Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 8. Rézdomborítások, linómetszetek, finoman megmunkált, cizellált tőrök, festett textíliák és számtalan rajz tanúskodik arról, hogy készítőjük, Lab- bancz Gyula honvéd szabad idejét hasznosan használja ki. Először 13 éves korában a nyíregyházi Centrum Áruház rajzpályázatán nyert díjat, majd Szentendrén ismert művészek segítségével megismerkedett a képzőművészet alapjaival. Bevonulása előtt a Nyírségi Nyomdában dolgozott, mint magasnyomó gépmester. Sok karikatúrát, plakátot és grafikát készített és készít kollegái, illetve katonatársai örömére. Az 1979-ben rendezett „Gutenberg” kispályás labdarúgótornára emlékplakettet tervezett és kivitelezett. — Vagy két évvel ezelőtt a kezembe került egy mesterien megmunkált tőrkés — emlékezik vissza. — Alaposan meg- - néztem és elhatároztam, hogy én is készítek valami hasonlót. Azóta már több tucat tőrt és rövid pengéjű kardot készítettem. Ami megtetszik és érdekel, azt megpróbálom elkészíteni. Örömet szerez, ha látom munkám eredményét. Jólesik, ha barátaim, ismerőseim elismeréssel szólnak egy- egy elkészült munkadarabomról, rajzomról. A honvéd hobbija Balkezesek boltja A közfelfogás nemrég még némiképp lekicsinylőén nyilatkozóit a balkezesekről, a sutasággal, ügyetlenséggel hozván azt összefüggésbe. Igaz, ezek megfeledkeztek arról, hogy Leonardo da Vinci, Goethe, Mozart, Beethoven, Chaplin is a „balogok” táborába tartoztak. A nézet mára azért mó- dcsült, olyannyira, hogy élelmes üzletemberek boltot látnak a balkezesekben. Stuttgartban nemrég nyílt meg egy szaküzlet, ahol az ollótól a dugóhúzóig, mintegy 120, a balkezesek számára készült tárgy kapható. Hétfőtől a Petőfi térről is indulnak járatok Változások a távolsági buszok közlekedésében A közelmúltban már hírt adtunk arról, hogy a nyíregyházi kiskörút kivitelezése miatt változások várhatók a Volán Jókai téri autóbuszállomásának forgalmában. Az építési terület miatt csupán 9 állás marad meg. Megszűnik három állandó jellegű és 10 ideiglenes felszállóhely. A Volán szakemberei hosszabb idő óta vizsgálták új állomások kialakításának lehetőségeit és helyszíneit. A megye- székhely több pontja is számításba került, ám volt ahol forgalombiztonsági okok, másutt pedig a terület építési tervei akadályozták állomás létrehozását. Végül a közlekedésiek a Petőfi tér környéke mellett döntöttek. Hét új felszállóhely Elősegítette mindezt, hogy korábban, a MÁV-beruházás miatti vágányzárok idején a kisvasút állomásának szomszédsága már betöltötte autóbuszmegállók szerepét. A városi tanács illetékeseivel történt egyeztetés alapján korszerűsítést és szélesítést végeztek az építők az új állomás útfelületén, járdát alakítottak ki és megoldották a térvilágítást is. Az új helyszín a Petőfi park mögött lesz. Az itt vezető utat a Széchenyi utca felé egyirányúsították. A városba érkező autóbuszok a Petőfi utcáról kis ívben, jobbra fordulva közelítik majd meg az új végállomást, az állásokat pedig a Széchenyi utca irányában hagyják el. Az ideiglenes jellegű végállomást január 12-től, hétfőtől kapcsolják be a személyforgalomba. Az építők 7 felszállóhelyet képeztek ki, s egyúttal gondoskodtak az állomás hangosításáról is. Távolsági állomás A Tölgyesnél A változtatások miatt tehát hétfőtől a Petőfi térről induló járatokkal utazhatnak a Nyírbátorba, Nyírbogdány- ba, Székelybe, Nyíribronyba, a Mátészalkára, Nyírpazony- ba, Sényőre, Beszterecre, Ti- szarádra, Tiszatelekre, Kis- várdára, TisZabercelre, Homoktanyára, Nagyhalászba, valamint az Ibrányba közlekedni szándékozók. Természetesen a felsorolt településekről induló járatok is a Petőfi térre érkeznek majd. Ugyancsak új távolsági állomást alakítottak ki a Tölgyes csárdánál lévő közlekedési decentrumban is. Itt egy állásból indulnak a járművek. Innen indulhatnak útjukra a Nyírtelekre, Görögszállásra, Vajda-bokorba, Ti- szavásváriba, Tiszadobra, Ti- szadadára valamint a Tisza- lökre utazók. Új menetrend A vidékről érkezőknek több helyütt biztosítottak a városközpontban le- és átszállási helyeket. A Petőfi téri végállomásra haladó járatok például a Kelet Áruháznál és a Mező utcánál állnak majd meg Nyíregyházán, ugyanígy a Tiszavasvári felől érkezők. A Nyírtelek irányából jövők pedig a