Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
1981. január 11. OQ Nagy ígéret volt 60 éve született Kondor György A művész önarcképe. A cím fölötti grafika címe: Tanuló elvtárs. Fájdalmasan rövid életút, mindössze 24 esztendő adatott neki teljes sorsként, jószerivel annyi sem, mint amennyi ma á művészi útnak induláshoz szükséges. Különös dolog leírni: Kondor György, a rendkívül tehetséges, mártír festőművész még csak most lenne 60 éves. 1921. január 5-én született, s életútja úgy alakult, hogy gyerekfejjel már egy óbudaT gyár textiltervező gyakornokaként tartotta fenn magát. Közben szorgalommal és tudásvággyal tanult. Tizenöt esztendősen Vaszary János növendékeként részt vett a Nemzeti Szalon 1936-os tárlatán. Ekkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak és részt vállalt az Országos Ifjúsági Bizottság szervező munkájában. Az illegális Kommunista Pártba Goldman György hatására kapcsolódott be. Politikai és agi- tatív tevékenysége mellett látogatta a Szocialista Képzőművészek Csoportjának összejöveteleit, _ majd annak megszűnése után, 1940-ben, Nolipa István Pállal és Kania Istvánnal egyik kezdeményezője a csoport újjászervezésének. Az 1942-ben rendezett és hamarosan betiltott Szabadság és Nép kiállítás után letartóztatják és államellenes izgatás vádjával háromévi fegyházra ítélik, majd Da- chauba hurcolják. A tehetséget tudjuk, nem az osztályheiyzet határozza meg, de tartalmát és irányát már igen. Kondor György művészetének értékét sem a sorsa adja: a művészi érték teszi sorsát még izgalmasabbá. Kondor György 5 nappal 24. születésnapja után, 1945. január 10-én Dachauban halt mártírhalált. Nem a kegyelet, hanem a jószerivel 3—4 zaklatott, ezerféle rettegést vállaló év alatt létrehozott művei fogalmaztatják meg, hogy Kondor György a magyar képzőművészet egyik nagy ígérete volt. Fantasztikus, hogy szinte autodidakta módon mennyire elsajátította a festői látás és komponálás lényegét, gondolatait milyen határozott és nyers erővel alakította képpé. Az a néhány munka, ami az utókorra maradt, fájdalmas torzó, ám ugyanakkor kétségbe- vonhatatlanul a magyar képzőművészet derkovitsi hagyományait folytató alkotásai közé tartozik. Medgyessy-centenárium Ha Debrecen nem is igyekezne mostanában annyira illő és megérdemelt helyére tenni Medgyessy Ferenc szobrait, akár közterein, akár a Déri Múzeumban, e két tulajdonnév: Debrecen és Medgyessy egyet jelent. Medgyessy és Debrecen kapcsolata mélyebb, semmint az anyakönyvi kivonat mutatja születési helyét, s 1881. január 10-ét jelezve születése napjának. A pályaválasztás, az elhi- vatás, a küldetés legszebb levelét talán Medgyessy fogalmazta meg, 1905-ben. Orvosnak neveltették. A természet szeretetében, megfigyelésében, az emberi test csodálatában nőtt fel. Testvére, Gábor, orvos lett, de Medgyessy jól tudta, hogy közepes doktor vált volna belőle. Két urat nem akart szolgálni: a megalkuvó megélhetést és a kedvtelésből végzett szobrá- szatot, s nem akart sem birtokot, sem házat, megvetette az egymást taposó-maró pénzhajhászokat. Jól látott Medgyessy: szobrász lett: „Akármilyen pályára mentem volna, csak ide lyukadtam volna ki, ahol vagyok”. Voltak nagy elődei szobrászatunkban, a lőcsei szárnyas oltárt faragó Jakab mester, a Szent György szobor megálmodói: a Kolozsvári testvérek, kis táncos terrakotta figuráival Izsó Miklós, Kolozsvári Mátyás szobrával Fadrusz János, — valameny- nyien