak a jelenről való híradás oldaláról, hanem a helytörténet, az üzemi krónikaírás, az ipartörténet szempontjából is. Ha írásba „áttennék” ezeket a riportokat, dokumentumműsorokat, bizonyára használható forrásanyag lenne a helytörténetírás számára. Seregi István A HUM MELLETT
