Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 14. Mire telik • Lakás • Fűtőmű • Vendéglátó-kombinát Hány millió forinttal gazdálkodik a város 1981-ben? Mire költik a fejlesztési alapokat? Hogyan rangsorolják a legfontosabb beruházásokat, fejlesztéseket? Ezekre kértünk választ a városi tanács vezetőitől. az idén? Átadás előtt a Felszabadulás lakótelepen épült lakások. (J. L. (elv.) Nem fekszik el... NEM ÜJ FELISMERÉS: az emberek hangulatát, közérzetét befolyásolja, hogyan intézik ügyes-bajos dolgaikat. Ezért az ügyintézés egyszerűsítése, az emberséges bánásmód a tanácsi munka minőségének egyik fokmérője, és politikai kérdés is. Hogyan felelnek meg az igénynek a városi tanács különböző osztályai? Egy év alatt 15 ezer ügyirat fordult meg a városi tanácson, amelyekre 2500 határozatot kellett hozni a tanácsi szakembereknek. Az ügyintézés fejlődését jelzi, hogy az ügyek 97 százalékát első fokon sikerült lezárni, s viszonylag kevés esetben vált szükségessé a további ügyintézés. Tizenötezer határozatjel- legű okiratot, különböző igazolást is kiadtak a tanácsi szervek egy év alatt — a már említett 15 ezer ügyirat „fogadáson” kívül. Sajnos, a korszerűbb ügyintézés és ügyfélszolgálat feltételeit csak az új tanácsháza megépítésével lehet megteremteni. Az elképzelések megvannak, az épület tervezésénél ezzel az igénnyel is számoltak. Mit lehet tenni addig? Hogyan lehet csökkenteni a felesleges járkálást, hisz a belvíz károsító hatására, alig két-három tanácsi hivatali szoba maradt meg a régi tanácsházán. Az épület nagyobb részét életveszély miatt le kellett bontani. Jelenleg hat különböző helyen vannak a tanács osztályai. Ezért valamennyi osztályhoz eljuttatták például az adócsekkeket, hogy a legközelebb eső osztályon bárki kaphasson ezekből. Fő feladatuknak tekintik a tanácsi vezetők a jobb tájékoztatást, hol, milyen ügyekben járhatnak el a városlakók. Az üzemek, vállalatok, intézmények falitábláin is közzétették a tanácsi fogadóórák idejét és helyét. Három nagyobb üzemben, a Vulkánban, az Izzóban és a BEAG-nál van munkahelyi jogsegélyszolgálat. A tanácsi alkalmazottak a korábbinál szorosabb kapcsolatot építenek ki a jogsegélyszolgálatokkal és arra kérik a városlakókat, vegyék igénybe a munkahelyi jogsegélyszolgálatot. TÁJÉKOZTATJÁK a város polgárait az új szervezeti és működési szabályzatban rögzített tisztségviselői fogadóórákról is, melyeket ezután hétfői napokon tartják reggel 9-től 12 óráig. A városi tanács titkára január 19-én, a tanács elnöke január 26-án, a tanács elnök- helyettese február 2-án tart fogadóórát a városi tanácson lévő hivatali helyiségében. Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Mérsékelni a különbségeket Az idei költségvetési és fejlesztési alapokról elmondták; a lehetőségeken belül nagy hangsúlyt kaptak a társadalompolitikai követelmények, az ellátási különbségek mérséklése, valamint a kiemelt feladatok. Ennek megfelelően az alapvető egészségügyi ellátás, az általános iskolás gyermekek oktatási - nevelési feltételeinek javítása, a város köztisztasága, a környezetvédelem, illetve minden fontos területen a korlátozott mértékű előrelépés kapott elsőbbséget a tervezési munka során. A város költségvetése az intézmények fenntartását szolgáljá. Ez az összeg 1981- ben 159 millió 524 ezer forint, amely 20 százalékkal haladja meg a tavalyi költség- vetés eredeti előirányzatát. Az összes költségvetési előirányzat mintegy 80 százalékát