szoros kapcsolatban álltak koruk európai művészetével, ez a kapcsolat Med- gyessynél is nyilvánvaló. Nem véletlen, hogy a debreceni Déri Múzeum előtt fekvő négy szobrára 1937-ben, a párizsi világkiállításon, Maillol és Despiau jeles francia szobrászok javaslatára nagydíjat kapott. A mi szépségeszményünk nem a mozicsillagok karcsúsága volt, de Medgyessy felfedezte számunkra, hogy erőteljesebb formákban meg lehet mutatni az emberi, a Sikeres életút állomása Rátonyi József nyíregyházi kiállításán A napokban nyílt meg Rátonyi József szobrászművész kiállítása a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A kiállítási programból kiemelkedik ez a tárlat sajátos formája miatt. Rátonyi és a múzeum szerződést kötött, melynek alapján a művész 3U darab művét a Jósa András Múzeumban letétbe helyezi. A letéti szerződés érvényén belül a múzeum a műveket kiállítja a megyeszékhelyen és más városokban. Rátonyi szobrai között» megtaláljuk a pályakezdő művész tanulmányfejeit, színezett terrakotta portréit, az elmúlt évtized számos jelentős alkotását. A kiállítás egy sikeres életpálya indulását tükrözi. A művész nyíregyházi kiállítása rendezésekor volt harmincnyolc éves. Budapesten született, majd a képművészeti gimnáziumból a főiskolára vezetett útja. Mesterei Somogyi József, Szabó Iván és Pátzay Pál voltak. A főiskola elvégzése után egy-két évi alkotószabadsággal megszakítva tanít, volt mesterei tanársegédjeként, majd társaként. Még nincs negyvenéves és a fiatal szobrászok már mesterükként tisztelik. ^Rátonyi nem a divatnak köszönheti sikerét. Mestereit követve vallja, hogy a szobrászat folytatás, alapja a valós élet, a látható világ. Szobrai látványélményből komponált, sajátos formarenddel szerkesztett művek. Nagyon jó érzékkel komponálja a tárgyakat, alakokat egy-egy plasztikai egységgé. Elsőként a magyar szobrászatban ő készített fákkal, állatokkal, emberekkel szervezett térrendszereket. E több figurás alkotásai szinte drámai színpadképek. Van érzéke az egymás ellen feszülő indulatok hang nélküli formai dra- matizálására. Csődöreinek harca kétszemélyes színpadi mű dialógusának feszültségét idézi. Igaza van, mikor figuráit nagy gesztusokkal ábrázolja. Szobrászatával a világba kiált — kiáltja az őszi csendet, az utolsó őszi napsüRátonyi József: Figurák kosztümben. (Elek E. felv.) tést, a Viharfelhőket és a tükröződő tájat. Kiállításának gazdagsága témái változatosságán túl a technika változatos alkalmazásával: a hegesztés, öntés, és primer mintázás megany- nyi formájával lesz teljes. A teljesség, a fiatalság totalitása az ami megkap a kiállított tárgyakat szemlélő sétánkban. Tíz gazdag év. Jól sáfárkodott tehetségével Rátonyi. Több jelentős díj és köztéri szobor jelzi még ezt az utat. Főiskolásként készítette társadalmi munkában a diósgyőri vasgyárban öntött mátészalkai Mosolygó-szobrát. Majd Nyírvasváriba Vasvári Pál-portrét, Vajára Bercsényi Miklós és Bercsényi László szobrát, Nyíregyházára Lenin domborművét, és a napokban kapott megbízásra Bessenyei- síremléket, Nyírbátorba Bá- thori István-portrét, Vencsel- lőre díszkutat, Szigetvárra Kapoli, Debrecenbe Kölcsey, Hévízre Csokonai portrékat készített. Nagyatádra, Bala- tonlellére, Újpalotára, Bajára, Budapestre is került egy- egy szobra. örömmel üdvözöljük e sikeres életút állomásaként e kiállítást, és azt a gesztust, mellyel a Jósa András Múzeum lett letéteményese a fent említett gazdag tíz