Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 15. Kereskedni tudni kell |gy köztiszteletben álló nyugdíjas hivatalnok panaszolta a minap: meggyanúsították a helyi . ABC-áruházban, mások szeme láttára minősíthetetlenül viselkedett vele szemben az üzletvezető helyettese. Ügyét csak hosszadalmas an tisztáz ták, végül a kisváros fogyasztási szövetkezete fegyelmit adott a magáról megfeledkezett — s a vagyonvédelemről szóló rendeletet önkényesen értelmező — kereske dőnek. Egy másik járási székhelyen az egyetlen háztartási bolt majd egy hónapig zárva tartott leltározás miatt. Csakhogy ugyanakkor az élelmi szerboltokban korántsem volt meg az a választék, ami az alapvető tisztítószerekből szükséges. Boltokat alakítottak át ekkor, vezetőváltás volt — indokolták az illetékesek. Riasztó példaként említhető az is, amikor az egyik fejlődő nagyközségben csak r ért húzták el az új ABC megnyitását, mert veszteségednek tartották a működését Az említettek más és más megközelítésből foglalkoznak a kereskedelemmel. A rossz példák egyfajta — szerencsére nem általánosítható szemléletet mutatnak. Ugyanis mindhárom esetben mintha valami fajta hatóság szerepében tetszelegne a boltos, az árusítással megbízott vállalat vagy szövetkezet. A kereskedelmi ismereteket tanítják, mind több azoknak a száma, akik szakképzett eladóként állnak a pultok mögé, akik bizonyítvánnyal rendelkeznek, amikor elvállalják a kereskedelem irányítását. Csakhogy ez a szakképzettség holt papír marad akkor, ha a kereskedelem ősidőktől kialakult „játékszabályait” nem ismerik a résztvevői. Hiszen az udvarias kiszolgálás, a vevő megbecsülése, új vásárlók szerzése mind-mind olyan erény a kereskedelemben, amit annak a művelői hajdanában a maguk bőrén kellett, hogy megtanuljanak. Ugyanis a vásárló ott, ahol nem talált kedvező fogadtatásra, nem maradt sokáig, keresett másik helyet. I isebb helyen, ahol egyetlen ABC van, egyetlen szövetkezet irányítása alá tartozik a kereskedelem és vendéglátás sokszor nehéz megértetni, hogy a bolt van a vevőkért, s nem fordítva. Persze ismert az olyan falusi boltos is, aki felveszi a rendelést, s másnap, harmadnap már üzen az érdeklődőnek, hogy megjött a városból a nagy értékű, s keresett cikk. Ha ezekből az igazi kereskedőkből lesz. több, akkor szűnnek meg a panaszok, akkor fordulhat elő, hogy az -alapvető cikkek mellett a helyi igények szinte teljes kielégítését vállalhatja egy-egy üzlet. L. B. Az új cipőgyár. Bizalom pátriának Elmúlt már tíz éve, hogy a közigazgatás átszervezésével Csenger megszűnt járási székhely lenni. Amikor már a község is nekilódult volna. Igaz, a járástól „örökölt” intézményhálózattal minden együtt állt a nagyközséggé váláshoz. Fél év alatt sikerült is. Nyolc falu gondjait vettük ezzel magunkra, nyolc olyan faluét, melyek mind jóval kisebbek Csengéméi. Aztán még jóformán lélegzethez sem jutottunk, s 70-ben nyakunkba szakadt az árvíz. A legnagyobb tsz-ünk, a Lenin, mérleghiánnyal küszködött, tagjainak 50 százaléka árvízkárosult — emlékezik Jeney Lajos, Csenger nagyközség tanácselnöke az évtizede megélt napokra. — Volt mit csinálni. Ötszázötven lakást építettünk újjá, negyedik éve veszteséges tsz-ünket kezdtük fejleszteni — szakosított juh- és szarvasmarhatelep készült —, talán erőn felül is. Az 54 milliós sertéskombinát beüzemelését már nem tudtuk elvégezni — a húsipar vette át w’jíjy 1 ti Jeney Lajos az egészet —, s bár hatodik évre nyereséges lett a tsz, a község létszáma