Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 9. ELHAMARKODOTT FELHÍVÁS Köztisztaság, tisztázatlai indokkal Több házfelügyelő, a társas- meglepetésnek, amit az ün- házak közös képviselője tar- nép alatt aláírattak vele. Íme tóttá kellemetlen karácsonyi a szöveg egy része: Irányár: 12800 forint „Nyíregyháza város, de ezen belül a Jósaváros egységes szemétszállításának folyamatos bonyolítása érdekében szükségessé vált a tipizált edényzet, Bobr 1,1 köbméteres kis konténerek beszerzése. A közterület-fenntartó vállalat felkéri, hogy 1981 március 31-ig jelenlegi, más gyűjtőedényét a fenti típusra szíveskedjék kicserélni, más tárolóedény használata esetén a szemét elszállítását nem tudjuk vállalni. Irányár: 12 800 forint. Beszerezhető: AUTÖKER Alkatrész-kereskedelmi Vállalat, Budapest XIII. kér., Gogol u. 13. sz.” Bár amit aláírattak, csak a szerény felhívás nevet viselte, de a szöveg felért egy ultimátummal. Mégpedig részletes magyarázat nélkül. A kérdések csokorba gyűjtve a következők: mit csináljanak a feleslegessé váló kukaedényekkel; ki vegye meg az új kis konténereket, hogyan intézzék a szállítást; elrendelheti-e egy szolgáltató vállalat a hatóság szerepében a változtatást; mi történik, ha újabb gépeket kapnak, s újabb ötlettel állnak elő; ahol a szeméttároló helyiségbe nem fér be a kis konténer, ott mit tegyenek; a szemétle- dobós 10 emeletes házakban ki végzi el, s kinek a költségén az átalakítást; a‘közegészségügyi előírásoknak mennyiben felel meg mindez? A válaszra Kapu József igazgató és Pásztor Antal főmérnök vállalkozott. A vállalat egyelőre csak felmérésnek tekinti a felhívást, viszont a •jelenlegi tíz szemétszállító körzetből csak nagyobb gépesítéssel tudja elvinni a háztartási hulladékot. A városi tanács rendelete pedig lehetőséget ad a változtatásra. A Bobr típusú csehszlovák szemétszállító gépek jól beváltak, a régi kocsikat is ilyenekkel akarják kicserélni. Ezek kevesebb zajjal dolgoznak, gyorsabb a szállítás, kevesebb ember kell hozzá. Mindez vállalati szempontból csakugyan logikusnak tűnik. Csakhogy elhamarkodottnak látszik az időpont, ezáltal kevésbé megvalósíthatónak az új szemétszállítási rend. — Sajnos, a vállalat túlságosan ügybuzgó volt — tájékoztatott a városi tanácson Kovács István műszaki osztályvezető. — Igaz, hogy mindenképpen áttérünk a korszerűbb szállításra, csakhogy ez hoszabb időt vesz igénybe, s a műszaki osztály jelöli ki, hogy mely utcákon milyen legyen a szemétszállítás módja. Mindenki károsodna A közterület-fenntartó vállalatnál most latolgatják, hogy a konténereket egységesen vásárolják meg. Ugyancsak most gondoltak arra, hogy mi legyen azokkal — a különben még ép — kukákkal, amelyek ezután feleslegessé válnak. Mindez arra utal, hogy nem eléggé gondolták végig az intézkedést, s nem a legszerencsésebben választották meg az elintézés módját. Csakhogy először a kezdetben említett vitás kérdésekben kellett volna dönteni, s utána „bosz- szantani” a lakókat a felhívással. S ez vonatkozik a tanácsi lakásokra is, hiszen a kukaedények selejtezése közvetve az államot károsítja meg, míg a szövetkezeti és társasházaknál a lakókat rövidíti meg. (lányi) T Mai Árvácska Mi volt az első gyermekkori élményem? Amikor a nevelőanyám nagyon megvert. Nem volt rá oka, jól megvoltunk. A nevelőszüleim idősek voltak, én mindent megcsináltam. Mostam, főztem, takarítottam, napszámba jártam. Tizenegy évesen. A nevelőapám szeretett, de nem nagyon mert ellenkezni a nevelőanyámmal. Amikor magukhoz vettek, hároméves voltam. A vér szerinti anyámat nem ismertem. A nyíregyházi vasútállomáson szült meg és otthagyott... Hároméves koromig a má- riapócsi állami csecsemőotthonban neveltek, onnan vittek haza a nevelőszüleim, V- ra. Sokat dolgoztam. A nevelőapámmal — akit festékmérgezéssel leszázalékoltak — jártunk házakhoz festeni, mázolni, hogy több pénz legyen a megélhetésre. Nem bántam én azt, hogy a konyhában kell aludnom, de amikor a nevelőanyám csúnyán összevert, összerugdosott, belemártotta a fejem a vízbe, én kifeküdtem a hóra... Gyermekotthonba kerültem, de két hétnél nem bírtam tovább. Otthon se alakult valami jól az életem, a nevelőanyám nem akart visszafogadni. Valahogy mégis maradhattam, apu szeretett... Aztán rosszul alakultak a dolgok. A nevelőanyám egyre többször tett nekem nagyon fájó kijelentéseket. Az