Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

XXXVIII. évfolyam, 8. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. január 10., szombat AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Apró Antal az NDK-ban Horst Sindermann, az NDK népi kamarájának elnöke fo­gadta Apró Antalt, az országgyűlés Berlinben tartózkodó elnökét. (Kelet-Magyarország telefotó) Öt évre szóló egyezményt írtak aló Bővül az árucsere Csehszlovákiával Pólya M ás ma már a mezőgaz­dasági munka, mint volt 10—15 évvel ez­előtt. A technika hallatlanul gyorsan, magas szintre fejlő­dött. Ma alig van növény — a zöldségfélék termesztését, gyümölcsszüretet kivéve — ahol jelentősebb kézi munka­erőre lenne szükség. A ka­pák, kaszák szerepét átvették a kemikáliák, az erő- és mun­kagépek, a kombájnok. Példa erre az egyik legnehezebben gépesíthető növény, a do­hány. A hagyományos ter­mesztési módból szinte sem­mi sem maradt: a palántát fólia alatt nevelik, az ültetés, törés és szárítás géppel törté­nik. A mezőgazdasági termelés gépesítése természetesen nem azt jelenti, hogy nincs többé szükség emberekre. A techni­ka, a kémia bevonulása csu­pán létszámcsökkentő hatá­sú, viszont a kevesebb mun­kaerőnek magasan képzett­nek kell lenni. A nagy erő­gépekre, kombájnokra nem ültethetnek akárkit. A megye termelőszövetke­zeteiben jelenleg az aktív foglalkoztatottak 37 százaléka fiatal, nagy részük szak­vagy betanított munkás. A fiatalok száma évről évre nö­vekszik. Vonzza őket a ked­vükre való gépész, szerelő, állatenyésztő, kertész és egyéb szakma. Sokan felis­merték — igen helyesen — nem kell már elhagyni a szü­lőföldet ahhoz, hogy valaki iparosként jól jövedelmező munkakörben dolgozzék. Pénteken, a Külkereskedel­mi Minisztériumban Veress Péter magyar és Andrej Bar- cafe csehszlovák külkereske­delmi miniszter aláírta a két ország közötti ötéves időszak­ra szóló hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi megállapo­dást. Az aláírásnál jelen volt Václáv Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köziársaság budapesti nagykövete és Premysl Strougal külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. A megállapodás értelmé­ben 1981—85. között 5,6 mil­liárd rubel értékű áruforgal­mat bonyolít le a két ország, 22 százalékkal nagyobbat, mint az előző öt évben. MA Csárdás eszperantóul (2. oldal) Kétmilliárd sorsa (3. oldal) Téli gépjavítás Befejeződtek a magyar—szovjet vízügyi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befeje­ződtek a magyar—szovjet víz­ügyi tárgyalások. A január 5—9 között folytatott megbe­szélések záróokmányát Vin- cze József, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettese és Ivan Borodavcsenko, a Szovjetunió vízgazdálkodási és talajjavítási miniszterhe­lyettese, a két küldöttség ve­zetője írta alá. A tárgyalásokon értékelték a két ország 1976—1980. évi J vízügyi műszaki-tudományos ' együttműködésének tapasz­talatait és eredményeit. Meg- \ állapították, hogy egyebek 1 között a kutatási együttmű- ! ködés eredményei szerint épí- ' tettek föl egy-egy öntöző- j rendszert hazánkban és a Szovjetunióban is. A megbeszéléseken egyez­tették a műszaki-tudományos együttműködés 1981. évi mun­katervét. Eszerint folytatják egyebek között a számítógé­pes irányítási módszerek fej­lesztését és elterjesztését a vízigények előrejelzésénél, az operatív árvízvédekezésben, valamint a vízgazdálkodási létesítmények fenntartásánál és karbantartásánál. Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke fogadta Ivan Borodavcsenkót. A szovjet küldöttség ellá­togatott Győrbe, ahol megis­merkedett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munká­jával és megtekintette a bős —nagymarosi vízlépcsőrend­szer építkezését. Soha annyi munkájuk nem volt a mezőgazdasá­gi gépszerelőknek, mint az idei télen. Az erő- és mun­kagépeket, betakarító esz­közöket nagyon megvisel­ték a rendkívüli időjárás miatt kialakult talajviszo­nyok. Szabolcs-Szatmár- ban a termelőszövetkeze­tek közel 1300 gépműhe­lyében elsőként most azoknak a gépeknek a ja­vításához láttak hozzá, amelyekre a tavaszi talaj­művelésnél, vetésnél, vegy­szerezésnél szükség lesz. A termelőszövetkezetek ütemterv szerint végzik munkájukat. A tavaszi gépszemlékig a megyében közel kétezer kis- és középteljesítményű erőgépet, több mint ötezer különböző munkagépet, több száz pótkocsit kell A Kemecsei Állami Gaz­daság központi műhelyé­ben a télen 45 erőgépet újítanak fel, javítanak ki. A többségében szovjet gyártmányú gépek egyikét az MTZ 50-es traktort ja­vítja Tamás József és Bor János. (Elek Emil felv.) kijavítani. Nehezíti a sze­relők dolgát, hogy a földe­ken még nem fejeződött f be a szántás, talajerő­visszapótlás, ezért a még munkában lévő