mégis csökkent. Erdért-telep létesült, az ötven főt foglalkoztató cipőüzem 500 munkásos gyárrá nőtt. öt esztendő alatt a község ipari üzemeinek termelési értéke meghétszereződött. A tsz élére is új vezetés került, tartósan kilábaltak a hullámvölgyből. A csengeri almának ma már híre van. Mezőgazdasági továbbképzések Nyíregyházán Negyvenöt tanfolyam ezeregyszáz résztvevővel — ezek az adatok jellemzik tömören a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola idei továbbképzési programját. A napokban kezdődött meg az elsők között a gépészek, a főkertészek és a juhászok képzése. Az utóbbi szakma harminc képviselője ismerkedik az állattenyésztés korszerű ismereteivel. Felkészítésüknek az ad kiemelt hangsúlyt, hogy a VI. ötéves terv alatt ötven százalékkal kell növelni a megye juhállományát. Fontos teendő a gyapjúhozam javítása is. Hogy mindez megvalósulhasson, sok múlik az emberi tényezőkön. Ezért fogott össze a megyei állattenyésztési és takarmányozási felügyelőség a főiskolával. A háromszor kéthetes tanfolyam végén — december közepén — művezetői bizonyítványt kapnak a nyájak gondozói. Szintén a felügyelőség és a főiskola lesz a gazdája a Szatmárkerttel együtt annak a fehérgyarmati kihelyezett tagozatnak, melyen a növényvédő szakmunkásoknak tartanak foglalkozásokat. A tanfolyam végén növényvédelmi méregraktár-kezelői bizonyítványt kaphatnak a résztvevők. — A női munkaerőtöbblet megszűnésével párhuzamosan jelentkezett igény a tanácsi intézményhálózat fejlesztésére. A járási intézményeket átvéve itt viszonylag könnyű helyzetben voltunk. Társközségeinkben igyekeztünk javítani a helyzetet. Szamosbe- csen, Szamosangyaloson és Szamostatárfalván a tsz-ek segítségével épültek az óvodák. Csengersima bölcsődét, Szamosbecs öregek napközi otthonát kapott. Nagygéc és Komlódtótfalu, az új töltéseken kívül eső két község kivételével évről évre minden falu gazdagodik valamivel. Csengerben az árvíz után sikerült a vízvezeték-hálózatot kiépíteni, a VI. ötéves tervben a szennyvíz-gerinchálózatot szeretnék bővíteni. A cipőgyár új, korszerű gyáregységbe költözik. Ezzel párhuzamosan, 79-től kihelyezett szakmunkásképzést indítottunk egy osztállyal. Tavaly pedig újabb két osztály látott neki szakmát tanulni. Bár az épülő Szamos-hídra vezető út elkerüli a falut, számítanak rá, hogy a turistaforgalom mégis emelkedni fog. A tanács, a tsz és az áfész együtt szeretné megoldani a Csengerbe betérők ellátását. — Bár elképzelésnél már több, amivel rendelkezünk — tárja szét a tanácselnök a karjait —, ez egyelőre még csak tervezgetés. Nincs még jóváhagyott terv. De egy ellátóegységgel bővítve év közben az úttörőtábort is hasznosítani lehetne. Az árvíz utáni ugrásszerű lakásépítést követően a magánerős építkezések száma csökkent. A nagyközségi tanácson több mint ötven lakásigénylőt tartanak nyilván. (Az elmúlt ötéves tervben tizennyolc tanácsi lakás épült Csengerben.) Az elvándorlás mégis megszűnt — a lakók évtizede megrendült bizalma áll helyre —, jelenleg ismét nő a község, létszáma. Csendes Csaba DflB-díjas kutatók Szabolcsban A növényvédők védelmére Az esemény már-már titokban maradt. Az nevezetesen, hogy a Szabolcs megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás két kutatója díjat nyert a Debreceni Akadémiai Bizottság pályázatán. Az újságban, felhívásban, falragaszon kiírt pályázat azt sürgette: szülessenek olyan tudományos munkák, amelyek a gyakorlatban alkalmazható kérdéseket boncolgatnak. A KÖJÁL