Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 7. Minden napra egy átadás... Decemberben 300 lakás Év vége előtt a NYÍRBER Mintegy hat és fél milliárd forint értékű beruházás műszaki előkészítését, lebonyolítását és műszaki ellenőrzését végzi el az ötödik ötéves terv időszakában Szabolcs-Szatmár megyében a NYlRBER. Az évi, jóval több, mint egymilli- árd forint értékű beruházás legnagyobb megbízói a megyei, illetve a városi és községi tanácsok. Különösen sok átadás lesz a tervidőszak utolsó hónapjában, az idén decemberben. Amennyiben a tervezett munkákat az időjárás különösebben nem akadályozza, mintegy 35 beruházás fejeződik be ebben a hónapban, vagyis elvileg minden napra több mint egy átadás jutna. Decemberi átadásra jeleztek a kivitelezők többek között több mint 300 lakást, mintegy 180 millió forint értékben Nyíregyházán, Kisvárdán, Fehérgyarmaton, Vá- sárosnaményban, Csengerben, Demecserben, Nagyhalászban, Nagykállóban, Tiszalökön és Balkányban. Óvodát adnak át Nyíregyházán, Nagyhalászban, Nyírbélteken, Napkoron és Nyírderzsen. Az év végéig átadásra kerülő több mint kétszázmillió forint értékű öt óvodában 270 gyermeknek lesz helye. Bölcsődét ebben az évben már csak a megye- székhelyen adnak át, a Pacsirta utcában. A közel 17 millió forintból megépült létesítményt nyolcvan apróság veszi majd birtokába. Két iskolát is átadnak ebben, a hónapban, összesen mintegy 40 millió forint értékben. Tisza- vasváriban egy 12 tantermes, Ibrányban 8 tantermes iskolával bővül az oktatási lehetőség. Több helyen fejeződik be a vízmű, illetve a vízműhálózat bővítése. Kisvárdán a lakásátadással az új gyógyszertár is elkészül. Vásárosnamény- ban új üzlet is dukál a lakótömbhöz, Mátészalkán is decemberi átadásra tervezik az új tanácsházát. Nagykállóban tornatermet kap az iskola, Nyíregyházán elkészül a MEZŐGÉP új csarnoka. Ezen kívül — ha az idő is kedvez — még további 36 lakás, egy ötven gyereket befogadó óvoda és egy nyolc tantermes iskola is rákerülhet még a decemberi átadási listára, (t. á.) Történelmi falak. Vártorony és, ami a leglényegesebb a tövében előkelő ruházatú, bár kissé görbe lábú trubadúr pengeti a lantját, éktelen ka- kofonikus hagzatokban, hangosan és hamisan. Ablak nyílik, s bájos, ifjú hölgy jelenik meg, hogy negédesen élvezze a humoros, lírai vallomást. Ám a háttérből hálóinges, csörgősapkás férfiú (Agárdi Gábor) bukdácsol elő felháborodottan s ráüvölt a szere- "nádot hallgató lányra: „Hölgyem halkítsa le a trubadúrját”. — Milyen jelenet ez — kérdezzük a monitor előtt ülő, Kalmár Andrást, a szilveszteri műsor egyik blokkjának rendezőjét. — Nem jelenet. Karikatúra! A televízió négyes stúdiójában napok óta forgatják a szilveszteri kabaré egyik műsorblokkját az „öt dudás visszatér” című produkciót. A közönség már a múlt szilveszterkor ismeretséget kötött az „öt dudás egy csárdában” című műsorunkkal, amelynek — mivel kétszer is megismételtük — nagy sikere volt. Abból kiindulva, hogy tetszett, folytattuk a kezdeti lépést. Az öt dudás ismét megjelenik. — Ki lesz az öt dudás? — Mint az elmúlt évben, ugyanazok a kitűnő színészek: Agárdi Gábor, Bodrogi Gyula, Körmendy János, Bencze Ferenc, Sztankay István. Humoros jelenetek és villámtréfák váltogatják majd egymást, remekül komédiázó színészek tálalásában. A blokkhoz ösz- szegyűjtöttünk kellő mennyiségű kifejezetten mulatságos, s hagyományos kabaré tréfákból álló anyagot. Ügy véltük ezúttal is szerencsés lesz, ha az ismert elsőrangú színészekkel oldunk meg minden apróbb, s nagyobb szerepet. Ezért aztán, hol kisebb, hol pedig nagyobb alakításokban végig öt színészt láthatnak majd. Összekötőszöveg nincs, túl sok magyarázkodásra az idén már aligha lesz szükség. Az összekötő kapocs a történelem nagy korszaka, és persze az öt színész, akik az alkalmaknak megfelelően mindig más és más jelmezben je^ jelennek meg a színen. — A villámtréfák, úgy