Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 10. OQQQQQ Tárlatok Jelek és jelentések gyűjte­ménye az a grafikai kiállí­tás, amelyet Bak Imre grafi­kusművész szerkesztésében rendezett meg a nyíregyházi városi művelődési központ. Felvonulnak a legősibb írás­jelek, a természeti népek mo­tívumai a modern kor grafi­kai jelzéseiig. Az információ­kat hordozó jelek szerepe napjainkban — az informá­ciórobbanás korában — meg­növekedett. A kiállítás felve­ti azt a gondot; hogyan lehet az információ befogadását, feldolgozását még eredmé­nyesebbé, még gyorsabbá ten­ni. Szintén a VMK-ban látható a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep alkotásaiból vá­logatott tárlat, amely január 9-én nyílt meg. Az elmúlt nyáron már 17. alkalommal alkottak hazai és külföldi fes­tők a hajdúböszörményi mű­vésztelepen. E műhely a mo­dern realista művészek kap­csolatteremtő helye, Vásár­hely és Szolnok mellett mai festészetünk egyik vonulatá­nak őrhelye. E mostani kiál­lításon az utóbbi két évben született, az otthont adó haj­dúsági város tulajdonába ke­rült festmények és grafikák láthatók február 1-ig. Képün­kön: Csizmadia Zoltán: Tük­röződés. Múzeumaink programjából Szabolcs vármegye ezüst étkészlete Néhány szép darab a vár­megye ezüst étkészletéből. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az ál­landó kiállításokon kívül megtekinthető Szabolcs vármegye ezüst étkészlete. A százharminchét dara­bos, féltve őrzött díszes együttes egy múlt századi cseh porcelán étkészlettel látható, mely a közelmúlt­ban vásárlással került a múzeumi gyűjteménybe. Megyénk múzeumai a szo­kott nyitvatartás szerint várják látogatóikat: Nyír­egyházán, Vaján, Nyírbá­torban, Kisvárdán tíztől hatig, Mátészalkán tíztől négyig, Tiszavasváriban és Vásárosnaményban pe­dig tíztől kettőig. KÖKYY Fafaragók kerestetnek Milyen lesz a Népművészetek háza? Népművészetek házává ala­kul át a nyíregyházi városi művelődési központ Lenin téri épülete. Bár az új me­gyei művelődési központba csak az év negyedik negye­dében költözhetnek át a vá­rosi művelődési központ munkatársai. Itt tartják majd a tanfolyamokat, itt találkoz­nak majd egymással az egyes díszítőművészeti ágak műve­lői. A: hímzők, a szövők, ä -fa-: zekasok képzése, továbbkép­zése, illetve a szakkörök ve­zetőinek felkészítése folya­matos, hozzájuk' csatlakozik majd a keramikusok csoport­ja, később pedig a bőrműve- sek is. Jelenleg a legna­gyobb erővel a fafaragók fel­kutatásán dolgoznak: keresik azokat a fafaragókat, akik kedvtelésből ezzel a művésze­ti ággal foglalkoznak és nem tagjai a Beregi műhelynek. Eddig húszán jelentkeztek a nyíregyházi városi művelő­dési központban, ahol. az ez­után érdeklődőket is fogad­ják. Az első foglalkozást ja­nuár 28-án tartják, 9 órától. A tervek szerint a Népművé­szetek házában több mint há­romszáz amatőr „művészt” foglalkoztatnak majd — sza­bad idejükben. Hanglemez Mesejáték A napokban boltokba került két meselemez. Az egyiken Törőcsik Mari tol­mácsolja Lesznay Anna: A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban, vala­mint Balázs Béla: Kis gyerekeknek kell ezt me­sélni! című történetét. A másik lemez, a „Me­sejáték tanulsága abban summázható, hogy minden egér szereti a sajtot, és egy jó falatért kockázatos kalandoktól sem riad visz- sza. Aranyseprű díj, makramékötés Gyermeküdültetés — télen Kellemesen telt el a téli vakációja annak a huszon­nyolc kisgyermeknek, akik a SZÁÉV sóstói üdülőjébe kap­tak meghívást. Zömmel fizi­kai dolgozók gyermekeinek szervezte a vállalat az egy­hetes üdülést, sok színes programmal. Délelőttönként úszásoktatáson vettek részt a gyerekek, a délutánok pedig játékos foglalkozásokkal tel­tek el, például bábkészítéssel, mesefilmvetítéssel. Az ügye­sebb kezűek megtanulták, hogyan kell készíteni a mos­tanában igen divatos makra­mé kézimunkát. Nagy sikere volt a daltanulásnak, sőt a tisztasági versenynek is, a legtisztább szobák lakóit ugyanis az „aranyseprű díj­jal” jutalmazták. Képünk a Ki mit tud? vetélkedő sze­replőit