Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 20. HÉTHYITÓ, OBJEKTÍV, HORIZONTNyíregyháza hullámhosszán A napi 90 perces jelentkezések rendszeresítése óta 1980 hozta a leglényegesebb változásokat a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának műsorszerkezetében. Természetesen mindezt a múlt esztendő első napjaiban a hétvégenként! délelőtti adások bevezetése idézte elő. Minderről, s az 1981-es tervekről, teendőkről kérdeztük Samu Andrást, a stúdió vezetőjét. — Nemcsak szűkebb házunk táján tartjuk jelentős fegyverténynek a délelőtti adásokat, a hallgatói vélemények alapján is megfogalmazhatjuk, hogy rádiónk elérte a kezdeményezés célját. Elsősorban azért, mert sikerült ,.hallgátóközelbe” hoznunk információinkat. Azaz alkalmazkodtunk a hétvégekhez, közléseinkkel, híreinkkel, programajánlatainkkal zámottevő segítséget adhattunk a szabad idő hasznos és eredményes kialakításához, eltöltéséhez. E törekvések, reméljük, érződnek majd az új esztendő programjaiban is. Korántsem arról van szó, hogy csak új elnevezéssel, címmel jelentkezünk. A köntösön, a külsőn kívül a tartalom, a lényeg is megújul. Így például gazdaságpolitikai adásunk, melynek új címe: Objektív. — Ugyancsak új programunk a Hétnyitó, amely hétfőnként jelentkezik rendszeresen. A műsor informatív; a szolgáltatások hírei mellett újdonságokról, közérdekű információkról tudósít. Természetes, hogy a krónikáig tartó 50 perces blokk bővelkedik majd zenében is. Szerkesztőnk igyekszik úgy íisz- szeállítani az anyagok közötti dallamokat, hogy azokkal egyúttal a kívánságműsorhoz érkező kéréseket is teljesítse. — Űj „köntösben” szólal meg kulturális magazinunk is. A „Horizont” cím akár szimbólum is lehetne. A művelődés, a közműveltség napi kérdéseivel kíván behatóbban. foglalkozni a műsor. 1981-ben is hangot, illetve helyet kapnak a közkedvelt fórumok. Számunkra most az a nagy feladat, hogy gondosabb munkával készítsük elő a „kérdezz-felelek” adást, hiszen ily módon a rendelkezésre álló idő alatt több érdeklődő kaphat választ felvetett gondjaira is ... Az előttünk álló év örömteli eseménye lesz a nyíregyházi színtársulat megalakítása, valamint az új megyei művelődési központ átadása. Mindkettő közvetlenül érinti rádiónk munkáját. Az előbbi oly módon, hogy a társulat színészgárdájára számítunk adásaink közreműködőiként. Lehetőséget adunk számukra, hogy egyes típusú műsorokban szerepléseikkel színesítsék, gyarapítsák irodalmi, zenei programjainkat. A művelődés új nyíregyházi központjának hangverseny- terme pedig úgy készül, hogy szomszédságában helyet kap majd egy rádióstúdió is, tehát megteremtődnek az akár élő, egyenes közvetítések technikai feltételei is. — Mikrofonunkkal az idén is ott leszünk az országrész népzenei találkozóin, kórusfesztiváljain, s az ott szalagokra vettek adásainkban is elhangzanak. Ez évben sem felejtkezünk el tudósítói hálózatunk bővítéséről. Jelenleg 25—30, zömében fiatal külsős munkatársunk a biztosítéka annak, hogy szinte minden hajdúsági és szabolcsi történésről időben és gyorsan kapunk hiteles és pontos információt. — Munkatársaink továbbra is öthetenként jelentkeznek önálló műsorokkal a Petőfi adón. Emellett egyre népszerűbbek a?ok a portréműsorok, amelyek a rádió harmadik csatornájának hangversenyszüneteiben hangzanak el. E negyedórás —húszperces összeállításban a két megye egy-egy olyan alakját mutatjuk be, akik nagy részt vállaltak magukra a vidék szellemiségének gyarapításában. — Summázva 1981-es törekvéseinket: a legfőbb feladatunk észak-tiszántúli hallgatóink tájékoztatása az ő gondjaikkal, örömeikkel való foglalkozás. Úgy, hogy támogassuk a helyi politikát, s még aktívabban, jobban vonjuk be fórumainkon, vitamű- sorainkcn keresztül hallgatóinkat a közös, együttes cselekvésbe . . . K. Z. Tiszavasvári — új lakótelep. Szabolcsi filmesek sikere Január 18-án, vasárnap ért véget Debrecenben öt megye tájegységeinek amatőr film- fesztiválja. A fesztiválon három nyíregyházi, a záhonyi és a kisvárdai amatőr filmklub versenyzői vettek részt. A nyíregyházi AFK versenyzője, Karászi Endre szép sikert ért el a Lóré című filmjével és első díjat kapott a zsűritől. Ezzel bejutott a Sopronban megrendezésre ke-' rülő országos amatőr fesztiválra. Kurecskó István, a Nyíregyházi Konzervgyár amatőr filmese A sárga földig című dokumentumfilmjével szintén sikert aratott és elnyerte a zsűri különdíját. A GELKA kisvárdai műhelyében tranzisztoros rádiókat, lemezjátszókat és erősítőket javít Kaszás Miklós. (J. L. felv.) Korszerűsödő oktatási intézmény Vaján A Vajai Általános Iskola és Diákotthon megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő alsófokú intézménye. Az elmúlt esztendőkben a tanyai kollégiumban 130-ra nőtt a helyek száma, s ma már hét és fél ezer kötetes könyvtár is segíti az iskolásokat és kollégistákat. Saját autóbuszuk lehetővé teszi az országjárást, de alkalmat teremt arra is, hogy az iskola 37 nevelője hazánk legkülönbözőbb területein tanulmányozhassa az oktatás és nevelés módszereit. Az iskola eddig minden új kezdeményezésben elöl járt. Náluk kísérletezték ki évekkel ezelőtt a szabad szombat optimális módszerét, elsők között vezették be a komplex matematikai oktatást, kísérleteznek a globális módszerrel, részt vettek a tantárgycsoportos oktatás módszereinek kipróbálásában. A hatodik ötéves tervben tovább fejlődik a vajai iskola. Tizenegymillió forintét fordítanak arra, hogy új tornatermet építsenek, ebédlőt és konyhát emeljenek a diákok korszerűbb ellátására. A költségvetést jelentős társadalmi munka is megtoldja, a hagyományokhoz híven. Termelőszövetkezeti és támogató üzemi szocialista brigádok járulnak többek között hozzá az oktatás együttes modernizálásához. A tárgyalóteremből Ok nélkül ütöttek... Tanári hangverseny A nyíregyházi zeneiskola nemcsak a növendékek tanításával szolgálja a zenekultúrát, irányítja a zenei ízlést, hanem művésztanárai által tevőlegesen is részt vesz a város zenei életében. Egy város zenekultúráját nemcsak az jellemzi, hogy kiket, s milyen művészeket tud vendégül lehozni, hanem különösen az: van-e, s milyen saját erőből fakadó zenei élete. Nyíregyháza nem áll e téren rosszul, énekkarai, zenekara, hangversenyző zenetanárai művészi nívón szolgálják a város mind jobban fejlődő zenekultúráját. Ennek bizonysága volt a január 18-án, vasárnap este 6 órakor a 4-es sz. általános iskola dísztermében megtartott hangverseny, melyet az áll. zeneiskola tanárai adtak. Dr. Szétesni Dvorszky Magda és Babka József négykezes zongoraszámai, Tóth Nándor (cselló) és Tóth Nán- dorné (zongora) gordonkaszámai kellemes emlékeket hagytak a termet megtöltő hallgatóság lelkében. Eléggé változatos műsoruk felölelte Beethoven, Bach, Vivaldi, Bizet, Brahms, Debussy, Kodály, Weber egy-egy művét. Elismerés illeti a koncertező művésztanárokat, hogy fárasztó pedagógiai elfoglaltságuk mellett időt és fáradtságot áldoznak az intenzív gyakorlásra, az értékes zeneművek stílusos interpretálására, a muzsika megszerettetésére. Ez különösen most jelentős, amikor a hangversenytermek hiánya miatt kevesebb a filharmóniai hangversenyek száma. Vikár Sándor A Bodi cs a Lakatos család garázdálkodása szinte mindenki által ismert Kemecsén. Pár hónappal ezelőtt egy tanárnő tett feljelentést az alig 22 éves és már 2 és fél évet börtönben töltött Lakatos Lajos és élettársa ellen, mert az iskolában- őt bántalmazták. A tanárnő azonban a bírósági tárgyaláson — annak ellenére, hogy a feljelentésben, valamint a Lakatos Lajossal való szembesítés során ' határozottan állította bántalmazását — valamilyen oknál fogva már „nem emlékezett” a történtekre. Ekkor a bíróság Lakatost bizonyíték hiányában felmentette. Nem kellett azonban sokáig várni, mert Lakatos nem tanult a történtekből, ugyanis náluk rendszeresek az ilyen esetek. Lakatos Lajos, Gerák József és az 1965 áprilisában született fiatalkorú B. Ernő szeptember ll-én verekedést provokáltak. Ekkor a kemecsei Márka presszóban italoztak. Természetesen a 15 éves B. Ernő is. B. Ernő hívta ki a presszóban tartózkodó Gábort, ahol egy korábbi sérelem miatt vett tőle elégtételt. P. Gábor sértett véresen ment vissza az asztalához, asztaltársaihoz. Ezután H. Péter ment ki, ám a fiatalkorú B. Ernő és Lakatos Lajos utánamentek. A W. C.-ben Lakatos nagy erővel ütötte meg — minden ok nélkül — H. Pétert, aki a falhoz vágódott, majd kimenekült bántalmazói keze közül. A garázda magatartás ezzel még nem ért véget. Zárórát rendeltek el. (Valószínű, hogy éppen az incidensek miatt, de a presszó alkalmazottai erre már „nem tudtak visszaemlékezni-”.) * ^A presszó előtt Lakatos Lajos ismét megtámadta H. Pétert: ököllel arcul ütötte, aki az ütéstől földre esett. Itt már Gerák József is beavatkozott, megrúgta a földön fekvőt. H. Péter menekülni kényszerült, de Lakatos üldözőbe vette és ismét a földre teperte és tovább bántalmazta. A garázda társaság kellemetlenkedése ezzel nem ért véget. Lakatos Lajos rátámadt az ott tartózkodó és magatartásukat elítélő T. Jánosra is: sörösüveggel vágott arcához, amellyel meg is sebesítette. (T. János — annak ellenére, hogy ezt a vádlottak is elmondták — „nem emlékezett” bántalmazásaira. Helyesebben „ő a karjával kivédte” Lakatos e támadását és csak a száján lévő, korábban keletkezett sebe kezdett el akkor vérezni. . .) T. István ezalatt kissé ittas állapotban ácsorgóit a presszó előtt, ö sem maradhatott ki a verekedésből. Lakatos Lajos minden előzetes szóváltás és ok nélkül támadta meg: ököllel arcul vágta, majd a földre került sértettet Gerák is és a fiatalkorú B. Ernő is tovább ütlegelte. T. István sértett azonban menekülni is hiába próbált, mert bántalmazói tovább üldözték, majd a kemecsei templom kerítése mellett ismét a földre nyomták és mindhárman tovább ütlegelték és rugdosták az ittas és védekezni sem tudó sértettet. A vádlottaknak azonban kiterjedt a figyelme arra is, hogy a sértettnél van egy autóstáska is, azt is elvették. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Oroszné dr. Biró Anna tanácsa, mint a fiatalkorúak bírósága a vádlottakat csoportosan elkövetett kifosztás és garázdaság bűntettében, Lakatos Lajost 2 rendbeli, Gerák Józsefet és a fiataljf korú B. Ernőt egy-egy rendbeli súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül Lakatos Lajos vádlottat — mint különösen visz- szaesőt — 3 évi szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra, Gerák Józsefet egy év hat hónap szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. A fiatalkorú B. Ernő esetében pe-r dig javítóintézeti nevelését ren* delte el. Az ítélet nem jogerős. Az ügynek azonban van tanulsága is: a bűnüldözés minden becsületes magyar állampolgár feladata. A közömbös emberek a garázda, elvtelen, a nyugalmukat folyamatosan megbontó Bódik- nak, Lakatosoknak kedveznek, így, ilyen magatartással nem lehet következetesen fellépni a garázda emberekkel szemben sem. Dr. T. Gy. ^KÉPERNYŐI Mii Hová lett a népszerűsége okán nevében is méltán megmagyarított Verne Gyula (Jules Verné, 1828—1905), a „képzelet varázslója” lebilincselő hatása? — kérdezhettük magunktól a Sándor Mátyás c. regényéből francia—magyar összemű- ködéssel készített hatrészes tévéfilmsorozat befejeztével. A felserdült és az idősebb generációk szinte tökéletes illúzióromboláson estek túl a film láttán: ez lett volna az ifjúkori olvasmányból átélt nagy kaland, a szuperhős igézete? Ez a történelmietlen, hamis pátoszú, zavaros história? A serdülő ifjúság pedig — melynek persze, ezután is jó lélekkel ajánlhatók a Verne-művek —- joggal tehette föl a kérdést: ezért a Vernéért voltak annyira oda az „őseink?” Hát nem ezért. Mert sajnos, kimaradt a filmből a kockázatvállaló, nehézségtűrő és -lebíró, pátoszmentes hősiesség ábrázolása, a kaland hevítő izgalma. Közhely, hogy minden jó, ha a vége jó. Ebben a filmsorozatban az volt a jó, hogy hál’istennek viszonylag hamar vége lett. Ámbátor nem olyan jó vége, mint elvárhattuk volna. A sok kritikai fenntartást, sőt ellenérzést kiváltott kulturális magazin, a Stúdió ’80 (most már ’81) adásainak én előlegezett bizalmat szavaztam