Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
Létszám zámtálanszor olvashattuk, hallhattuk a korábbi években, hogy Szabolcs-Szatmár amolyan munkaerő-termelő megye: az országnak ez a része valóságos paradicsomul szolgál a munkaerő-toborzók- nak. Miért tagadnánk, hogy sok igazság volt ebben: az ipart nélkülöző szűkebb haza egyik legsúlyosabb társadalmi gondja volt — részben, különösen a nőket tekintve még ma is az — a munkahelyek hiánya. Emiatt sok tíz ezren szálltak vonatra, ingáztak hetente, kéthetente, vagy vettek búcsút végleg a szülőföldtől és próbáltak szerencsét a fővárosban, az ország már korábban kiépített ipari centrumaiban. Ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet a munkaügyi miniszter új rendeleté, amely 1981. január 1- től módosította a munkaerő közvetítésével és toborzásával kapcsolatos szabályokat. A módosítás oka is élesebben tűnik élénkbe itt, Sza- bolcs-Szatmárban. Amíg korábban a munkaerő-kereslet lényegesen meghaladta a kínálatot, ez egészségtelen és indokolatlan munkahely-változtatásokat, nagymérvű fluktuációt idézett elő. Társadalmilag szükséges volt az adminisztratív intézkedés, a korlátok állítása a munkaerő-pazarlással szemben. A kapun belüli munkanélküliség, az indokolatlanul felduzzasztott létszám is szükségessé tette, hogy fontosságuknak megfelelő kategóriákba sorolják a vállalatokat és eszerint támogassák gondjaik megoldását kötelező munkaerő-közvetítéssel. A gazdálkodás szigorítása, az eredményesség új követélményei lényeges változást idéztek elő e téren is. Ma már a munkaerő biztonságos „tartalékolása” helyett sokkal kifizetődőbb, ha az üzem, a gyár kevesebb emberrel többet termel. Így az utóbbi két-három évben beszűkültek a vándormadarak lehetőségei, a két évvel korábbihoz képest például országosan 27 ezerrel csökkent az iparban foglalkoztatottak létszáma. a már tehát nincs : szükség központi szigorításra, ezért született az idézett miniszteri rendelet, amely e téren is nagyobb önállóságot ad a vállalatoknak. A jövőben a munkaerő-közvetítés egyfajta szolgáltatássá válik, és munkaerő-toborzás is végezhető annyi megkötéssel, hogy ez utóbbihoz a területileg illetékes tanács enge- j délye szükséges. Sőt: a szezonális munkákhoz 30 kilométeres körzeten belül még erre sincs^ szükség. Várható, hogy e korlátok feloldása is hozzájárul a hatékony munkaerő-gazdálkodáshoz. • XXXVIII. évfolyam, 12. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. január 15., csütörtök AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Együttműködés a termelés, az ellátás javítására 1980 eredményérül, 1981 terveiről tárgyaltak Nyíregyházán Ezekben a napokban tartják megyénkben a városi, járási pártbizottsági üléseket, amelyeken az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról és az 1981. évi feladatokról tárgyalnak. A párt- bizottsági ülésekre mindenütt meghívják a nagyüzemek párttitkárait, gazdasági vezetőit, a települések társadalmi vezetőit. Nyíregyházán szerdán tartották a kibővített városi pártbizottsági ülést, ahol megtárgyalták a város V. ötéves tervi céljainak teljesítéséről, a VI. ötéves tanácsi térv főbb koncepcióiról szóló előterjesztést, amelyet társadalmi vitára bocsátanak. Ezután az éves tervekről volt szó. A megyeszékhelyen működő vállalatok, szövetkezetek termelése, árbevétele tavaly differenciáltan, összességében a tervezettet megközelítő mértékben nőtt. A vártnál kedvezőtlenebbül alakult az ipar és az építőipar termelése és értékesítése, elsősorban a rendelések módosulása és a piaci kereslet csökkenése miatt. A város iparában 1980- b an kevesebben termeltek meg i4 milliárd forintos értéket, amely hasonló nagyságú, mint az egy esztendővel korábbi. Ez többek között a szervezést is dicséri, amelyről azonban az is elhangzott, hogy üzemeinkben, szövetkezeteinknél még korántsem használták ki a szervezés adta lehetőségeket. Nagyobb gondot kellene fordítani a párttagsággal, a dolgozók széles körével kialakított vélemény- cserére is. A termékszerkezet változtatásában az önálló vállalatoknál, például a Mezőgépnél, a faipari vállalatnál jó kezdeményezések történtek, a gyáregységeknél viszont nehezebben változtatnak, a termékstruktúrát döntően a vállalati központokban határozzák meg. A szövetkezetek jelentős részénél a piaci natá- sok, nem pedig az átgondolt műszaki-gazdasági kritériumoknak megfelelő