Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. január 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 DH-tól a 3M-ig (1.) Szervezni, de hogyan? MOST TÍZÉVES a párt Központi Bizottságának hatá­rozata^ amely a vállalati üzem- és munkaszervezés korsze­rűsítésire hívott fel. A határozat számos lényeges felada­tot jelölt meg a vállalatok és a pártszervezetek számára egyaránt. Az üzem- és munkaszervezés viszonylag rövid idő alatt az érdeklődés középpontjába került. Elsősorban a pártszervezetek tűzték napirendre, a gazdasági vezetők jelentős része azonban központi intézkedésekre várt. Megyénkben sajátos követelményei voltak az üzem- és munkaszervezésnek. A legjelentősebb űj üzemek telepítése még tartott, másutt rekonstrukciók voltak folyamatban. A helyzetet néhány adat is jól jellemzi: 1971—75 között a megye ipari termelése 87,5 százalékkal emelkedett (az or­szágos adat 37—38 százalék volt). A munka- és üzem- szervezés lehetőségeit mutatja, hogy míg 1971-ben a ter­melés növekedéséből a termelékenység eredményezett 26 százalékot, 1975-ben már mintegy hatvan százalékot. A megyei pártértekezlet 1980-ban azt tűzhette célul, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a termelés növekedésének 80—90 százaléka származzék a termelékenység növelé­séből. Mindezek azt jelzik, hogy megyénkben az eltelt egy évtized alatt számottevően fejlődött a vállalati üzem- és munkaszervezés. A megyei pártértekezlet azonban azt is megállapította, hogy sok kiesést okoz még a szervezetlen­ség. A 8—10 százalék közötti veszteségidő kétharmada szervezési hiányosságokból fakad. Éppen ezért különösen fontos cél, hogy a fejlesztés útja intenzív legyen. Nyíregyházán csaknem ötven vállalatnál hosszabb tá­vú elképzelések alapján foglalkoznak konkrét üzemszerve­ző munkával. Van, ahol osztály-, másutt csoportkeretben, s jó néhány helyen főfoglalkozású üzemszervező tevékeny­kedik. Közülük, sokan már szakirányú képzettséggel is rendelkeznek, növekszik azoknak a száma, akik 3—5 éve, vagy még régebben foglalkoznak üzemszervezéssel. FIGYELEMRE MÉLTÖ, hogy igazán jó eredmények csak ott születtek, ahol hosszabb távra terveztek, s a szer­vezési elgondolásokat következetesen végigvitték. Széles­körűen ismert a VOR nyíregyházi gyárában végrehajtott komplex munkaszervezés, ami alapvetően változtatta meg a munkát, átlagosan csaknem negyedével nőtt az egy mun- ' kásra jutó termelési érték. Nem mindenütt voltak azonban ilyen következetesek. A vállalatok többségénél az V. ötéves terv elején tervbe vették a Dolgozz Hibátlanul munkarend (DH) bevezetését. Ehhez a kezdeti lépéseket, intézkedéseket meg is tették, megtörtént a hibaforrások feltárása és feldolgozása. A tel­jes körű szervezési intézkedések elmaradása miatt azon­ban a munkarend bevezetése megrekedt, s a legtöbb he­lyen aznapi minőségi analízist, anyagfelhasználás-értéke­lést, tehát részeredményeket hasznosítanak. Jelenleg a vál­lalatoknak kb. egyharmada foglalkozik a “DPI munkarend- szer bevezetésével. Közéjük tartozik a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vál­lalat. Jóna Pál igazgató: — A DH-ról a részletesebb megismerés előtt nekünk is más volt a véleményünk, talán könnyebbnek, egysze­rűbbnek gondoltuk, s volt, aki termelési mozgalmat sejtett- benne. Ma azonban már egyértelműen megfogalmazható, hogy a hibametites és hatékony munkarendszér logikusan felépített vezetési elgondolás. Olyan, amely műszaki-gaz- dasági-szervezési-nevelési intézkedések összefüggő rend­szerével igyekszik a hibákat és a veszteségeket megelőzni, csökkenteni