hallottuk karikatúrákból születtek. — Valóban így van. Jó néhány évfolyamra visszamenően átnéztem a Ludas Matyi megjelent számait és azokból összegyűjtöttem a legjobbnak ígérkező karikatúrákat. Több száz rajzról volt szó, amelynek egy részét felhasználtuk. Ezeket a karikatúrákat nem egyszerűen lefényképeztük. Megírt, rövid cselekménnyel készítjük elő a poént minden esetben. A végső szöveget azonban már itt bent a stúdióban fogalmazzuk meg, együtt a színészekkel, akik jobban ráéreznek a mondandóra. — Kik írták a jeleneteket? — Azokat a fiatal szerzőket igyekeztem a műsor köré gyűjteni, akik a rádió humorfesztiválján tűntek fel. Persze az ismert, idősebb humoristák is jelen lesznek írásaikkal. — Az öt dudáson kívül milyen vidám műsorok lesznek még szilveszter estéjén? — Hat-nyolc műsorblokk készül szilveszterre több rendező közreműködésével. Hogy közülük melyik kerül majd képernyőre az elválik. Mi mindenesetre részesei szeretnénk lenni a szilveszteri szórakoztatásnak. Napi hatszáz járat, 18 ezer utas Lesz-e új autóbuszpályaudvar Nyíregyházán? Tíz éve sincs még, hogy átadták a nyíregyházi Jókai téren az autóbuszállomást, de a vita — hogy megfelelő-e ez a hely, illetve maga az állomás — talán ennél is régebbi keletű. A végleges döntés •azonban nem akart megszületni. Az idén — végül is a kiskörút építése miatt — a meglévő autóbuszállásokat is megcsonkították, a konkrét intézkedés halaszthatatlanná vált. Az utasok már gyors építkezéseket is láttak a helyszínen, majd a munka megállt. Ideiglenes indítóhelyek Erős Károly Volán-igazgató: — Nagyon fontos lenne, hogy rendeződjék az autóbusz-pályaudvar sorsa. Az építők a napokban újabb megállóhelyek létesítésén dolgoztak, mert a korábbiakból városrendezési okok miatt többet fel kellett adnunk. A munkák azért álltak meg, mert az építési engedélyt a megyei tanács illetékes osztálya megsemmisítette, itt nem javíthatjuk a körülményeket. Más helyet kell keresni. Ez időközben már meg is történt és az építők ott dolgoznak. A munka nagyon sürgős, mert a Jókai téri autóbuszállomás naponta 600 járatot fogad, illetve indít, az utasforgalom 18 000 körül van. . Kovács István városi tanácsi osztályvezető: — Átmeneti megoldással akartak köny- nyíteni a nehéz helyzeten, ezért teljesítettük a Volán vállalat kérését. A néhány ideiglenes indítóhely természetesen nem jelentheti a végleges megoldást. Hat—hét helyet is megjelöltünk új autóbuszállomás céljára. A helyszíni bejárásokon ez két—háromra csökkent. Ügy tudjuk, a Volán központja és a megye vezetői között tárgyalások zajlottak, és olyan döntés várható, amely távlatokban rendezi a nyíregyházi autóbuszközlekedés, az autóbuszállomás sorsát. Hosszabb távon nem maradhat — Miért semmisítették meg az ideiglenes megállóhelyek létesítését jóváhagyó építési engedélyt és mit remélnek ettől az intézkedéstől? — kérdeztük Gazda László osztályvezető-helyettestől, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályán. — Hat éve változatlan elvi álláspontunknak szereztünk érvényt: a Jókai téri autóbuszállomás hosszabb távon nem maradhat jelenlegi helyén, ott bármilyen bővítés, vagy átmeneti megoldás csak a döntés, a végleges megoldás elodázását segítené. Ezt a megoldást választottuk annak árán is, hogy megyei pénzekből kb 600—700 ezer forintos költséggel az állomás közelében, a Petőfi téren (a vonatpótló autóbuszok megszokott indulási helyén) alakítottunk ki egy ideiglenes végállomást, amely néhány nap múlva már üzemelhet, s csökkentheti a Jókai téri zsúfoltságot. Sokan ismerték azt az elgondolást, amely szerint a kisvasút Huszár sori végállomása helyén akarták felépíteni az új autóbusz-pályaudvart. Ez azonban nem vált be, mert a kisvasút felszámolásához kötötte az építkezést. Azt viszont nem tudjuk, hogy a kisvasút, mikor szűnhet meg, így szinte a végtelenségig húzódhatott volna az autóbusz-pályaudvar ügyének megoldása. Az