Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1981. január 1. □ MESZES ABLAK AZ ELEGÁNS NEGYEDBEN Lakások üresen Elegáns negyednek számít Nyíregyházán az Ifjúság utca környéke. Különösen az utóbbi években épült, kétszintes sorházakat nézik meg a járókelők. S az egyik lakás láttán több éve bosszankodnak. Ugyanis az emeleti ablakok azonmód meszesek, látszik, hogy az új házban még nem lakott senki. Tisztázatlan tulajdonjog A tanácsok a megmondhatói, hogy falun és városon hány lakásigénylőt tartanak számon. Minél nagyobb a település — bár erre nincs ilyen szabály — annál több azoknak a száma, akik albérletben húzódnak meg, a lakásra várók listáját szaporítják. — A jogszabályok lehetővé teszik, hogy az, aki szolgálati lakásban lakik, vagy akár tanácsi lakásban él, annak a munkahelyén kívüli helységben legyen egy személyi tulajdonú lakása — fogalmaz Kovács Mihály igazgatási osztályvezető a Nyíregyházi Városi Tanácson. — A gyerekek felnőttek, elköltöztek. Az öregek kihalnak a régi lakásból. Több örökös van, sokszor nehezen megy az eladás. És sok olyan telek is van, ahol a tulajdonjog tisztázatlan — mondja ugyanerről Miklós Elemér városi tanácselnök-helyettes Vásárosnaményban. Jövedelmező albérlőtartás Az üresen álló lakások valamiképpen bosszantják azt, aki látja az értékek ily módon való pazarlását. Megeshet ez egy öreg háznál éppúgy, mint egy frissen épültnél. Csakhogy az okok többnyire mások városon, mint faluhelyen. — A főiskolások tudják a legjobban, hogy milyen albérletet jelent egy OTP-s vagy szövetkezeti ház. Akad olyan is, amelyben nyolc diák lakik, jó hasznot hozva a tulajdonosnak — kezdi egy volt albérlő. Sóstói úti címet mond, majd a Krúdy Gyula és a Garibaldi utca közötti lakótelepet említi. A tulajdonos évekkel ezelőtt vagy a maga, vagy a gyermeke nevére befizetett, kivárta, amíg felépül a ház. Esetleg korábban még számított rá, hogy beköltözik, de amíg nincs a lakásra szüksége, addig jobbnak látja a kamatokat is visszafizető albérlőtartást. (S az ellenőrzés nehézségei miatt nyilván nem annyi adót fizet, amennyit á rendeletek előírnak.) — Tulajdonképpen az a kisvárdai orvos, aki megvette ezt a társasházrészt, nem üzletel. Ha már három évig nem költözött be, akkor nincs rá szüksége. Ügy tűnik, eladja a lakást — egymillión felül — mondja az egyik szomszéd az Ifjúság utcán. Kanadában a gazdája — Az ingatlan-nyilvántartás címén hivatalból indítunk póthagyatéki eljárást azoknál a házaknál, telkeknél, ahol a tulajdonjog nincs rendezve — magyarázza Szabolcsi Tibor, a földhivatal munkatársa, aki éppen Tiszaszalka egységes nyilvántartásán dolgozik. Tiszaviden, a főutca kanyarjában például egy olyan lakás áll üresen, amelynek a gazdája Kanadában lakik. Éppen volna, aki vevőként jelentkezne, de amikor meghallja az ügyintézés bonyolultságát — hiába a szomszéd községben lakik az egyik testvér — inkább visszalép a vásárlástól. Sokkal egyszerűbb új telket keresni, s azon-építkezni. — Van bizonyos telekigény a községben — folytatja a tanácselnök. — Csakhogy ahol sok a tulajdonos, nemigen lehet minddel megegyezni, nehéz az ügyintézés. Még a tanácsnak is kevés a lehetősége, hogy mindent utána mérjen. Kedvezményes akcióban Az előbbiekből úgy tűnik, hogy a kis falvakban előbb- utóbb az enyészet várja az üresen hagyott lakásokat. A város közelében viszont ellentétes folyamat indult meg. A nyírszőlősi határban, a Csongor utcában messziről látszik az egyik ház piszkos ablakain, hogy nemigen laknak benne. Az udvar mégis mozgalmas. Tyúkok kapir- gálnak, disznó röfög. — Mert jobb a városi házban élni, csakhogy nehezen lehet megélni — játszik a szavakkal egy idős ember. Azokra a fiatalokra céloz, akiket a munkahelyük már a városhoz köt,' míg a tanyasi ház a kerttel együtt kiegészítő jövedelmet hoz. Az épületben nagyszerűen lehet tárolni az almát, szünidőben a gyerekek is szívesen kinnmaradnak, egyébként pedig csalogat a bérházi