és a vállalati munka hatékonyságát növelni. Mi a DH alapos megismerése után is alkalmazni akarjuk, most dolgozunk a teljesebb körű bevezetésen, az idén már eredményeket is várunk. A NAGYVÁLLALATNÁL ez lesz az első rendszer- szemléletű szervezés. Korábban csak egyes munkafolyama­tok szervezésével foglalkoztak: veszteségtanulmányokkal, az anyagmozgatási rendszer javításával. Ezek sem lebe­csülendők, mert például ez az utóbbi (a komplex konté­neres anyagmozgatási rendszer) szintén sokat hozott a vál­lalati kasszába. Nagyon nehéz fizikai munkát váltott fel, jelentős munkaerő-megtakarítással járt, ráadásul hatezer négyzetméternyi raktárkapacitás-többletet eredményezett, beruházás nélkül (mivel a konténerek egymásra rakva is tárolhatók). Egy ilyen méretű új raktár megépítése 50—60 millió forintot is igénybe vett volna — a szervezés meg­valósítása ennek kis részébe került. A DH mellett a 3M a másik ismertebb átfogó szer­vezési rendszer. (A rövidítés a mozdulatméréses munka- elemzést jelenti.) Következik: Kevesebb dolgozóval Marik Sándor Több mint egy éve, hogy a Szabolcs Cipőgyár új üze­met létesített Nyírbogdányban. 17 millió forintos költséggel építették a korszerű üzemcsarnokot, szociális épületet. A tüzödei és szabászgépekkel felszerelt részlegben jelenleg 170-en dolgoznak. A végleges létszám a jövő év végére éri el a 250 dolgozót. A betanított munkások ebben az évben félmillió pár cipőfelsőrészt készítenek. Képeinkéin: Radics Györgyné új, úgynevezett unidó rendszerű képzéssel segíti az új dolgozókat... Az AB-szalagon két műszakban foglal­koztatják a dolgozókat. (Elek Emil felvételei) KISZ-taggyűlésen Tiszalökön Háztáji a házasulandóknak Csendes a téli határ a me­gye mezsgyéjén, a Tiszalöki Állami Gazdaság központjá­ban. Csak a hosszú, lapos épület, a KlSZ-klub hangos és nyüzsgő. Szerelők, állat- tenyésztők, adminisztratív dolgozók népesítik be a köny­vekkel félkörbe „rekesztett” klubot. Csupán két-három szék maradt szabadon, nem kell félni attól, hogy szava­zatképtelen lesz a gyűlés. A KISZ-esek beszámoló, érté­kelő és vezetőségválasztó gyűlése. Pedig jókora terüle­ten fekszik a gazdaság. Dan- kó-puszta például 26 km-re van ide. Farmerben a tanyán Az ifjúsági alapszervezet titkára ugyan feszülő farmert visel, de lábán nem könnyű surranó, hanem térdig érő, nehéz bőrcsizma van. Alkal­mazkodik a tanyai élethez. Szabó Mária gépírónő vi­szont könnyű cipőben sétált át a fagyos talajon, nem fá­zik, s bízik abban, hogy for­ró hangulatú lesz a gyűlés. Többen találgatják, hogy ki lesz az új KISZ-titkár és va­jon mit mond a beszámoló? Hadzsi Sándor, a bőrcsiz­más KISZ-titkár nem sorolja fel fiatal társainak egyéves munkáját teljes részletesség­gel. Részben azért nem, mert hamar elrepült az elmúlt év, a sok és a nehéz munka, meg a politikai élet élénksége nem kárhoztatta a fiatalokat sem tétlenségre. Mint mondja, az időjárás okozta nehézségek miatt egy kicsit háttérbe szo­rult a mozgalmi munka. De hát a termelést, a termékek megmentését is lehet moz­galmi munkának nevezni. Az is, hiszen a kampányok idején az ifjúsági alapszerve­zet is mozgósította 33 fős gár­dáját. Kilenc ifjú párttag is van az alapszervezetben. Az igazgató és a párttitkár is tagja a KISZ-nek, a két ve­zető nem csupán „pártoló”, valóban fiatalok, alig múltak harmincévesek. Két ifjú gép­kocsivezető munkásőr is, rá­juk is bármikor számítani le­hetett, ha szállításról, vagy társadalmi munkáról volt szó. m seresem tánclexikonban, Mh de nem találom sem ^ az új, sem az ü, sem a j (januári) címszó alatt. A