Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 15. A HÉT — CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Az indiai fővárosban megkezdi tanácskozásait az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete — A LEMP Központi Bizottságának ülése — Leopoldo Calvat jelölik új spanyol kormányfőnek KEDD: A genfi leszerelési bizottság ülése — Üjabb feszültség Jor­dánia és Szíria között, miután Beirutban elraboltak egy Jor­dániái diplomatát — Laoszi tiltakozás a thaiföldi provokációk ellen SZERDA: A lengyel szejm Wojciech Jaruzelski hadseregtábornokot választja miniszterelnökké — Haifában megnyílik az Izraeli Kommunista Párt kongresszusa — Tiltakozások Nyugat-Euró- pában az amerikai neutronfegyver-tervek ellen — Khomeini üzenete az iráni forradalom 2. évfordulóján CSÜTÖRTÖK: A madridi Európa-találközón megkezdik a dokumen­tumok megszövegezését — Gromiko válaszlevele Haig ameri­kai külügyminiszternek. — SPD-ianácskozás Bonnban PÉNTEK: Lázár György befejezi bulgáriai tárgyalásait — A Bag­dad—Teherán országút mentén folynak a harcok az iraki és iráni csapatok között. SZOMBAT: Közös amerikai—ománi hadgyakorlat a Perzsa-öböl be­járatánál — Folytatódó fegyveres összecsapások Salvadorban. Á hét három kérdése L O Milyen eredményeket hozott az el nem köte­lezettek új-delhi érte­kezlete? A világ hozzászokhatott már, hogy az el nem kötele­zettek értekezletein rendsze­resen „túlóráznak”, vagyis hosszabb-rövidebb csúszások­kal, eltolódásokkal képesek csak befejezni tanácskozásai­kat. A merietrendszerű me­netrend módosulásoknak há­rom alapvető oka is van. Először: az el nem kötele­zettek mozgalmának ma már csaknem száz teljes jogú tag­ja van. S jóllehet valameny- nyien tömbön kívüliek, kü­lönböznek társadalmi rend­szerük, politikai irányzatuk, gazdasági fejlettségük tekin-’ tétében. Az elmúlt eszten­dőkben több ízben került sor heves vitára, sőt fegyveres összecsapásra a mozgalom résztvevői között. Másodszor: a sokrétű mozgalom most valóban rendkívül bonyolult világpolitikai viszonyok kö­zött folytatta megbeszéléseit, amikor Szárítós lényeges te­rületen, Afganisztántól Kam­bodzsán át az iráni—iraki háborúig szinte áthidalhatat­lannak tűnnek az ellentétek. Harmadszor: az el nem kö­telezettek tanácskozásainak egyszerre nagy erénye és gyengesége a konszenzus kö­vetelmény, az, hogy a határo­zatokat valamennyi résztve­vőnek jóvá kell hagynia. Ez a korántsem eljárási, hanem politikai követelmény olyan kompromisszumok kimunká­lását feltételezi, amelyek még épp az elfogadhatóság hatá­rán vannak. Mindezeknek a tényezők­nek tudatában kell értékel­nünk az indiai fővárosban nyilvánosságra hozott két dokumentumot. A gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó okmány megszer­kesztése viszonylag kevés fő­fájást okozott, annál nehe­zebb lehetett a széles skálá­jú politikai állásfoglalás megszövegezése. Egyértelmű­en pozitív vonása, hogy ha-, tározottan síkraszáUl Dél-Af­rika és Namíbia’ népeinek szabadsága mellett, s fellép az igazságos, tartós, átfogó­közel-keleti békerendezés mellett. Messzemenő egyetér­tésre találhat az a követelés, hogy az Indiai-óceánon ne legyenek külföldi támaszpon­tok, de már a kompromisz- szurrt jele, hogy a térség szu­pertámaszpontját, az ameri­kai kezelésben levő Diego Garcia szigetét nem említik meg „névvel és lakcímmel”, pedig elsősorban ez lehetne a cél. Felemás a fogalmazása az Afganisztánnal és Kambod­zsával foglalkozó passzusok­nak. Miközben — helyesen — politikai rendezést s.