összkomfort. — Felmérjük a külterületi üres lakásokat — mondja a tanácson Kovács Mihály. — Van egy olyan terv,. hogy kedvezményes akcióban kapnák meg őket a rászorulók. Oroson például húsz ilyen házat is találtunk. Á pénz „beszél"...? A lakásgazdálkodás új, s még újabb rendelkezéseinek naprakész ismerete sokszor még a tapasztalt tanácsi dolgozókat is próbára teszi. Pedig a jogalkotás csak próbálja követni az élet változásait. Sokszor valóban a szó szoros értelemben követi őket, amennyiben a rendeletek elavulnak, gátolják a nagyobb forgalmat. A személyi tulajdonban lévő lakásoknál az a legfontosabb tudnivaló, hogy egy család csak egy lakóházzal rendelkezhet. Csakhogy ha valaki örököl mondjuk egy harmadrész házat, akkor éppen neki kötelessége egy éven belül eladni, vagy a testvérének? Egyáltalán nyomon tudják követni az ilyen változásokat? Kérdések, amelyeket tovább lehet sorolni. A városi visszás helyzetekben pedig sokszor a pénz „beszél”. Amennyiben egy- egy új társasház építéséhez, de még a lakásépítő szövetkezeti formához is százezrek kellenek az induláskor. Még akkor is, ha az illető a legmagasabb kölcsönt kapja, a gyermekekre szociális kedvezményt számolnak el. A lakásigénylők ezrei közül igencsak kevesen vannak, akik hirtelen százezreket tudnak előteremteni. S itt jön az ellentmondás: akinek sok pénze van, az még a kedvezményt is megkapja, s az már kevésbé ellenőrizhető, hogy mikor fog gazdát cserélni — jóval magasabb áron — a nem, vagy alig lakott új ház. A nyíregyházi tanács gátat próbál vetni az ügyeskedésnek. Az OTP-vel egyezségük van, hogy csak az igényjogosultaknak adnak lakást. A lakásépítő szövetkezetnél most szeretnék módosítani a megállapodást, hogy ne csak a tagokat jelöljék ki, hanem valamiféle igényjogosultsági sorrend is legven. Lányi Botond Architektúra a nyíregyházi Kossuth utcán. (Jávor L. felv.) •HOGY ÚJRA DOLGOZHASSANAK... Sajnálat helyett - segítség! Orvos, beteg, gyógytornász a szabolcsi mozgássérültek beillesikedési lehetőségeiről Az ENSZ a rokkantak évének nyilvánította 1981-et. Ezzel is mozgósít a rokkantsággal járó gondok megoldására, enyhítésére. Az egyik legfontosabb tennivaló: a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációja. Hazánkban is orvosok, pszichológusok, közgazdászok sürgetik a rokkant emberek munkába állítását, a rehabilitáció emberi és gazdasági szükségességét. Az országgyűlés legutóbb is számos konkrét javaslatot tett a sérült emberek testi-szellemi egészségének helyreállítását, munka- képességük visszaadását, fel- használását illetően. A rokkantak egy jelentős csoportját alkotják a mozgássérültek. Megyénkben több ezerre tehető a számuk. Rehabilitációjuk csak részben megoldott. Számos feladat vár tehát a közeljövőben megalakuló érdekvédelmi szervezetükre: a Mozgássérültek Szabolcs- Szatmár megyei Egyesületére. A kórház igen! És a munkahely? — A mozgássérültek orvosi rehabilitációja megyénkben biztosított — említette elöljáróban dr. Magyar János megyei főorvos. — A jövőben további fejlődés várható, amikor is a megyei kórház építkezésének második üteme befejeződik, egy önálló rehabilitációs osztály is nyílik. A mozgássérültek munkahelyi rehabilitációja azonban korántsem megoldott. A munkahelyek nem viselik szívükön ezeknek az embereknek a sorsát, pedig átképzéssel mindenki számára meg lehetne találni a megfelelő munkakört. A mozgássérültek megyei szervezetének megalakulása bizonyára hathatós segítséget fog majd nyújtani. Több mint egy éve működik Nyíregyházán az Országos Orthopédiai Intézet or- tetikai-protetikai team szak- rendelése dr. Golenyák Béla adjunktus vezetésével: — Feladatunk az orvosi rehabilitáció, amely már itt, a kórház baleseti sebészetén elkezdődik — említi. — Az egységes orvosi szemlélet biztosítja, hogy a sérült a műtét után optimális körülmények között indul. Ez nagyon lényeges, mert a baleset, vagy más ok miatt sérült ember tovább akar élni és nem közömbös