táncot szerető olvasóink így hát elsőként ismerhetik meg az új, januári üveges tánc pontos leírását. Jelmez: szatyor, női táska, diplomatatáska. Színpadkép: téli utca, sor­ban álló emberekkel. Hangeffektusok: a szilvesz­teri nagy ivászat emlegetése, csörrenések. A tánc: testesen előkelő vezető beosztású pezsgőspa­lackok furakodnak a pult elé. Tánc közben vidáman éne­kelnek arról, hogy őket most is megbecsülik. Néhány két- decis barackos és cseresznyés szerényen félrehúzódik, mint­egy sorfalat áll a sorban való furakodáshoz. Egy dundi uni- cumos üveg göcögve nevet. A statiszta sörösüvegek tompa csengéssel tiltakoznak az elő­zés ellen, majd a feloldás mindent megbocsátó hangu­latában az üvegek arról éne­kelnek, hogy ők kétszer ad­tak örömet az embereknek. • • Üveges Űj üveg táncol a színre (so­ld allegro). Mindenkit előz (soló ős-ügyes fergeteges). Ruhája: vajszínű, diplomata nélküli diplomatatáska, a fü­lénél irhabundás nem diplo­mata diplomatával., Az üveg címkéje magyartalan, skóto- san angolos whisky ... Az üvegek virtustánc köz­ben arról énekelnek, hogy nincs igazság a földön, az is értékesebb a többinél, aki már régen kiürült. Az üveg, két sörösüveg kí­sérővel a pultig táncol. Az üvegek arról énekelnek, hogy milyen szép volt, ami­kor telten, drága pénzeket adtak értük. A cifra üveg ar­ról, hogy ö volt a legdrágább minden üvegek között. A beváltó elveszi a szerény sörösöket. És visszaadja a cif­rát. (Hang: „Ezt nem vesszük vissza!”) Az unicumos döcögve ne­vet, a sörösök boldogan néz­nek visszavett társaik után, a barackosok, cseresznyések újra tolongani kezdenek. Az irhás (topogós) tanács­talan áll. Aztán egy csattanás. Csattanás. Miközben a füg- güny lehull. Látjuk az össze­tört cifra üvegen tolongó üve­geken, egy láb a szakadt címkére lép. Dal csendül fel az értékek változatosságáról. Még látjuk a szomorú irhást, aki nem száll fel a buszra, mert janu­ár van és ő csak négy forin­tot kapott, de forintosokban. (barfha) Á koncert Dióhéjban érinti a beszá­moló az elmúlt év emlékeze­tesebb eseményeit. Május 1- én a politikai nagygyűlésen mindenki ott volt. A júniusi klubösszejövetelen úgyszin­tén. A politikai oktatáson élénk volt az érdeklődés. Az ifjúsági focicsapat mérkőzé­sein nem kevésbé. A múlt évben rázták össze a csapa­tot, amely a barátságot is mélyítette, no és élmények­hez is juttatta a játékosokat, meg a lelkes szurkolókat. Emlékezetes számukra a ti­szalöki koncert, mert azért „komolyabb” kikapcsolódásra is szenteltek időt. Meg arra is, hogy a hajdú­dorogi mezőgazdasági szak­munkásképző iskola itt gya­korlatozó diákjaival kéthe­tente közös klubösszejövetelt szervezzenek. A múlt évre emlékezve — nem is mellé­kesen — elmondható még, hogy a nőtlen és a hajadon fiatalok is „földtulajdonosok” lettek. A múlt évtől nekik is jár 300 öl háztáji. Szomszédommal számol­gatunk. Ha egy fiú kukoricát vet a háztájiba, a jövedel­mén vehet egy öltönyt és egy pár cipőt. A lány földtulajdo­nos, ha burgonyát vet, 7—8 ezer forint is lehet a jöve­delme és ebből már két he- verőt is vehet a stafírung- hoz. Vasas-fiúk vasárnapja Veréb Józsefné hozzászó­lásában elmondja, hogy a közelmúltban leltározóként járt-kelt a gazdaságban és tapasztalta, hogy volna még hová társadalmi munkát szervezni. Azt mondja, nem ártana, ha a nagyközségnek is több társadalmi munkát végeznének a fiatalok. Nagy Antal párttitkár azzal egészí­ti ki a beszámolót, hogy a fiatalok jól segítették a szo­cialista brigádok működését és az MSZBT-tagcsoportnak is segítséget nyújtottak. A szocialista brigádtagok