szerkezet- változás a jellemző. Az export növelésével ösz- szefüggő célok csak részben teljesültek. A szocialista országokba irányuló export a vártnál jobb (például a cipőgyár, a ruhagyár, a papírgyár eredményei), a tőkés országokban történő értékesítés viszont jelentősen elmaradt a tervtől (amelyet többek között a cipőipari szövetkezet, a gumigyár gondjai jeleztek). Jó eredmény a városban, hogy a létszámgazdálkodás valamennyi ágazatban hatékonyabb volt, a gazdálkodó szervezetek általában kisebb létszámmal oldották meg a feladatokat. A jövedelmek a tervben meghatározottak szerint nőttek, de még tovább szükséges növelni a teljesítményhez kapcsolódó bérezés arányát. A megyeszékhelyen működő építőipari vállalatok jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A kereslet mérséklődésével összhangban csőikként á termelés, de a tervezettet megközelíti. Szervezési intézkedésekkel, az együttműködés különböző módszereivel törekedtek a kapacitások jobb kihasználására, kezdeményezték a beruházási idő rövidítését, szolgáló fővállalkozói rendszer bevezetését. Kiemelt feladat volt az V. ötéves terv beruházásainak befejezése, különös tekintettel a gyermekintézményekre, a lakásépítkezésekre. Ez utóbbiakban különösen jó eredmények születtek: mintegy 800 óvodai hely épült, új iskolát adtak át rekordidő (Folytatás a 4. oldalon) Hófúvásban A szerda reggeli hóesés, az erős szél megnehezítette a közúti forgalmat megyénkben. Képriportunk is ezt bizonyítja. A Tiszalök felé vezető utat a hófúvástól Fe- renczi János, a KPM hótolójával igyekezett megtisztítani ... A nagycserkeszi elágazásban a hótorlaszban egy Lada gépkocsi akadt el... A mentő, a hóakadály ellenére is bizonyára eljut rendeltetési helyére... Pörögnek a körkötő gépek a kender-juta nagyhalászi gyárában. Nagy Erzsébet öt géppel zsákanyagot sző. (Elek Emil felvétele) KISVÁRDA, NYÍRBÁTOR Kórházfelújítás, könyvtárfejlesztés A költségvetési üzem idei feladattervét hagyta jóvá többek között tegnapi ülésén a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az üzem idei termelési tervéből az építőipari tevékenység emlekedik ki, több mint 28 millió értékű felújítást, korszerűsítést végeznek, de vállalkoznak új létésítmények építésére is. A legnagyobb értékű munkát a kórház felújítása jelenti ez 3 millió 300 ezer forint értékű lesz, de a Császy gimnázium villanyszerelési munkái, illetve a kollégium tetőfedése is meghaladja az egymilliós értéket. Dolgoznak majd a költségvetési üzem munkásai a művelődési házban, a Bessenyei leánykollégiumban, a múzeumban, a vágóhídon, a kisegítő iskolában, a Dögéi öregek Napközi Otthonában, de vállaltak felújítást Ajakon, Anarcson, Gyulaházán, Mezőladányban, Nyírtasson, Papon és Tornyospálcán is. Befejezik a Lenin út 20., a 26., a 17—19., a 21. számú házak felújítását, a Váralja út 23., a Rigó út 28—30., a Gyár út 1. és 3. szám alatti lakások karbantartását, építenek Nyírkárászban ravatalozót, Kisvárdán virágházat, gépkocsiszerelőműhelyt és felújítják a söripari vállalat kirendeltségét is. Az ingatlankezelési részleg és a távhő-szolgáltatási részleg dolgozóira összesen mintegy 20 millió forint értékű munka vár, a kertészeti és a köztisztasági részlegnek hat és fél milliós feladatot szabtak ki 1981-re. Nyírbátorban a városi-járási könyvtár tevékenységéről hallgattak meg tájékoztatót a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai. A korszerűtlen, kis — 200 négyzetméter — alapterületen működő könyvtárban nemcsak a munkakörülmények kedvezőtlenek, a könyvállomány mennyisége és összetétele tekintetében is kedvezőtlen a kép. A mostoha tárgyi feltételek ellenére a könyvtár dolgozói nagy figyelmet fordítanak a kölcsönzés kulturált, gyors, szakszerű ellátására. A nyár óta magasabb színvonalon, gazdagabb választékkal biztosítják a zenei szolgáltatást, amely a zenehallgatáson túl felvételek készítésére, átjátszásokra is lehetőséget nyújt. Kedvező feltételeket alakítottak ki a napilapok és folyóiratok helyben olvasására, az érkező új könyveket mikrofonéval vonják be, ami a könyvek élettartamát hosz- szabbítja meg. Az általános iskolákban fiókkönyvtárakat, az üzemeknél letéti könyvtárakat működtetnek, de író-olvasó találkozók szervezésével, személyes kapcsolatok kiépítésével az üzemi közművelődési munkához is szakmai, módszertani segítséget nyújtanak. r-é- - «sm» ■ ... ' MMKsIat^ 1 agyarország