osztályvezető-helyettes elmondta :-min- denképpen végleges megoldására törekszenek. Tarthatatlan körülmények A Volán tehát napokon belül megduplázza személyzetét, s két részre bontja a távolsági autóbusz-pádyaud- vart, a Jókai és a Petőfi térre. Ezzel a zsúfoltság valamelyest enyhül, s feltehetően az utasok is hamar megszokják. Közben vizsgálják, hogy az ajánlott területek közül melyikre volna érdemes elkészíteni a konkrét terveket, s milyen forrásokból jön össze a pénz, ami egy ilyen jelentős létesítmény felépítéséhez szükséges. Egy biztos: időszerű a konkrétabb intézkedések megtétele, mert a körülmények hovatovább tarthatatlanokká váltak a Jókai téren, s enek mielőbbi megváltoztatása az utasnak, a Volánnak és a tanácsoknak egyaránt érdeke. Marik Sándor Egymillió köbméter földgáz havonta Újabb fejlesztések V ásárosnaménybait A földgáz nem egészen új dolog már Vásárosnamény- ban, hiszen az első vezetéket még 1977-ben fektették le a városban. Ezen a vezetéken azonban csak a faforgácslapgyár kapott földgázt néhány szolgálati lakással együtt. Maga a város egy évvel ezelőtt, pontosabban 1979. december 2-án kapott először földgázt, az akkor éppen elkészült új lakásokba. Azóta sokat fejlődött a lakossági fogyasztású földgázszolgáltatás a fiatal városban. Egy év alatt összesen 7100 méter vezetéket épített itt meg a TIGÁZ. Ebben van benne az az 1800 méter vezeték is, amely a varsány- gyürei tsz csibenevelőjének fűtéséhez szállítja a földgázt. A városban jelenleg a Mező Imre, Kossuth, Jablokov és Árpád utcákban van földgáz- vezeték, s ma már egyre több lakásba jut el a nagy kényelmet jelentő fűtőenergia. A szovjet földgáz jelenléte további lehetőséget is kínál a fiatal városnak. Erre az energiaforrásra alapozva telepít üzemet a volt ládagyárba az Üvegipari Művek. Az üzemeléshez szükséges földgázt egy több mint két kilométer hosz- szú, a városban átmenő vezetéken kapják majd. Az érintett utcákban — Alkotmány, Bajcsy-Zsilinszki, a Petőfi utca egy szakasza, Dózsa György, Csalogány, Hunyadi — újabb lakások bekötésére nyílik lehetőség jövőre és az azt követő években. Ugyanis az üzemben már 1981-ben kell a gáz. A már meglévő és megépülő vezetékek mentén, az igényeknek megfelelően folytatja a szereléseket és bekötéseket a TIGÁZ. Már tanácsi megrendeléseken is dolgoznak. Az eddig bekötött lakások ugyanis még mind magán, illetve szövetkezeti, vagy OTP-s tulajdonformájú épületek voltak. Az első állami bérház egy a Szabadság téren készülő 20 lakásos épület lesz, amelyet az ÉPSZER még ebben az évben átad. Itt már a belső gázszerelést is elvégezte a TIGÁZ, a külsőn még dolgoznak. Ugyanitt egy másik, 18 lakásos tanácsi rendeltetésű ház is épül, amelybe szintén megrendelték a gáz bevezetését. T'ovábbi, hat-tíz éve készült épületek gázbekötését is megrendelte a tanács jövőre. Ezek a Mező Imre utca 2., a Kossuth utca 22. és 54. szám alatti épületek, összesen 24 lakás. Vezetékes gázt kap az új MHSZ-székház és a Jablokov utcában épülő 12 lakásos társasház is. A földgázt használó lakások száma az eltelt egy év alatt Vásárosnaményban 181-re nőtt, az összfogyasztás a fűtési idényben, egy hónap alatt már megközelíti az egymillió köbmétert. A tervezett bekötésekkel számolva, a lakossági fogyasztók száma a jövő év decemberében már mintegy 260 lesz. A szolgáltatás zökkenőmentes ellátására, hibaelhárítására a TIGÁZ az Alkotmány utca 8. szám alatt kirendeltséget létesített, ahol 261-es hívószámmal telefon is működik. Tóth Árpád Saját maguk „ügyfelei" voltak öt asszony felépítette a „pátro- hai nagy falat”. A félreértés elkerülése végett mindjárt tisztázzuk: nem kőművesek voltak, hanem közülük hárman a dombrá- di takarékpénztár pátrohai ki- rendeltségének dolgozói, a fal, vagy prózaibb nyelven kerítés is csak akkor érné körbe Pátrohát, ha mindazt a pénzt kerítésépítésre fordították volna, amit papíron ilyen célra adtak az ügyfeleknek, akik