Búza téren és a Kossuth u.9. szám előtti megállókban állnak meg. A forgalmi szakemberek azért döntöttek a távolsági járatok városi átvezetése mellett, mert ezzel kívánták elkerülni a helyijáratok zsúfoltságát, hisz ily módon lényegesebben kevesebben szállnak majd át a Jókai tér közelében a városi autóbuszokra. Mivel nőtt az autóbuszok útvonalának hossza, ezért a menetidőket is át kellett programozni, természetésen ezzel egy időben új menetrend is életbe lép a változások érintette vonalakon. Mindezekről a Volán a végállomásokon és forgalmi központjaiban szórólapokon tájékoztatja az utazóközönséget. (kalenda) ■ii* nesöx 300c' Legenda a néprádióról Fehérgyarmaton, ebéd közben, véletlenül hallom: —Hát Kömörő első rádióját tudjátok-e? Aki meséli: Baku László, régebben a kömörői tanácselnök. — A háború előtt volt rádió a jegyzőségen, de azt le kellett adni. ötvenegyben, vagy ötvenkettőben kaptunk aztán egy rádiót. Molnár Bálint kapta a beszolgáltatás gyors teljesítéséért, azt hiszem ez volt a papíron. Nem fogta az csak a Kossuthot meg a Petőfit, de talán még ma is szól... Kömörőn, bár tudjuk hol a ház, a falu másik végén kezdjük keresni Molnár Bá- lintékat. A név — kis falu az — eligazít, de célba érnénk akkor is, ha csak a rádiót keresnénk. — Nincs már meg. Odaadták egy rokonnak, pedig hallgattam én is. — Rokon? — A, hallgatta azt a fél falu. Szegény Berta néni söpörhetett utánunk. Azt akét- házas portát keressék. Nyugdíjas az öreg ... Molnáréknál bizony - magyarázkodni kell, mert ugyan mi érdekes van abban a rádióban? Még a „papírt” is vele adták a rokonnak, nehogy valami baj legyen miatta. — Szól még? — Már nemigen. Van azoknak is nagy rádiójuk, de nemrégen még lehetett hallgatni. Molnár Bálint hetvennyolc éves, téesznyugdíjas. A fia, Bálint, az is jön segíteni az emlékezéshez. — Mikor volt ez? — Hát... ötven után, de hogy mikor, azt már nem tudom. Molnár Bálintné, Berta néni szól közbe: — Még élt az apósom ... — Azt a nagy mérkőzést ötvenháromban, már hallgatták? — Még az udvaron is álltak ... — Ügy volt, hogy kétszer adták. Először villanyost, de hát itt nem volt még áram. Ki is cse:-,'ék gyorsan. — És mit mondott az a rádió akkor? Mit ígért? Mi lett abból, amit megígért? — Hát, beszélt az sok mindent, mi meg hallgattuk, amikor csak lehetett. Huszonegy holdban gazdálkodtam, olyan sok idő nem volt, de esténként jöttek a szomszédok ... Olyan beszélgetések mentek itt akkor, hogy estébe ért mind. És, hogy mi lett? Két fiút felneveltünk, szakmát tanultak. A fiatalabb most jött haza Pestről, Gyarmatra jár, a Metripond- ba. Bálint kőműves, ő is Fehérgyarmatra jár. Ebben a házban, ahol most beszélünk, nem volt a rádió, mert csak az öreg ház épült meg. Ifjabb Molnár Bálint gyerek volt akkor: — Sok volt az induló, meg a hosszú beszéd, mégis úgy lestük mi azt a kis dobozt, mint a csudát... Még a televíziónak se örültünk most úgy, mint annak akkor.. * Kömörőn, ebben a hajdan szegény kis faluban ma majd kétezer kötetes könyvtár van, a gyerekek körzetesített iskolába járnak. Minden házban van legalább egy rádió, esténként 172 család néz televíziót, autóbuszon néhány percnyi közelségbe került a sok családnak kenyeret adó Fehérgyarmat. Az az első rádió legenda csak, mert bizony sok minden elkezdődött akkor... Bartha Gábor Ellopták a Mária-szobrot is Kóborló kegyeletsértök A buji tsz-be járt almát szedni szeptemberben a 18 éves Jakucska János, a 29 éves Oláh Zsuzsanna, a 19 éves Rostás Vilmos és a 25 éves Jóni Zoltán, valameny- nyien tiszakarádi lakosok. Almaszedés előtt és közben többször előfordult, hogy iszogattak, s egyik nap, amikor észre is vették rajtuk, hogy ittasak, elzavarták őket a tsz gyümölcsöséből. Az illuminált állapotban lévő társaság nem hazafelé vette az irányt, hanem elindultak Bujon csavarogni, s közben eljutottak a község temetőjébe is. Miközben a sírok közt kóboroltak, egyre jobban érezték az ital hatását, Jóninak pedig egyre jobban megtetszettek a sírköveket díszitő feszületek. Szerzett egy feszítőszerszámot, s addig mesterkedett, míg a pléh Krisztus a földre nem hullt. Jónás megmutatta művét a többieknek is, így aztán mind ’gyen nekiláttak a feszü- és a Szűz Mária-szobor szerzésnek, s ténykedésük nyomán egyre több síremlék vált meg díszétől. Alighanem az öszes feszület- Tiszakarád- ra került volna a buji temetőből, ám a temetőőr észrevette a kegyeletsértőket. Ha megfogni nem is tudta őket, a feljelentés nyomán rövid idő múlva megtalálta a rendőrség a tetteseket, s több feszületet és egy Mária-szobrot sikerült is lefoglalni a tolvajoknál. A Nyíregyházi Járásbíróság Jakucska Jánost 4 rendbeli lopás vétségéért 5 hónapi, Oláh Zsuzsannát 3 rendbeli lopás vétségéért 5 hónapi, Rostás Vilmost 1 rendbeli lopás vétségéért 3 hónapi szabadságvesztésre, Jóni Zoltánt 2 rendbeli lopás vétségéért 10 hónap 5 százalékos bércsökkentés melleti javító-nevelő munkára ítélte. A bíróság Jakucska és Oláh Zsuzsanna büntetésének végrehajtását két-két év próbaidőre felfüggesztette. A lefoglalt kegytárgyakat az elhunytak hozzátartozói visszakapták. Új palackozó gépsor a Nyírkémia Vállalatnál Nyárra: diabetikus üdítő ital A Nyírkémia Vállalat sikerrel teljesítette múlt évi 45 millió forint árbevételi tervét. Az eredményes évi munka pedig annál értékesebb, mivel a nyíregyházi és a nyírbátori üzemrészt saját beruházásból, közel 5 millió forint értékben felújították, új üdítő-palackozó gépsort állítottak be. Az idei tervet 5 százalékkal növelik a múlt évihez képest. Bővítik a terméklistát: először készítenek ez évtől kezdve Szabolcsban banán alapanyagú üdítő italt. Az újdonság negyedliteres üvegekben kerül forgalomba, és a megye teljes igényét 70 százalékban elégíti ki. Ez évtől kezdődően többet törődik a Nyírkémia a helyi alapanyagok felhasználásával. Mindenekelőtt több alma alapanyagú üdítő italt hoz forgalomba. Tervezi a vállalat 1981-ben az eddig is közkedvelt, pezs- dítő szénsavas ivóvíz gyártásának növelését. Ebből az eddiginél 30 százalékkal készítenek többet. Örömhír a cukorbetegeknek: az év második felétől diabetikus üdítő italokat is gyártanak. Ez eddig megyénkben bizony nagy hiányosság volt. Terv szerint egyelőre a citrom- és narancssűrítményből készülő diabetikus üdítő italt hoznak forgalomba. (ab) MÁE-program, 1981. Tudomány a gyakorlatban — Agrár- értelmiség a faluért — Üzemek patronálása A Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete gazdag programmal készül 1981-re, a VI. ötéves terv indító évére. Az egyesület tevékenységében, szakmai rendezvényein vezérfonalként vonul végig a hatékonyság,. a takarékosság gondolata. Különös figyelmet fordítanak ebben az évben a műszaki, gépesítési problémák feltárására, ezek megoldásához, üzemi szinten konkrét segítséget nyújtanak.- Valamennyi szakosztály, helyi csoport tevékenyen részt vesz „Az agrárértelmiség a szocialista faluért” akció sikeres megvalósításában. Segítik a kutatás, a tudomány és gyakorlat kölcsönös kapcsolatának fejlesztését. Nagy figyelmet fordítanak a kutatási eredmények gyors bevezetésére. Ennek érdekében jobban kihasználják a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket. Az egyesület minden szakosztálya vállalja öt-öt mezőgazdasági üzem patronálását, mellyel elősegítik a szervezeti munkát. A szakosztályok, helyi és üzemi csoportok mintegy 60 rendezvényt terveznek 1981- re. Több fórumra országos hírű tudományos és gyakorlati szákembert is meghívnak előadónak, konzultációvezetőnek. Például az agrárgazdasági szakosztály a termelőszövetkezetek melléktevékenységéről tervez előadást, a kertészeti szakosztály a téli alma hűtőtárolásának kérdéseit vitatja meígv A növényvédelmi és agrokémiai szakosztály g mezőgazdasági kemizálás' időszerű kérdéseit beszéli meg. Fontos, időszerű kérdéseket vesz sorra az állat- tenyésztési, állatorvosi, gépesítési és növénytermelési szakosztály is. Az egyesület programjában belföldi tanulmányutak is szerepelnek. Többek között a szentesi Termál Tsz- ben a zöldségtermesztést, Endrefalván a szakosított juhtartást, Hajdú megyében az állat-egészségügyi szervezést tanulmányoznák. Tudományos diákköri pályázatokat írnak ki, s a legsikeresebb munkákat díjazzák. Az éves tervben többek között fontos helyet kapott a szervezeti élet javítása, a taglétszám és az üzemi csoportok növelése. Műszakonként halszázötven férfinadrág. A VOR vá- sárosnaményi gyárában automata gépeken vasalják a férfinadrágokat, melyek NDK-exportra kerülnek. (Jávor L. felv.) Emlékplakett 1979-ből. (Kép és szöveg: Császár Csaba)