a vállalásuknak megfelelően 420 perc társadalmi munkát végeztek, a nem brigádtag KISZ-fiatalok is csatlakoztak a vállaláshoz és ők sem áll­tak meg a 420 percig. Fedor László azt kéri, hogy jobban szervezzék az ifjúsági fóru­mokat és a szállítóeszközöket is gyakrabban kaphassák meg. Iváncza Attila a vasas­fiúk vasárnapi helytállását méltatja. Aranyos János ja­vasolja, hogy regisztrálják jobban a KISZ-esek társa­dalmi munkáját, s felhívja a figyelmet arra is, hogy van itt egy hely, amely nagyszerűen alkalmas pingpongozásra. Hagymási Sándorné kéri, hogy a Dankó-pusztai fiata­lokat jobb szervezéssel hoz­zák be a központba vala­mennyi rendezvényre. Kob­zos Sándor arra emlékezik, hogy az irodista lányok ősszel kivonultak almát szedni és este végezték el az irodai munkát. Hadzsi Sándor és Fedor László neve kerül a szavazó­cédulára. Az összesítésnél kiderül, hogy megoszlanak a vélemények, de azért ismét Hadzsi Sándor vezetheti a gazdaság KlSZ-alapszerveze- tét. Megválasztották a négy­tagú vezetőséget is. A hivata­los résznek vége. De nem ürül ki a hosszú terem. Egy kicsit vidámabb politikai ve­télkedő oldja az elmúlt fél­órák feszült várakozását. N. L. H uszonötezren mond­tak véleményt Sza- bolcs-Szatmárban ta­valy a szakszervezeti vá­lasztások alkalmával. Ezek jelentős része helyeselte és támogatásáról biztosította a megyei pártértekezlet ál­tal hozott határozatok meg­valósítását. Valójában azok a felszólalók, véleménynyil­vánítók sem cselekedtek másként, akik inkább a gyorsabb előrehaladást aka­dályozó gondokkal foglal­koztak s úgy fogalmaztak: a visszahúzó jelenségekre a szakszervezeteknek is job­ban oda kell figyelniük. Elég csupán egy röpke pillantást vetnünk a szak- szervezeti választásokon el­hangzott bírálatokra és rög­vest kiderül: a lényegre ta­pintottak a szólók, s hogy meggyőzően tükröződik. a felvetésekben a párt által is szorgalmazott tennivalók sokasága. Ilyen mindenek­előtt, hogy szilárdítani szükséges a munkafegyel­met, jobban kihasználni a munkaidőalapot. Ennek persze feltétele a korsze­rűbb és következetesebb üzem- és munkaszervezés, mely el tudja tömíteni a la­zaságokhoz vezető kisebb és nagyobb réseket. A szak- szervezet termelés-érdek­védelmi lehetőségére nyújt alkalmat a tartalékok fel­tárása, az ésszerű takaré­kosság, az erre történő ösz­tönzés is. Valójában itt ar­ról van szó, hogy a szerve­zett dolgozók a maga össze­tettségében fogták fel az ér­dekvédelmet : nem csupán igényeket támasztottak a jobb munkakörülményekért, a szélesebb körű szociális ellátásért, hanem nyomban hozzátették a mindezek elő­teremtéséhez teljesítendő feladatokat is. Ez volt a jellemző azokra a véleményekre is, amelyek az üdülési lehetőségek bőví­tését, a családos beutalók számának gyarapítását, az üzemi egészségügyi ellátás jobbítását tették szóvá, ök sem csupán a „számlát nyújtották be” a vállalati vezetőknek, hanem éreztet­ték: a legkisebb ilyen szám­la fedezete is a kollektíva kezében van: ők ezt tisztán látják, s készek áldozatot vállalni minden jó szándék megvalósításában. H osszan tartana elso­rolni a javaslatokból formált kollektív ten­nivalókat. Ehelyett egy idő­szerűvé vált jelzés álljon itt csupán: „ ... a választási dokumentumokban megfo­galmazott feladatokat, a szakszervezeti tagság által felvetett jogos igényeket... a megválasztott testületek érvényesítsék a kidolgozan­dó ötéves programjuké ban...” Itt van az idő az ünnepi órákon elhangzott ígéretek beváltásara. (a. s.) Cipőgyár Nyírbogdányban Szóltak..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents