Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 9. ELHAMARKODOTT FELHÍVÁS Köztisztaság, tisztázatlai indokkal Több házfelügyelő, a társas- meglepetésnek, amit az ün- házak közös képviselője tar- nép alatt aláírattak vele. Íme tóttá kellemetlen karácsonyi a szöveg egy része: Irányár: 12800 forint „Nyíregyháza város, de ezen belül a Jósaváros egy­séges szemétszállításának folyamatos bonyolítása érde­kében szükségessé vált a tipizált edényzet, Bobr 1,1 köb­méteres kis konténerek beszerzése. A közterület-fenntartó vállalat felkéri, hogy 1981 március 31-ig jelenlegi, más gyűjtőedényét a fenti tí­pusra szíveskedjék kicserélni, más tárolóedény haszná­lata esetén a szemét elszállítását nem tudjuk vállalni. Irányár: 12 800 forint. Beszerezhető: AUTÖKER Al­katrész-kereskedelmi Vállalat, Budapest XIII. kér., Go­gol u. 13. sz.” Bár amit aláírattak, csak a szerény felhívás nevet vi­selte, de a szöveg felért egy ultimátummal. Mégpedig részletes magyarázat nélkül. A kérdések csokorba gyűjt­ve a következők: mit csinál­janak a feleslegessé váló ku­kaedényekkel; ki vegye meg az új kis konténereket, ho­gyan intézzék a szállítást; el­rendelheti-e egy szolgáltató vállalat a hatóság szerepében a változtatást; mi történik, ha újabb gépeket kapnak, s újabb ötlettel állnak elő; ahol a szeméttároló helyiségbe nem fér be a kis konténer, ott mit tegyenek; a szemétle- dobós 10 emeletes házakban ki végzi el, s kinek a költsé­gén az átalakítást; a‘köz­egészségügyi előírásoknak mennyiben felel meg mindez? A válaszra Kapu József igazgató és Pásztor Antal fő­mérnök vállalkozott. A válla­lat egyelőre csak felmérésnek tekinti a felhívást, viszont a •jelenlegi tíz szemétszállító körzetből csak nagyobb gépe­sítéssel tudja elvinni a ház­tartási hulladékot. A városi tanács rendelete pedig lehe­tőséget ad a változtatásra. A Bobr típusú csehszlovák sze­métszállító gépek jól bevál­tak, a régi kocsikat is ilye­nekkel akarják kicserélni. Ezek kevesebb zajjal dolgoz­nak, gyorsabb a szállítás, ke­vesebb ember kell hozzá. Mindez vállalati szempont­ból csakugyan logikusnak tű­nik. Csakhogy elhamarkodott­nak látszik az időpont, ezál­tal kevésbé megvalósítható­nak az új szemétszállítási rend. — Sajnos, a vállalat túlsá­gosan ügybuzgó volt — tájé­koztatott a városi tanácson Kovács István műszaki osz­tályvezető. — Igaz, hogy mindenképpen áttérünk a korszerűbb szállításra, csak­hogy ez hoszabb időt vesz igénybe, s a műszaki osztály jelöli ki, hogy mely utcákon milyen legyen a szemétszállí­tás módja. Mindenki károsodna A közterület-fenntartó vál­lalatnál most latolgatják, hogy a konténereket egysége­sen vásárolják meg. Ugyan­csak most gondoltak arra, hogy mi legyen azokkal — a különben még ép — kukák­kal, amelyek ezután felesle­gessé válnak. Mindez arra utal, hogy nem eléggé gondolták végig az in­tézkedést, s nem a legszeren­csésebben választották meg az elintézés módját. Csakhogy először a kezdetben említett vitás kérdésekben kellett vol­na dönteni, s utána „bosz- szantani” a lakókat a felhí­vással. S ez vonatkozik a ta­nácsi lakásokra is, hiszen a kukaedények selejtezése köz­vetve az államot károsítja meg, míg a szövetkezeti és társasházaknál a lakókat rö­vidíti meg. (lányi) T Mai Árvácska Mi volt az első gyermekko­ri élményem? Amikor a ne­velőanyám nagyon megvert. Nem volt rá oka, jól megvol­tunk. A nevelőszüleim idősek voltak, én mindent megcsi­náltam. Mostam, főztem, ta­karítottam, napszámba jár­tam. Tizenegy évesen. A nevelőapám szeretett, de nem nagyon mert ellenkezni a nevelőanyámmal. Amikor magukhoz vettek, hároméves voltam. A vér szerinti anyá­mat nem ismertem. A nyír­egyházi vasútállomáson szült meg és otthagyott... Hároméves koromig a má- riapócsi állami csecsemőott­honban neveltek, onnan vit­tek haza a nevelőszüleim, V- ra. Sokat dolgoztam. A nevelő­apámmal — akit festékmér­gezéssel leszázalékoltak — jártunk házakhoz festeni, má­zolni, hogy több pénz legyen a megélhetésre. Nem bántam én azt, hogy a konyhában kell aludnom, de amikor a ne­velőanyám csúnyán összevert, összerugdosott, belemártotta a fejem a vízbe, én kifeküd­tem a hóra... Gyermekotthonba kerültem, de két hétnél nem bírtam to­vább. Otthon se alakult va­lami jól az életem, a nevelő­anyám nem akart visszafo­gadni. Valahogy mégis ma­radhattam, apu szeretett... Aztán rosszul alakultak a dolgok. A nevelőanyám egy­re többször tett nekem na­gyon fájó kijelentéseket. Az intézetben kötöttem ki. Szak­nál kellett választanom. Be­írattak ipari tanulónak, a nyíregyházi cipőgyárban ta­nultam ki a cipészszakmát. Ez hetvenben volt. Kórházból kórházba jár­tam, amikor egy kicsit job­ban voltam, próbáltam újra megállni a lábamon. Albérle­tet kerestem Nyíregyházán, de a nyolcszáz forintot nemigen tudtam megfizetni. Nagyon egyedül éreztem magam. Megismerkedtem egy idős fér­fivel, aki azt mondta, apám helyett az apám lesz. Költöz­zünk össze, s hogy a világ ne nézzen ránk rossz szemmel, kössünk házasságot. Bele­mentem, nagyon magányos­nak éreztem magam. Akkor le voltam százalékolva. Az­tán hamar újabb csalódás ért, a férjem elvette a kevéske nyugdíjamat, a lakásból is kitúrt... Ekkor úgy éreztem, nem érdemes élnem ... Megmentettek, kórházba kerültem. Amikor már lába­doztam, a kórház udvarát söpörtem, mindent elvégez­tem. Közben elváltam a fér­jemtől. Hetvennégyben újra kórházba kerültem, hashár- tyagyulladással... Talán ekkor érlelődött meg bennem, hogy itt maradok, segítek a szenvedő betegeken. Kitanulom az ápolónői szak­mát ... Mindent őszintén elmond­tam Pálfy igazgató úrnak, azt is, hogy milyen volt eddig az életem. Ö azt mondta, ha talpra akarok állni, segít, megbízik bennem. így lettem ápolónő, sokat köszönhetek a főorvosnőnek, a többi nővér­nek. Nehéz utat jártam meg, amíg felismertem: az életet nem dobhatjuk el... öt éve úgy érzem, megtaláltam a helyem, a célom. A Sós­tói úti kórház pulmonoló- giai „A” osztályán dolgozom. Nagyon szeretem ezt a hiva­tást. Sokan kérdezik, hogy bí­rom, folyton megyek beteg­ágytól betegágyig, sohasem látnak pihenni. Azt szoktam válaszolni, soha nem gondo­lok magamra, nem foglalko­zom a saját bajommal, a má­sok szenvedésére figyelek. Se a régebbi életem, se a nevem nem szégyellem — Nagy Máriának hívnak — bár a termetem miatt „kis Marikának” szólítanak a be­tegek. Lejegyezte: Páll Géza Hűtőszekrény-javítás a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet szervizében. Képünk: Károly Kálmán műsze­részről készült. A Nyírség flórájának tudósa Nyíregyházán 130 é*e született Simonkai (Simkovics) Lajos Korának egyik legnagyobb magyar természetkutatója 1851. január 9-én született Nyíregyházán. Ma már alig ismerik. Pedig a Dienes Ist­ván szerkesztésében 1939-ben megjelent Szabolcs vármegye c. monográfiában, a közel­múltban meghalt dr. Béréi Soó Rezső debreceni profesz- szor „A Nyírség természeti kincsei” fejezetben is rendkí­vül dicsérően írt róla, mint aki értékes adatokkal gazda­gította a Nyírség flórájának megismerését. Pályafutására döntő hatás­sal volt, hogy az eperjesi gim­náziumban a kitűnő botani­kus, Hazslinszky Frigyes (1818—1896) is tanította és megszerettette vele a botani­kát. 1870-től a pesti egyete­men természetrajzot hallga­tott, 1874-ben szerzett tanári oklevelet és 1879-ben dokto­rált. Már egyetemi hallgató korában az ugyancsak nyír­egyházi származású dr. Jurá­nyi Lajos (1837—1897)) orvos­botanikus, az egyetem nö­vénytani tanszék professzora maga mellé vette tanársegéd­nek. Mindenekelőtt niégiií"" ter­mészetrajztanár maradt és tanított 1875-től a nagyvára­di, 1880-tól a pancsovai, 1881- től az aradi és 1891-től a fő­városi VII. kerületi főgimná­ziumban. 1892-ben a buda­pesti egyetemen magántanári képesítést nyert. Tanári működése kapcsán végezte rendkívül kiterjedt tudományos munkáját, amely a XIX. század második felé­nek legnagyobb magyar fló­rakutatójává emelte, összesen 154 botanikai művében fel­dolgozta a Retyezát, Nagyvá­rad, Arad, Fiume, Budapest, Tokaj, a Bánság, Kolozsvár, Bihar megye, Pancsova és Po­zsony vidékének flóráját. Ugyancsak ő elemezte kriti­kailag Erdély növényvilágát „Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata” (Buda­pest 1886) c. könyvében, ame­lyet a század legjobb magyar flóraművének tartottak. 1908-ban ment nyugdíjba. Ez a gimnáziumi tanár olyan „tudós tanügyi férfiú” és kiváló ember is volt, aki megérdemli, hogy születésé­nek 130. évfordulóján szülő­városában felidézzük emlékét és maradandó munkásságát. Dr. Fazekas Árpád Elítélték a gyermekkínzékat Korábban hírt adtunk róla, hogy 1980. október 25-én a délutáni órákban ravasz mó­don csalták el Nyíregyházán a Kossuth utcából a gyermek­korú R. Etelkát, majd egy el­hagyott területre vitték és el­vették kabátját, ezután válo­gatott módszerekkel kínoz­ták. Először levetkőztették és melegítőjének alsó szárával próbálták megfojtani. Az eredménytelen kísérlet után Horváth Éva a melegítőben lévő gumipertlit csavarta K. Zsuzsannával a védtelen gyer­mek nyakára, aki hiába kö- nyörgött életéért, tovább foj­togatták. Ezután a kislány korábban elvett kabátjának övével fojtogatták, s miután a bántalmazástól elgyengült gyermek elájult, úgy látták, hogy meghalt, s bedobták egy tócsába. A hideg víztől R. Etelka magához tért, Horváth Éváék pedig újabb kegyetlenséggel ' ínozták tovább. A pocsolyá­an magára hagyott gyermek végeredményben a szerencsés véletlennek köszönhette élet­ben maradását, mert a közel­ben lakók kutyaugatásra fi­gyeltek fel és a kert végében megtalálták R. Etelkát. Az ügyben a Nyíregyházi Megyei Bíróság Fazekas Pé- terné dr. tanácsa a napokban hirdetett ítéletet és a fiatal­korú K. Zsuzsannát és Hor­váth Évát nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel el­követett emberölés bűntetté­nek kísérletében mondta ki bűnösnek és példás ítéletet hozott. Horváth Évát 10 évi fegy- házban végrehajtandó, a fia­talkorú K. Zsuzsannát pedig 7 évi, a fiatalkorúak börtö­nében letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. A vádlottakat mellékbüntetésül 5, illetve 