Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 15. Kereskedni tudni kell |gy köztiszteletben álló nyugdíjas hivatalnok panaszolta a minap: meggyanúsították a helyi . ABC-áruházban, mások sze­me láttára minősíthetetlenül viselkedett vele szemben az üzletvezető helyettese. Ügyét csak hosszadalmas an tisztáz ták, végül a kisváros fo­gyasztási szövetkezete fegyel­mit adott a magáról megfe­ledkezett — s a vagyonvéde­lemről szóló rendeletet önké­nyesen értelmező — kereske dőnek. Egy másik járási székhe­lyen az egyetlen háztartási bolt majd egy hónapig zárva tartott leltározás miatt. Csak­hogy ugyanakkor az élelmi szerboltokban korántsem volt meg az a választék, ami az alapvető tisztítószerekből szükséges. Boltokat alakítot­tak át ekkor, vezetőváltás volt — indokolták az illetéke­sek. Riasztó példaként említ­hető az is, amikor az egyik fejlődő nagyközségben csak r ért húzták el az új ABC megnyitását, mert vesztesé­gednek tartották a működését Az említettek más és más megközelítésből foglalkoznak a kereskedelemmel. A rossz példák egyfajta — szerencsé­re nem általánosítható szemléletet mutatnak. Ugyan­is mindhárom esetben mint­ha valami fajta hatóság sze­repében tetszelegne a boltos, az árusítással megbízott vál­lalat vagy szövetkezet. A kereskedelmi ismereteket tanítják, mind több azoknak a száma, akik szakképzett el­adóként állnak a pultok mö­gé, akik bizonyítvánnyal ren­delkeznek, amikor elvállalják a kereskedelem irányítását. Csakhogy ez a szakképzettség holt papír marad akkor, ha a kereskedelem ősidőktől ki­alakult „játékszabályait” nem ismerik a résztvevői. Hiszen az udvarias kiszolgálás, a ve­vő megbecsülése, új vásárlók szerzése mind-mind olyan erény a kereskedelemben, amit annak a művelői hajda­nában a maguk bőrén kellett, hogy megtanuljanak. Ugyan­is a vásárló ott, ahol nem ta­lált kedvező fogadtatásra, nem maradt sokáig, keresett másik helyet. I isebb helyen, ahol egyetlen ABC van, egyetlen szövetkezet irányítása alá tartozik a ke­reskedelem és vendéglátás sokszor nehéz megértetni, hogy a bolt van a vevőkért, s nem fordítva. Persze ismert az olyan falusi boltos is, aki felveszi a rendelést, s más­nap, harmadnap már üzen az érdeklődőnek, hogy megjött a városból a nagy értékű, s keresett cikk. Ha ezekből az igazi kereskedőkből lesz. több, akkor szűnnek meg a pana­szok, akkor fordulhat elő, hogy az -alapvető cikkek mel­lett a helyi igények szinte tel­jes kielégítését vállalhatja egy-egy üzlet. L. B. Az új cipőgyár. Bizalom pátriának Elmúlt már tíz éve, hogy a közigazgatás átszervezésével Csenger megszűnt járási székhely lenni. Amikor már a község is nekilódult volna. Igaz, a járástól „örökölt” in­tézményhálózattal minden együtt állt a nagyközséggé váláshoz. Fél év alatt sikerült is. Nyolc falu gondjait vettük ezzel magunkra, nyolc olyan faluét, melyek mind jóval ki­sebbek Csengéméi. Aztán még jóformán lélegzethez sem ju­tottunk, s 70-ben nyakunkba szakadt az árvíz. A legna­gyobb tsz-ünk, a Lenin, mér­leghiánnyal küszködött, tag­jainak 50 százaléka árvízká­rosult — emlékezik Jeney La­jos, Csenger nagyközség ta­nácselnöke az évtizede meg­élt napokra. — Volt mit csinálni. Öt­százötven lakást építettünk újjá, negyedik éve vesztesé­ges tsz-ünket kezdtük fej­leszteni — szakosított juh- és szarvasmarhatelep készült —, talán erőn felül is. Az 54 mil­liós sertéskombinát beüzeme­lését már nem tudtuk elvé­gezni — a húsipar vette át w’jíjy 1 ti Jeney Lajos az egészet —, s bár hatodik évre nyereséges lett a tsz, a község létszáma mégis csök­kent. Erdért-telep létesült, az öt­ven