intézetben kötöttem ki. Szaknál kellett választanom. Beírattak ipari tanulónak, a nyíregyházi cipőgyárban tanultam ki a cipészszakmát. Ez hetvenben volt. Kórházból kórházba jártam, amikor egy kicsit jobban voltam, próbáltam újra megállni a lábamon. Albérletet kerestem Nyíregyházán, de a nyolcszáz forintot nemigen tudtam megfizetni. Nagyon egyedül éreztem magam. Megismerkedtem egy idős férfivel, aki azt mondta, apám helyett az apám lesz. Költözzünk össze, s hogy a világ ne nézzen ránk rossz szemmel, kössünk házasságot. Belementem, nagyon magányosnak éreztem magam. Akkor le voltam százalékolva. Aztán hamar újabb csalódás ért, a férjem elvette a kevéske nyugdíjamat, a lakásból is kitúrt... Ekkor úgy éreztem, nem érdemes élnem ... Megmentettek, kórházba kerültem. Amikor már lábadoztam, a kórház udvarát söpörtem, mindent elvégeztem. Közben elváltam a férjemtől. Hetvennégyben újra kórházba kerültem, hashár- tyagyulladással... Talán ekkor érlelődött meg bennem, hogy itt maradok, segítek a szenvedő betegeken. Kitanulom az ápolónői szakmát ... Mindent őszintén elmondtam Pálfy igazgató úrnak, azt is, hogy milyen volt eddig az életem. Ö azt mondta, ha talpra akarok állni, segít, megbízik bennem. így lettem ápolónő, sokat köszönhetek a főorvosnőnek, a többi nővérnek. Nehéz utat jártam meg, amíg felismertem: az életet nem dobhatjuk el... öt éve úgy érzem, megtaláltam a helyem, a célom. A Sóstói úti kórház pulmonoló- giai „A” osztályán dolgozom. Nagyon szeretem ezt a hivatást. Sokan kérdezik, hogy bírom, folyton megyek betegágytól betegágyig, sohasem látnak pihenni. Azt szoktam válaszolni, soha nem gondolok magamra, nem foglalkozom a saját bajommal, a mások szenvedésére figyelek. Se a régebbi életem, se a nevem nem szégyellem — Nagy Máriának hívnak — bár a termetem miatt „kis Marikának” szólítanak a betegek. Lejegyezte: Páll Géza Hűtőszekrény-javítás a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet szervizében. Képünk: Károly Kálmán műszerészről készült. A Nyírség flórájának tudósa Nyíregyházán 130 é*e született Simonkai (Simkovics) Lajos Korának egyik legnagyobb magyar természetkutatója 1851. január 9-én született Nyíregyházán. Ma már alig ismerik. Pedig a Dienes István szerkesztésében 1939-ben megjelent Szabolcs vármegye c. monográfiában, a közelmúltban meghalt dr. Béréi Soó Rezső debreceni profesz- szor „A Nyírség természeti kincsei” fejezetben is rendkívül dicsérően írt róla, mint aki értékes adatokkal gazdagította a Nyírség flórájának megismerését. Pályafutására döntő hatással volt, hogy az eperjesi gimnáziumban a kitűnő botanikus, Hazslinszky Frigyes (1818—1896) is tanította és megszerettette vele a botanikát. 1870-től a pesti egyetemen természetrajzot hallgatott, 1874-ben szerzett tanári oklevelet és 1879-ben doktorált. Már egyetemi hallgató korában az ugyancsak nyíregyházi származású dr. Jurányi Lajos (1837—1897)) orvosbotanikus, az egyetem növénytani tanszék professzora maga mellé vette tanársegédnek. Mindenekelőtt niégiií"" természetrajztanár maradt és tanított 1875-től a nagyváradi, 1880-tól a pancsovai, 1881- től az aradi és 1891-től a fővárosi VII. kerületi főgimnáziumban. 1892-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. Tanári működése kapcsán végezte rendkívül kiterjedt tudományos munkáját, amely a XIX. század második felének legnagyobb magyar flórakutatójává emelte, összesen 154 botanikai művében feldolgozta a Retyezát, Nagyvárad, Arad, Fiume, Budapest, Tokaj, a Bánság, Kolozsvár, Bihar megye, Pancsova és Pozsony vidékének flóráját. Ugyancsak ő elemezte kritikailag Erdély növényvilágát „Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata” (Budapest 1886) c. könyvében, amelyet a század legjobb magyar flóraművének tartottak. 