örökítette meg. Téltoslcirály Régi adósságát törlesztette a könyvkiadás a téli könyv­vásáron. A két világháború közti időszak egyik legnép­szerűbb könyve került új kiadásban az olvasók elé. A 13. század harmincas éveinek Magyarországát, IV. Béla if­júkorát, trónra kerülésének történetét s a tatárjárás előz­ményeit idézi fel Makkai Sándor „T&itoskirály” című regénye. A mozgalmas cse­lekménye, érdekfeszítő könyv emlékezetes perceket szerez­het egykori és új olvasóinak. Csárdás eszperantóul Nyáron nemzetközi tábor Sóstón, gyermekeknek Az eszperantisták a következő nyáron Sós­tón is rendeznek nemzetközi tábort gyerekek­nek. Lehetőség van arra, hogy a későbbiekben Nágykállóban egy új utcát Eszperantó utcának nevezzenek el. A szakszervezetek nje- gyei tanácsa a közeljövő­ben anyagi támogatást is ad a nemzetközi nyelv tanulóinak, művelőinek. Mindez a Magyar Eszpe­rantó Szövetség Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsá­ga által Nagykállóban de­cemberben rendezett Za­menhof-emlékünnepsé- gen hangzott el. Érdekes színfoltja volt az ünnep­ségnek, hogy a leveleki is­kolások eszperantó nyel­ven énekeltek néhány dalt, köztük egy magyar csárdást is. Ebből is kitűnik, hogy a Zamenhof által létre­hozott nemzetközi „mű­nyelv” alkalmas érzel­mek, gondolatok kifejezé­sére. A nyelv egyre in­kább bizonyítja életké­pességét, Különböző nem­zetiségű kereskedők, mű­vészek is használják, mert tárgyalásra is alkalmas, örvendetes, hogy me­gyénkben is egyre na­gyobb tábora van a moz­galomnak. A 121 éve született len­gyel származású Zamen­hof falujában lengyelek, oroszok, ukránok és né­metek laktak. A nyelvi nehézség, a meg nem ér­tés sok baj okozója volt. A híres orvos ezért is szánta rá magát az egysé­ges nyelv létrehozására. A tizes évektől a nyelv és a mozgalom mindig a béke és a népek közötti barátság támogatója volt, most is az. Az eszperantis­ták zöld színű, ötágú csil­lagot viselnek jelvényként. A jelvény viselése sok mindenre kötelez. Gya­korlati hasznát csupán két példával biznyítanánk. A tokiói olimpiát szabolcsi eszperantista is megtekin­tette. A repülőtéren öröm­mel tapasztalta, hogy a ja­pán zöldcsillagosok meny­nyire segítőkészek. A ma­gyar zöldcsillagosoknak a hatalmas világvárosban nem volt szükségük sem tolmácsra, sem idegenve­zetőre, szállást és ellátást is szinte ingyen kaptak. Egy nyíregyházi vasutas Franciaországban tapasz­talta a szinte példa nélkü­li segítséget. Nem kétsé­ges, hogy a Sóstóra érke­ző diákok és tanárok is minden támogatást meg­kapnak a szabolcs-szatmá- ri eszperantistáktól. Lelkes hívei vannak a mozgalomnak a nyíregy­házi tanárképző főiskolán, a 107. sz. szakmunkáskép­ző intézetben, a nyíregy­házi vasútállomáson, Nagykállóban és egyre többen, szerte a megyé­ben. A nagykállóiak pél­dául szovjet, csehszlovák, finn és brazil eszperan­tista társaikkal levelez­nek. Ök (és valamennyi­en) gondolatokat cserél­nek, barátságot ápolnak — jó ügyet szolgálnak. (nábrádi) Üzemi lapokban olvastuk November 10—11—12-én adtak számot megszerzett tu- dásukról-az -Állami Szakmun­kásvizsga Bizottság előtt a’ vállalat által szervezett fel­nőtt vízműkezelő szakmun­kásképző tanfolyam hallga-: tói. A több mint egyéves ta­nulmányi idő alatt tíz tan­tárgyból készültek fel-és hu­szonnégyen tettek sikeres szakmunkásvizsgát. Ebből öten társ vállalati dolgozók. A- vizsgabizottság megállapítása szerint ez a gárda képessé vált az önálló és rendszeres továbbképzésre is, ami ter­melőmunkájuk igényesebb és korszerűbb végzésében is elő­relépést jelent. BALKÄNYI Állami GAZDASÁG Több mint 25 millió forin­tot költött beruházásokra 1980-ban az állami gazdaság. Legjelentősebb munka volt a takarmánykeverő épület elkészítése, amellyel együtt épült meg a központi tehené­szet dolgozói számára egy szociális létesítmény. A köz­pontban átadták a hidegvi­zes kocsimosót, két acélvá­zas gépszint, amely 800 négy­zetméteres alapterülettel nö­velte a gépek tárolására al­kalmas fedett területet. Má­jus végén átadják a gazdaság központjában épülő négy