főt foglalkoztató cipő­üzem 500 munkásos gyárrá nőtt. öt esztendő alatt a köz­ség ipari üzemeinek termelési értéke meghétszereződött. A tsz élére is új vezetés került, tartósan kilábaltak a hullám­völgyből. A csengeri almának ma már híre van. Mezőgazdasági továbbképzések Nyíregyházán Negyvenöt tanfolyam ezer­egyszáz résztvevővel — ezek az adatok jellemzik tömören a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola idei továbbképzési programját. A napokban kez­dődött meg az elsők között a gépészek, a főkertészek és a juhászok képzése. Az utóbbi szakma harminc képviselője ismerkedik az ál­lattenyésztés korszerű isme­reteivel. Felkészítésüknek az ad kiemelt hangsúlyt, hogy a VI. ötéves terv alatt ötven százalékkal kell növelni a megye juhállományát. Fontos teendő a gyapjúhozam javí­tása is. Hogy mindez megva­lósulhasson, sok múlik az em­beri tényezőkön. Ezért fogott össze a megyei állattenyész­tési és takarmányozási fel­ügyelőség a főiskolával. A háromszor kéthetes tanfolyam végén — december közepén — művezetői bizonyítványt kapnak a nyájak gondozói. Szintén a felügyelőség és a főiskola lesz a gazdája a Szatmárkerttel együtt annak a fehérgyarmati kihelyezett tagozatnak, melyen a növény­védő szakmunkásoknak tar­tanak foglalkozásokat. A tan­folyam végén növényvédelmi méregraktár-kezelői bizonyít­ványt kaphatnak a résztve­vők. — A női munkaerőtöbblet megszűnésével párhuzamosan jelentkezett igény a tanácsi intézményhálózat fejlesztésé­re. A járási intézményeket átvéve itt viszonylag könnyű helyzetben voltunk. Társköz­ségeinkben igyekeztünk javí­tani a helyzetet. Szamosbe- csen, Szamosangyaloson és Szamostatárfalván a tsz-ek segítségével épültek az óvo­dák. Csengersima bölcsődét, Szamosbecs öregek napközi otthonát kapott. Nagygéc és Komlódtótfalu, az új töltése­ken kívül eső két község ki­vételével évről évre minden falu gazdagodik valamivel. Csengerben az árvíz után sikerült a vízvezeték-hálóza­tot kiépíteni, a VI. ötéves tervben a szennyvíz-gerinc­hálózatot szeretnék bővíteni. A cipőgyár új, korszerű gyár­egységbe költözik. Ezzel pár­huzamosan, 79-től kihelye­zett szakmunkásképzést indí­tottunk egy osztállyal. Tavaly pedig újabb két osztály látott neki szakmát tanulni. Bár az épülő Szamos-hídra vezető út elkerüli a falut, számítanak rá, hogy a turis­taforgalom mégis emelkedni fog. A tanács, a tsz és az áfész együtt szeretné megol­dani a Csengerbe betérők el­látását. — Bár elképzelésnél már több, amivel rendelke­zünk — tárja szét a tanács­elnök a karjait —, ez egyelő­re még csak tervezgetés. Nincs még jóváhagyott terv. De egy ellátóegységgel bővítve év közben az úttörőtábort is hasznosítani lehetne. Az árvíz utáni ugrásszerű lakásépítést követően a ma­gánerős építkezések száma csökkent. A nagyközségi ta­nácson több mint ötven la­kásigénylőt tartanak nyilván. (Az elmúlt ötéves tervben ti­zennyolc tanácsi lakás épült Csengerben.) Az elvándorlás mégis megszűnt — a lakók évtizede megrendült bizalma áll helyre —, jelenleg ismét nő a község, létszáma. Csendes Csaba DflB-díjas kutatók Szabolcsban A növényvédők védelmére Az esemény már-már ti­tokban maradt. Az nevezete­sen, hogy a Szabolcs megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás két kutatója díjat nyert a Debreceni Aka­démiai Bizottság pályázatán. Az újságban, felhívásban, falragaszon kiírt pályázat azt sürgette: szülessenek olyan tudományos munkák, ame­lyek a gyakorlatban alkal­mazható kérdéseket boncol­gatnak. A KÖJÁL két dol­gozója — dr. Márton Mi­hály—dr. Pauwlik László — olyan témával jelentkezett és