ürgetnek az Afganisztán körüli válság­ban, egyes kitételek az or­szág ügyeibe történő beavat­kozásként értelmezhetők, s hasonló a helyzet Kambodzsa esetében is. (A konszenzus szabályai szerint a dokumen­tumokat mindenki elfogadta, ugyanakkor Afganisztán és Vietnam — a kambodzsai hely egyelőre betöltetlen — külön nyilatkozatban hangoz­tatta fenntartásait, amelyek egyébként más oldalról is je­lentkeztek.) Nem jutottak — nem is juthattak — érdemben to­vább az Irak és Irán közötti háború problémájában sem. O Mi a jelentősége a lengyel kormányprog­ramnak? A lengyel belpolitika leg­időszerűbb kérdései szere­peltek a hét két jelentős var­sói tanácskozásának napi­rendjén. A LEMP Központi Bizottságának plénumán a szakszervezetekkel való vi­szonyról, valamint a belpoli­tikai helyzetről, a szejm, a parlament ülésszakán az új kormányprogramról s a gaz­dasági feladatokról tárgyal­tak. Ezt a programot már az új miniszterelnök, Wojciech Jaruzelsi hadseregtábornok terjesztette elő, aki megtar­totta a nemzetvédelmi tárcát is.l A beszámolókból és felszó­lalásokból kitűnt, hogy — jóllehet. Lengyelországban m,ind főbben, szállnak, síkra a rend, a konszolidáció, a nyu­godt munkakörülmények megteremtése érdekében — nem sikerült még leküzdeni a válságot. Sőt, az elharapódzó politikai és presztízsjellegű sztrájkok, a különböző köz-- intézmény-foglalások, a sok­szor alaptalan és demagóg követelések, a szocialistaelle­nes elemek hangoskodása to­vább nehezítették a helyze­tet, bomlással fenyegetik az állami és társadalmi rendet. Ilyen körülmények között to­vábbi visszaesés tapasztalha­tó a gazdaságban. Érthető kí­vánalom hát a határozott fellépés: ennek a célnak szol­gálatában állnak a bejelentett személyi változások is. A tízpontos kormányprog­ram a rend és munka bizto­sítását helyezi előtérbe. Mi­közben határozottan állást foglal a korábbi hibákkal szemben és a megújulási fo­lyamat mellett, elveti a ki­lengéseket és — többek kö­zött — háromhónapos sztrájk­mentes időszakra szólít fel egy reális gazdasági straté­gia kidolgozására, -s a végre­hajtás megindítására. A bá­nyászok ágazati szakszerve­zete már kiállt a program mellé — mások még késle­kednek a válasszal. Pedig a társadalmi megnyugvás fo­lyamatának a mostani len­gyel helyzetben különösen nagy értéke lenne. © Hogyan került nyilvá­nosságra a szovjet— amerikai külügyminisz­teri levélváltás? A bizalom fontosságát ecse­telte jó néhány friss washing­toni nyilatkozat, ami csupán azért furcsa, mert az új ame­rikai vezetők első nyilatkoza­taikban az elmúlt hetekben mindent megtettek a bizal­matlanság szítására a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok viszonylatában. Haig külügyminiszter például le­velet írt Gromikóhoz, s ezt, a diplomáciai szokásoktól el­térően, kiszivárogtatták a te­levízión és sajtón keresztül. Moszkvában erre — tiszta vi­zet öntve a pohárba — nyil­vánosságra hozták Gromikó- nak, a szovjet diplomácia fe­jének válaszát is. A levélváltás tartalmi része nem érdektelen, erről a ma­gyar olvasó is meggyőződhe­tett. A moszkvai válasz lé­nyege, hogy Washingtonnak végre tudomásul kell vennie az egyenlőség és kölcsönösség áthághatatlan vastörvényét az élet minden területén. Bi­zalmatlanságért nem lehet bi­zalmat követelni s a régi böl­csességek — kezdve attól, hogy „kettőn áll a vásár”, egészen az „amilyen az adjon- isten, olyan a fogadjisten” — így érvényesek a nagy poli­tikára is. Eddig minden ame­rikai kormányzat előbb- utóbb kénytelen volt felis­merni és megérteni, hogy egyoldalú előnyszerzés remé­nyében, egyenlőtlen feltéte­lek között nem tárgyalhat Moszkvával. Minél előbb ve­szi ezt tudomásul az új ame­rikai adminisztráció, annál kedvezőbb lesz ez végső so­ron nemcsak a nemzetközi kapcsolatoknak, hanem saját magának is. Réti Ervin Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, de nemcsak ennyien várják most a párt XXVI. kongresszusát. A fel­készülés az egész ország ügye. Tanúsítja ezt — egye­bek között — a kongresszus tiszteletére indított munka­verseny. A pártalapszervezetek meg­tartották a beszámoló és ve­zetőségválasztó taggyűlései­ket. Ezeket követték a járá­si, a városi, a területi párt­konferenciák, majd mind­egyik köztársaságban a kom­munista párt kongresszusa. Kialakult