gépek üzemben tartása, javítása is nagy erőket köt le. Az alkatrész- és anyagellátás — bár helyenként adód­nak problémák — általá­ban kielégítő. Számos me­zőgazdasági üzem az egy­szerűbb, házilag gyártható alkatrészeknél önellátás­ra rendezkedett be. önnyebb ma a pályavá­lasztás az általános is­kolai végzősöknek, mint volt néhány éve. Szabolcs- Szatmárban évente 7—8 ezer tanuló fejezi be a nyolc osz­tályt, többségük vidéki isko­lákban. A vidékiek tudják, ismerik, milyen munka vár rájuk, ha helyben maradnak. Nem rosszabb az, mint a gyáripar. A termelőszövetke­zetek nemcsak szívesen fo­gadják, foglalkoztatják a fia­talokat, de alig van gazdaság, ahol ösztöndíjjal ne támogat­nák a tanulókat. S. E. ellenőrök munkamegbeszélése A múlt évi munka tapasz­talatait és az idei feladatokat tekintették át pénteken Nyír­egyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjai és a járási-vá- rosi népi ellenőrzési bizottsá­gok elnökei. A munkamegbe­szélésen részt vett Szakali József államtitkár, az MSZMP Központi Bizottsá­Uj szolgáltatások a megyei takarmányvizsgálá laborban Megyénkben az állami gazdaságok takarmány­vizsgálatát az 1979-ben létrehozott állami gazda­sági szakszolgálati állomás laboratóriuma látja el. A takarmányvizsgálatoknak az a célja, hogy meghatá­rozzák a mezőgazdasági termények és takarmányo­zásra szánt ipari termé­kek, melléktermékek jel­lemzőit. A szakszolgálati állo­másnak két fő tevékeny­ségi köre van: a hatósági ellenőrző és a szolgáltatá­si jellegű vizsgálatok. Az elmúlt év tíz hónapjában 900, úgynevezett szolgál­tatási takarmánymintát vizsgáltak meg a labora­tórium szakemberei ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok megrende­lésére. A jövőben ezt a tevékenységi kört bővíteni kívánják azzal, hogy a megye minden üzemének takarmányvizsgálatára le­hetőséget teremtsenek. A növekvő feladatok ellátá­sára új műszer vásárlását is tervezik, amely a jelen­legi mennyiség kétszeresé­nek megfelelő nitrogén­illetve fehérvizsgálatot tenne lehetővé. Üj szolgáltatást is ter­veznek ebben az évben: vizsgálni kívánják a ta­karmányokban olykor el­szaporodó penészgombák méreganyagait, amelyek ismerete összefügg a kü­lönböző károsodások meg­előzésével. gának tagja, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nöke. Délután Szakali József a Nyírbátori járási-városi NEB munkájával ismerke­dett, Nyírbátorban találko­zott a bizottság tagjaival. A KNEB elnöke Szabolcs-Szat­már megyei tartózkodása so­rán megbeszéléseket folyta­tott dr. Tar Imrével, a me­gyei pártbizottság első titká­rával és dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács elnökével. FEHÉRGYARMAT, 1981. A visszafogottabb kiadási növekedés mellett is alapve­tő társadalompolitikai célok elérése képezi a Fehérgyar­mati Városi Tanács ez évi költségvetési és fejlesztési alap tervének fő irányát, amelyet tegnapi ülésén vi­tatott és fogadott el a testü­let. Az ülésen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. A rendelkezésre álló lehe­tőségek alapján a tanács in­tézményhálózatának fenntar­tására 88 millió forintot, a fejlesztésre pedig 25 millió Lakásprogram, m ■■ | rr r r ■ r furdoepites forintot hagyott jóvá. A cél- csoportos beruházások ál­lami támogatása révén ka­pott hatmillió forintot lakás­építésre, újabbak előkészíté- re fordítják. Az egyéb beru­házásokra kapott további 10 millió forintot többek között útépítésre, üzlethálózat fej­lesztésére, csatornázásra, köz­Tiszavasvári, Alkaloida: Formák találkozása. (Jávor L. felv.) világítás-korszerűsítésre, va­lamint a tanácsház építésére költik. A fejlesztési alapból a Kossuth téren egy 30 és egy 35 lakásos épülethez kezde­nek, s út épül’a Május 14. té­ren. A tanács már a tervidőszak első évében nagyobb gonddal kezeli a távlati célok elérését is segítő társadalmi munkát. Ebben az évben ennek az ér­téke várhatóan meghaladja a négymillió forintot, amelyet sokrétűen hasznosítanak: több új létesítmény építését meggyorsíthatják. Ilyenek például a fürdőmedence épí­tésénél vállalt folyamkavics- szállítás, park-, sport- és ru­tinpálya-építés, útalap készí­tés, fásítás, belvizes; dorna- és járdaépítés. Ennek köreté­ben valósul meg többek kö­zött egy sétány a Május 14. téren, s egy városkörnyéki, öthektáros erdő telepítése. Megállapították: a nehe­zebb gazdasági körülmények­re tekintettel fokozott köve­telményként kell jelentkezni a takarékosságnak, a haté­konyságnak és a rugalmas­ságnak. A vállalatoknak, gaz­dálkodó egységeknek anyagi­lag részt is kell venniük a beruházásokban. Idejében kell gondoskodni a tervezői és kivitelezői kapacitásról, s arról, hogy az erre az évre meghatározott munkák ide­jében elkezdődjenek. U Kelet-BES tarország

Next

/
Thumbnails
Contents