nyert, amely a növényvéde­lem megyei tapasztalatainak immáron öteszténdős megfi­gyeléseit összegezte. A tanulmány abból indult ki, hogy Szabolcs-Szatmár megyében jelenleg 2400 olyan ember van, aki közvetlenül a növényvédelemben dolgozik. Figyelembe vették azt is, hogy szinte minden mezőgaz­dasági üzemben vannak olyanok, akik bár más mun­kakörben tevékenykednek, de időszakonként kapcsolatba kerülnek ezzel a munkával. Nem hagyták figyelmen kí­vül azt sem, hogy a növény- védelem olyanokat is érint, akik mezőgazdasági művelés alatt álló területek mellett laknak, élnek. A díjnyertes munka meg­állapította : a növényvéde­lemben dolgozók többsége mindazon ártalmaknak is ki van téve, ami általában a szántóföldi munkát végzőket sújtja, nevezetesen: az idő­járás hirtelen változásainak, A Kelet-Magyarország 1980. december 21 -i számában „Tessék kérdezni” rovatában elhangzott nyilatkozattal kap­csolatban az alábbi észrevé­telt teszem: a baktalóránthá- zi szakmunkásképző intézet igazgatójának nyilatkozatá­ból fedi a valóságot, hogy a szakmunkásokat szövetkeze­tünknek is képezik. Ugyanis a jelenleg foglalkoztatott traktoros létszám 58 százalé­ka a szakiskolából jött hoz­zánk. A nyilatkozatnak az a ré­sze, hogy a szövetkezet a sa­ját falujából sem fogadja a tanulókat nyári gyakorlatra, nem fedi a valóságot. Több évre visszamenőleg a szakis­kolával kialakult kapcsolat révén folyamatosan fogadtunk tanulókat gyakorlatra. A már munkába állt szakmunkások gyakorlatukat is szövetkeze­tünkben töltötték. Visszame­nőleg 1978-ban 5 fő, 1979-ben 4 fő, 1980-ban 8 tanuló volt nálunk gyakorlaton, akik az említett szakiskolából, illetve a szövetkezettel kapcsolat­ban álló további két szakkö­zépiskolából jöttek hozzánk. Mindezek a nyilatkozat el­lenkezőjét bizonyítják. Az is fedi a valóságot, hogy 1980. május 14-én kelt átira­tában a szakiskola — hoz­zánk meg nem érkezett — megállapodás visszaküldését sürgette. A sürgetésre közöl­tük, hogy a kért megállapo­dás nem érkezett meg, de annak megküldése után a kö­zölt személyek gyakorlati foglalkoztatását vállaljuk. Ezt követően a szakiskola a 22/1974. MÉM számú rende­lettel hatályon kívül helye­zett 1/1961. (III. 31.) FM— Mü. M. számú rendelet 2-es mellékletét képező tanuló- szerződést küldött a gyakor­lati foglalkoztatásra való megállapodás végett. Személyesen sikerült tisz­tázni a gyakorlati foglalkoz­tatásra irányuló megállapo­dás és a szakmunkástanulói viszony létesítésére szóló szerződés különbségét. Az is­kola igazgatója elismerte, hogy a nyomtatvány régi, ha­tályon kívüli. Az új nyomtat­ványt a mai napig szövetke­Kedvező munkaidő-beosztással igyekszik segíteni a BFK má­tészalkai gyára a kismamáknak. A nemrégiben berendezett új szalagon állandó nappali műszakban dolgoznak a gyer­meket váró, illetve kisgyermeket nevelő kismamák. (Both Pál Ambrus felvétele) Karambol külföldön, büntetés itthon | Budaházi Zoltán 26 éves balkányi — ideiglenesen bu­dapesti — lakos, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Válla­lat felszolgálója két évvel ez­előtt egy fél évig dolgozott a Német Demokratikus Köztár­saságban. A szorgalmas, meg ­bízható, munkatársai előtt tekintélynek örvendő fiatal brigádvezető hazatérése után is vissza-vissza látogatott az NDK-ba, ott töltötte például 1979-ben is kétheti szabad­ságát. Két itthoni barátjával és kinti ismerőseivel október 28-án búcsúestet tartottak, másnap hajnalban pedig ko­csiba ültek és elindultak ha­zafelé. Budaházi számított a hajnali indulásra, s nem ivott a húcsúestén, alvásra azon­ban alig 3 órája maradt. Hajnalban