egészségügyi, szociális és kulturális feladatokra költik. Az egészségügyi és szociális ellátásra 65 millió forint áll rendelkezésre, amely természetesen magában foglalja az egészségügyi dolgozók évi 5 százalékos bérfejlesztési előirányzatát, az 5 százalékos gyógyszernorma-emelést és a dologi kiadások költségeit is. A legtöbb pénz a városi kórház működéséhez szükséges, ez 1981-ben több mint 44 millió forintot tesz ki. A szakorvosi rendelés költségei 4,4 millió forintra, a bölcsődék fenntartása szintén 4,4 millióra rúgnak, míg a körzeti egészségügyi szolgálat 1,3, a közegészségügyi és járványügyi szolgálat 1,2 millió forinttal részesedik az összegből. De gondoltak a mozgószakorvosi, az iskola-egészségügyi, az üzemegészségügyi, valamint a körzeti gyermek- orvosi szolgálat fejlesztésére is. A szociális gondozás 1,7 millió, az öregek napközi otthonának fenntartása mintegy 400 ezer, a házi szociális gondozás pedig 328 ezer forintjába kerül a városnak. Kultúrára, oktatásra 61,5 millió Kulturális és oktatási feladatokra 61,5 milliós költség- vetést terveztek. A költségek többségét a napköziotthonos óvodák, az általános és középiskolák, az általános iskolai napközi otthonok, tanulószobák, középiskolai diákotthonok és más oktatási intézmények fenntartására használják fel. A művelődési otthon jellegű intézmények 2,6 millió, a közművelődési könyvtárak 842 ezer forint költségvetést kapnak. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági és kommunális feladatokra az előző évinél 6,3 millió forinttal többet terveztek 1981-re, melyet a belvíz- elvezetés, útkarbantartási tennivalók indokolnak. Belvízelvezetésre a tanácsi költségvetésből 4,3 milliót, közvilágításra 2,1 milliót, köztisztaságra 1,8, parkfenntartásra 1,2, utak, hidak rendben tartására 1 millió forintot használnak fel. Beköltözhető jovore A másik pénzforrás fejlesztési célokat szolgál. Az éves fejlesztési alap 68 és fél millió forint, amelynek többsége, 65,9 százaléka állami hozzájárulás. Ez teszi lehetővé, hogy a város előtt álló beruházási-építési feladatokat a lehetőségekhez mérten folyamatosan megvalósíthas-- sák. Mire költik a fejlesztési alapot? 14 millió forintból lakásokat építenek, amelyek azonban csak jövőre, 1982- ben válnak beköltözhetővé. Az idén a tavaly' épített 56 lakás átadására-kerül sor, valamint a 80 belvizes kölcsönnel épülő lakás készül el, s ugyancsak átadnak a lakóknak 44 OTP-s lakást is. Jelentős öszeget fordítanak már Kilencven éve, 1891 januárjában az első komolyabb irodalmi esemény keltett érdeklődést Kisvárdán és környékén: megjelent az első könyv, ami a Berger-féle városi nyomdában készült, ott szedték, fűzték és kötötték. Címe: „Lytton, egy komédiás fiú története”. Szerzője End- refi (Tokaji Kiss Endre), aki „civilben” adóhivatali ellenőr volt Kisvárdán. A kor szokásainak és gyakorlatának megfelelően a művet előfizetés-gyűjtés előzte meg. A korabeli híradás szerint 3000 megrendelő jelentkezett, ez az akkori viszonyokat (ráadásul vidéki viszonyokat) tekintve igen szép. Dicséri a szerzőt az a tény, hogy könyvét a korábban leégett Tokaj tűzkárosultjainak javára adatta ki, tehát a mintegy ezer forint tiszta jövedelem jótékony célra került. az idén a „Vulkán” vasöntödéjével közösen megvalósuló városi fűtőmű építésére, amelyet a piac melletti területen hoznak létre, de még ebben az évben nem készül el a létesítmény. Nyolcmillió forintot költenek az új húsz tantermes