azoknak a névso­ra, akik a párttagság képvi­seletében ott lesznek a Kreml kongresszusi palotájában. A taggyűlések, pártértekezle­tek átgondolt, felelősségteljes vitát, eszmecserét hoztak. Több mint hárommillió konk­rét javaslat született. Ezek jó része ugyan helyi problé­mák megoldására irányul, de nem kis számban hangzottak el olyan vélemények, ame­Negyedmilliárd nevében seny, amelybe már több mint százmillióan kapcsolódtak be. A felajánlások, a kezdemé­nyezések általában a terv feladatainak megoldására irányulnak. Figyelemre mél­tó, hogy a kezdeményezések­ben, a vállalásokban most már korántsem csupán meny- nyiségi mutatókról, határidő előtti teljesítésről van szó. Legalább ilyen súlyt kaptak a gazdaságosság növelésére, az anyagtakarékosságra, a minőségi előírás maradékta­lan teljesítésére, a szállítási határidő megtartására vonat­kozó kötelezettségvállalások. Az új termelési eljárások, tu­dományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazása, a hatékonyság növelése ugyan­csak visszatérő eleme a fel­ajánlásoknak. Az országos vita, a kong­resszusi munkaverseny azt tanúsítja, hogy a párt kong­resszusát az egész ország ma­gáénak érzi. Részt kér és kap mindenki a feladatok kijelö­léséből és megvalósításából. Az a mintegy hatezer kül­dött, aki február 23-án he­lyet foglal a Kreml kong­resszusi palotájában, nem­csak a szovjet kommunisták 17 milliós seregét, hanem a Szovjetunió 260 milliós né­pét képviseli majd. Kis Csaba — Vége — lyek az országos kérdések eldöntéséhez adnak tanácsot. Sok fiatalember került a pártbizottságokba, a vezető­ségekbe. A párttagság vitája azon­ban csak része az országos eszmecserének. Műhely- és üzemi gyűléseket is rendez­tek. Tárgyaltak a tervről a szakszervezetek, a komszo- mol-szervezetek. A sajtó, a rádió és a televízió is helyt adott a javaslatoknak. A fel­szólalók többsége arra töre­kedett, hogy feltárja a mun­kát nehezítő tényezőket, ja­vasolja a megoldás módját. Gyakran alig lehet megkü­lönböztetni, melyik javaslat érkezett tudóstól, vagy mun­kástól, gazdasági vezetőtől, vagy kolhozparaszttól, mér­nöktől, vagy nyugdíjastól. Az országos eszmecsere legfőbb tanulsága, hogy a milliók magukénak érzik a tervet. Ezt mutatja a hatal­mas, az egész országot átfo­gó kongresszusi munkaver­A Szovjetunióban hónapok óta folyó munkaversenyben sok millió dolgozó vett részt Lázár György hazaérkezett Szófiából (Folytatás az 1. oldalról) tesznek a gépipari, az elektro­nikai és a vegyipari kapcso­latok bővítésére. Erőfeszíté­seket tesznek a harmadik piaci együttműködés előmoz­dítására is. Hangsúlyozták, hogy gyü­mölcsözően fejlődnek a két testvéri ország kapcsolatai a kultúra, a tudomány és az ok­tatás területén is. Aláhúzták a látogatás során aláírt, az 1981—1985. évekre szóló kul­turális-tudományos munka­terv nagy jelentőségét. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva a minisz­terelnökök hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság a jövőben is aktív nemzetközi tevékenységet folytat és tovább erősíti egy­ségét és együttműködését a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával, a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaival. Megerősítették mindkét ál­lam szilárd elhatározását, hogy a jövőben is erőfeszíté­seket tesznek az enyhülés eredményeinek megóvásáért, a leszerelésért, a béke megszi­lárdításáért és a nemzetközi együttműködésért. Kifejezés­re juttatták, hogy fellépnek az imperialista köröknek és a kínai vezetők politikájának az enyhülési folyamat leállí­tására, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló törekvé­sei ellen. A kormányfők hangsúlyoz­ták, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté állásfoglalásainak szelle­mében — különös tekintettel annak 1980. május 15-i ülé­sére — olyan megállapodá­sok létrehozásán munkálkod­nak, amelyek elősegítik az enyhülés folytatását, a béke és a nemzetközi biztonság erősítését. A miniszterelnökök kiemel­ték, hogy tovább folytatják erőfeszítéseiket a helsinki zá­róokmány maradéktalan valóra váltásáért. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozón megegyezés szüle­tik az európai katonai eny­hülési és leszerelési konfe­rencia mielőbbi összehívásá­ról, valamint az európai biz­tonság és együttműködés erősítéséről. A miniszterelnökök meg­beszélései . szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézetazo­nosság jegyében zajlottak le és hozzájárultak a két or­szág sokoldalú együttműkö­désének fejlesztéséhez és testvéri barátságának elmé­lyítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Megjelent Leonvid Brezsnyev trilógiája Leonyid Brezsnyev önélet­rajzi ihletésű trilógiáját, a Kis földet, az Üjjászületéstés a Szűzföldet jelentette meg a napokban a Kossuth Könyv­kiadó a Szovjetunió Kárpáti Könyvkiadójával közös gon­dozásban. A három alkotást — amelyekért tavaly Lenin- díjjal tüntették ki L. Brezs- nyevet — folyóiratokban és külön kiadványokban már ol­vashatta a magyar közönség, ám egybefüggően, könyvalak­ban első ízben láttak napvilá­got. A művek a szovjet nép vilá­got formáló küzdelmének 1—1 fontos állomását, epizódját, jelenítik meg, a szerző sze­mélyes részvételének hitele­sítő erejével. A Kis föld a Novorosszijszk környéki le­gendás hídfőállás deszantka­T. raíífrrrr tonainak élet-halál harcát ír­ja le, amelyet 1943-iban több mint hét hónapig vívtak a náci túlerővel szemben, míg legyőzték az ellenséget. Az Üjjászületés azokat az erőfe­szítéseket örökíti meg, ame­lyekkel a szovjet nép felül­kerekedett a háború okozta pusztításokon, s a romokból újjáteremtette az ország vér­keringésének megindulásához, a fejlődéshez szükséges ener­giaellátást, ipart. A Szűzföld arról a nagyszabású vállalko­zásról számol be, melynek eredményeként negyedszá­zaddal ezelőtt végtelen búza­táblákat telepítettek a ka­zahsztáni pusztaságok helyén. E memoárok az SZKP KB főtitkárának küzdelmes élet- útjáról, egyéniségéről is képet adnak az olvasónak. TELEX... BEIRUT A világ államai minded nemzetközi fórumon vonják felelősségre Izraelt rendsze­res agressziói miatt — köve­telte Safik el-Vazzan szom­baton egy nyilatkozatban, amelyet a Libanon felett pén-- teken lezajlott izraeli—Szí­riái légicsata kapcsán adott. Mint ismeretes, pénteken az izraeli légierő gépei Libanon légterében harcba keveredtek szíriai repülőgépekkel és egyet közülük lelőttek. A gép pilótája ugyan katapultált, de sérülései következtében már holtan ért földet. Holttestét szombaton találták meg. A libanoni miniszterelnök elis­meréssel szólt Szíria közbe­lépéséről. PEKING Francois Mitterrand, a Francia Szocialista párt veze­tője, kínai látogatásának utolsó Hivatalos eseménye­ként pénteken Hu Jao-pang- gal, a KKP KB főtitkárával folytatott megbeszélést. Szom­baton a francia pártvezér'to­vábbutazott a Koreai NDK- ba. Vasárnap fogadja őt Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK ál­lamfője. BÉCS Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár szombaton négyna­pos hivatalos látogatásra Egyiptomba utazott. Vendég­látójával, Anvar Szadat egy­iptomi elnökkel a nemzetkö­zi helyzetről, valamint a két­oldalú kapcsolatok fejlődésé­ről tárgyal Kairóban, ahova a kancellári hivatal és a kül­ügyminisztérium több magas rangú tisztviselőjén kívül az osztrák gazdasági élet vezető képviselői is elkísérték a kancellárt. Kelet hétfőn holnap, 16-án az áruház ABC- és ajándékosztályán 20 százalék engedménnyel VÁSÁROLHATNAK: Teáskészlet 593,— Ft helyett 474,40 Ft Viráglocsoló 40,40 Ft helyett 32,30 Ft Porcelán hamuzó 62,80 Ft helyett 50,20 Ft Vadászkészlet 118,— Ft helyett 94,40 Ft és még több más áru, AMÍG A KÉSZLET TART. (228) r j rWiTH ■ I I “7il »I»] p ■ I » * v I ■! I I til ___A á Kongresszusa előtt az SZKP

Next

/
Thumbnails
Contents