1908-ban ment nyugdíjba. Ez a gimnáziumi tanár olyan „tudós tanügyi férfiú” és kiváló ember is volt, aki megérdemli, hogy születésének 130. évfordulóján szülővárosában felidézzük emlékét és maradandó munkásságát. Dr. Fazekas Árpád Elítélték a gyermekkínzékat Korábban hírt adtunk róla, hogy 1980. október 25-én a délutáni órákban ravasz módon csalták el Nyíregyházán a Kossuth utcából a gyermekkorú R. Etelkát, majd egy elhagyott területre vitték és elvették kabátját, ezután válogatott módszerekkel kínozták. Először levetkőztették és melegítőjének alsó szárával próbálták megfojtani. Az eredménytelen kísérlet után Horváth Éva a melegítőben lévő gumipertlit csavarta K. Zsuzsannával a védtelen gyermek nyakára, aki hiába kö- nyörgött életéért, tovább fojtogatták. Ezután a kislány korábban elvett kabátjának övével fojtogatták, s miután a bántalmazástól elgyengült gyermek elájult, úgy látták, hogy meghalt, s bedobták egy tócsába. A hideg víztől R. Etelka magához tért, Horváth Éváék pedig újabb kegyetlenséggel ' ínozták tovább. A pocsolyáan magára hagyott gyermek végeredményben a szerencsés véletlennek köszönhette életben maradását, mert a közelben lakók kutyaugatásra figyeltek fel és a kert végében megtalálták R. Etelkát. Az ügyben a Nyíregyházi Megyei Bíróság Fazekas Pé- terné dr. tanácsa a napokban hirdetett ítéletet és a fiatalkorú K. Zsuzsannát és Horváth Évát nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek és példás ítéletet hozott. Horváth Évát 10 évi fegy- házban végrehajtandó, a fiatalkorú K. Zsuzsannát pedig 7 évi, a fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. A vádlottakat mellékbüntetésül 5, illetve 7 évre a közügyektől eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlottak és védőik, valamint a fiatalkorú törvényes képviselője enyhítésért fellebbezett. Dr. T. Gy. FELHÍVÁS Á SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK Vetélkedő— új arccal A napokban kapták meg a szocialista brigádok az „Igaz ez a szép” brigádvetélkedő felhívását, amelyet a szakszervezetek megyei tanácsa, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei művelődési központ, valamint az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza hirdetett meg. A másfél ezer példányban kiosztott jelentkezési lapokat kitöltve január közepéig juttathatják el a versenyre jelentkező brigádok munkahelyeik szakszervezeti titkáraihoz, az üzemi népművelőkhöz illetve könyvtárosokhoz. uiA vetélkedősorozat a brigádok önművelésé-, hez, általános, politikai és szakmai ismereteinek gyarapításához kíván hozzájárulni. A brigádvállalások részeként a kulturális tevékenységet színvonalasabbá teszi. Nevezhet minden iparban dolgozó brigád, melyeket öt-öt fős csapatok képviselnek majd a vetélkedőkön. A felkészülést segítik a területileg illetékes közművelődési intézmények. Az eddiginél szélpseb- s bek j és választé^osab- bajfc;slesznek a témakpjtök. . A Jíül-, bel- és g(MC(|a- * ságpolitika, a szakszervezeti élet kérdésein túl .hazánk.történetének eseményeiről, művészeti és irodalomtörténeti ismeretekből áll össze a vetélkedő törzsanyaga. Ezek mellett három megadott témakörből — környezetvédelem, mai magyar irodalom, sport és turisztika — egyet szabadon választhatnak. A jelentkezett brigádokat részletesen tájékoztatják a témákról, közük velük a felhasználható irodalom jegyzékét Ez a tervek szerint február közepéig megtörténik. A felkészülésre több hónap áll rendelkezésre. Augusztus 21.—szeptember 21. között bonyolítják majd le az üzemi, lakóhelyi versenyeket, október végén lesznek a járási-városi területi döntők, november végén pedig a megyei döntő. A megyei döntőbe jutott valamennyi csapat — a helyezéstől függően — értékes díjat kap. A felkészítést segítő legjobb aktivistákat is jutalmazzák. MEG AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN Autószerviz a Jég utcán Most már megfelelő ütemben készül a megye leendő legnagyobb autó-motor szervizüzeme. A nyíregyházi, a Jég utcában épülő új létesítmény 26 millió forintba kerül, melyből az üzemeltető Tempó Általános Ipari Szövetkezet ad 15 milliót saját beruházásból. Az építést — takarékossági szempontból —, ugyancsak a szövetkezet végzi, a fűtési és vízszerelési munkákon kívül. Múlt év december 15-én volt a műszaki átadás-átvétel. Az észlelt hiányosságok gyors pótlása, s a kezdeti üzemeltetés sikere reményt ad arra, hogy a teljes termelés — terv szerint — 1981. első ne-’ gyedében megkezdődhet. A korszerű berendezések értéke közel 8 millió forintba került. Az üzem havonta 200 autó, motor és kerékpár szervizkibocsátását tervezi egyelőre. Személygépkocsi normál szervizét két napra irányozza elő. A kellő szakipari gárda többségéről már gondoskodott az üzemeltető ipari szövetkezet: 1981. első félévéig, 70 szakember dolgozik naponta a szervizállomáson. Ez időtől viszont már két műszakra térnek át, több mint száz szakember alkalmazásával.