általános iskola építésének megkezdésére, hozzálátnak a belvíz miatt használhatatlanná vált tanácsháza építéséhez is. A közérdekű bejelentésekkel megegyezően több mint 2 milliót költenek lakótelepi utak, járdák építésére. Befejezik a Nyerges és Kinizsi utcák közötti csapadékcsatorna építését, megoldják a vágóhíd szennyvízelvezetését és 2 milliót fordítanak a lakótelepi energiahálózat fejlesztésére. A városi tanács beruházási jellegű fejlesztésén kívül más városi építkezésekre is sor kerül az idén. Átadják rendeltetésének az ÁFÉSZ vendéglátó-kombinátját, amely a Szabolcs Áruház mellett épül 36 milliós költséggel. Ezeradagos konyha, önkiszolgáló és külön rendezvényterem, presszó és cukrászati termelőüzem kap helyet a vendéglátó-kombinátban. A Főtéren épülő lakások földszintjén is több szolgáltatóegység nyílik meg: itt kap helyet a gyógyszertár, a férfi-női divatszabóság és -szalon, fodrászüzlet, tv-rádió javító műhely, órajavító, virágbolt, s néhány áruda. A másik főtéri épület alatt pedig új ABC-áruházat nyitnak. A mű meséje röviden: Lytton, a komédiás fiú és Erzsiké, Virág István bán vári öreg bíró érzelmes leánya megszeretik egymást ábrándos szerelemmel, de egymásé nem lehetnek. Lytton lezuhan a trapézról és meghal. Erzsiké csendes őrület áldozata lesz. Érdekes képet kapunk az utazó komédiás csapat karavánjáról, a Kék kecskében mulatozó társaság vidékies ízű duhajkodásáról, a cirkuszba gyülekező közönség bevonulásáról és elhelyezkedéséről. A kisvárdai sajtóban csupán egy hirdetés ízű rövid kritika jelent meg a műről, egy másik oldalon viszont megjegyzik: „... a könyv nyomdai külső kiállítására nézve konstatáljuk, hogy sokkal szebbnek kellene lenni, mint amilyen”. Nyéki Károly Lytton, a komédiás Az első könyv Aranyoklevelesek A közelmúltban ünnepelte 30 éves jubileumát a Kisvárdai Pedagógus Kórus. A kórus 1950 őszén alakult „Kisvárdai Pedagógus Kamarakórus” néven, a járási művelődési házban és az akkori tanítóképzőben — mostani Császy László Szakközépiskola — tartották a próbákat. A kórus vezetője Vass János zenetanár volt, aki 1967- ig vezette az együttest. Első nyilvános fellépésük 1951 februárjában volt a szakszervezet által rendezett műsoros esten. A kórus 1954-ben kibővült a járásban dolgozó pedagógusokkal. Kezdetben az általános iskolai nevelők mellett jelentős számban kapcsolódtak be a középiskolai nevelők is. A sok szép, helyi szereplés mellett a megyei és országos találkozókon is sikereket értek el, s ezzel is hozzájárultak a város zenei életének gazdagításához. A kórus több alkalommal nyert arany oklevelet a különböző kulturális szemléken. Fennállásuk 15 éves évfordulóján — 1965-ben a művelődésügyi miniszter a „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesítette őket. A kórus vezetője Vass János 1967-ben bekövetkezett halála után ismét férfi kamarakórussá alakult a társadalmi temetések zenei ellátására a város és a járás területén. Jelentős változás történt a kórus életében, amikor a várossá nyilvánítás ünnepségeire a művelődésügyi osztály újjászervezte a teljes vegyes kórust. 1970. április 1-én a városavató ünnepségen nagy sikerrel mutatkoztak be. A kórus vezetője Somorjai G. Lehel, a zeneiskola igazgatója lett. Azóta a kórus a városi hangversenyeken kívül a kóruspódium hangversenyeken 1972-ben, 74-ben és 77-ben szerepelt. A rádiófelvételeket több alkalommal sugározta a nyíregyházi és a Kossuth rádió. Az énekkar rendszeresen részt vett a Szabolcs-Szatmár megyei Kiváló Kórusa hangversenyeken, a nívódíjas kórusok megyei bemutatóin. 