számára, hogyan tovább. Közlekedés, mozi, lakóház Ma már 360 nyilvántartott betegük van, akik rendszeresen visszajárnak a szakrendelésre, kontrollvizsgálatokra. Sajnos egy igen szűk helyiségben kell dolgozniuk, ahol nincs alkalom például a négyszemközti beszélgetésekre. Ez pedig nagyon fontos volna, mert ezek az emberek lelkileg is sérültek. Jóindulatú segítségre van szükségük, nem kritikátlan gyámkodásra, és sajnálatra. E téren a társadalomnak még sok tennivalója van. Például gondolni kellene a mozgássérültekre a közlekedésben, a kulturális intézmények, a lakóházak tervezésénél. A mozgássérültekkel való törődés tehát állandó peímanenciát igényel. A mozgássérülések jelentős része reumatikus megbetegedésekből származnak. Nyíregyházán a megyei kórházban 1968 óta működik önálló, reumaosztály. Az itt folyó rehabilitációról dr. Papp Tibor megyei reumatológus 'szakfőorvos a következőket mondja: Széles körű tennivalók — A reumás megbetegedések kétharmad része idült, kiújulásra hajlamos. Míg a többi mozgássérült megbetegedésnél egy kialak. lt állapottal állunk szemben, addig a reumás megbetegedéseknél a változással kell számolnunk, ezt egy folyamatnak kell tekintetünk. Így tehát a rehabilitáció gondozási feladat is, állandó korrekciót igényel. A sérülteket visszarendeljük, állapotukat figyelemmel kísérjük. Az orvosi, munkahelyi és szociális rehabilitációjuk csak így oldható meg. Az orvosi rehabilitáció mellett meghatározzuk, hogy milyen munkát végezhet a sérült. Ehhez kapcsolatot kell tartanunk a munkahelyekkel. A reumás mozgásszervi megbetegedések rehabilitációjának sajátossága az üzemorvosokkal való állandó kapcsolattartás, valamint a bedolgozói munkalehetőségek felkutatása. Sajnos a foglalkoztatási rehabilitáció itt a megyében, de országosan sincs megoldva. A megyei kórházban a jövőben megnyíló rehabilitációs osztálynak lesz egy reumarészlege, ahol az elkezdett rehabilitáció folytatódik, esetenként átképzéssel is segítik a sérült munkába állását. A termálvizek racionális felhasználása terén is vannak kiaknázható lehetőségek — úgynevezett „nappali” kórházak létrehozásával. Szintén távlati terv: a megye többi kórházaiban is — a belgyógyászati osztályokon belül — létre kell hozni reumaprofilú részlegeket. Vajon a munkahelyi, szociális rehabilitációról hogyan vélekedik egy illetékes, Nyárádi László? Állásért kilincselnek 1978-ban vasúti baleset következtében mindkét lábomat elvesztettem. Az AGROBER- nél üzemmérnökként dolgoztam, és a baleset után is — hosszas orvosi kezelés után — ide jöttem vissza. Ismét tanulok a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán. Én jó helyzetben vagyok, de tudom, társaim közül sokan kilincselnek állásért, és csak hitegetik, végül elutasítják őket. A megyénkben is működő vakok, és nagyothallók egyesületei közel 100 éves múltra tekintenek vissza Bárczy Gusztáv és Semmelweis Ignác jóvoltából. A mozgássérültek egyesületének még alig van múltja, csak néhány városban működik. Rövidesen Nyíregyházán is megalakul,' — ezen fáradozik most Kajati Sándorné gyógytornász. — Az Országos Orvosszakértői Intézet alkalmazásában dolgozom gyógytornászként. Állandó kapcsolatom van a sérültekkel. Például megtanítom őket újra járni. De lelkileg is rendbe kell hozni őket. A tnunkahelyen, az iskolában, a családban, egyszóval az egész társadalomban fokozott figyelmet érdemelnek. Tulajdonképpen ez adott indítékot az egyesület szervezéséhez. Kapcsolatra vágynak A háromgyermekes anya éjszakánként gépelte a körleveleket, 120 mozgássérülthöz eljutott. Jó néhány visszajelzést már kapott: mindegyik biztatás, buzdítás, vágyak megfogalmazódása emberi kapcsolatok iránt. És most hogyan tovább? Helyiség kell, ahol a szervezet működhet, társadalmi munkások, akik segítenek, és még sok-sok patrónus: vállalat intézmény, és tenni akaró emberek, akik elhárítják az akadályokat a dolgozni akaró emberek elől. Soltész Ágnes KM ÚJÉVI MELLÉKLET