csa­lád igényeit kielégítő szolgá­lati lakást. ZÁHONYI körzeti Átrakó Cigányfórumról ad hírt az üzemi'lap legújabb'száma. A debreceni építési főnökség létszámában 140—150 cigány dolgozik. Ebből közel százan a 3. számú felépítményi épí­tésvezetőségen Tuzséron van­nak. A főrúmjellegű beszél­getésen mintegy hatvanan vettek részt. A vitaindítóból kitűnik, hogy nagyon sokan vannak akik 8—15 éve egy munkahelyen dolgoznak. A fejlődést jelzi, hogy közülük 4 középvezető (előmunkás) került ki, öt szakszervezeti bizalmit választottak és né­gyen kiváló dolgozó kitün­tetéssel rendelkeznek. NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ Rendhagyó ötletnapok megtartására került sor a vállalatnál november hónap­ban olvastuk az üzemi lap legfrissebb számában. Az el­múlt évek hagyományaitól el­térően az ötleteket, javaslato­kat szóban terjeszthették elő áz újítók. Az elhangzott öt­letekről a bíráló bizottság azonnal meghozta döntését, s az arra érdemesek díjazására a helyszínen azonnal sor is került. Rokkantak Á z új év a rokkantak nemzetközi éve lesz az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának határo­zata szerint. Nagy jelentőségű, humánus elgondolás, hogy egy éven át az eddiginél többet és jobban foglalkozzon a világ a rok­kantakkal.^ .r. ­Csak kivételesen súlyos sé­rültek vagy fogyatékosok ese­tében van szükség közvetlen segítségre. Az esetek- nagy többségében az a társadalom feladata, hogy az üzemi, köz­lekedési, lakóhelyi, vagy bár­milyen balesetet szenvedett embereket mintegy visszafo­gadja. Ezt fejezi ki az is, amit a Rokkantak Nemzet­közi Éve Magyar Nemzeti Szervező Bizottságának elnö­ke, dr. Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter javasolt az évet megelőző sajtótájékozta­tón: a megsérült, s addigi munkájukat folytatni nem tudó embereket ne nevezzük csökkent munkaképességű­eknek! Sokkal jobb, kifeje­zőbb a „megváltozott mun­kaképességű” meghatározás. Hazánkban állami és szak- szervezeti eszközökkel segítik a sérült emberek beilleszke­dését. Ez tulajdonképpen ter­mészetes, s külön hangsúlyt csupán azért érdemel, mert az üzemek jelentős részében még nem tapasztalható ha­sonló igyekezet. (V.) Hussen Abdái dollárjai Ozlet a Márka bárban Négyen álltak a bíróság előtt devizagazdálkodást sér­tő bűntett miatt. Még az el­múlt év augusztusában Hus­sen Abdái iraki állampolgár élettársával J. Évával rokon­látogatásra Mátészalkára ér­keztek. Szórakozás közben a Márka bárban Botos József zenész észrevette, hogy a kül­földinél nagyobb összegű dol­lár van. Üzletet sejtve meg­kérdezte az iraki állampol­gárt, hogy hajlandó lenne-e dollárt eladni. Hussen Abdái közölte, hogy 500 amerikai dollárt eladhat. Botos el­mondta, hogy nem neki kell a dollár, hanem egy jó is­merősének, aki Kisvárdán la­kik. Ezután gépkocsival Kisvár- dára mentek, majd Botos az 500 amerikai dollárt magához véve Kovács József műkőké­szítő kisiparost kereste fel. Kovács az 500 dollárért 20 000 forintot adott át Botosnak, aki visszatérve a gépkocsihoz elszámolt a külföldivel úgy, hogy neki is maradt 2500 fo­rintja. Az eljárás során Kovács Józsefnél megtalálták az 500 dollárt és a korábban vásá­rolt 240 kanadai dollárt, va­lamint 100 NSZK-márkát is. Kovács József elmondta, 200 kanadai dollárt Foncsák János kékesei lakostól vásá­rolta 6000 forintért, míg a 100 márkát egy ismeretlentől 1500 forintért. Kovács Józsefnek 42 500 fo­rintba került az üzlet, mert a bíróság 6 hónapi szabadság- vesztésre és 15 000 forint pénz mellékbüntetésre ítél­te, s elveszett a valutáért ki­adott pénze is. Botos Józse­fet 5 hónapi szabadságvesz­tésre és 2000 Ft pénz mel­lékbüntetésre, Hussen Abdáit 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A kiszabott szabad­ságvesztés végrehajtását a bíróság mindhárom vádlott esetében 1 évi próbaidőre fel­függesztette. A márkát eladó Poncsák Jánost 3000 forint pénzbüntetésre ítélték, a le­foglalt külföldi fizetőeszközö­ket pedig elkobozták. Az ítélet jogerős. <m. f.) SZABOLCSI VÍZMŰ

Next

/
Thumbnails
Contents