7 évre a közügyektől eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, mi­vel a vádlottak és védőik, va­lamint a fiatalkorú törvényes képviselője enyhítésért fel­lebbezett. Dr. T. Gy. FELHÍVÁS Á SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK Vetélkedő— új arccal A napokban kapták meg a szocialista brigá­dok az „Igaz ez a szép” brigádvetélkedő felhívá­sát, amelyet a szakszer­vezetek megyei tanácsa, a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya, a me­gyei művelődési központ, valamint az SZMT Mó­ricz Zsigmond Művelődé­si Háza hirdetett meg. A másfél ezer példány­ban kiosztott jelentkezé­si lapokat kitöltve ja­nuár közepéig juttathat­ják el a versenyre je­lentkező brigádok mun­kahelyeik szakszerveze­ti titkáraihoz, az üzemi népművelőkhöz illetve könyvtárosokhoz. uiA vetélkedősorozat a brigádok önművelésé-, hez, általános, politikai és szakmai ismereteinek gyarapításához kíván hozzájárulni. A brigád­vállalások részeként a kulturális tevékenységet színvonalasabbá teszi. Nevezhet minden ipar­ban dolgozó brigád, me­lyeket öt-öt fős csapatok képviselnek majd a ve­télkedőkön. A felkészü­lést segítik a területileg illetékes közművelődési intézmények. Az eddiginél szélpseb- s bek j és választé^osab- bajfc;slesznek a témakpjtök. . A Jíül-, bel- és g(MC(|a- * ságpolitika, a szakszer­vezeti élet kérdésein túl .hazánk.történetének ese­ményeiről, művészeti és irodalomtörténeti isme­retekből áll össze a ve­télkedő törzsanyaga. Ezek mellett három megadott témakörből — környezetvédelem, mai magyar irodalom, sport és turisztika — egyet szabadon választhatnak. A jelentkezett brigádo­kat részletesen tájékoz­tatják a témákról, köz­ük velük a felhasznál­ható irodalom jegyzékét Ez a tervek szerint feb­ruár közepéig megtörté­nik. A felkészülésre több hónap áll rendelkezésre. Augusztus 21.—szeptem­ber 21. között bonyo­lítják majd le az üzemi, lakóhelyi versenyeket, október végén lesznek a járási-városi területi döntők, november végén pedig a megyei döntő. A megyei döntőbe jutott valamennyi csapat — a helyezéstől függően — értékes díjat kap. A fel­készítést segítő legjobb aktivistákat is jutalmaz­zák. MEG AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN Autószerviz a Jég utcán Most már megfelelő ütem­ben készül a megye leendő legnagyobb autó-motor szer­vizüzeme. A nyíregyházi, a Jég utcában épülő új létesít­mény 26 millió forintba ke­rül, melyből az üzemeltető Tempó Általános Ipari Szö­vetkezet ad 15 milliót sa­ját beruházásból. Az építést — takarékossági szempont­ból —, ugyancsak a szövetke­zet végzi, a fűtési és vízsze­relési munkákon kívül. Múlt év december 15-én volt a műszaki átadás-átvétel. Az észlelt hiányosságok gyors pótlása, s a kezdeti üzemelte­tés sikere reményt ad arra, hogy a teljes termelés — terv szerint — 1981. első ne-’ gyedében megkezdődhet. A korszerű berendezések érté­ke közel 8 millió forintba került. Az üzem havonta 200 autó, motor és kerékpár szerviz­kibocsátását tervezi egyelőre. Személygépkocsi normál szer­vizét két napra irányozza elő. A kellő szakipari gárda többségéről már gondoskodott az üzemeltető ipari szövetke­zet: 1981. első félévéig, 70 szakember dolgozik naponta a szervizállomáson. Ez időtől viszont már két műszakra térnek át, több mint száz szakember alkalmazásával.

Next

/
Thumbnails
Contents