alkotó év harminc szobrának. Tóth Sándor Móricz Zsigmond szobra — még Medgyessy Ferenc műtermében. „szellemi kiválóság” szépségeit. Alakjaiból sugárzik az a humánum Is, amit ő az antik szobrászatban oly sokra becsült. Üj korszakot teremtett. És vállalta apjának írt jóslatát: olyan szegény volt, amikor megházasodott, hogy gyakran olcsó zöld almánál egyebet nem ettek, és nem telt neki telekre, házra. A Százados úti művésztelepen élt, szerény környezet, de a népművészet remekei és Egry József, Nagy István, Derko- vits, Rippl-Rónai, Holló László, Borsos Miklós művei között. Soha le nem tért vállalt útjáról. Szakított a századelő szobrászi illúzióival, s helyettük felmutatta a valóságos, a dolgos ember szépségeit, felemelte a realitást eszményeink magasába. Koczogh Ákos Hungarian Blues Bródy János nagylemeze Ha össze kellene állítani a hazai pop-beat „nagy öregjeinek” arcképcsarnokát, Bródy János mindenképpen az elsők között szerepelne. Csak azt lenne nehéz eldönteni, hogy zeneszerzőként, szövegíróként, avagy előadóként szerzett maradandóbb érdemeket. Azt hiszem, e három terület az Illés-, majd a Fonográf együttes kiváló muzsikusánál szorosan összeforrt. Számos emlékezetes sláger tanúskodik a kiváló komponista erényeiről, dalszövegei — nevezzük találóbban és hitelesebben így: versei önállóan is értékkel bírnak. Sokoldalú zenészként mutatkozott be a pódiumon, lemezeken. Bródy Jánost, az énekest a könnyűzene hívei jó tíz évvel ezelőtt a Mákosrétes című slágerrel kedvelték meg. Azóta csak elvétve hallottunk egy-egy Bródy tolmácsolta számot. Éppen ezért ritka csemegének számít a napokban megjelent Hungarian Blues című album, amelynek zeneszerzője, szövegírója és előadója Bródy János. Ki miért szereti ezt a sokarcú muzsikust? A vélemények — korosztálytól függetlenül, s ez manapság ritka eset — általában megegyeztek: szuggesztív egyéniség, állandóan újulni tudó muzsikus. Nincs különös hangja, de kedvesen megszólaltatott dalai érzelmileg — nem hatásvadász módon! — lenyűgözik az embert. Az előadó első önálló nagylemezét végighallgatva csak megerősíthetjük a felsorolt érdemeket. A tizenegy dal gondos zenei szerkesztésben került a fekete korongra. Az indítószám (Személyi igazolvány) sztorija rövid életrajz körül bonyolódik, de tulajdonképpen a komoly és komolytalan dolgok, problémák felcserélhetőségét, rokonságát járja körbe a Bró- dytól megszokott szellemes, egyszerű fordulatokkal. A Filléres emlékeim dallamát már régóta megkedveltük, nosztalgikus, de ízléses hangvétele a hosszú ideig népszerű slágerek sorába emelte. Igen érdekes a nyolcvanas évekre aktualizált dallam és szöveg ötvözése a K. Kata balladája című szerzeményben. A B oldal első kompozíciójában (Földvár felé félúton) Bródy zongora, gitár és pedaal-steel hangszeren is játszik. Egy kedves szerelmi történet felelevenítése a dal. Tulajdonképpen semmi különös, de ezt az előadó olyan bájosan tálalja, hogy muszáj odafigyelni. A címadó Hungarian Blues zenei játék, amely a cigányzene mindenekfölötti népszerűségének ad fricskát. A fúvósvokál festi a Maszkabál alaphangulatát, amely a hatvanas évek farsangi mulatságaiba röpít vissza. A színes zenei kaval- kád átmegy a Mama kérlek kezdő akkordjaiba. A dal Koncz Zsuzsa révén vált slágerré, de Bródy előadásában új színben pompázik a jól ismert melódia. A szép emberi érzelmeket bogozó kedves dal zárja a remekül sikerült önálló albumot. Fekete Sándor