ezekben a heti jegyzetekben. Ügy tűnik, mintha ez igazolódni kezdene — a kritikusnak is lehet véletlen szerencséje. A múlt keddi adás végre izgalmasan aktuális kultúrkaleidosz- kóp volt, a művészeti élet eseményeinek primátusával. Különleges érdekességként említeném meg a színészi műhelymunkába való betekintést (Sándor Pál filmjének utószinkron felvétele Kern Andrással és Garas Dezsővel), Gobbi Hilda felhívását a Bajor Gizi Színészmúzeum társadalmi segítésére („ ... a színész kétszer hal meg: egyszer a földben, egyszer a feledé- kenységben.” — mint olyan szépen mondotta a tárgyi emlékek megőrzésének szükségességét indokolva) és a dombóvári giccsfotó-kiál- lításról szóló filmbeszámolót, az igen stílusos sláger- alájátszásokkal. Ennél a blokknál különösen figyelemfelkeltő volt a szűkszavúan magvas, takarékos kommentár (pl. „ ... a giccs a boldogság művészete... s az áruház a modern idők templomának a szerepét tölti be.”), valamint a témához jól illeszkedő, „illetékes” — interjú. Ennek kapcsán megtudhattuk, hogy a giccstárgyak kereskedelmi forgalma voltaképpen ellenőrizhetetlen, mert a fröccsöntő kisiparostól közvetlenül vásárba, vagy maszek trafikoshoz kerülnek. A súlyosabb probléma az, hogy jó, ízléses ellenkínálat nincs vagy alig akad. Ugyancsak tanulságos volt meghallgatni Berend T. Iván profesz- szor mértékadó nyilatkozatát a 6. ötéves terv kulturális célkitűzéseiről és arról a mostanában sokat emlegetett kérdésről, hogy mennyiben áru a kultúra? Végül a 80 éves nagy színész, Bihari József bensőséges köszöntése, színpadi és filmszerepelnek felidézése tette még él- ményszerűbbé ezt az egyre inkább „magára találó” műsort. ' Merkovszky Pál Maróti Lajos Súlytalanság című hangjátékát mutatta be a Rádiószínház a múlt hét végén. A szatirikus hangvételű darab a kisstílű ügyeskedésből egy falura, majd egy megyére kiterjedő szélhámossággá fejlesztett csoportos visszaélés történetének elbeszélése során szedi le a keresztvizet több mindenkiről. Nemcsak azokról, akik a „magánpecsenyéből” a kényszerítő körülmények hatására „csoportpecsenyévé”, majd az újabb fordulat „eredményeként” az egész falu és a megye ügyévé léptetik elő azt a gravitációs rendellenességet, hogy a képzeletbeli Mu- csa községben a kisebb nehézségi erő következményeként minden könnyebb, mint a megye székhelyén és többi településén, sőt az egész országban, s ennélfogva az árut máshol „nagyobb” súllyal, több pénzért lehet értékesíteni; A jogtalan úton szerzett pénzen való pöffeszkedés, a nagy lábon élés éppúgy „kap az ostorral”, mint a valóságtól való elrugaszkodás a tervezésben. Ezeken kívül pedig még számos emberi gyengeség. Minél több és nagyobb stiklit, disznóságot csinálnak — most már intézményesen — Mucsán, annál kisebb ott a nehézségi erő, vagyis hatványozottan „könnyebbek” az emberek és a tárgyak. A morális züllés könnyű fajsúlyúvá változtat mindent és mindenkit. A végén megszűnik a gravitáció, a várossá nyilvánítását váró falu minden építménye elszakad a földtől, eltűnik a légkörben az egész település, csupán egy hatalmas kráter marad utána. A szatíra túlzásai a legtöbbször az irrealitás világába emelve érvényesülnek igazán. Maróti mind az alapötletben, mind a darab során bőven él ezzel a lehetőséggel. Bőven, de sohasem túlságosan. Egyetlen viselkedést tartok anakronisztikusnak, nevezetesen azt, ahogyan a városi munkásból régóta tsz-elnök Dar- gulák csetlik-botlik a mezőgazdasági szakismeretek világában. Sok ilyen volt, de ma már hol vannak!? Az előadáson végig érzett, hogy a színészek nagy kedvvel bújtak szerepeik bőrébe. Sütz Ila (Bözsi), Páger Antal (Králik bácsi), Szilágyi Tibor (Kelecsényi), Kállai Ferenc (Vészeli), Major Tamás (professzor), Inke László (tanácselnök) és a többiek, Varga Géza rendező vezetésével, megéreztették a darab legjobb ízeit, hangulatait. A mű és az előadás a probléma széleskörűségére úgy utalt, hogy miközben az ügyeskedések sokféleségét tálalta, a jelenséget mégsem mint általánost mutatta fel. Seregi István A l;IHU MELLETT