1973 óta minden évben kórustalálkozón mutatkoznak be a „Felső-szabolcsi napok” műsorában a Várszínpadon. Sikeres szereplések állomásai voltak az országos pedagógus kórusfesztiválok Debrecen, Pécs, Sopron, Szombathely városokban. Részt vett az 1977-ben és 79-ben a II., III. Alföldi Pedagógus Kórusok találkozóján Szolnokon, három alkalommal Tiszavasváriban a Tisza-parti dalos találkozón. A z országos minősítő versenyeken 1972-ben ezüstkoszorú, 1974-ben ezüstkoszorú diplomával, 1976-ban aranykoszorú fokozatot ért el az énekkar. 1974 őszétől kezdve a kórus vezetését Fehér Ottó, a tanárképző főiskola tanára vette át. (vincze) Kopogj, este tízkor is... Új tanácstag az OTP-s házból Jó érzés, ha az embert ismerik lakóhelyén, mert őslakó, vagy munkája, s egyéb „szereplései” sok emberrel összehozzák. Lőrinczy Gyula a város egyik fiatal, 29 éves tanácstagja ilyen ember. Itt született — szülei nyugdíjas pedagógusok. Az érettségi után vendéglátóipari főiskolára jelentkezett, de nem sikerült bejutnia. Cukrász lett — azóta a mesteri fokozatot is megszerezte. Naponta százak és ezrek találkoznak készítményeivel. S még egy titka van a népszerűségének: játszik egy amatőr tánczenekarban is... Az áfész cukrászati üzemében találtuk meg, ahol ma még nagyon mostoha körülmények között dolgoznak a cukrászok, de a nyáron átköltözködnek az új vendéglátókombinátba. Lőrinczy Gyula nagyon szereti a szakmáját, pedig sok olyan munkát kell még egyelőre kézi erővel végezni, amit az új cukrászati üzemben már gépek segítenek. A' napi fárasztó munka után várják őt. is a tanácstagi tennivalók, amiről így beszélte — Jólesett, hogy rám gondoltak és engem is megválasztottak a tanácstagok közé, de bevallom, nem nagyon gondoltam arra, mit is kell majd csinálnom. A Felszabadulás úti lakótelep 10. számú házában lakom, 84 családdal együtt. Ez egy OTP- ház és a legnagyobb gondunk, hogy nem szívesen vállalják a lakók a közös megbízott tisztét. Most ugyan elvállalta egy nyugdíjas bácsi a közös ügyek intézését, de a legjobb mégis az lenne, ha lakószövetkezetté alakulna a ház. Néhány an még húzódoznak. Milyen ügyes-bajos dolgok adódnak a házban? A lakók többsége fiatal, 30 és 40 közötti, így különösebb korosztálybeli ellentétek nincsenek. Akad viszont, akárcsak másutt, hangosabban magnózó, rádiózó, tévéző lakó, aki nem mindig gondol a másik nyugalmára. De nem is ilyen ügyekben kellett „bíráskodnia” a fiatal tanácstagnak. — Az épület közelében telefonkábelt építettek, de a megbolygatott betonjárda helyrehozásáról megfeledkeztek. Nem akadt gazdája. A következménye az lett, hogy az esővíz ellepte a pincét, úgy kellett vödrökkel kihordani a vizet. Mindig beosztottuk, ki következik. Az lenne az első tanácstagi sikerem, ha el tudnám intézni, hogy ez az állapot ne ismétlődjön meg. Lőrinczy Gyula úgy folytatja: örülne, ha tudna segíteni bármilyen közös ügyben azoknak, akik bizalmukkal megtisztelték. Mint fiatal tanácstag azonban még tapasztalatlan, idő kell hozzá, hogy eligazodjék, miben és hogyan segítheti a legjobban a közös ügyek előbbrevitelét. Mit szeretne? Tisztábbnak látni a városát, amely még valamennyi tanácstagtól több munkát kíván. — Egyet már az elején tisztáztam, amikor megválasztottak. Minden lakónak megmondtam, amikor otthon vagyok, akár este tízig is kopoghatnak, nem zárom be az ajtót senki előtt. (P)