többnyire saját maguk voltak. A takarékpénztár egyik könyvelője, a 41 éves Szabó Istvánná hat évvel ezelőtt pénzzavarba került. Kapóra jött, hogy sógora 10 ezer forint kölcsönt Igényelt, Szabóné pedig — megbeszélve a dolgot Kiss GyörgynéSikkasztó nők Pátrohán almaválogatók A Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság ilonatanyai üzemében naponta 40—53 asszony válogatja az almát. (Elek Emil felvétele) vei, a kirendeltség 45 éves vezetőjével — ötezerrel megemelte a sógor által kért összeget. — A pénztáros kifizette az ügyfélnek a 10 ezret, a megmaradt ötezren pedig Szabóné osztozott főnökével. Az ötlet bevált, megjött Szabóné étvágya is, s ettől kezdve hol kitalált nevekre, hol saját családja valamelyik tagjának nevére rendszeresen szedte fel a 10—15— 20 ezer forintos kölcsönöket, amelyeket Kissné hol kerítésépítésre, hol gyümölcstelepítésre, hol sertésvásárlásra, vagy éppen takarmányvásárlásra engedélyezett. Kissnének még arra is volt gondja, hogy néhány esetben fiktiv számlákat szerezzen be a tüzép- telepről, mert bizonyítani akarta, hogy a kölcsönt az ügyfél valóban arra fordította, amire kérte. 1974-től a lebukásig, 1979 augusztusáig Szabó Istvánná részére összesen 296 ezer forint kölcsönt fizettek ki szabálytalanul, amiből a felénél többet visszakapott a szövetkezet, mert az új kölcsönök egy részét a korábban felvett pénz visszafizetésére fordította. Hasonló játszmába kezdett 1976- ban a kirendeltségvezető a korábbi postai kézbesítővel, a 31 éves Nagy Sándornéval. Nagynénak több kölcsöne is volt ekkor a takarékszövetkezetnél, de Kissné ilyen apróságokkal nem törődött, kitalált meséért újabb 15—20 ezer forintos kölcsönöket engedélyezett Nagynénak különböző nevekre kisebb-nagyobb ellenszolgáltatás — esetenként 3000 forint — fejében. Nagyné is szedte a pénzt az egész rokorfság nevére, s mire összeadták, 270 ezer forint lett belőle, amiből a tárgyaláskor még 111 ezer forint hiányzott a takarékszövetkezet pénztárából. Jó kuncsaft volt — legalábbis Kissnének — a 43 éves Szanics Istvánná is, igy 1975-től ő sem fordult hiába kölcsönökért. Férje és saját nevére, a rokonok és családtagok nevére egymást érték az 5 és 20 ezer forint közötti nagyságrendű kölcsönök, a papíron szereplő adósok többsége nem is sejtette, ki és mikor hamisítja oda nevét az igénylőlapra. Szanicsné közel négy év alatt 120 ezer forint kölcsönt kapott, amiből bár törlesztett is, több, mint felével, 61 800 forinttal maradt adós. Volt 70 ezer forint olyan kölcsön is, amelynek felvételét nem ismerte el senki, ám az engedélyezés, a könyvelés Kissné és Szabóné nevéhez tapadt, kifizetéséről pedig az 55 éves Rinkó Mihályné pénztáros gondoskodott. A dombrádi takarékszövetkezet pátrohai kirendeltségén összesen 756 ezer forintot sikkasztottak el, amelyből a bűncselekmény felfedezéséig közel félmillió forint nem került vissza a takarékpénztár kasszájába. A sikkasztó és okiratokat hamisító asszonyok közül egyedül Szabóné tett őszinte, beismerő vallomást, a többiek tagadtak. Kissné, a vezető csupán kis szabálytalanságnak igyekezett feltüntetni saját szerepét, s azt is csak azért követte el, mert „megsajnálta” akik kölcsönt akartak felvenni. A bíróság — a tagadás ellenére — példás büntetéseket szabott ki: Kiss Györgynét 4 évi Szabó Istvánnét 2 év 8 hónapi, Rinkó Mihálynét 1 év 8 hónapi. Nagy Sándornét másfél'évi, Szanics Istvánnét 1 évi szabadság- vesztésre ítélte, Kissnét 3, Sza- bónét 2 évre eltiltotta a közügyektől. Kissnének és Szabó- nénak börtönben kell letölteni a büntetést, a másik három asz- szony büntetésének végrehajtását a bíróság 3—3 évi próbaidőre felfüggesztette. A takarékszövetkezet kárigényét polgári peres úton érvényesítheti. Ennek segítésére a bíróság a vádlottak vagyonára elrendelt zárlatot a büntetés jogerőssé válását követően még 60 napig fenntarja. Balogh József Készül a szilveszteri kabaréműsor