két dolgozója — dr. Márton Mihály—dr. Pauwlik László — olyan témával jelentkezett és nyert, amely a növényvédelem megyei tapasztalatainak immáron öteszténdős megfigyeléseit összegezte. A tanulmány abból indult ki, hogy Szabolcs-Szatmár megyében jelenleg 2400 olyan ember van, aki közvetlenül a növényvédelemben dolgozik. Figyelembe vették azt is, hogy szinte minden mezőgazdasági üzemben vannak olyanok, akik bár más munkakörben tevékenykednek, de időszakonként kapcsolatba kerülnek ezzel a munkával. Nem hagyták figyelmen kívül azt sem, hogy a növény- védelem olyanokat is érint, akik mezőgazdasági művelés alatt álló területek mellett laknak, élnek. A díjnyertes munka megállapította : a növényvédelemben dolgozók többsége mindazon ártalmaknak is ki van téve, ami általában a szántóföldi munkát végzőket sújtja, nevezetesen: az időjárás hirtelen változásainak, A Kelet-Magyarország 1980. december 21 -i számában „Tessék kérdezni” rovatában elhangzott nyilatkozattal kapcsolatban az alábbi észrevételt teszem: a baktalóránthá- zi szakmunkásképző intézet igazgatójának nyilatkozatából fedi a valóságot, hogy a szakmunkásokat szövetkezetünknek is képezik. Ugyanis a jelenleg foglalkoztatott traktoros létszám 58 százaléka a szakiskolából jött hozzánk. A nyilatkozatnak az a része, hogy a szövetkezet a saját falujából sem fogadja a tanulókat nyári gyakorlatra, nem fedi a valóságot. Több évre visszamenőleg a szakiskolával kialakult kapcsolat révén folyamatosan fogadtunk tanulókat gyakorlatra. A már munkába állt szakmunkások gyakorlatukat is szövetkezetünkben töltötték. Visszamenőleg 1978-ban 5 fő, 1979-ben 4 fő, 1980-ban 8 tanuló volt nálunk gyakorlaton, akik az említett szakiskolából, illetve a szövetkezettel kapcsolatban álló további két szakközépiskolából jöttek hozzánk. Mindezek a nyilatkozat ellenkezőjét bizonyítják. Az is fedi a valóságot, hogy 1980. május 14-én kelt átiratában a szakiskola — hozzánk meg nem érkezett — megállapodás visszaküldését sürgette. A sürgetésre közöltük, hogy a kért megállapodás nem érkezett meg, de annak megküldése után a közölt személyek gyakorlati foglalkoztatását vállaljuk. Ezt követően a szakiskola a 22/1974. MÉM számú rendelettel hatályon kívül helyezett 1/1961. (III. 31.) FM— Mü. M. számú rendelet 2-es mellékletét képező tanuló- szerződést küldött a gyakorlati foglalkoztatásra való megállapodás végett. Személyesen sikerült tisztázni a gyakorlati foglalkoztatásra irányuló megállapodás és a szakmunkástanulói viszony létesítésére szóló szerződés különbségét. Az iskola igazgatója elismerte, hogy a nyomtatvány régi, hatályon kívüli. Az új nyomtatványt a mai napig szövetkeKedvező munkaidő-beosztással igyekszik segíteni a BFK mátészalkai gyára a kismamáknak. A nemrégiben berendezett új szalagon állandó nappali műszakban dolgoznak a gyermeket váró, illetve kisgyermeket nevelő kismamák. (Both Pál Ambrus felvétele) Karambol külföldön, büntetés itthon | Budaházi Zoltán 26 éves balkányi — ideiglenesen budapesti — lakos, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat felszolgálója két évvel ezelőtt egy fél évig dolgozott a Német Demokratikus Köztársaságban. A szorgalmas, meg bízható, munkatársai előtt tekintélynek örvendő fiatal brigádvezető hazatérése után is vissza-vissza látogatott az NDK-ba, ott töltötte például 1979-ben is kétheti szabadságát. Két itthoni barátjával és kinti ismerőseivel október 28-án búcsúestet tartottak, másnap hajnalban pedig kocsiba ültek és