két barátjával ko­csiba ültek és elindultak az Eisenack—Drezda közötti au­tópályán. A kocsi 90—100 ki­lométeres sebességgel haladt, aztán amikor a 176-os kilo­méterszelvényhez értek, az autó a bal oldali terelőkor­látnak ütközött, visszacsapó­dott jobb oldalra, lesodródott az autópályáról és egy fának ütközve megállt. Budaházi egyik barátja, Knith György olyan súlyos sérüléseket szen­vedett, hogy a helyszínen meghalt, másik barátja, Csa- da Pál kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Budaházi nem ismerte el a tárgyaláson sem bűnösségét, azt mondta: kipihentnek érezte magát, gyakorlott vezető volt, a baleset oka egy defekt volt. A baleset körülményeire nem emlékezett, mert sokkot ka­pott, csak arra, hogy a kocsi­ból kiesett Knith Györgyöt csak hosszas keresés után ta­lálták meg eszméletlen álla­potban. A magyar és az NDK-beli gépjárműszakértők egyértel­műen kizárták azt, hogy a baleset műszaki hiba miatt következett be, mindkettőjük véleménye az volt, hogy Bu­daházi figyelmetlenül veze­tett, esetleg el is aludt a vo­lán mögött. A bíróság halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt Budaházi Zol­tánt 1 évi szabadságvesztés­re, 6000 forint pénz mellék- büntetésre ítélte és másfél évre eltiltotta a járművezetés­től. A szabadságvesztés vég­rehajtását a bíróság 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés kiszabásakor a bíró­ság enyhítő körülményként értékelte Budaházi büntetlen előéletét, eddigi töretlen élet­vezetését és a közlekedésben tanúsított balesetmentes ve­zetését. Az ítélet nem jogerős. zetünknek nem küldte meg. Ennek hiányában pedig a gyakorlati foglalkoztatás nem jöhet létre. Ügy érzem, mi kellő súly- lyal érezzük az ilyen irányú kötelezettségeinkért a fele­lősséget és kapcsolatainkat ennek megfelelően alakítot­tuk ki az elmúlt években. Mások mulasztásáért, vagy nem kellő tájékozottságából eredő következményekért azonban felelősséget nem tu­dunk vállalni. Koleszár István Egyakarat Mgtsz elnöke A szerkesztőség megjegyzé­se : a szülőfaluban hibás ügy­intézés miatt a nyári gyakor­lat végül- is elmaradt. Rugal­massággal ezt elkerülhették volna. Hiszen a több-keve­sebb gyakorlatot szerzett szakember áll majd munká­ba, nem pedig a nyomtatvány. a rendszertelen, főleg hideg ételekből álló étkezésnek, a gépek okozta vibrációs árta­lomnak, hogy csak a legfőb­beket említsük. Ezek mind­egyike betegségek forrása le­het, a gyomorpanasztól a reumáig, hurutos megbetege­déstől a tüdőgyulladásig sok minden betegséget frekven­tálhat. Ehhez járul a 2400 em­ber esetében pluszként ű méreg, amivel dolgoznak. A két nyíregyházi kutató tanulmánya nem egyszerűen tényeket és megfigyeléseket összegez, de egyben olyan ja­vaslatokat is tesz, aminek al­kalmazása jelentősen változ­tathat a növényvédelemben dolgozók élet- és munkakö­rülményein. Nem véletlen, hogy a felmérések' és megál­lapítások már országos ta­nácskozásokon is' figyelmei keltettek, s többek között a MEDOSZ érdeklődését is fel­ébresztették. A kutatások tovább foly­nak, hiszen a téma még szá­mos, eddig fel nem tárt ér­dekességet is magában rejt. Ezzel egy időben azonban máris időszerűen vetődik fel, hogy a DAB pályázatán díjat nyert munka minél szélesebb körben ismertté váljék, első­sorban a tsz-ek, állami gaz­daságok körében. A tudomá­nyos munka ugyanis csak ak­kor nyeri el igazi értelmét, ha gyakorlattá is válik, szol­gálva az ember érdekét, akiért született. Reméljük, a tanulmány nem marad olyan titkos, mint amilyen a sike­re volt. (bürget) VISSZ/.'MIM A nyomtatvány

Next

/
Thumbnails
Contents