elindultak hazafelé. Budaházi számított a hajnali indulásra, s nem ivott a húcsúestén, alvásra azonban alig 3 órája maradt. Hajnalban két barátjával kocsiba ültek és elindultak az Eisenack—Drezda közötti autópályán. A kocsi 90—100 kilométeres sebességgel haladt, aztán amikor a 176-os kilométerszelvényhez értek, az autó a bal oldali terelőkorlátnak ütközött, visszacsapódott jobb oldalra, lesodródott az autópályáról és egy fának ütközve megállt. Budaházi egyik barátja, Knith György olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt, másik barátja, Csa- da Pál kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Budaházi nem ismerte el a tárgyaláson sem bűnösségét, azt mondta: kipihentnek érezte magát, gyakorlott vezető volt, a baleset oka egy defekt volt. A baleset körülményeire nem emlékezett, mert sokkot kapott, csak arra, hogy a kocsiból kiesett Knith Györgyöt csak hosszas keresés után találták meg eszméletlen állapotban. A magyar és az NDK-beli gépjárműszakértők egyértelműen kizárták azt, hogy a baleset műszaki hiba miatt következett be, mindkettőjük véleménye az volt, hogy Budaházi figyelmetlenül vezetett, esetleg el is aludt a volán mögött. A bíróság halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt Budaházi Zoltánt 1 évi szabadságvesztésre, 6000 forint pénz mellék- büntetésre ítélte és másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte Budaházi büntetlen előéletét, eddigi töretlen életvezetését és a közlekedésben tanúsított balesetmentes vezetését. Az ítélet nem jogerős. zetünknek nem küldte meg. Ennek hiányában pedig a gyakorlati foglalkoztatás nem jöhet létre. Ügy érzem, mi kellő súly- lyal érezzük az ilyen irányú kötelezettségeinkért a felelősséget és kapcsolatainkat ennek megfelelően alakítottuk ki az elmúlt években. Mások mulasztásáért, vagy nem kellő tájékozottságából eredő következményekért azonban felelősséget nem tudunk vállalni. Koleszár István Egyakarat Mgtsz elnöke A szerkesztőség megjegyzése : a szülőfaluban hibás ügyintézés miatt a nyári gyakorlat végül- is elmaradt. Rugalmassággal ezt elkerülhették volna. Hiszen a több-kevesebb gyakorlatot szerzett szakember áll majd munkába, nem pedig a nyomtatvány. a rendszertelen, főleg hideg ételekből álló étkezésnek, a gépek okozta vibrációs ártalomnak, hogy csak a legfőbbeket említsük. Ezek mindegyike betegségek forrása lehet, a gyomorpanasztól a reumáig, hurutos megbetegedéstől a tüdőgyulladásig sok minden betegséget frekventálhat. Ehhez járul a 2400 ember esetében pluszként ű méreg, amivel dolgoznak. A két nyíregyházi kutató tanulmánya nem egyszerűen tényeket és megfigyeléseket összegez, de egyben olyan javaslatokat is tesz, aminek alkalmazása jelentősen változtathat a növényvédelemben dolgozók élet- és munkakörülményein. Nem véletlen, hogy a felmérések' és megállapítások már országos tanácskozásokon is' figyelmei keltettek, s többek között a MEDOSZ érdeklődését is felébresztették. A kutatások tovább folynak, hiszen a téma még számos, eddig fel nem tárt érdekességet is magában rejt. Ezzel egy időben azonban máris időszerűen vetődik fel, hogy a DAB pályázatán díjat nyert munka minél szélesebb körben ismertté váljék, elsősorban a tsz-ek, állami gazdaságok körében. A tudományos munka ugyanis csak akkor nyeri el igazi értelmét, ha gyakorlattá is válik, szolgálva az ember érdekét, akiért született. Reméljük, a tanulmány nem marad olyan titkos, mint amilyen a sikere volt. (bürget) VISSZ/.'MIM A nyomtatvány
